Pest Megyei Hirlap, 1965. március (9. évfolyam, 51-74. szám)

1965-03-21 / 68. szám

**»T MEcrei 1965. MÁRCIUS 31, VASÁRNAP 3 Április 4-re készül a megye Monográfiák, filmhetek, vetélkedők, szabadtéri népünnepélyek, kitüntetések Világtörténelmi tett Akkoriban a nagy események hírét nem repítet­ték világgá rádióállomások, a falura sem kerül min­den nap nyomtatott újság. Mégis villámgyorsan elter­jedt a nagy hír. Kikiáltottákl — így publikálták más­nap az eseményt Balmazújvárosban, így értesült róla a fiatal pályamunkás is a Földművelő Egyletben. Kikiáltották a proletárdiktatúrát! — visszhangzott a hír Borsodban, Zalában, Tatabányán és Szabolcs- Szatmárban. Ilyen még nem volt.' „Magyarország e tavaszon a világ homlokán tombolt’ — írta találóan Hidas Antal. Egy kis nép világtörténelmi tetteit hajtott végre, ezer esztendő után megpróbált a maga ura lenni. Alig több mint egy esztendő múltán az orosz példa követésre talált: Magyarország igazolta, hogy ami a Nagy Októberi Szocialista Forradalom napjaiban Pétervárott és Moszkvában elindult, az nemzetközi érvényű, nem egyetlen népnek, hanem a földkerekség valamennyi népének mutatott utat. A hatalom viszonylag békés úton történő meg­ragadásának lehetősége — ez volt és maradt a ma­gyar 1919. március 21 legmaradandóbb jelentősége a szocialista társadalomért vívott nemzetközi küzdelem­ben. A rövid néhány hét alatt létrehozott tanácshata­lom, a munkások, katonák és szegényparasztok tö­megeire támaszkodott, munkájában a szigorú igaz- ságtevésre való törekvés érvényesült. Már e rövid idő alatt is érezhetően javult a pro­letártömegek helyzete, egymást követték a hatékony intézkedések a lakáshelyzet, a közegészségügy és egyéb társadalmi problémák megoldására. Egy sereg rendelkezés falun is kedvező fogadtatásra talált, emelték a napszámbéreket, a nincsteleneknek házhe­lyet, kertet osztottak, bővítették a legelőket. Csupán a legfontosabb: a földosztás maradt rendezetlen. A 133 napos ^proletárhatalom dicső emlékét tra­gikus bukása után is büszkén őrizték a magyar nép legjobbjai, a párt, a munkásmozgalom pedig igyeke­zett levonni a Tanácsköztársaság sikereinek, diada­lainak, kudarcainak és bukásának tanulságait. A dicsőséges Tanácsköztársaság példája eddig is bátorította, lelkesítette, s a jövőben is erősiti majd jobb életért folytatott küzdelmünket. Maßt a íö „Luxemburgi** magyar tánclemezek A Hanglemezgyártó Vál­lalat a közeljövőben az At- lantis-együttes játékáról ké­szült lemezekkel bővíti az új stílusú, úgynevezett luxem­burgi irányzatot követő ma­gyar tánclemezek sorozatot. A felvételek befejeződtek a vállalat Rottenbiller utcai stúdiójában. A lelkes, fiatal táncrajongókból alakult ze­nekarokban az elektromos gi­táré a vezető szerep. Bizo­nyára szívesen hallgatják majd a Pege-trióval készült felvételeket és sikert várnak a Kazal-számokat tartalmazó hanglemeztől is. Ugyancsak a közelmúltban fejeződött be egy-egy 30 cm átmérőjű tánclemez felvéte­le. Az egyik Körössy János neves romániai dzsessz-zon­gorista és együttesének elő­Két hét választ csak el ben­nünket a felszabadulás 20. év­fordulójától. A megyében min­denütt már hónapokkal ezelőtt megkezdődtek az előkészüle­tek. A hét végén a Hazafias Népfront e célból létrehozott operatív bizottságának ülésén a résztvevők beszámolói nyo­mán vonzó és érdekes kép alakult ki a résziben már elkezdődött és rövidesen sorra kerülő ünnep­ségekről. Egyik legértékesebb eredmé­nyét képezik a felkészülésnek azok a hosszas kutató és gyűj­tő munka nyomán megszüle­tett monográfiáik, amelyeket a megye mintegy 90 községében Az ünnepségsorozatok kö­zéppontjában többnyire a művelődési házak és mo­zik gazdag, változatos programja álL Eddig 16 községben tartották meg a felsszatoadulási filmhe­tet, amelyen a magyar film­gyártás húsz évének legsike­rültebb alkotásait vetítették. A fiatalok körében igen nép­szerűek a Ki mit tud a ma­gyar filmművészetről? cím­mel szervezett vetélkedők, amelyeken több film alkotói is részt vesznek. Egyébként áp­rilis 4-re Aszódon, Kőcseren és Dunavarsányban a mozik el­készülnek a szélesvásznú fil­mek bemutatásához szükséges átalakítással. Egy kis ízelítő két művelő­dési ház műsorából: Dunake­szim, a járműjavító kultúroitt- honábam már 20-án bállal kezdték az ünneplést, 31-én irodalmi estet tartanak, ápri­lis 3-án pedig az ünnepi gyű­lést zenekari hangverseny, kó­rusok és fővárosi művészek fellépése követi. Szigethalmon a Csepel Autógyár művelődési házában egyhónapos progra­mot valósítanak meg: különbö­ző kiállításokat rendeznek, szovjet—magyar találkozót hív­nak össze, amelyen egy lendn- grádi művészegyüttes lép feL 3-án, a díszünnepség után pe­dig az Irodalmi Színpad ad műsort. A következő héten a Vígszínház együttese tart elő­adást, majd Szigethalmion rendezik meg a Pest megyei képző­művészek kiállítását. Általában mindenütt — ahol ezt az állategészségügyi in­tézkedések megengedik —, a vállalatok, termelőszövetkeze­tek, ktsz-ek, földművesszövet­kezetek öntevékeny színjátszói, kórusai és táncegyüttesei, lel­kesen készülnek a 4-i szabad­téri népünnepélyeken való fel­lépésre.' Sóik helyért a Vállala­tok a tanácsokkal közös ün­nepséget rendeznek: Pilisszentivánon például a bánya és a község együt­tes ünnepélyén kerül sor a felszabadulási ver­senyben kitűnt dolgozók, a szo­cialista brigádok jutalmazásá­ra és az oklevelek kiosztására. Másutt, így a ceglédi, aszódi járásban a Ki mit vállal? moz­galom ez évi eredményeit ér­tékelik : a 3-án, illetve 4-én tartandó ünnepi gyűléseken nyújtják át mindenütt a leg­jobb társadalmi munkásoknak a Pest megyei Tanács elisme­rő, arany-, ezüst- és bronzjel­vényeit. A Vöröskereszt sorra kerülő taggyűlésein is jelvé­nyekkel jutalmazzák a legjobb aktivistákat. Az MSZBT pedig azokat a szovjet katonákat tünteti ki a Magyar—Szovjet Barátság aranykoszorús jelvé­nyével, akik jelenlegi lakóte­rületükön lelkes munkát végeznek a két nép testvéri barátságá­nak erősítésére. A felszabadító szovjet hadse­reg ideiglenesen hazánkban tartózkodó egységeinek tiszt- i jei, katonái családjukkal együtt egyébként számos helyen — többek között Cegléden és kör­nyékén, részt vesznek az ápri­lis 4-i ünnepségeken, találko­zókon s a mindenütt vidám szórakozással végződő mulat­ságokon, h. f. p. Kitavaszodott! A faju n$_ pe türelmetlenül várta már a kedvező időt. A parasztember ugyanis nagyon jól tudja: a vetéssel nem szabad késleked­ni,, mert ez mindig a termés rovására megy. Az idén hosszúra nyúlott a tél, bár az utóbbi években ez már szinte „hagyomány”. Ren­des körülmények között azon­ban, ebben az időszakban már javában vetették a bor­sót, tavaszi árpát, zabot, ré­pát. Ha a naptárra tekintünk, s a mezőgazdaság dolgozóira váró feladatokat vesszük számba, bizony, indokolt a tü­relmetlenség. Több, mint más­fél százezer hold őszi mély­szántást kell elmunkálni. A tavalyi rendkívüli csapadékos őszi idő miatt csaknem 81 ezer hold szántás húzódott át ta­vaszra. A következő hetekben 237 ezer holdon keü földbe tenni a magot, másfél száz­ezer hold őszi gabonát ápolni. Mindehhez jön még a rét- és legelőgondozás, a szőlő- és a gyümölcstelepítés, továbbá csaknem 30 000 holdem a pa­lántázás. Ez az érem egyik oldala. A másik: a népgazdaság hatha­tós támogatása eredménye­ként jobb a gépellátottság, mint tavaly ilyenkor volt Több mint 2700 traktor áll a termelőszövetkezetek rendel­kezésére, hiszen a gépállomá­sok tulajdonában levő trakto­rok is jórészt a termelőszö­vetkezetek földjein dolgoz­nak. Több a vetőgép, jobb a műtrágya- és a vetőmagellá­tottság is. Ha a mérleg két serpenyőjébe tesszük a pozitívumokat és a negatívumokat, akkor azt a következtetést vonhatjuk le, hogy jó munkaszervezéssel, a rendelkezésre álló eszközök jó kihasználásával eredménye­sen birkózhat meg a falvak népe a tavaszi feladatokkal. Kétségtelen. a jelen id&_ szakban versenyt kell futni az idővel. Az idejében való vetés, az ősziek időben törté­nő ápolása és műtrágyázása döntő fontosságú a termelés alakulásában. De az idővel való versenyfutás egymagá­ban még nem biztosítja a jó termést. Erre pedig — figye­lembe véve az utóbbi évek gyengébb terméseredményeit — ugyancsak szükség lenne. Az idén, talán sokkal inkább, mint máskor, előtérbe kerül a minőségi munka, a fejlett ag­rotechnikai eljárások alkal­mazása. Országos érdek, hogy jelen­tősen növeljék a kenyérgabo^ na termésátlagát. Mindenki tudja — aki valamit is foglal­kozik a mezőgazdasággal, s figyelemmel kíséri a paraszt­ság erőfeszítéseit — hogy ta­valy ősszel későn került föld­be a kenyérgabona vetőmagja. Az. időjárás a télen mostohán bánt a hótakaróval. A késői hidegek sok helyen felfagyást okoztak. E sok kedvezőtlen előjel ellenére sem mondha­tunk le azonban a termelés növeléséről. Sőt, éppen a ked­vezőtlen előjelek serkentsék a szövetkezeti gazdákat, szak­embereket a jobb, a lelkiisme­retesebb munkára. Tavaly — jól emlékezünk rá — sok tsz­vezető és szakember hangoz­tatta: „nincs szükség a vegy­szeres gyomirtásra”. E néze­tüknek megfelelően cseleked­te^:, illetve nem cselekedtek. Az idén a megye tervében 58 ezer hold gabona vegysze­res gyomirtása szerepel. Már most meg kell tenni az előké­születeket e munka elvégzé­sére. A nagyüzemi gyakorlat­ban eléggé új dolog a levél­trágyázás. Az idén ez a vegy­szeres gyomirtással egyszer­re történik. Ez még inkább gondos munkaszervezést kö­vetel. Az új, a fejlett agro­technikai eljárások mellett azonban alkalmazni lehet — és kell is — a hagyományos eszközöket, a fogast, a hen­gert, a küllőskapát. Ezek is­meretében — főként ha a termésfokozó hatású műtrá­gya és vegyszer nem marad a raktárakban — már nem tűnik „vágyálomnak” a ke­nyérgabona átlagtermésének növelése. A ceglédi szövetkezeti pa­rasztok felhívásukban célul tűzték ki, hogy az idén, a fel- szabadulás 20-ik esztendejé­ben, többet, jobbat és ol­csóbban termelnek. Ennek elérése érdekében felhasznál­ják a fejlett agro- és zootech- nikai eljárásokat. A termelés eredményessége nagymértékben múlik azon, hogy milyen eljárásokat al­kalmaznak egy-egy üzemben. A szakemberek kezében rend­kívül sok lehetőség van. Ezek közül csak egyet em­lítünk: a tőszóm helyes meg­választását. Nincs olyan nö­vényféleség. amelynek ter­mésalakulásában ne játszana ez nagy szerepet. Legtöbb­ször a kukorica vetésénél em­legetik a szakemberek, de ugyanilyen fontos a burgo­nya és a répafélék tőszámá­nak növelése is. A szakemberek meghatá­rozzák az alkalmazásra ke­rülő agrotechnikai eljáráso­kat, de azokat a termelőszö­vetkezeti tagok, a traktorosok, az állami gazdasági dolgo­zók hajtják végre. Az ő szere­püket — bármennyire gépe­sített is egy-egy munkafolya­mat — nem szabad lebecsül­ni. Velük egyetértésben kell a feladatokat meghatározni. Ismerjék a célt, amelyért munkálkodniok kell, s biz­tosítsák számukra a kellő munkafeltételeket. Cegléden a hét termelőszö­vetkezet vezetősége brigádér­tekezleteken tárgyalta meg a tagsággal a rájuk háruló feladatokat. Ezekben a meg­beszéléseken született a ver­senyfelhívás is. A ceglédiek felhívásához már eddig is számos termelőszövetkeze t csatlakozott Mindez azt bi­zonyítja, hogy a termelőszö­vetkezeti vezetők többsége nagy jelentőséget tulajdonit a tagság lelkesedésének, ver­senyszellemének, s igyekszik azt fokozni. Most, a tavaszi munkák kezdetén mindenütt beszéljék meg, kinek mit keli tennie a nagy munkák idő­szakában, kérjék a pártszer­vezetek, a tsz- és állami gaz­dasági vezetők a dolgozók tá­mogatását A megye homokosabb te­rületein teljes lendülettel megkezdődött a munka, másutt, ahol mélyebb a ta­laj. csak ezután kezdhetik meg. Mindenesetre ezekben a napokban „rajtol” a falvak népe a tavaszi munkában. Biz­tató a kezdet, reméljük, ilyen lesz a folytatás Is, mindennel eredménye pedig a jó tér més! Mihók Sándor Győr- és Gépszerelő Vállalat keres dunaújvárosi munkahelyt csőszerelő és hegesztő szakmunkásokat, továbbá több éves csőszerelő gyakorlattal rendelkező lakatosokat. Vidéki szerelési munka irá nyitására (Ajka) avakorlot gépészmérnököt. Jelentkezés: Bp. VI., Paulay Ede utca 52. Személyzeti osztály. adásában, a másik pedig egy Eddy Kazassian zenekarával és az Európa-szerte ismert Lea Ivanova táncdalénekes- nő közreműködésével szólal­tat meg napjainkban világ­szerte játszott, divatos tánc­számokat. és városában már elkészítet­tek. Ezek történelmi dokúmén- j túrnak, szemtanúk visszaemlé­kezései alapján rögzítik a fel­szabadulás napjainak és az el­múlt húsz év fejlődésének leg­fontosabb eseményeit. A mo­nográfiákat sok községben a jövő héten megtartandó ünne- ■ pi tanácsüléseken is ismertetik. Ismét jár a „világóra66 A vajai mú­zeumban ismét jár a „világóra’’, amelyet a XX. század elején Mayr Gyula győri órásmester készí­tett. A nagy mé­retű szerkezet­ben 68 kisebb óra működik, s vala­mennyi kapcsoló- dik egymáshoz. Középen a ma­gyarországi időt mutatja, a kör­alakban elhelye­zett órák pedig a világ különböző tájain használa­tos zónaidöt jel­zik, feltüntetve azt is, hol van nappal vagy éj­szaka. Ezenkívül közli a napot, a hetet, a hónapot, van rajta száraz- ságmérő és ba­rométer. A szer­kezet tetejét fe­dő lapon föld­gömb forog, amelynek sebes­sége megegyezik a föld forgási se­bességével. Az óra készítője 1909-ben a brüsz- szeli világkiállí­tás nagydíját nyerte el. Az érdekes idő­mérő alkalmatos­ságot hosszabb ideig az Iparmű­vészeti Múzeum­ban őrizték, de régóta nem mű­ködött. Körülbe­lül egy éve ke­rült Vajára, ahol Kiss János bak- talórántházi órás javította meg. s most ismét jár. A kiállított tár­gyak között a „vi­lágórának” van a legnagyobb sikere. ÚTKÖZBEN... Két gyereknek sok apja — Az ajtócsukogató új állása Két hétig hetven fokon — Talonba a stopperórával! „Szülő kerestetik!” Nem fogalmazta meg, nem írta ki senki. Egy nagy csa­ládra való, tisztes kort megélt mester mégis úgy érezte, mint­ha sok felkiáltójellel minden­hová ezt rajzolták volna. A história drámai rövidséggel ennyi: Nincs apja, rákos beteg az anyja két gyereknek. Most a gyermekvárosban kaptak ott­hont. De a szülőket ki helyet­tesíti? — Gondoltam, minket is el­fogadnak. Tán nem leszünk rossz apák. Horváth Sándornak igaza volt. Ez történt-s folytatódik a holnapokban: téli-nyári vaká­ció alatt egyik családtól a má­sikig viszik — jó falatokkal, szép szóval tartják a félárvá­kat. Az asszonyok tudják, hogy ha néhány hétközi na­pon a férj késik, különpénzt keresnek. Túl a nyolc órán al­katrészeket gyártanak, hol bojlerekhez, hol máshová. Az érte járó a fogadott gyerekeké. Így szolgálnak két urat a Mechanikai Művek tmk-mes- terei: a szeretet s a kenyéradó munkát. Az iménti történet a kulcsa a továbbiaknak. így nyílik ka­pu annak megértéséhez, mi­ért olyan magától értődő és családias minden ezen a nagy gyári portán, amiről lélekte- len-hivatalosan csak így olva­sunk: termelés... növekedés... technikai színvonal.. . Polihisztorok « — Nem zseni egyikünk sem, de a szokásosnál mégis többet tudunk — ezt állítja Horváth művezető. — Tehát átlagon felüli em­berek? — (Igent mosolyog) Annyi­ban, hogy nálunk nem elég egy szakma. Nem is ér egy embert, aki legalább kettőhöz nem ért. Az meg kész áldás. Most is megbetegedett három eszter­gályosunk. Három lakatos he­lyettesíti. Ezt az utat járjuk. Az is kiderül, hogy már most papírra vetették, mennyi újítással szolgálnak 65-ben. Nincs „hasszám”, látványos, de gyönge lábakon állő vállal­kozás. Minden szavuk kézzel­fogható. — Háromszázezer forintot hoz egy tekercselő átalakítása. Nagyobb fordulat, több ter­mék: logikus... A kondenzátorok alumí­niumfóliáit eddig PVC bélésű kádban maratták. Most üvegre cserélik, s így magasabb hőfokon, gyorsabb az oxidáció. Két új gépet helyettesítenek ezzel az újítással! A sor hosz- szú, a huszonötös számnál végződik ... Mit szól hozzá — autóbusz?! Csak meglepetéssel dudálhat rá; az ajtócsukogató új állást kapott. Pontosabban fogal- | mazva: — Az autóbusz levegővel működő ajtónyitó-csukó szer­kezetét alakítottuk kéz alá. I — Mit végez? j — Kézi préssel peremezik j az elektrolikus kondenzátorok I alumínium házát. Asszonynak nehéz mun­ka egész nap, férfinak is az lenne. Ezután lábpedálnyomásra I egyetlen gyors kalapácsütés I adja az erőt. Két-háromszo- ros nyereség, kevesebb erő­feszítéssel. Itt és másutt egy sor apró gép és nagyobb masina szü­letett. Valamennyi házi gyárt­mány s kivétel nélkül a mun­kásoknak szolgál. Áram a fiókokban Ez sem lehetetlenség. A próbaszobában találunk rá a furcsa sokfiókos alkotmány­ra. Hozzányúlni veszélyes, mert minden egyes fiókban sok száz voltot tárolnak. Ka­lauzunk mondja: — A már elkészült, hír­adástechnikai berendezések­hez szállítandó kondenzáto­rokat próbáljuk itt két héten át. Mindegyiket bekapcsoljuk és plusz hetven fokon tartjuk. Ahol kigyullad egy kis lámpa, ott hibás az alkatrész. Ezt a szobányi készülé­ket is maguk ügyesked­tek össze. j A hosszabb élettartamú kon- I denzátorok megbízható vizs- 1 gáztatója. Nem kell sokat tö- | rődni vele, hiszen a hibát ön- j maga jelzi... A gyors üzemjárás végállo­mása az igazgatói szoba. Sá­tor János nem titkolt öröm­mel hallgatja a tapasztaltakat. — Engedje meg, hogy mind­ehhez hozzátegyem; valóban családias, alkotó és kritikus is egyben valamennyiünk élete. Eljutottunk addig, hogy ma már a technológusok egy új üzem indításánál maguk vállalták, hogy szalaghoz állnak s csak akkor adják át a vonalat a munkásoknak, ha azt két kezükkel kipró- i hálják, s jónak is találják. i Ide kívánkozik még egy gon- | dolat: én azt vallom, hogy a korszerűbb és produktívabb munkához korszerű utat kell keresni. Nem a stopperóra a megoldás! Műszaki embereink feladata, hogy olyan feltéte­leket teremtsenek, amelyek között a kétkezi munkások nagyobb erőfeszítés nélkül nyújthatnak többet. <t- 8>.)

Next

/
Thumbnails
Contents