Pest Megyei Hirlap, 1965. március (9. évfolyam, 51-74. szám)

1965-03-21 / 68. szám

Jj XX\VCVVvVvXXXXXXXXXXXXXXXXX^XXXXX>XXXXXX>XX\VVX^XX\XXXXXXXX\X\XXXXXNVCX\X\XXXXXXVV'^ KIS KULTURÁLIS KALEIDOSZKÓP I Válasz egy régi vitát megbolygató cikkre: Nincs szükség az ilyen kicsinyes vetélkedésre! A Ceglédi Hírlap január 26-i számában O. L. aláírással cikk jelent meg a ceglédi Kossuth Filmszínházról, amely a mű­velődési házban működik. A cikk a filmszínházról a követ­kezőket írja: Evek óta több kevesebb si­kerrel működik itt a Kossuth Filmszínház. Gépei korszerűek, a vetítés minősége ellen nem lehet kifogás. Annál több a bemutatott filmek ellen. Évek óta eredménytelen harc folyik a MOKÉP és a művelődési ház között a filmekért. A vezető­ség hiába kér olyan filmeket, amilyenekre a közönség kiván­csi, a kérést a legtöbb esetben nem veszik figyelembe. így aztán a Kossuth mozi sokszor üres széksorok előtt olyan fil­meket vetít, amilyeneket kap.” Miután a műsorok elleni pa­nasz a ceglédi művelődési ház­ban nem újkeletű és úgy érez­zük, hogy egyedül a vitát le­zárni nem tudjuk, állásfoglalás végett az alábbiakban tájékoz­tatjuk önöket. A művelődési ház minden­kori igazgatójának volt egy olyan burkolt vagy nyílt törek­vése, hogy Cegléden ne a heti 16 előadást játszó állami Sza­badság Filmszínház legyen a premiermozi, hanem a Kossuth Filmszínház. Figyelmen kívül hagyták, hogy egyrészt az álla­mi Szabadság mozi kizárólagos profilja a filmvetítés, míg a művelődési ház tevékenysége első-, másod-, de még harmad- sorban sem a filmek bemuta­tása. Ezt a mozik helyárai is indokolatlanná tennék, hiszen a Szabadság Filmszínház való­ban premier helyáron játszik, míg a Kossuth úgynevezett másodhetes mozinak megfelelő helyárakkal. Körülbelül két évvel ezelőtt a tanács művelő­désügyi osztálya foglalkozott Cegléd város filmelosztásával és megállapította a következő sorrendet: a premier filmszín­ház változatlanul a Szabadság, azt követően a Kossuth Film­színház kapja a filmeket és harmadik a szakszervezeti ke­zelésben levő Dózsa Filmszín­ház. Ezt követően — még Da­rányi elvtárs ottani működése alatt — egy alkalommal a mű­velődési ház társadalmi veze­tősége is tárgyalta a Kossuth mozi filmellátását és a társa­dalmi vezetőség is megértette a műsorbeosztás fenti rendjét. Ügy gondoltuk, hogy ezzel le­zárult ez a vita, de a legutóbbi cikk nem erről tanúskodik. Ami a műsorellátást illeti, előttünk érthetetlen, hogy mi- tyen „harcról” beszél a cikk. A művelődési ház 1964. augusz­tus 28-án küldött film igénylést 25 filmre. Az igénylésben fel­sorolt filmek túlnyomó többsé­ge az úgynevezett kasszafilm volt, ami kultúrpolitikailag erősen kifogásolható. Ettől füg­getlenül azóta 19 filmet közü­lük folyamatosan beosztottunk. Három igényelt film olyan ré­gi volt. hogy már megszűnt a forgalmazása. (Fekete szem éj­szakája, Warrenné mestersége, Kilences kórterem), három fil­met meg azért nem tudtunk műsorra tűzni, mert kevés be­lőlük a kópia. Véleményünk szerint a mű­velődési ház részéről a sajtó­nak adott tájékoztató nélkü­lözte a tárgyilagosságot és a té­nyeknek meg nem felelő ada­tokkal szolgált. Megjegyezzük még azt is, hogy a beosztott műsorokra legalább egy éve a művelődési ház részéről rekla­máció nem érkezett. Ügy gon­doljuk, hogy a Ceglédi Hírlap­ban közölt tájékoztató a kap­csolatok építésének nem éppen a legkorrektebb módja. Nem értünk egyet azzal a rivalizálást törekvéssel, ami a művelődési ház részéről a mozival szemben megnyilvá­nul. Nincs kifogásunk az el­len, hogy a mi ötleteinket munkájukban felhasználják, de nem úgy, ahogy ezt teszik. Például, kezdeményeztük az ifjúsági különelőadásokat, amit azután teljes egészében át akart venni a művelődési ház és csak a megyei osztály közbelépésére sikerült az ügyet a műsorhetek beosztá­sával mindkét fél részére ki­elégítő módon rendezni. A városi tanács művelődésügyi osztályát felkerestük, elmond­tuk, hogy a filmszínházban Ki mit tud a filmművészetről? vetélkedőt kívánunk rendez­ni. Ez meg is történt, de csak az utolsó napokban tudtuk meg, hogy rendezvényünk napján, délután a művelődési ház is rendezett ugyanilyen vetélkedőt. Ügy gondoljuk, nincs szükség az ilyen kicsi­nyes vetélkedésre. Vállalatunk igyekszik a mű­velődési ház minden kéré­sét teljesíteni, még cikkor is, ha azok az utolsó pillanatban és elkésve érkeznek hozzánk. Ilyen pedig elég gyakran elő­fordul, hiszen éppen a műve­lődési ház profiljából adódó­an sok esetben változnak a játszási napok, egyéb fontos rendezvények lebonyolítása végett. Fentiek alapján kérjük, hogy az idézett cikkel kapcso­latos helyreigazító nyilatko­zatra szólítsák fel a művelődé­si ház igazgatóját. Ujszászi Gyula igazgató (A szerkesztőség megjegy­zése: A válaszcikket szó sze­rint közöltük. Miután ilyen­formán a vitát lezárni mi sem tudjuk, kérjük az érdekel­teket, s nem utolsósorban a nagyközönséget — nyilatkoz­zanak. Nyilatkozatuknak helyt adunk, mert — véleményünk szerint — a mozik kérdésé­ben elsősorban mégiscsak a nézők az illetékesek.) IX. ÉVFOLYAM, 68. SZÁM 1965. MÁRCIUS 21, VASÁRNAP Ünnepi nagygyűlés A városi nőtanács hétfőn délután 5 órakor ünnepi nagy­gyűlést tart a művelődési házban, hazánk felszabadulá­sának 20. évfordulója tiszte- | letére. Az elhalasztott nőnapi ünnepséget is ekkor tartják és a nőtanács tagjainak újra­választására is ekkor kerül sor. j Az ünnepi gyűlésen beszé­det mond Babinszky Károly, a városi járási pártbizottság titkára, valamint Benke La- josné, a nőtanács titkára. A Hazafias Népfront égisze alatt Újvárosi gondok, javaslatok €mt»ntlt»lttttth «ffy tttt‘tftft‘i tanácsit*ff napttíjábál AZ ÜGYES, TEVÉKENY JÁSZKARAJENŐI ÚTTÖRŐK A jászkarajenői Hámán Ka­tó úttörőcsapat szocialista szerződésben vállalta, hogy az év folyamán több alkalommal segítséget nyújt a helyi Lenin Tsz-nek: gyomtalanítanak száz hold rétet, legelőt, borsót szednek, felkötöznek egy hold szőlőt, s őszre tíz holdat le­szüretelnek. Ezenkívül a csa­pat részt vállalt az új iskola építkezésének anyagmozgatá­sában, a község parkírozásá­ban és ezer facsemete elülte­tésében. Az úttörőcsapat kapcsola­tot teremtett több szocialista ország nagykövetségének kul­turális intézetével, ahonnan az illető ország gazdasági, kul­turális, sportéletét ismertető prospektusokat, fényképeket, kiállítási anyagot, keskeny- filmeket kapnak. Mint megyei tanácstag, a minap bensőséges, kötetlen beszélgetés formájában ta­lálkoztam a 3. számú megyei tanácstagi körzet városi ta­nácstagjaival, hogy minél előbb megismerjem választó- körzetem életét, problémáit. A beszélgetés csokorba gyűj­tött tanulságaiból íme átnyúj­tok néhányat. Sági Béláné, a 40. számú körzet új tanácstagja lelke­sen tolmácsolta választói­nak igényét, amelyek fő­ként a Dobó és Sallai úti járdaépítésre és a Sallai—Sáf­rány utca sarkán egy közkút felállítására vonatkoznak. Bartus László, a városi ta­nács építés-közlekedési osz­tály előadója, a 41. számú körzet tanácstagja vázolta az annyira igényelt járdaépí­tés gyorsításának legfőbb akadályát, a salakhiányt. A ceglédi vasútállomás ugyanis bővítése miatt a vá­rosnak nem tud salakot adni. A Téglagyár salakja és tégla­törmeléke járdaépítésre nem alkalmas. A többi gyárak, üzemek esetében hasonló a helyzet. Kérdés tehát, mivel tudjuk a járdaépítéseknél az Rövidesen már mopedokat is javítanak Villámlátogatás a vasipariak motormühelyében Télen sem volt pihenő a Vasipari Ktsz motorkerékpár­műhelyében. Kaszala Károly részlegvezető irányításával bőven volt munkája az öt szerelőnek és a két ipari ta­nulónak, hiszen nemcsak ke­rékpárokat és motorokat javí­tanak itt, hanem sóik mást is elvállalnak. — Többek között a varró­gépek garanciális javítását is mi végezzük — tájékoztat a részlegvezető. Az áruszállító triciklik, mosógéphordó kis­kocsik javítása is fontos fel­adat. Eddig csak a Pannónia és Danúvia motorkerékpárok garanciális javítását végez­tük, hamarosan azonban az összes mopedeket hozzánk hozhatják a tulajdonosok. A Szabolcs nevű áruszállító mo­torkerékpárból mintegy hú­szat mi javítunk rendszere­sen. Még Kecskemétről is ide hozzák ezeket __ o lcsó és jól bevált salakot helyettesíteni? Felmerült egy tapasztalat- csere gondolata is, hiszen ér­tesüléseink szerint Piliscsa- bán, Pilisvörösváron szép sikereket értek el az úgyne­vezett 99 hideg aszfalt“ létesítésével. Hátha nálunk is be lehetne ezt vezetni? Sze­retnénk, ha a lakosság is el­juttatná erre vonatkozó ja­vaslatait hozzánk, vagy a mű­szaki osztályhoz. A Malom tér parkosítása is lehetővé válik az Alszegi út megépítésével, amikor a kő­kockákat elszállítják onnan. Egyes tervek szerint a gim­názium mellől idekerülne a kézilabdapálya. Többen fel­vetették az Alszegi út por­mentes burkolásának sürgős szükségességét, mivel a jelen­legi út erősen romlik, ká- tyúsodik. A gépkocsivezetők gyakran nem tartják be az előírt 30 kilométer sebes­séget, amely az út állagának védelmét biztosítaná. Mészáros Gyuláné a 42. számú körzet tanácstagja a Csengeri szél lakóinak prob­lémáit tolmácsolta. Ezen a részen egészen új lakótelep kezd kialakulni, de sajnos az utcáknak nincs nevük. A római számmal jelölt dűlő­neveket gyakran összetévesz­tik, ami sürgős esetekben, például orvos hívásánál sok bosszúságra ad alkalmat. Jó volna tehát a parcellázással együtt e részen az utcaneve­ket is rendezni. További gondot jelent az, hogy a Ma­lom téri élelmiszerbolt na­gyon zsúfolt. Űj perembolt kellene. Húsüzlet hiányában erről a részről a város köz­pontjába, a Kossuth térre járnak be a lakók vásárol­ni. A jelek szerint a Csenge- ri-szél problémáival magasabb fórumon járdaszegély, mivel mögöttük a járda salakkal feltöltve nincs, valóságos víztároló. Ezért ahol a járdaszegélyeket már lefektették, be kellene fe­jezni a járdaépítést. Dubniczki Mihály, a 49. kör­zet tanácstagja vízlefolyók el­helyezését javasolta a köz- utaknál, mivel az egyes házak előtt felgyülemlő vízmennyi­ség sok bosszúságot okoz a lakóknak. A fásítási progra­mot mielőbb be kellene indí­tani, mert ha az idén is mű- jús—június hóban kapják a csemetéket, akkor azokból nemigen lesz fa. Javasolta továbbá, hogy az elkövetkező években a Török Ignácz utca is kapjon leg­alább makadámburkolatot, mivel forgalma jelentős, de je­lenleg kerékagyig ér a sár. A Hattyú és Török Ignác utca sarkán új kút kellene. Tímár Györgyné, az 51. szá­mú körzet tanácstagja szintén a Dessewffy és Török Ignác utcában megkezdett járdaépí­tés befejezését sürgette, vala­mint vízlefolyók biztosítását a Török Ignác és Nádasdy ut­ca sarkán, mert a közkutak — műszaki hiba miatt — állan­dóan folynak. Halasi Sándor, az 53. szá­mú körzet tanácstagja a Su­gár utcai két kút megjavítá­sát javasolta. Egyúttal kérte, hogy telefonállomást adjanak az Újvárosnak, a mo­zi helyiségében. A járdákon, a kutakon kí­vül, amelyek kétségkívül a legnagyobb mértékben foglal­koztatják a lakosságot — töb­ben szóvá tették, hogy Újvá­rosnak általános iskolára van szüksége. Érzékletesen jelle­mezték, azt az elszomorító helyzetet, amikor 8—10 éves gyerekeknek három-négy ki­lométert is kell gyalogolniolc, hogy eljussanak a város köz­pontjában levő iskolába. Rózsavölgyi Illés szerelő mosógépszállító kocsikat javít Egyre több motoros keresi fel a műhelyt. Itt a tavasz, szükség van a motorokra. Farkas István szerelő ottjártunk- kor egy beteg Pannónia motorját javította és hathatósan kell foglalkoz­ni. Jónás Károly, a 46. számú körzet tanácstagja a Dózsa György út és a Sajtó utca sar­kára 1958 óta kért közkút elodázását hiányolta. Szükség lenne a Sajtó utcai járdaépí­tésre és házszámrendezésre, mert jelenleg az is sok bosz- szúságot okoz. Igaz, a ház- számrendezéseket akkor lesz célszerű elvégezni, amikor a belterületi nagy házhelyeket a terület jobb kihasználása érdekében már mindenütt megfelezték, rendezték. Azt hisszük azonban, hogy az Arany utcai közvilágítás sű­rítésére vonatkozó kéréssel nem kell ilyen sokáig várni, ebben a DÁV talán hamarább tud intézkedni. Ferenczi Ferenc, a 47. szá­mú körzet tanácstagja a „Vi­rágos Cegléd” mozgalom kap­csán kifogásolta, hogy az ál­latok az utcán legelnek s ez sok kárt, bosszúságot okoz a gondozott virágágyak készítőinek. Siheder, nevelet­len fiatalok az utcákban elül­tetett facsemetéket garázda módon tördelik. Ennek meg­akadályozására a fiatalok ne­velésén túl a lakosság össze­fogása is szükséges. A Sajtó és Déli úton lerakott beton A tanácstagok ilyen közvet­len baráti hangulatú eszme­cseréje hasznosnak bizonyult. Elhatároztuk, hogy negyed­évenként megismételjük az Dr. Zoltán Zoltán TELEVÍZIÓK ÉS RÁDIÓK javítása garanciával CEGLÉDI VASIPARI KTSZ rádió- és televízió­javító részlegében, Cegléd, Szabadság tér 5. (volt Banos és Vukovits szaküzletében, sarok) rövid határidővel készül. Megrendelésével feltétlen keresse fel ktsz-ünket. Pontos és udvarias kiszolgálás. Magyar és külföldi RÁDIÓK — TELEVÍZIÓK javítása kívánságra 24 órán belül is Nyitva vasárnap is 9—3 óráig. THAM GUSZTÁV rádiószerelő mester Cegléd, Alszegi út 23 szám. Ma: kulturális szemle Felszabadulásunk 20. évfordulója alkalmából kulturális szemlére ke­rül sor a művelődési házban. A délután há­rom órakor kezdődő előadáson szavalatokat, népi táncokat, bábjáté­kokat, harmonika­szólót, táncdalokat és énekkari számokat lát­hat, illetve hallhat a közönség. Belépődíj 6 forint. Jegyek a művelődési ház pénztárában vált­hatók. Lőrincze Lajos Cegléden Édes anyanyelvűnk címmel a művelődési ház Ödry Árpád Iro­dalmi Színpada a pe­dagógusszakszervezet járási bizottságának rendezésében szombat este 7 órakor a műve­lődési ház emeleti nagy­termében dr. Lőrincze Lajos egyetemi tanár közreműködésével elő­adást tart. A műsor keretében fellépnek Gór Nagy Mária, Gyarmati Teréz, V. Nagy Ibolya, Szabó Margit, Zsilka Erzsébet, Tánczos Géza, Vini- czay István. A műsort összeállí­totta és rendezte: Már- ky Péter. Belépődíj 6 forint. Jegyek a Kos­suth Művelődési Ház jegypénztárában kap­hatók. Irodalmi kerekasztal címmel beszélgetést rendez holnap este 6 órai kezdettel a járási könyvtár Kárpáti Au­rél Asztaltársasága a könyvtár helyiségében, a mai regény- és novel­lairodalom kérdéseiről. Vendégek: Galambos Lajos író és Tóth János az Űj Írás című irodal­mi folyóirat prózai szer­kesztője. A belépés díj­talan. Minden iroda­lombarátot szeretettel vár a rendezőség.

Next

/
Thumbnails
Contents