Pest Megyei Hirlap, 1965. március (9. évfolyam, 51-74. szám)

1965-03-18 / 65. szám

A beteg kocsik „rendelőjében” Beszámoltunk már arról, hogy a ceglédi gépjavító állo­máson autószerviz épült, ahol nemcsak a közületek, hanem magánosok gépkocsijainak a karbantartását is vállalják. Február közepén kezdődött a munka. Túri Ferenc csoportve­zető irányításával egyelőre hat szerelő foglalkozik a behozott gép j árművekkel. Beteg kocsi érkezett. Túri Ferenc csoportvezető meghall­gatja Halmai János gépkocsivezető beszámolóját a kocsi hibáiról. A munka sürgős, hiszen a városi tanács egész­ségügyi osztálya nem nélkülözheti sokáig a beteg Moszk­vicsot. Pár perc múlva a szerelők már „kézbe vették”... Vigh István szerelő a gépjavító állomás KlSZ-szerveze- tének titkára és Pákozdi József ipari tanuló a Dózsa Népe Tsz tehergépkocsijának második szemléjén dolgoz­nak A Faipari Ktsz öreg Rábája is ide került. Földi István szerelő a hengerfejpakolást cseréli A szerviz egyik legfontosabb feladata a zsírozás. A kor­szerű Aures magas nyomású zsírzópad megbízhatóan jut­atja a szükséges helyekre a zsírt. Támadi Ferenc a ceg­lédi Kossuth Tsz személygépkocsiját zsírozza (Foto, szöveg: Opauszky) MOZIMŰSOR CEGLÉD SZABADSÁG 18—21-ig: Húsz óra, DÓZSA 19—21-ig: özvegy menyasszonyok, KOSSUTH: 18—19-én: Bak­fis. KOCSÉR 18-án: Házasságból elégséges, 20—21-én: Az utolsó szerelem, jAszkarajenö 20—21-én: Nyomorultak. ALBERTIRSA 20—21-én: A generális. TÖRTÉL 20—21-én: Magánélet. PEST MEGYEI HÍRLAP KOION KIADÁSA------------­-------­CEGLÉDI JARÁ SS» ÉS C E G L É D V Á R O S R É S Z É R E IX. ÉVFOLYAM, 65. SZÁM 1965. MÁRCIUS 18, CSÜTÖRTÖK A legutolsó négyszögölig megtervezik: MA: VETET LEN FOLD NE MARADJON Mit kell tenni tavasszal ? — Arccal a szőlő és gyümölcsös felé A nehéz lánctalpasok Cegléden A városi tanács végrehajtó bizottsága pénteki ülésén rész­letesen megtárgyalta a mező- gazdasági osztály tavaszi in­tézkedési tervét. Az intézkedési terv a tavasz­ra reálisan felmérte a sze­mélyi és az anyagi lehetősé­geket. A tervezetben a tava­szi szántás, vetés mellett az őszi kalászosok ápolásának, kenyérgabona fejtrágyázásá­nak tennivalói is szerepelnek. Az évenként ismétlődő mun­kák mellett négyszázhetvenöt holdon kell palántáim és har­mincöt hold szőlő vár tele­pítésre. A végrehajtó bizottság ki­mondta, hogy most különösen fontos az őszi kalászosok ápo­lása, a vegyszeres gyomirtás, a tavasziak optimális elvetése, továbbá a rét- és legelőápolás. Gondoskodni kell a felfagyott vetések henge- rezéséről, ahol kell: a fo­gasolásról, a vetéseken összegyűlt víz elvezetésé­ről. Különös figyelmet kell szentel­ni a kártevők figyelésére és az azonnali „ellentámadásra”. A városi terv felhasználásá­val most minden mezőgazda- sági üzem önálló intézkedési tervet készít. Ebben a legutol­só négyszögölig megtervezik: hol, milyen munkákat kinek, mikor kell elvégeznie. Az alapvető célkitűzés az, hogy vetetten föld ne maradjon. Külön megtárgyalta a végre­hajtó bizottság a szőlő- és gyü­mölcsültetvények ápolásáról készített idei tervet. Miután szőlő és gyümölcsös területünk több mint háromezer hold, ezért nyilvánvaló, hogy külön­leges figyelmet kell fordítani a tápanyagutánpótlásra, a kor­szerű művelési mód kialakítá­sára. Az idén már termőre for­dul az elmúlt években te­lepített szőlő és gyümölcs­fa. I A növényvédelemhez van már elegendő gép, de a különböző ápolási munkáknál ugyanez nem mondható el. Az intézke­dési terv felhívja a mezőgaz­dasági üzemek figyelmét, hogy már most gondoljanak a beta­karításra, a termés tárolására, a feldolgozásra, hogy ősszel el ne késsenek a szükséges intéz­kedésekkel. A továbbiakban a végrehaj­tó bizottság meghallgatta Joó Ágoston igazgatónak az állami Mezőgazdasági Gépjavító Ál­lomás átszervezéséről és az át­szervezés után kialakult gaz­dálkodás termelésmenetéről szóló jelentését. Miután a gépállomások gépei a termelőszövetkezetek tu­lajdonába kerülnek, a gépállomásból szervezett gép­javító állomás dolga — a javí­tás mellett — a szakmai ta­nácsadás, a traktorvezetők, szerelők kiképzése.' A Ceglédi Gépjavító Állomás nagy fejlő­désen ment át. Tavaly a nagy javítócsarnok mellett elkészült a forgácsolóüzem, s bevezették a mezőgazdasági gépek szalag­szerű javítását. A ceglédi kör­zetben tipizálták a három nagy állomás javító munkáját. Cegléden a nehéz lánctal­pas és univerzális gépek javítása maradt. Egyébként határozott sikert aratott a február 25-én meg­nyílt személy- és tehergépko­csi-szerviz. A ceglédi állomás különleges feladatként meg­szervezte a cseremotor-vevő- szolgálati állomást is. A továbbiakban a végrehaj­tó bizottság az építési és köz­lekedési osztály előterjesztése alapján javaslatot tett felsőbb szerveknek a város általános rendezési tervének időszakos felülvizsgálatára. Végül különböző bejelenté­seket, indítványokat tárgyal­tak. Kedvükre szórakozhatnak, fáncolhainak, tanulhatnak MEGALAKULT AZ IFJÚSÁGI KLUB Hétfőn este fiúk, lányok siettek az ifjúsági klub alaku­ló ülésére. A belépők az ízlé­ses, tiszta, szépen berende­zett helyiségekben örömmel vették birtokukba a rádiót, a televíziót, a magnót. A műve­lődési ház udvarán levő klub- helyiség kicsinek bizonyult. Az érdeklődőknek több mint fele kinn rekedt az udvaron, de az ifikre jellemző rugal­massággal elintézték, hogy oz emeleti nagyteremben tart­hassák az alakuló ülést. Több mint 180 fiatal hall­gatta nagy érdeklődéssel a klub feladatairól és működé­séről szóló beszámolót. Ismer­tették előttük a klubtagok jo­gait és kötelességeit, majd ja­vaslatot kértek tőlük: kik le­gyenek a vezetőség tagjai? A klub vezetőjének Balogh Györgynét választották meg, aki már eddig is sokat tett a szervezés és a berendezés ér­dekében. A vezetőség tagjá­vá választották még: Derva- derics Jánost, Nagy Anna­máriát, Stark Károlyt, Kar­dos Máriát, Polyhos Mihályt és Koncz Ferencet. Amíg a megválasztott vezetőség első megbeszélését tartotta, két szép szavalatnak tapsolhattak a jelenlevők, majd egyhangú határozattal megállapították a tagsági díjakat, s máris kez­detét vette a tagkönyvek ki­állítása. A magnószalag cseréje köz­ben megkérdeztük Soós Ilon­ka gimnazistát, hogy milyen­nek képzeli a klub működé­sét? A kislány elmondta, hogy szeretné, ha a klub kielégí­tené a fiatalok zenei és iro­dalmi igényeit. Javasolta, hogy minél több zenei és iro­dalmi fejtörőt szervezzenek és hívjanak meg olyan szak­előadókat, akik neves zene­szerzők életéről és munkás­ságáról tartanak előadást. A gimnazisták a klub működé­sétől azt várják, hogy a város üzemi, tsz- és egyéb KISZ- szervezeteinek tagjaival szo­rosabb baráti kapcsolatba ke­rülnek. Ez esetleg segíthet majd pályaválasztási problé­máik megoldásában is. A fiatalok kezdeti lelkese­dését, az érdeklődést csak úgy lehet állandósítani, ha velük együtt készítik el a mű­ködési tervet, ha figyelembe veszik a tagság javaslatait. Vasvári János, a Mélyfúró Vállalat KISZ-istája, szintén örül a klubnak. Véleménye szerint kialakulóban van a fia­talok között valami befelé for­dulás, valami magábazárkó- zottság a szórakozás tekinte­tében. A tv műsora a fiatal­ság szórakozási igényeit csak részben tudja kielégíteni. Itt a klubban kedvükre szóra­kozhatnak, táncolhatnak és bővíthetik ismereteiket akár szellemi vetélkedőkkel, akár az ismeretterjesztő előadások­kal. (-és) tsz-elnökök értekezlete Délelőtt kilenc órakor a já­rási tanács nagytermében ér­tekezletre jönnek össze a tsz- elnökök, ahol a tavaszi mun­kák intézkedési tervét vitat­ják meg. Leltárhiány = házvásárlás Vass Andrásné abonyi ter­melőszövetkezeti baromfigon­dozó — korábban az Abonyi Földművesszövetkezet egysze­mélyes fűszerboltjának volt a vezetője. Üzletében o leltáro­zás minden esetben hiánnyal zárult. Az állandó hiány gya­nút. keltett és ennek alapján Vass Andrásné ellen eljárás I indult. Kiderült, hogy a boltvezető- nő nemrégiben házat vásárolt. A vételárat azonban nem tud­ta teljes egészében kifizetni és ezért 7500 forintot elvett a pénztárból. Az eljárás során ugyan visszafizette ezt az ösz- szeget, sőt ezen felül még tíz­ezer forintot is megfizetett a harmincezer forintos leltár­hiányból, de a tény mégis tény marad: hozzányúlt a kö­zösség vagyonához. CEGLÉDI SIKER BUDÁN A Budai-hegységben, a Normafa—Jánoshegy körze­tében zajlott le vasárnap a Budapesti Egyetemi Atlétikai Club 1965. évi terepfutó baj­noksága. A versenyen a ser­dülő fiú kategóriában a Má­kos A., Szendrei, Szilágyi, Gábor összeállítású csapat a harmadik helyezést szerezte meg. CVSE ATLÉTÁK SZEGEDEN Vasárnap Szegeden verse­nyeztek a Ceglédi Vasutas at­létái, ahol Bács, Csongrád, Szolnok és Pest megye atlé­tái adtak találkozót egymás­nak. Eredmények: Serdülő női 800 méter (30 induló közül) 2. Bálint Ani­kó 3.01,4, 3. Dobos Erzsébet 3.03.3, 4. - Boldizsár Éva 3.05,2. Csapatban: 1. CVSE (Bálint, Dobos, Boldizsár). Serdülő fiú 2000 méter (34 induló közül) 1. Radnóthy Géza 6.35,4, 3. Mucska 6.51. Férfi ifjúsági 3000 méter (45 induló közül) 7. Szivák István 10.29, 9. Bobori Ká­roly 10.34, 15. Végh József 11.17. Csapatban: 2. CVSE (Szi­vák, Bobori, Végh). Egy csokor ibolya Még a múlt hét elején esett meg e kis történet. Ha ; nem is világrengető ese- : raény, annyit mégis megér, hogy megörökítsük — ün- : néprontás nélkül. Talán véletlen volt, hogy a negyedik Á-ba csak nők jártak. De az sincs kizár­ta: Seres igazgató úr egyenesen úgy irányította volna a beíratást, hogy csak lányok, asszonyok kerül- : ienek az osztályba. Húszán '■ voltak. Tizenketten asszo- nyok. Mindannyian már 'j túl a harmincon és a lá- % nyok is már huszonnégy % körül. Napközben felelős- $ ségteljes munkát végeztek ^ a hivatalban, gyárban. Es- £ te öt óra után kapták a 4 retikült és rohantak a gim- 4 náziumba. Érdekes, hogy az ő tatiá- f raik között viszont egyet- £ len nő sem volt. Pedig % kilenc asszony tanított az is- $ kólában, közöttük egy-egy 1, fizikus, matematikus, bio­lógus, magyar és történe­lem szakos. Március nyolcadika pon­tosan olyan nap volt, í mint a többi. Első órát Fe­hér tanár úr tartotta. Nagy türelemmel magyarázta a matematikát és a tőle meg­szokott tapintattal felelte­tett. Lefutott a történelem- óra is. A hallgatók egymás közt aranyszájúnak nevez­ték Boros tanár urat, mert olyan színesen magyaráz­ta a történelmet. A harmadik óra is sok szépet ígért. Verebes, a magyar tanár elemezte Pe­tőfi Janis vitézét. A rö­vid egy óra alatt a költe­mény ezer szépségét bon­totta ki a hallgatók előtt. No, az a rövid tíz perc szü­net is kutyafuttában eltelt és a hallgatók háta megbor- sódzott, ha a következő órá­ra gondoltak — Német! — húzta el a száját keserűen Tóthné. A grimaszban az is benne volt, hogy de jó lenne már túl lenni ezen a keserves negyvenöt percen. Minden­ki szorgalmasan bújta a könyvet. Idegesen lapoz­tak a szótárban. Rémülten memorizálták a nyelvtani szabályokat. Csak Veres Kati állt fel nyugodtan a helyéről. Könyveit bele­gyömöszölte az aktatáskájá­ba. Gyorsan a vállára ka- nyarította a kabátját és az­zal már sarkon is fordult. — Szévasztok! Én nem fogok bezúgni! Ijedten néztek a többiek Latira. Néhány tekintet­vén az is megcsillant, hogy de jó lenne ilyen bátran és nyugodtan határozni és meglógni a majdnem biztos daci elől. De hamar el&zé- gyelltéíc magukat azok, akik ennyire eltévelyedtek és le­hajtott fejje1 bánták meg a merész gondolatot. Veres Kati tűsarkú cipő­je végigkopogott a tanter­men. Bátran kinyitotta az ajtót. Sietve haladt végig a folyosón. Csak akkor vert gyökeret a lába, ami­kor összeütközött Eszter­gályos tanár úrral. Leleménye azonban nem hagyta el. Villámgyorsat összekapta magát, balkeze: gyomrára szorította és fáj­dalmasan felsóhajtott. — Nagyon fáj a gyom­rom! A tanár ránézett, aztáv bólintott kettőt — Menjen haza Katalin: Veres Kati fejet hajtott köszönt és már kopogott ií lefelé a lépcsőn. A tanár hosszan nézett utána. Majd hirtelen megszólalt. — Várjon csak, kislány! Nem! Ne jöjjön fel a lép­csőn. ha rosszul érzi magát. Majd én lemegyek magához. Csak annyit akarok mon­dani, hogy ma nem lesz né­met óra... A nemzetközi nőnapra való tekintettel el­beszélgetünk és egy pár szál virággal emlékezetes­sé tesszük a mai napot. Azzal felcsattantotta az aktatáskát. Kihalászott be­lőle egy csokor ibolyát és átnyújtotta a lánynak. — Magának is szántain egyet! Tessék! Most pec! q .siessen haza, feküdjön le és gyógyuljon meg! <—si—)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents