Pest Megyei Hirlap, 1965. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-02 / 27. szám

VÁCI NAPLÓ A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA IX. ÉVFOLYAM, 9. SZÁM 1965. FEBRUÁR 3, KEDD Elfelejtett nyugdíjasok A tömegszervezetek székha­zában működő szakmaközi bizottságnak arra is kiterjed a figyelme, hogy minket, be­csületes munkában megörege­dett volt üzemi dolgozókat egybe tömörítsen. A kellemes, jól fűtött helyiségben megad­ják számunkra a szórakozási, kulturális lehetőséget. Klub- helyiségünkben napilapokat kapunk, van könyv, televízió. így értesültünk arról is, hogy más városokban éven­ként legalább egyszer össze­hívják a nyugdíjasokat. Meg­történik ez Pest megyében s nagyritkán Vácott is. De nem rendszeresen. Nálunk nem lehetne meghonosítani ezt a szép és megbecsülendő szo­kást? Mi szívesen ellátogat­nánk a régi munkahelyre és több évtizedes tapasztalatain­kat készséggél átadnánk a fiatal generációnak. Nem gondolunk megvendé- gelésre. Egy kis megbecsü­lést, figyelmet kérünk a régi munkahelyektől, ahol több évtizeden át becsületesen dol­goztunk s a mai generációnak raktuk le egy szebb, boldo- gab élet alapjait. Szűcs Gyula nyugdíjas ■k A szerk. megjegyzése: Egyetértünk Szűcs Gyula le­velével. Kérjük vállalatveze­tőinket, szakszervezeti bizott­ságainkat, hogy válaszolja­nak a felvetett gondolatokra. A hibák felismerése és őszinte feltárása után Mindenki csináljon rendet a maga területén A ssövógyári kommunisták pántok! tanácskozása Bornemisza Géza 81 éves Autósaink közgyűlése A Magyar Autóklub váci csoportja múlt héten tartotta vezetőségválasztó közgyűlését. Múlt évi munkájukról Angyal József titkár tartott beszámo­lót. A felmentvény megadá­sa után hattagú vezetőséget választottak. Tagjai: Angyal József igazgató (elnök), dr, Radvánszki István ügyész (tit­kár), Nagy Miklós országgyű­lési képviselő (vezetőségi tag). Csapó Imre technikus tanár (túrafelelős), Kelemen Lajos közlekedési csoportvezető (propagandafelelős) és Neu- gam László autószerelő (mű szaki tanácsadó). Városszerte nagy érdeklő­dés kíséri az üzemi párt- alapszervezetek taggyűléseit. Mindenütt megértéssel talál­kozik a Központi Bizottság 1964. december 8—9—10-i ülé­sén hozott határozata és nagy viták keretében jelölik meg szűkebb munkaterületük idei tennivalóit. A szövőgyári alapszerveze­tek kommunistái összevont taggyűlést tartottak pénteken, ahová meghívták a vállalat több műszaki és gazdasági ve­zetőjét is. Kovács Imre titkár részletes beszámolót ad-ott az elmúlt évek munkájáról. Nem ken­dőzte a hibákat, mert —mint mondta —, azok felismerése és őszinte feltárása első lépés a kijavításuk felé. Az üzemi munkások helyzetéről szólva elmondta, hogy négy év alatt 8.8 száza­lékkal nőtt az alapbérük. A közvetett juttatások (étkez­de, orvosi rendelő, bölcsőde) még nagyobb mértékben, 27 százalékkal nőttek. Múlt évben a Sallai utcai üzem 100,8 százalékban telje­sítette termelési tervét, de termelékenységben nem érte el a kijelölt célt. Ugyanakkor — szervezetlenség következté­ben — 21 ezer túlórát használtak fel, főként a negyedév vé­gén ismétlődő „roham­munkára“. Még nagyobb baj, hogy a műszaki intézkedések lévén tervezett 762 ezer forintos nye­reséggel szemben másfél mil­lió forint volt A ráfizetés. A vállalat raktáraiban 700 ezer forint értékű elfekvő festék, vegyszer, alkatrész és más anyagot tartanak nyilván. Le­felé hajlik aiz első osztályú ter­mékek mutatószáma: 1962-ben 89.7 százat ók, 1963-ban 87,4 százalék, 1964-ben 87,4 száza­lék. A kilépők nagy száma 510 000 forint termelési érték kiesését jelentette. Van tehát tennivaló bővel hogy eltűnjenek ezek a hiba és eredményesebben fejezze be az idei évet. A hozzászólók — ha néha hiányzott is a mélyebb önkri­tika —, mind keresték a jár­ható utat a hibák megszünte­tésére. Várhegyiné kérte, hogy a készletgazdálkodás ne csak az áruforgalmi osztály szív­ügye legyen; Fejes István gaz­dasági igazgató a 12 százalék­kal nőtt exporttervről, a kel­lőiképpen ki nem használt új gépekről, a januári rossz mi­nőségű árukról beszélt. Oszolt György szerint a szabászat és a programozás több segítsé­get vár a többi üzemrésztől. A sok tanácskozás, értekezlet helyett hathatósabb intézke­déseket javasolt. Részit vett a tanácskozáson és felszólalt Búzás Istvánná, a városi pártbizottság titkára is. Elmondta, hogyan fejlődött Vác ipara az ötéves terv első négy esztendejében. Kifejtet­te, hogy a Központi Bizottság határozatát — kommunisták és pártónkívüiiek segítségéve] — maradéktalanul végrehajt­juk városunkban. Fontos fel­adat, hogy mindenki csináljon ren­det a maga munkaterüle­tén. A szövőgyárban alaposabban kidolgozott műszaiki fejleszté­si tervet keil kidolgozni és megvalósítani. Minőségi ter­melés, munkafegyelem terén most is járjanak elől jó pél­dával a kommunisták. A pénteki tanácskozás nyo­mán a hét végén vezetőségi ülést, hív egybe a szövőgyár pártszervezete. Itt elsősorban a minőség javítása és .a sza­bás közben keletkezett hulla­dékok csökkentése kerül meg­vitatásra. Mindkettő kulcs- ponti kérdés. Megoldásuk útán kerül; sor a többi hiá­nyosság felszámolására. Nyolcvanig csak a kerek szá­mú évfordulókat ünnepeljük; utána megbecsülünk minden esztendőt. Itt él közöttünk az örökifjú Bornemisza Géza, a Magyar Népköztársaság Munka Érdemrendjével ki­tüntetett, megbecsült festő­művész. Thorma János, Réti István, F erenczi Károly és Iványi Grünwald Béla egykori mű­vésztársa, neves mesterek ta­nítványa ma Sallai utcai ott­honában idézi a „legendás idők" emlékét, a küzdelmes ifjúságot, a diadalmas külföl­di kiállításokat. Itthoni elismerése sokáig késett; a tavalyi kormányki­tüntetés reflektorfénye ráirá­nyította országosan a szakmai berkek figyelmét. S ö ma sem pihen. Hihetetlen energiával készít rajzokat, krokikat, váz­latokat. Akvarelljei megle­pően színesek, gazdag tartal­múak. Egymásután születnek nagy méretű olajfestményei. És közben állandóan tanít, neveli a fiatalokat. Nyolcvanegyedik születés­napján további alkotókedvet, töretlen munkaszeretet kívá­nunk a váci képzőművészek doyenjének! INNEN - ONNAN A tárgyalóteremből ( Lopott pénzen dáridózott A 21 éves Kéve István gon­dolt egy nagyot és merészet: elhatározta, hogy elindul a földgömb másik felére. Ki­dolgozta az útirányt is: Dré- gelypalánknál lépi majd át a határt, Csehszlovákiából jut el Ausztriába és onnan már meg sem áll, egészen — Ka­nadáig. Hogy ne induljon el pénz nélkül, a munkásszálláson fel­törte lakótársainak szekré­nyét. Reichert Józseftől 1200; Kretz Istvántól 1500 és Radú- nyi Sándortól 120 forint ér­tékű ruhaneműt lopott el. A zsákmányt a Bizományi Áru­házban értékesítette. A ka­pott pénzen dáridőzni kez­dett. Szórakozás közben akadt össze Tóth Gizellával és Bel­lák Gáboméval, akiknek bor­gőzös állapotban elmondta a nagy útitervet. A két nő is csatlakozott: vele tartanai;! Vácról Diósjenőre utaztak és egy szerzett térkép segítsé­gével mentek a csehszlovák határ irányába. Útközben Kéve betört egy vadászházba, s onnan másfélezer forint ér­tékű élelmet emeltek el. Et­tek. s. Drégely palánknak vet­ték az irányt. Határőrök iga­zoltatták őket. Kitudódott az út célja, s mindhárman a váci járásbíróság elé kerültek. Kéve Istvánt két év és hat hónapi börtönre, Tóth Gizellát nyolc hónapi szabadságvesz­tésre. Bellák Gábornét egy év és két hónapi szabadságvesz­tésre ítélték. Kéve tudomásul vette az ítéletet, a másód- és harmadfokú vádlott enyhíté­sért fellebbezett Gábor József utca és Gábor József iskola A városi tanács végrehajtó i bizottsága múlt pénteki ülésén j határozatot hozott az október- ! ben elhunyt Gábor József elv- I társ emlékének méltó megörö­kítésére. Eszerint az Hona ut­cai iskolát és az utcát Vác ne­ves szülöttéről nevezik el és emléktáblát helyeznek el az egyik alsóvárosi épület falán. Hesz Mihály a képernyőn Népszerű a magyar televízió kedd. esti „Érmek, érmesek’’ című sorozata. A tokiói olim­pia aranyérmes első helyezet­téinek bemutatása után sor ke­rül az ezüstérmesekre is. A tv- munkatársai pénteken Vácra jöttek, hogy felvételeket ké­szítsenek. Hesz Mihályról Széchenyi utcai otthonában, a Duna-parti csónakházban és munkahelyén: a húsipari vál­lalatnál. FALIÚJSÁG! FALIÓSÁG! A járási népfrontbizottság faliújságját több százan meg­nézik a Lenin úti székház első emeleti előcsarnokában. Múlt héten mi is elolvastuk a 15 éves békemozgalomról szóló (fél évvel, ezelőtt még aktuális) plakátújságot. Láttuk fölé sze­gezve a honismereti albizottság múlt év augusztusi tájékozta­tóját. Végül egy sötét és egy világos képet az alsógödi tsz- tagjairól. Ingujjban voltak a fónyképezettek. Valószínűleg ezek a felvételek sem január­ban készültek. Bulgáriából jöttem... Pénteken tartotta az IBUSZ —TIT ország világjárók bará­ti körének váci szervezete ez évi első előadását. Ez alka­lommal dr. Vasvári Arthur tartott vetítettképes beszámo­lót bulgáriai utiéHményeiről. Két színes bolgár útifűmet is levetítettek. A közönség zsúfo­lásig megtöltötte a termet és lelkes tapssal köszönte meg a kitűnő előadást. A beszámolón megjelent a Bolgár Népköztár­saság budapesti nagykövetsé­gének munkatársa is és díszes könyvvel jutalmazta dr. Vas­várit. Balázs István, a TV Kép­cső- és Alkatrészgyár ver­senyfelelőse érdekes kimuta­tást készített a gyári munka- versenymozgalom fejlődésé­ről. 1958-ban kezdődött a munka a Honvéd utcai üzem­ben, alig kétszáz munkással. Munkaversenyről. brigádról nemigen esett szó az első esz­tendőben. Telt, múlt az idő. Most már a nyolcadik esztendőben jár­nak. S a gyári összlétszám is Fiaink, lányaink 90 százaléka tovább tanul Reform a megvalósulás útján Vác általános iskoláiban KÉT PÁLYÁZATI FELHÍVÁS — Felszabadulásunk husza­dik évfordulójára pályázatot hirdet a váci fegyveres erők klubjának parancsnoksága. Pályázni lehet irodalmi mű­vekkel, zenei művekkel és fényképfelvételekkel. Bekül­dési határidő 1965. március 20. — A kisipari szövetkezetek elnöksége szavalok részére hirdet pályázatot. A helyi se­lejtezők után megyei döntőn vesznek részt s a legjobbak továbbmennek az országos zsűri elé. ra serkentőleg hatott. A leányiskola is hamarosan ki­alakította új életrendjét _ az új helyzetnek megfelelően. Á szülők nagy többsége is hamar napirendre tért, bár egy-két ellenvélemény még most is akad. Általános iskolát végző ta­nulóink és szüleik kellő elő­készítést kapnak a pálya- választás érdekében. Külön­böző foglalkozási ágakat is­mernek meg folyamatosan mire a nyolcadik osztályt el­végzik. Megkönnyíti a szü­lők gondját az is, hogy vá­rosunkban sokféle középisko­la és szakmunkásképző is­kola működik. 1964-ben a 363 végzős tanuló közül 200 gimnáziumba és techniku­mokba; 126 pedig szakmun­kásiskolába került. így lénye­gében az általános iskolát végző váci fiatalok 90 szá­zaléka továbbtanul, vagyis ott tartunk, ahová az orszá­(I.) Az 1962-ben életbelépte- tett iskolareform irányelvei fokozatosan valósulnak meg az általános iskoláinkban. Az alapdokumentumok próbára teszik a pedagógusokat, mert napi tanítási munkájuk mel­lett kell elsajátítani és al­kalmazni az új tanterv, az új nevelési program és az új rendtartás újszerű köve­telményeit. Végső eredmény­ről még nem beszélhetünk, de már most is megálla­píthatjuk, hogy a reformkö­vetelmények jó néhány rész­letének megvalósításában előbb tartunk az országos át­lagnál. Az iskoláztatási törvény végrehajtása — mely szerint az iskolaköteles kor 16 évre emelkedett —, nem okoz gondot. A szülök ma már tisztában vannak azzal, hogy gyermekük boldogulásához nélkülözhetetlen az általános iskola elvégzése. A túl ko­rúak is szorgalmasan láto­gatják az iskolákat. A sza­kosított oktatást városunk­ban százszázalékossá tettük, ; amikor 1963-ban körzeti osz- í tállyá neveztük ki a Gombási :úti általános iskola felsőta- ; gozatos, összevont osztályát, •A deákvári iskola nevelőinek i nagy erőfeszítésébe kerül vá- : rosi színvonalra emelni a ta- \ nyai gyerekeket. Be az egy \ év tapasztalata igazolta az ! intézkedés helyességét. I Az 1962/63-as tanévtől fc<v- ; dődően valamennyi áitalá- ; nos iskolában megvalósult a Ifiúk és lányok egyiittneve- ! lése. a koedukáció. A fiúis- \ kólákban a lányok megjele- í nése pozitív hatásként ér- í vényesült, a fiúk szorgalma­Részlet egy pulii .chulkui kiállításról. (Cserny G. felvétele) gos fejlődés csak 1970-ben jut majd el. A dolgozó szülők nevelési gondjainak enyhítésére év­ről évre egyre több gyer­mek kap felvételt napközi otthonokba. 1962 óta 200 fé­rőhellyel növekedett napközi otthonaink befogadóképessé­ge. Még így is csak az al­sótagozatosoknak jut hely. A felsőbb tagozatosok körében egyre népszerűbb a napközit pótló társadalmi tanulószoba, ahol a gyermekek nevelő se­gítségével készülnek fel más­napra. Két év alatt ezek szá­ma 400-ra emelkedett. Komoly erőfeszítéseket te­szünk, hogy iskoláink meg­feleljenek a gyermekek sok­oldalú nevelésének. Három év alatt 25 millió forintot költöttünk az épületekre és közel egymillió forint érté­kű felszerelést vásároltunk. A valamennyi tanulóra kiter­jesztett politechnikai oktatás eszközeire, anyagaira 93 ezer forintot biztosítottunk a költ­ségvetésbem Idén ez az ösz- szeg 140 ezer forintra emel­kedett. Az országban az elsők kö­zött hoztuk létre a köz­ponti politechnikai műhelyt. ahonnan ellátják anyaggal iskoláink valamennyi tanuló­ját. Ez nagyon megkönnyíti a gyakorlati foglalkozást ta­nítók munkáját. Általa le­hetővé válik fizikai, kémiai és biológiai tárgyak tanítá­sához szükséges gyermekkí­sérleti eszközök előállítása is. Povázsal Sándor, a városi tanács műv. oszt. vezetője \ 539, 879, 1005, avagy a növekvő brigádmozgalom megnyolcszorozódott. Ma mái’ j az Izzó dolgozói is munkaver- ^ senyben harcolnak a több és í jobb termelésért. 1962-ben í 539, 1963-ban 879 és 1964-ben j 1005 volt a brigádtagok szá-| ma: a teljes létszám 65 szá-^ zaléka! j Most újabb versenyt szer- í veznek a szabadság 20. évfor- j dulójára. Közel félszáz kol- ; lektíva küzd a „szocialista j brigád” címért. 4 — > 4 4 Van már TIT-titkárunk i Július vége óta vajúdott a\ Tudományos Ismeretterjesztő: Társulat váci ügyvezetője sze­mélyének kérdése. Több jelölt: megválasztása akadályba ütkö­zött. A január végi járási-vá­rosi közös elnökségi ülésen Gáspár Emil járási titkár tar­tott beszámolót a végzett mun­káról. Itt mutatkozott be Pelczéder Tibor, a város új TIT-titkára is.

Next

/
Thumbnails
Contents