Pest Megyei Hirlap, 1965. március (9. évfolyam, 51-74. szám)

1965-03-17 / 64. szám

MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Április 11-én ünnepeljük a költészet napját IX. ÉVFOLYAM, 64. SZÁM 1965. MÁRCIUS 17, SZERDA HALLOTTUK ÍRUNK RÓLA ÜNNEPI PARTTAGGYÜLÉSEK Március 22-től április 3-ig párttaggyülésekct tartanak vá­rosunk alapszervezetciben. Ezeken a gyűléseken köszön­tik az alapszervezetekben levő húsz eve tevékenykedő pártta­gokat. ■k Megérkezett a hibrid kuko­rica cserevetömag a termény­forgalmi vállalathoz. A vető­magcserét már meg is kezd­ték. Annyi vetőmagot szerzett a városi tanács az idén, hogy a háztáji földekre is jusson, ha azt a háztáji földek gazdái igénylik. ■k Termelési tanácskozást tar­tottak a minap a földműves- szövetkezet kiskereskedelmi üzemágában. k AZ ELSŐ VÄLLALÖK KÖZÖTT VAN Palásti Ferenc (Szurdok dűlő 2.), a Hunyadi Ter­melőszövetkezet tagja. Az idei évre négy hold j kukorica, négy hold ara- j tás, két hold lucerna- i gyűjtés, ezer négyszögöl ! cukorrépa, nyolcszáz j négyszögöl paradicsom, . nyolcszáz borsó, négy­száz takarmányrépa és négyszáz négyszögöl burgonya munkáját vál­lalta. Ezenkívül még öt­száz csomó kévét kíván \ összehordani és kétheti asztagolást is vállalt. ! Érdekességképpen még megemlítjük, hogy Pa­lásti Ferenc tavaly ugyanennyit vállalt és I becsülettel teljesített. k A városi tanács mezőgazda- ; sági osztályán kedden és pén- i teken 9—12 óráig érdeklődhet­nek azok. akik száz kilo­gramm feletti hízott sertésü­ket az állatforgaimi vállalat­nak akarják leadni. MEGÉLÉNKÜLT A HATÁR Mihelyt nteyérhesik, 4M földbe kerül mm Mttay Most már gyors ütemben élénkül a határ. A talaj még most sem a legjobb — hix szén bokáig süllyed a csizma a puha földbe. — Ha augusztusban ennyi víz lenne a földeken, a lehető legboldogabbak lennénk, de most nem örvendezünk ne­ki. Nehezíti a munkát. Nyársapáton, a homokos földeken harminc-negy­ven centiméterre is fel­jött a talajvíz, ami bi­zony nem nagyon biztató — mondja Erdei János, a Pe­tőfi Tér melőszövetkezet üzemgazdásza — Jól teleltek a gabonavetések. A szeszé­lyes tél ellenére sem volt ki­fagyás, pedig ugyancsak rit­kán takarta a földeket hóta­karó. A trágyasrállitáson van most a fő hangsúly a Petőfi Termelőszövet kezei földjein. Kétszáztíz holdon fejtrágyáz­ták a búzát, százhetven hol­don a rozsot, hetven holdon pedig az őszi árpát A trágyaszállitás, fejtrágyá­zás mellett a kertészetben a melegágyakat készítik. Eddig már hatszáz négy­zetméter melegágy ké­szült el, s a legtöbben ki­kelt a paradicsom, pap­rika. A vetést a héten kezdik meg a földeken. Mihelyt megérkezik a mag, azonnal földbe is ke­rül, nehogy később összetorlódjék a dolog. Végül nem érdektelen, ha a termelőszövetkezet tervéből kiragadjuk a takarékossági intézkedéseket is. Az elmúlt évi lényszámokból kiindulva állították össze az egész évi tervet. Ennek alapján intéz­kedéseket tettek a fogyóesz­közök. illetve az üzemanyag csökkentésére, amennyire csak óz ésszerű gazdálkodás ezt megengedi. Ez konkrétan annyit jelent,, hogy tíz-tizen­három százalékkal csökken­tem akarják a tervhez képest az anyagköltségeket a Pető­fi Termelőszövetkezetben. A barkácsoló dédi Biztosan jó helyen járunk. A kapun feltűnt a barká­csoló kézre valló csengő, az udvarban sziklakért, a tete­jén vár, bástyákkal körül­véve, a gyermekek paradi­csoma. Kontra Zoltánhoz ko­pogtattunk be a Tormás ut­cai kis házba, aki nyugdíjas éveit már ötödik esztendeje barkácsolással tölti. A malomban dolgozott, ott is fabrikált. Szélmalmot ké­szített május elsejére, a fel­vonuláshoz, négyen fértek bele. De, hogy még élőbbről kezdjük, már gyermekkorá­ban szeretett fúrni-faragni. Postaláda, virágállvány, kis­kocsi, madárkalitka, virág­Mérleghiány nélkül zárták a tavalyi esztendőt Számok a Szabadság Termelőszövetkezet eredményeiről Januárban harmincegyezer- kilencszáznegyvcn forint, feb­ruárban pedig huszonkétezer- öíszáz forint baleseti kártérí­tést fizetett ki az Állami Biz­tosító helyi fiókja. ★ TELJESÍTETTEK A földmüvesszövetkezeti áruház alkalmazottai ha­zánk felszabadulásának hu­szadik évfordulója tisztele­tére részjegyek alapnövelé­sét es tagszervezést vállal­tak. Az ezerforintos fel­ajánlásukkal szemben már 11 329 forintnál tartanak, -k MIT LÁTUNK MA A MOZIBAN? Két emelet boldogság. Ma­gyar fiimvígjáték. Szélesvász­nú. Kisérőmüsor: A harmadik. A Szabadság Tsz zárszám- | adását nem jellemzi a hurrá optimuzmus, de az a biztonság és megfellebbezhetetlen való­ság, amit a zárszámadás adatai tükröznek, bíztatást jelentenek 1 a tagság számára. — Bizony, 1962—63-ban több mint másfélmillió forintos I mérleghiánnyal álltunk a tag- ! ság színe elé — mondotta Fe- : kete József, a termelőszövetke­zet elnöke. — Nem lehet leír- . ni azt a szorongó érzést, ami az emberen elhatalmasodik, amikor ilyesmit kénytelen a j tagság színe előtt kimondani. I Igaz, azt az érzést is nehéz le- i írni, mit jelent az, hogy annyi küzdelmes esztendő után most végre bejelenthetem: az elmúlt évet méri eg- \ hiány nélkül zártuk. És még el kell mondanom, hogy amíg 1962-ben az állami támogatás három és fél millió, 1963-ban hárommillió-kétszáz­ezer forint volt, addig az el­múlt esztendőben ez az összeg csak kétmillió-kétszázezer fo­rintot tett ki. Ezzel szemben a gazdálkodási eredmény az 1962-es 3,8 millióról 1964-bén kereken ötmillióra növekedett. — Nagy megnyugvást kel­tett sa tagság körében az, hogy a múlt esztendőben négy évi elmaradt földjáradék címén kifizettünk egymillió-hétszáz- tizenkétezer forintot. Mi az a biztosítási és önsegélyező csoport ? tartó, kispad, különféle gyermekjátékok, bababútor és hogy még mi minden ke­rül ki a satujából, azt nehéz lenne felsorolni. Egész nap fűrészel, kalapácsol a kis műhelyben. Amikor ott jár­tunk. éppen egy nyúlház ké­szült. A nővére óvónő volt Ócsán. a barkácsoló testvér tehát az óvodát is ellátta szebbnél- szebb játékokkal. Jó ba­rátja ma is a gyermekeknek. Dédunokája boldogan jön a dédihez, hogy az új érdekes játékokat elkérhesse. (végh—papp) Lebetonozzák a konzerv­gyár új bejárata előtti teret. A beton alapozásával már el­készültek. A költészet napját az idén kiemelkedővé teszi hazánk felszabadulásának huszadik évfordulója. így az ünnepsé­gen József Attila költészete mellett, élő költészetünk húsz­esztendős fejlődése kerül elő­térbe. Városunk, ha szerény kere­tek között is, de megünnepll a költészet napját. A művelő­dési osztály, a TIT, a városi könyvtár, a művelődési ház közösen állítják össze a prog­ramot, amelyre április 11-én, vasárnap délután hat órakor az alszegi termelőszövetkezeti klubban kerül sor. A költé­szet méltatása és a művelődé­si ház irodalmi csoportjának műsora mellett szavalatok hangzanak el. (v) í,A harcot, amelyet Őseink vívtak, békévé oldja az emléke­zés . . .*» Nem véletlen, hogy József Attila e két sorát illesztettük a cikk elé. A nagy proletár- költő neve egybeforr a költé­szet napjával. Április 11-én immár második esztendeje ün­nepeljük a költészet napját, a fiatalon elhunyt költő szü­letésnapján, aki az idén lenne hatvan esztendős. A költészet egyre nagyobb teret kér a művelődés terjesz­téséből. Szeretjük a verseket, mind nagyobb érdeklődéssel fordulunk nemcsak a klasz- szikusokká vált poétákhoz, hanem a ma élő idősebb, fia­talabb költőkhöz is. Vég nélküli küzdelem az apaság megállapításáért 1962 szeptember 18-án látta meg a napvilágot a kis Erika, a tököli rabkórházban. Már a harmadik esztendeje tipeg a zsámbéki nevelő-cse­csemőotthonban. Szegényke talán még egyszer sem mond­ta ki a gyerekkor legszebb szavát: — mama Fogalma sincs a szülői simogatás édes izéről. Édesanyja hányódik erre-arra, akad itt-ott dolga a büntető hatósággal is, állí­tólagos apját hasztalanul ke­resik. Erika minderről semmit sem tud és természetesen arról sem, hogy micsoda küzdelem folyik azért, hogy a hatóság apát sze­rezzen neki, akinek a nevét viselje és aki­nek a szívét meg lehetne szó­laltatni egy szerény összeg erejéig. Erika gyámja keresettel fordult a városi bírósághoz és elmondotta, hogy a csöpp­ség édesanyja 1960. decem­ber havától együtt élt az állítólagos apával 1962. márciusáig. Ezt a tényt ta­núk egész sorával hajlandó igazolni. A bíróság tavaly február 18-ra tűzte ki az első tár­gyalást és arra a feleket sza­bályszerűen megidézte. Hiába várták azonban, sem az anya, sem az apa nem jelent meg a bíró­ság előtt. Az újabb határnapon, feb­ruár 25-én már egy pará­nyi előrehaladás történt: a kisgyerek édesanyja jelent­kezett, de hasztalanul vár­ták az állítólagos apát. A tanúk, akik nagyrészt az anya közeli rokonai, szinte egybehangzóan vallották, hogy az állítólagos apa a jel­zett időben Nagykőrösön volt. a konzervgyárban, majd a BELSPED-néi dol­gozott. Együtt élt a kislány anyjá­val. sőt együtt költöztek el Cyónra. s csak akkor váltak el, amikor az állapotos asz- ] szony büntetése kitöltésére bevonult a tököli börtönbe. A bíróság végre Kőrösia- dányban ráakadt a férfira. ] Alá is irta a vét ívet, de a | tárgyaláson nem jelent I meg. I A bíróság erre megkereste i a kőrösladányi tanácsot az állítólagos apa meghallgatása ügyében. Az illető kereken elutasította azt a feltevést, hogy Erika az ő gyereke len­ne. Megjegyezte, hogy a kis­lány anyját sosem látta, ő pe­dig törvényes házasságban él Isaszeg községben. 1961. no­vember 11 óta lakott Gyó­nón, Jászárokszálláson. Ta­tabányán. Abban az időben, amikorra az együttélést fel­tételezik, J ászárokszálláson volt az ideiglenes lakása. Nagykőrösnek még a táján sem járt. Az 1964. április 2-i tárgya­láson a bíróság bemutatta a nagykőrösi rendőrkapi­tányságtól beszerzett ide­iglenes bejelentőt, amely szerint az állítólagos apa 1961. július hó 14. nap­ján ideiglenesen bejelentke­zett Nagykőrösön. Adatai egyeznek és a tárgyalás nap­jáig sem jelentkezett ki. Valótlan az állítólagos apa állítása, hogy nem ismeri a kislány édesanyját, hiszen a tanuk igazolták hogy el­ső unokatestvérek. A városi bíróság az állító­lagos apa tagadásával szem­ben megállapította — a ta­núk vallomása és egyéb bi­zonyítékok alapján —, hogy a kérdéses időben a kislány édesanyja és az állítólagos apa együtt éltek, s ilyenfor­mán az apasági kereset jo­gos. A huzavona azonban még nem fejeződött be A városi ügyészség megfellebbezte az ítéletet. A fellebbezés szerint aggályos a kihallgatott ta­nuk vallomása. Mind­egyike más-más időpon­tot jelöl meg az együtt­élésre. Az állítólagos apa meghall­gatása nem mellőzhető. an­nál is inkább, mert az illető még azt is tagadja, hogy a kislány édesanyját egyálta­lán ismeri. A megyei bíró­ság az ügyészi óvásnak helyt adott, hatályon kívül helyezte az első bíróság ítéle­tét és azt új eljárásra, újabb határozat hozatalára utasítot­ta. Erikának pádig még min­dig nincs apukája ... AZ ELSŐ kamaratáncegyüttes fesztivál ! Szombatun és vasárnap í rendezték mag a kamaratánc- ■ együttesek első országos fesz- í tiválját Zalaegerszegen. Az : ország minden részéből Zalába : sereglett együttesek szomba- ; ton a szakembereknek, vasár- j nap pedig a közönségnek _mu- ! tatták be művészi tánckompo- j zícióikat. A neves szakembc- i rekből álló zsűri a Magyaror- : szági Nemzetiségek Központi I Táncegyüttesének ítélte a fesz­tivál nagydíját jelentő ván­dorserleget, a Kilencen voltak című művészi táncprodukció­ért. A legjobb koreográfust díjat Simon Antal, a Mecsek táncegyüttes koreográfusa kapta. A bábosok Békéscsabára készülnek Korszerűsítik, csinosítják a mozit | í Jobb esz az a^uszt ka - Rejlett neonvilágitást szerelnek fel í A budapesti Filmtechnikai V általat M og yoró.si-b r igád ja már hetek óta dolgozik a mozi termében. A faiakat, a meny- nyezetet, az erkélyt, a felve­zető '.épcsőházsket és a folyo­sókat léckeretekkel hálózták be, s ezekre . hamarosan fel­szerelik a burkolatot. Szépítik; a termet. A nézőtéren három méter magasságig fényezett barna műbőr burkolatot sze­relnek fel. majd onnan a mennyezetig ugyancsak bar­na miibörlemezcket steppel­nek. szürke alapon. A nyezet is színes borítást r’-'zlécekkel szegélyezve. meny­kap. Az erkélyt, lépcsőházat és a fo­lyosókat sakktábla szerű bo­rítással látják majd el. A lécezést hamarosan befe­jezik. aztán a kárpitosbrigád is megkezdheti munkáját. A burkolat a terem akusztiká­ját is megjavítja. Ezeken kí­vül a világítást is korszerűsí­tik. A jelenlegi fényforráso­kat rejtett neon világítással cserélik fel. Még körülbelül háromszáz­ezer forintba kerül a mozi szépítése, és egy hónapon be­lül a mozi közönsége átvará­zsolt nézőtéren szórakozhat majd. Összeállította idei tervét az Állami Biztosító. Ebbe pillan­tottunk bele, hogy néhány ér­dekes adatot közöljünk belőle. Az idei általános tervet a ta­valyi állomány tiz-tizenöt szá­zalékos emelésére alapozzák. Ez számokban annyit jelent, hogy a jelenlegi háromszáz- hatvan vagyoni biztosítás 51? ezer forintos összdíját 560 ezer forintra, az ötezer személyi biztosítás múlt évi 715 ezer fo­rintos forgalmát 800 ezer fo­rintra szélesítik ki az év ve­gére. El szeretnék érni, hogy az; üzemek alkalmazottai nagy J számban lépjenek be az új for­mátumú, úgynevezett biztosí­tási és önsegélyező csoport­ba. Ezt a biztosítást már az év első negyedében, egyes üze­mekben hetven-nyolcvan szá­zalékban megkötötték a mun­kások. Az elmúlt esztendőben ki­lencven százalékot értek el az óvodások, általános- és közép­iskolai tanulók balesetbiztosí­tásával. A tervük az, hogy az idén ez százszázalékos legyen. Körtánc járja — ez lesz a címe az új bábjáték­nak, amit Békés­csabán mutatnak be a bábosok. A kecses lányok, táncos lábú le­gény bábuk most formálódnak — a bábosok kezei alatt. Reméljük, a lelkes munkát siker koronázza majd. (Papp felv.)

Next

/
Thumbnails
Contents