Pest Megyei Hirlap, 1965. március (9. évfolyam, 51-74. szám)
1965-03-17 / 64. szám
Kicserélték a megpattant nyomócsövet Az új vízvezeték már a föld mélyén pihen. Az első nyomáspróbánál váratlan esemény történt. Az egyik nyomócső nem bírta a víznyomást és hatalmas robbanással szétpattant. A hibás csörészt természetesen gyorsan kicserélték. Miután a második nyomáspróba már sikerrel járt, megkezdődhetett az árok betemetése. Képünkön a daru a hatalmas pátria lemezt húzza ki a földből. Ezeknek a lemezeknek az volt a feladatuk, hogy az árokban dolgozó munkásokat védjék a föld beomlásától. Feladatukat teljesítették, beomlás sehol nem történt. Most már csak a kövezetét kell majd helyreállítani és végre egy időre zavartalanná válik a Kossuth téri közlekedés. Egy időre, mert nemsokára ismét jelentkeznek majd a csatornaépítők. Az utca visszanyeri eredeti képét Tavasz a határban Teljes gőzzel szántanak — Kezdik a vetést Kétszáz ember a rópaföldön Megenyhült a lég, vidul a határ... és a szántóföldeket ellepik a Szorgalmas emberek, a duruzsoló gépek. Sokasodnak a barázdák, s mag kerül a gondosan megmunkált földbe. Itt a tavasz. A ceglédi Kossuth főmezőgazdászát egyre nehezebb megtalálni. — Sajnos a tél nem nagyon kedvezett az őszi vetéseknek — mondja Körösi Gyula fő- agronómus. — Az általában plusz kettő és mínusz öt fok között ingadozó hőmérséklet mellett nem, vagy csak részben állt le a vegetáció, s a növények a tartalék táplálék egy részét elhasználták. Ez nem jelent különösebb bajt, de most tavasszal lassúbb lesz a növekedés. — A fejtrágyázást hat gép végzi és az ezerhétszázhar- minc holdas területből már több mint ezerháromszáz holdon ki van szórva a műtrágya. Ezt a munkát most már napokon belül befejezzük. — Az ősszel nem tudtuk teljesíteni a mélyszántási tervünket. A tél folyamán, ha az Úttörők a 20. évforduló előtt A cukrászatnál dolgozó szocialista brigád naplóját lapozgatom. Megtudom belőle, hogy ez a brigád Cegléden az elsők között alakult, már több mint négy éve. Azóta oklevéllel, jelvénnyel és zászlóval kitüntetett brigádtagokból áll. Munkájukról sokat tudunk. A minőségi ellenőrzést mi magunk végezzük, amikor készítményeiket fogyasztjuk és csak annyit mondunk, hogy: finom! A brigád egyik tagját, Végh Borbálát megkérem, mondjon valamit arról, hogy mit tud a húsz évvel ezelőtti állapotokról. — Örülök, hogy a háborúról csak annyit tudok, mint amennyit tanulni kellett róla. Azért mondom, hogy tanulni kellett, mert ezt az egyet nem szívesen tanultam. De olvastam és hallottam róla, ez elegendő nekem ahoz, hogy irtózzam és féljek tőle. Még úttörőkoromban találkoztam olyan pajtásokkal, akiknek házukat és mindenüket tönkretette a háború, sőt olyanokkal is, akik édesapjukat veszítették el. Sokszor gondolkodom azon, hogy egy leendő háború a húsz évvel ezelőttinél sokkal szörnyűbb pusztulást hozna az emberiség számára. Ezt a fiatalok tudják jól, és tetteikben mindenre készek azért, hogy; ne legyen háború. Fiatalok; vagyunk, szeretnénk élni boldogságban, békéboyj és vidáman. — Aíosí hogyan él és dolgo zik? — Szeretem a szakmámat. Édesanyámnak sütés-főzés közben szívesen segítettem, s közben addig-addíg torkos- kodtam. amíg magam is cuk- rászianuló lettem. Másodéves ipari tanuló voltam már, amikor beiratkoztam a levelező gimnáziumba. Egyébként KISZ-titkár vagyok. Voltam már táborban Balatonszárszón és Királyréten. IJgy alkalommal kéthetes jutaiomüdülés- ben is részesültem. Jól érzem magam. Kitűnő a kollektívánk és nagyszerűen megértjük egymást. Igyekezetünket értékelik és szeretnek is bennünket. Legszívesebben islert és bambitortát sütök. Nagyon szeretem, de nem szívesen eszem, mert félek, hogy elhízom a sok édességtől. Ha szórakozni megyünk, vagy munka után bemegyünk a cukrászdába egy feketére, sokszor csak kíváncsiságból is rendelünk abból a süteményből, amit mi készítettünk. Ilyenkor mindig arra gondolok, hogy ha t;z a rengeteg sütemény és torta elfogy, amit mi készítettünk, akkor mégiscsak jól dolgozunk mi... FÉLÚTON — Milyennek képzeli el a következő húsz évet? — Az érettségi után beiratkozom a közgazdasági technikumba. Ami a jövőt illeti, nekem az a véleményem, hogy a modem nőt nemcsak a modern környezet és a modern ruha teszi, hanem elsősorban a modern műveltség. Remélem, hogy húsz év múlva egy tágas, modern cukrászatban leszek. Biztos vagyok abban, hogy Cegléden sokkal több alkoholmentes szórakozóhely lesz, ahol több édességre és süteményre lesz szükség. A háziasszonyok is rájönnek addigra, hogy nem érdemes odahaza sütéssel vesződni, mert a cukrászdában mindig friss és olcsó süteményeket vásárolhatnak. Unokáim pedig már a ceglédi vidám parkban szórakoznak majd és ha úgy szeretnek tanulni, mint én akkor lehetőségük lesz arra is, hogy beiratkozzanak a ceglédi agrár- tudományi egyetemre. Szeretném, ha minél többet és olcsóbban lehetne külföldre utazni. Látni szeretném Moszkva nevezetességeit, közvetlen közelből megismerni a párizsi divatot, üdülni a tengerparton és megkóstolni a külföldi kollégák által készített cukrászsüteményeket. Azt is el tudom képzelni, hogy húsz év múlva Ceglédnek önálló napilapja lesz, amit ugyanilyen érdeklődéssel olvasnak majd, mint ezt a szük- reszabott Ceglédi Hírlapot. (-és) idő engedte, szántogattunk. Sikerült is nyolcvan holdat felszántani eddig. A komoly munka — nyolc traktorral — ezen a héten indul meg, s reméljük hamarosan pótolni tudjuk azt amivel ősszel a kedvezőtlen időjárás miatt lemaradtunk. — A gépeink állapota különben kielégítő. Egész télén szorgalmasan dolgoztak a szerelők az előkészítésen, s nyugodtan mondhatom azt, hogy minden gép készen lesz arra az időpontra, amikor munkába kell állnia. Két lánctalpas és huszonkilenc kerekes univerzál traktorunk mellett van még két G harmincötösünk is. A munkagépekkel sincs baj, nagyrészük már tökéletesen kijavítva várja a kezdést. — Hogy mi a legfontosabb a szántóföldön? A talajelőkészítés és a vetés. A zabot már elvetettük, s most kezdjük az ötven hold borsó vetését. E hét nagy munkája lesz, illetve nemcsak e hété a magrépa- kiültetés. Szerdán kétszáz ember kezdi meg kétszáz- negyven holdon ezt a munkát. 1 Ugyancsak ezen a héten | kezdjük százhatvan hold | lucerna vetését is. A száz- , hetven holdas cukorrépa- I táblát huszonötödiké táján I kezdjük vetni, az ötvenholdas dugványrépamag pedig április első napjaiban kerül a földbe. — Mi újság a kertészetben? — Százhárom holdon termelünk az idén különböző zöldségféléket. E területből különben ötven holdon uborkát vetünk, a magját akarjuk értékesíteni. A palántanevelés szépen halad, a korai káposztafélék, paprika, paradicsom már elvetve, a dinnyemagol ezután vetjük a melegágyakba. Nagy gondot fordítunk a szőlőtelepítésre. Most tavasszal harmincöt hold új szőlőt telepítünk, a terület előkészítése igen szépen halad. Március végén kezdjük meg a telepítést. A termő szőlőben pedig naponta átlag nyolcvan-száz ember végzi a nyitást és a gyümölcsfák tisztogatását. Reméljük, hogy az idő nem szól bele a terveinkbe, s most már tényleg teljes erővel dolgozhatunk minden területen — mondotta befejezésül a ceglédi Kossuth Tsz fömezőgaz- dásza. A Földváry Károly iskola Ilámán Kató úttörőcsapata hónapok óta szorgalmasan készül hazánk felszabadulása 20. évfordulójának megünneplésére. Elhatározták, hogy a jubileumra díszes kiállítást rendeznek, ahol bemutatják a város úttörőcsapatainak életét. A kiállítás mellett készítenek egy díszes albumot is. Ebben megörökítik csapatuk életének jelentősebb eseményeit. Irházy Sándorné csapatvezető irányításával az őrsvezetők kiválogatják saját albumukból azokat a képeket, amelyeket bemutatnak a kiállításon. Kőhalmi Dezső, Kaszala Lilla, Irházy Sándorné, Végh László és Rubint Ágnes munka közben A szabadságharc eseményeiben való tevékeny részvétel miatt sok volt a bujkálok száma és' sok volt a katonaszökevény is. Ezek főként a kurta korcsmákban és a fonókban húzták meg magukat. A fonókról is hosszú rendelkezések jelentek meg és külön jutalom kilátásba helyezésével biztatták az embageket a feljelentések megt ételére. Nem volt a hétnek olyan napja, hogy néhány ló, tehén, malac, vagy más lábas jószág el ne tévelyedett volna, Főként az itatások alkalmával fordult elő, hogy egy-két állat nem hazafelé vette az útirányt és a gazda csak később vette észre, hogy hiányzik valamelyik állata. Ebben az időben még az udvarokban és akiokban nem volt mindenütt kút, és az állatokat az úgynevezett ..tized kutakra’’ hajtották itatás céljából — főként télen. Ilyen tized kút még a mai napig is van a városban egy-kettő eléggé használható állapotban, az Újvároson. Napirenden voltak az ól- latlopások is. Kacsát, libát, méhkaptárakat, birkát fal- kástól, lovat párostól, ökröket, teheneket loptak ismeretlen tettesek, akiket sem jutalom ígéretével. sem egyéb módon nem lehetett felderíteni. Loptak a tekergők. loptak a szegénylegények, a bojtárok, a számadók. talán még a csendőrök is. A statárium kihirdetése sem hozott változást c tekintetben. Nagy gondot okozott a hatóságnak is és a lakosságnak is az, hogy a szabadság- harc utáni években szinte szünet nélkül nagy pusztítást végzett az állatok közt a marhadög. Előbb a Jászságban, majd a szomszédos Nagykörösön ütötte fel a fejét a betegség. 1351. október elején kihirdették: a nagyA Sport őrs az országos éxpcdíciós vetélkedőn tavaly első helyezést ért el. A felkészülésükről készült albumból válogatják a kiállításra a legszebb képeket. Bán Gyuszi, Horváth Laci, Kovács Sanyi, Borsos Pista és Szegedi Jancsi a hircs-nevezetes albumból + + Az év folyamán tablók készüllek a csapat kirándulásairól és a társadalmi munkáról. Kovács József őrsvezető az őrs tagjaival a putrisarki kirándulás képeiből válogat (Foto: Opauszky) SPORT _ , . • Véget ért a gimnázium fiú tornászbajnoksága Elsárgult lapokról 111. RÉSZ Pálca zás vasárnap 1 körösi marhavészre felügye- £ lő bizottmány elrendelte, í hogy barmaival senki a kő- ^ rösi határból semerre, oda ^ pedig bemenni senki ne me- részeljen. Ugyanakkor a ha- 'j tóságnak tudomására jutott ^ az is, hogy a lakosok a mar- £ hadögben elhullott állatok £ húsát a tilalom ellenére £ nemcsak maguk és állataik ^ (kutyáik) fogyasztják, ha- £ nem ezt még kimérni is bá- £ torkodnak. Nosza, lett erre £ nagy megtorlás. Bírság is. ? egyéni zárlat is. A bűn tété- ^ sek mértékét — kiváltképp ? a kurta kocsmákért — $ ugyancsak fölemelték. Még ^ a testi fenyítés kiszabását is \ kilátásba helyezték. Pedig £ az efféle büntetés a múlt ^ századnak ebben a szaká- £ ban már nem volt Cegléden £ szokásban. Viszont harminc- í negyven évvel korábban a £ nyilvános pálcázás, a nyilvá- nos botütés még a vasárnapi f föláiványosságok közé tar-? tozott... 'j Ez a rövid kis összefogta- $ lás is érzékelteti, hogy bi- J zony száz évvel ezelőtt nehéz ^ idők jártak városunk felett. J Ezer problémáid. nehéz^ évek voltak . .. Csukjuk be £ a könyvet. £ Dr. Szomorú István ; (VÉGE) $ Szombaton délután a harmadik es a negyedik osztályos fiúk küzdelmével befejeződött a gimnázium fiú tornász- bajnoksága. A házi bajnokság eredményei: I. osztályosok: 1. IC 170,3 pont. (Dervaderics K., Farkas J., Fábri A.. László S., Nyújtó F.). 2. I/A 167,7 pont, 3. I/E 165,3 pont. II. osztályosok: 1. II D 168,5 pont (Kozák, Kubinyi J., Lür L., Müller S., Öze I., Präger I.), 2. II/Ä 166,6 pont, 3. 1I/C 151,2 pont. III. osztályosok: 1. Ill A 170.2 pont (Kis D., Osgyáni B., Sápi K., Szepes J., Vámosi T.). IV. osztályosok: 1. ÍVD 175.2 pont (Hausz F., Kecskés L., Ladányi J., Süli A., Sütő F„ Végh L.), 2. IV,A 165,3 pont.
