Pest Megyei Hirlap, 1965. március (9. évfolyam, 51-74. szám)
1965-03-16 / 63. szám
KÉPES HÍRADÓNK Mi újság a piacon ? Lassacskán mégis kisüt a tömeg vásárolt, nézelődött a nap. Az idén talán pénteken piactéren. Áru volt bőven, s a volt az első szép nap. Nem ... , ... . csoda, hogy benépesült a piac. háziasszonyok teli kosarakMár kora reggel hatalmas kai indultak haza. A dánszentmiklósi asszonyok versenyre szólítanak Érdeklődés előzi meg a vasárnapi ceglédi kulturális szemlét Az idén a szokásostól elté- ; rően ünnepelték Dánszent- miklóson a nemzetközi nőna- ; pót. A Micsurin Tsz központ- : iában találkoztak az asszo- j nyok, s ott voltak a meghívottak között az albertirsai nőtanács és a Szabadság Tsz vezetői is. Zenekar fogadta az érkezőket és ezen az ünnepségen is volt hóvirág. De túl a megemlékezésen. komoly dolgok is szóba kerültek. Kelemen György az állami gazdaság és tsz vezetője volt az ünnepi szónok. Szavai nyomán a dánszentmiklósi asszonyok a tojás- és a baromfibeadási terv \ túlteljesítését beszélték meg j és elhatározták, hogy erre a versenyre meghívják a járás asszonyait. A versenyfelhívást a napokban közzéteszik. A városi KISZ-bizottság, a városi tanács művelődésügyi osztálya és a Kossuth Művelődési Ház felszabadulásunk 20. évfordulója tiszteletére március 21-én, most vasárnap délután 3 órakor a Kossuth Művelődési Házban városi kulturális szemlét rendez. Részt vesz a Vasutas Énekkar, a KGV kultúrcsoportja, a Ruhaipari Vállalat népitánc- csoportja, a Hámán Kató általános iskola énekkara, az fmsz népi zenekara és a művelődést ház több kultúrcsoportja. A belépődíj 6 forint. Jegyek kaphatók a K1SZ- alapszervezeteknél és a Kossuth Művelődési Ház pénztárában. Városunk kulturális szemléjét — a jelek szerint — máris komoly érdeklődés előzi meg. Előkészületeire és eredményeire még visszatérünk. Sokan tértek be a késes sátorba. Minden háztartásban kell a kés, az olló. Paszterkó Károly késes nem unatkozott pénteken ... E* a kislány valószínűleg nem a bálba készül, de nagyon tetszenek neki a mókás farsangi álarcok. Nem is kell kétszer kérni nagyapát, vásárol belőle Alma is volt bőven a piacon. Hat-hét forintért már szépet mértek a vásárlók kosarába „Legyen a mi házunk városunk ékessége" Összefogás az egykori „Arany Sas" helyén, a citromházban Kati kezébe került a gyufa — tűz lett belőle Városunk egyik legszebb épülete a Kossuth téren álló szövetkezeti társasház. Élénk sárga színéről a köznyelv egykettőre citromháznak nevezte el és ma is gyakran halljuk így emlegetni. Négy évvel ezelőtt még a Bács megyei Építőipari Vállalat munkásai szorgoskodtak ott, hogy a kitűzött határidőre elkészüljön a háromemeletes, korszerűen felszerelt épülettömb. Ez sikerült is. A jó munka eredményeként a régi kopott „Arany Sas" vendéglő helyén, aránylag rövid idő alatt, felépült Cegléd város első szövetkezeti társasháaa. Jó volt látni, amikor annak idején egymásután gyúltak ki a villanylámpák az épületben. Az egy-, másfél- és kétszobás lakások szerencsés tulajdonosait a helyi üzemek, vállalatok, továbbá a szakszervezeti bizottságok jelölték ki. A huszonkilenc új lakó között, volt szép számmal szakmunkás, értelmiségi. A beköltözés után a választott vezetőségre — Kincses József elnökkel az élen — az a nehéz és felelősségteljes feladat vár, hogy kialakítsa a közös fedél alá került lakótársak házirendjét, megalkossa a lakóközösség szocialista együttélésének a szabályait. Az én házaim átalakult a mi házunkká, az egyéni gondolkodás és gondoskodás helyébe pedig törvényszerűen a kollektív, közösségi gondolkodás és gondoskodás lépett. Mindenkinek meg kellett szoknia, hogy a közös társasházban rajta kivül mások is élnek. Az udvar, a padlás, a folyosó pedig nemcsak az övé, hanem valamennyi üké, akik az épületben laknak. A miniszteri rendelkezésekkel megállapított alapszabály értelmében a lakóknak a szövetkezeti ház rendeltetésszerű használatáról, kezeléséről karbantartásáról és felújításáról mégpedig közös erővel, közös akarattal kellett gondoskod- niok. Megállapíthatjuk, hogy az azóta elmúlt időben — néhány kisebb hibától eltekintve — alapjában véve sikerült „a békés egymás mellett élés” helyes módját megtalálrnok a szövetkezet tagjainak. A lakótársak — nagy többségükben — tisztelik, becsülik és szükség esetén segítik egymást. Alig akad közöttük olyan, aki ne vigyázna a közös vagyon épségére, szépségére, tisztaságára. A kollektív, társadalmi munkának szép példáját bizonyítja az a tény, hogy a lakók néhány lelkes, öntevékeny csoportja az udvaron a gyermekek számára homokozót épített, rózsatöveket, facsemetéket ültetett. Elég gyakran megtörténik például az is, hogy az elromlott villanyvezetéket és zárakat készséggel megjavítják. Ma már alig fordul elő, hogy a lakók közül valaki a fizetési kötelezettségének határidőre ne tenne eleget, aki ne erezné, hogy aktív tagja a lakóközösségnek, aki pazarolná a villanyáramot, a vizet, és ne érezne felelősséget a közös vagyonnal szemben. A közelmúltban megválasztott új vezetőség tagjaira éppen az a nagy feladat vár, hogy a még elvétve előforduló hibákat megszüntesse, a közösségi életből kirívó, antiszociális magatartást kiküszöbölje. „Legyen a mi házunk városunk ékessége” — ez a lakók jelszava. Léoárt József Lángok szökkentek magasra vasárnap a késő délutáni órákban Albertirsán özv. Czé- kus Jánosné Béke utcai portáján. Kezdetben még az ól sarkának tetőzete égett, de a tűz mindjobban terjedt a lakóépületek felé. Segítség elsősorban a nagyszámban ösz- szesereglett szomszédoktól érkezett, akik ünneplő ruhájukat sem kímélve láttak a tűz megfékezéséhez. A kezük ügyébe kerülő ásókkal, lapátokkal, földet szórtak rá és vedrekből vízzel támadták a tűz fészkét. A nagy igyekezetnek sérültje is lett: Márt Marió negyvenegy éves portugál származású férfi személyében, aki a küzdelemben másodfokú égési sebeket szenvedett. A már megszelídített tűznek a gyorsan kiérkező ceglédi állami .tűzoltóság vetett véget. Hátra volt még a tűz keletkezésének felderítése. Mint annyi hasonló esetben, a nyomozás szálai elsősorban a lakásban tartózkodókhoz vezettek, közülük is a körmeit kitartó buzgalommal piszkáló unokához, a négyéves Monyai Katalinhoz. Czékusné ugyan védelmébe vette unokáját, de a kihallgatást tartó tűzoltó tiszt kérdései ellenében a tényállás rövidesen tisztázódott. A kis Katika gyufával játszadozott, kiejtette kezéből az égő gyufaszálat, s máris megvolt a baj. A nagymama is jobban tette volna, ha unokája utólagos mentegetése helyett idejében körmére nézett volna Katikának ... A nyitány: futball-győzelem Vasárnap a jó idő minden szurkolót kicsalógatott a fut- ballpályára. A ceglédiek számára nagy a jelentősége az évnek. A csapat az NB lll-ból szeretne bekerülni az NB 11- be. Ha jól megnézzük, ez nem is olyan reménytelen. A visz- szatért játékosokkal és az át- igazoltakkal megerősített csapat képes lehet erre. A bajnokság első mérkőzését hazai pályán vívta csapatunk. Az újonc Lőrinci Fonó csapatát fogadta. Váltakozó játék alakult ki. Az első szögletet Liptai rúgta. A harmadik percben már Csurgai fejesét védte a kapus, majd újra Csurgai előtt adódott nagy helyzet, de a védők szögletre mentettek. Később Oláh távoli lövése adott munkát a vendégkapusnak. A nyolcadik percben Császár a felezővonalról jó labdát küldött előre, amelyet Csurgai a Zila Károly és Nagy Sándor a járszerkezet javításán dolgozik n. RÉSZ Kurta kocsmák világa Ezúton mondunk hálás köszönetét rokonainknak, jó ismerőseinknek, jó szomszédainknak, akik fe_ lejthetetlen emlékű nevelőanyánk, özv. Hajnal Istvánné szül. Pintér Teréz temetésén megjelentek, részvétükkel bánatunkban osztoztak, sírjára koszorút, csokrot helyeztek. A gyászoló család Ezúton mondunk hálás köszöne- f tét rokonainknak, jó ismerőseink- í nek, jó szomszédainknak, akik z szeretett jó férjem, édesapánk, í nagyapánk és testvérünk. Kemács í Lajos temetésén megjelentek, 4 részvétükkel nagy bánatunkban í osztoztak, sírjára koszorút, virá- í got helyeztek. A gyászoló család 4 Fegyvertártól engedélyt csak Machie, vagy Heitzel császári-királyi vezérőrnagyok írhatták alá. A fegyvereket be kellett szolgáltatni. 1852. január 1-től a polgári rögtönbíráskodás helyett katonai rögtönbírásko- dást vezettek be. Halálbüntetéssel sújtották azt, akinél fegyvert találtak, vagy akit fegyverrel a kezében fogtak el. A csendőrség mellett az utcabírák által kijelölt, már említett éjjeliőrök teljesítették szolgálatot, akik minden nap egy jegyet kaptak kezükbe. E jegyre a város pecsétje volt nyomva és az a felírás volt rajta olvasható: „Czegléd város éj őre”. Aki ilyen igazolvány nélkül kóborolt az utcán, azt befogták. Az éjjeliőrök este 8 órakor kezdték szolgálatukat. A korcsmák és kávéházak ünnep- és vasárnap is nyitva tarthattak, de muzsikálkifutó kapun mellett a hálóba lóit. 1:0 a javunkra. Jó adogatás után Oláh, majd Pintér lövését nyomta szögletre a kapus. Ezután akadt a vendégeknek is két nagy helyzetük, de elhibázták. Gyenizse 23 méteres lövéssel válaszolt nekik. A harminchetedik perc újabb ceglédi gólt hozott. Kökény szögletét Csurgai fejelte a hálóba (2:0). A félidőig nem változott az eredmény. Szünet után élénkült a vendégtámadás is, de erejükből csak a tizenhatosig futotta. A tizedik percben Kökény a tizenhatos oldalvonalától szabadrúgást végzett, a beadott labdát a kapus kiütötte, kavarodás támadt, s Darázs a lábak között a hálóba rúgta a labdát. (3:0). A gól után állandósult a ceglédi fölény. Előbb a balszélső Liptóinak, majd Csurgatnak adódott jó helyzete. A , tizenhatoson kívül újabb sza" ..................rúgott Kökény, e l écről csúszott ki. Góllövök: Csurgai 2, Darázs. Jók: Cseh, Oláh, Darázs, Kökény. esz-% ni csak délután 8 órától kezdve tx>lt szabad. Tánc- mulatság tartását be kellett jelenteni. E rendelkezést később megszigorították. 1852. január 25-én a hivatalos hirdetmény így szólt: „A helybeli császári-királyi parancsnokságtól vett rendelkezés szerint mindazon vendéglősök, vagy korcsmárosok, akik bálokat, vagy ily mulatságoknak helyt adni kötelesek, minden előforduló esetnél engedélyt kötelesek kérni a hatóságtól, mely hogy érvényes legyen, lát- tamozás végett be kell nyújtani a császári-királyi hely- parancsnokságnak is”. Hasonló engedélyt voltak kötelesek kérni a saját házaiknál „zajos mulatságot” tartók is, sőt azok is, akik mennyegzőjüket muzsikával akarták tartani. „Hogy a felsőbb helyről elrendelt csendőrségi szoros felvigyázás kellően gyakoroltassak, egyúttal figyelmeztetnek a mulatozók is, TELEVÍZIÓK ÉS RÁDIÓK javítása garanciával CEGLÉDI VASIPARI KTSZ rádió* és televízió- javító részlegében, Cegléd, Szabadság tér 5. (volt Banos és Vukovits szaküzletében, sarok) rövid határidővel készül. Megrendelésével feltétlen keresse fel ktsz-ünket. Pontos és udvarias kiszolgálás. Pótkocsi javítás — futószalagon December elején kezdték meg a ceglédi gépjavító állomáson a pótkocsik szalagrendszerü javítását. Azóta havonta átlag húsz pótkocsit javítanak meg, a tulajdonosok legnagyobb megelégedésére. A tizenkét szerelő, Kiss Ferenc csoportvezetővel az élen, megérdemli a dicséretet a gyors és pontos munkáért. V>^XXVXXXX>XJ^XV>XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXNXX'.XXXXVXXXXXX'>XXXXXXV^>V\XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXV,XA Elsárgult lapokról . í hogy csak benn a szobában j mulassanak, mert az utcán % hangoskodik a cirkáló Ikato-f nai őrcsapatok által befogat- f tatnak” — szólt a szigorú^ utasítás. 'í Rendkívül szigorúan til- \ tották a városban és az aklo- i kon titokban működő úgy- £ nevezett kurta korcsmákat. J Itt néhány szóval utalni ^ kívánok arra, hogy mi isj volt a kurta korcsma? Marj a legrégibb értelmező szó- i tárunk is megmagyarázza i ezt a ma már nem használa- i tos kifejezést. A kurta i korcsma, olyan korcsmát je-J lent, melyben nem az esz-f tendő egész hosszában, ha-f nem — a helyi szokásokhozí képest — rendesen csoki Szent Mihálytál Szent \ György napjáig mérik aj bort, vagy ha máskor mérik! is, az titokban történik. Ál-J tálában olyan korcsmákat^ neveztek kurta korcsmák- \ naik, amelyek a fogadóknál; és vendéglőknél sokkal ki-; sebbek voltak. A jelentéshez! az ilyen csapszékek jellege! és kezdetleges volta miatt; bizonyos lenéző, megvető ér-! telem is járult. Dr. Szomorú ; (Folytatjuk)
