Pest Megyei Hirlap, 1965. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-10 / 34. szám

IX. ÉVFOLYAM, 34. SZÁM 1965. FEBRUÁR 10, SZERDA Tej, hús, kenyér Széchenyi János felvásárlá­si főnök készséggel beszél az idei felvásárlási tervekről. — Reális a tervezés, ponto­san igazodik a lehetőségek­hez. Kenyérgabonából száz­harminc vagon a terv. Burgo­nyából hatvan vagont vá­runk. Kilenc vagonnal alacso­nyabb az idei tervszám, mint a tavalyi tény. Hízott sertés­ből. szarvasmarhából maga­sabb a tervezés a tavalyinál. Kétezerhétszáz sertés, kilenc- száz vágómarha. Tejből keve­sebb az idei terv, hasonlókép­pen kevesebb borból és tojás­ból, de baromfiból mintegy száz mázsával vár többet a feldolgozó ipar. Gurulnak az üres teherkocsik a negyedik vágány­ra. Lassan együtt lesz mind a száz kocsi. A tolató mozdony szede­geti össze a ki­ürült vagonokat. Varga Dániel a kis munkacsapat vezetője, Istráb Pál pedig a tola­tó mozdonnyal szaladgál a ko­csikért. Az „agga­tó” Keserű József beáll a készülő vonat utolsó ko­csijánál a vágány közé, felemeli az álló vagon csavar- kapcsát, és az odaguruló kocsi vonóhorogjára dobja abban a pillanatban, ami­kor a két kocsi összeütközik. Naponta száz­ötven-kétszáz va­gont mozgatnak ' meg. Mindhár­man az egyik szo­cialista brigád tagjai. Valóban fiatalosan, für­gén és mégis na­gyon megfontol­tan kell mozog- niok, mert itt egyetlen óvatlan pillanat a vas­utas életébe ke­rülhet Agyafúrt trükkel próbálkozott, mégis lebukott a furfangos gátőr Üj bolt nyílik az Örkényi úti. 66. számú bolt helyett a konzervgyár délkeleti sar­kán. Az új üzletben lesz gyümölcs-, zöldség- és hús­árusítás is. * A Tázerdei, Biczó Gé­za és Csokonai utca jár­dáit ebben az esztendő­ben a városi tanács át­építi, mintegy 2165 négyzetméteres terüle­ten. Tervezik még, hogy a Maros és a Gyo­pár utca járdáit is ki­javítják, de csak akkor, ha e két utca lakói tár­sadalmi munkával se­gítik az előbbi három utca járdafelújításából visszamaradó téglák lerakását. Furfangos ember Somodi László, a Szolnoki Vízügyi Igazgatóság gátőre. Azt hit­te, hogy mindenkinek túl­járhat az eszén, de nem sike­rült. Ott kezdődött a dolog, hogy a Kőrös-ér két partján, még 1958-ban kisajátítottak öt-öl ölnyi területet fásítás céljá­ból. Ahogy ez lenni szokott — a fásítás késett, így hát a korábbi tulajdonosok toi'ább- ra is használták a földet. A mezőgazdaság átszervezése után a Petőfi Termelőszövet­kezet vetette be a partot. Tavaly a Vízügyi Igazga­tóság végre betelepítette s Körös-ér egyik partját nyár­fával. A másik parton azon­ban továbbra is a termelő­szövetkezet vetett rozsot. A terület egyébként továbbra is csatlakozott a közös gazda­ság rozsvetéséhez. S ekkor lépett a színre a furfangos gátőr. Találkozott Rusva Miklós barátjával, s annal bemesélte, hogy a parton hú­zódó 454 öles rozsvetés c Vízügyi Igazgatóság tulajdo­na.. Erre a terményre aí igazgatóság igényt tart, s öl bízta meg azzal, hogy meg­felelő aratórészért a rozsot vágassa le. Rusvai felült a gátőr me­séjének, s abban a hiszem- ben, hogy a Vízügyi Igaz­gatóság vetését aratja, a ter­melőszövetkezetben elintézte: az aratócsapat hagyja ki a parti sávot, mert azt ő vál­lalta fel a vízügyiek megbí­zó sóból. Ezek után a rozsot vígan levágta. Az agyafúrt gátőr még ez­zel a trükkel sem elégedett meg. A learatott rozzsal szem­rebbenés nélkül odaállított a Petőfi Termelőszövetkezet cséplőgépéhez. A munkacsa­pat-vezetőnek azt mondta, SPORT Nagykőrösi siker Birkózás: Abonyban tartották az 1965. évi ifjúsági szabadfogá­sú megyei bajnokságot. Kilenc megye hatvannégy versenyzője lépett a szőnyeg­re a megyei bajnoki címért. Ebben a küzdelemben a nagykőrösiek sikeresen szere­peltek, csapatversenyben megelőzték a megyei és orszá­gos hírű Abony csapatát, és huszonnégy ponttal az első helyen végeztek. Egyéni nagykőrösi eredmé­nyek: 50 kilogramm súlyban 1. Sárosi Tibor, 2. Molnár Lajos. 53 kilogramm súlyban 2. Szigetvári Dénes. 56 kilogramm súlyban 1. Bakai János, 2. Paros György. Harczi Lászióné, a brigád legidősebb tagja. A Szabadság Termelőszö­vetkezet megbecsült, szor­galmas tagja Farkas József. Lassan már a hatvan^ körül jár, s csak a régi öregek tudják róla, hogy nem a ka- sza-kapaforgatás az ö fő mestersége, hanem egy ki­halt tisztes ipar egyik utolsó nagykőrösi képviselője. Va­lamikor takácsmester volt Farkas József, s iparának csak a negyvenes években alkonyodott be. Családjában apáról fiúra szállt a mesterség. Atyja, sőt már a nagyatyja is ta­kácsmester volt. Abban az időben szépen virágzott vá­rosunkban a takácsipar. Az 1860—70-es években ötven­hat takácsmester élt és dol­gozott Nagykörösön. Abban az időben a taká­csok készítették a menyasszonyok slafirungját, a szép és tartós törülköző­ket, abroszokat, a szakajtó­AZ UTOLSO KÖRÖSI TAKÁCSMESTER dolgozni, hogy kicsit kipihenje ruhákat, a derékaljakat és a finom vásznakat. A leányos családok termelték a ken­dert, áztatták, tilolták, gere- benezték, majd sodorták a forualat és elvitték megsző­ni a takácsmesterhez, aki a finomabb fonalból a vá- szonneműeket, a durvább- jából a zsákokat és a pony­vákat készítette. Annyira belegyökerezett a város éle­tébe a takácsipar, hogy min­den farsangon megrendez­ték Nagykőrösön a takácsok bálját. Farkas mester egyik szo­bájában még ott áll az egyik nagy szövőszék, amelyen a sok szép szőttest készítet­ték. Homlokfájába valame­lyik egykori segéd belevéste az 1824-es évszámot, de ez a csupa fából készült nagy masina már akkor is meg­volt vagy százéves. Farkas mester másik szövőszékét, melyen annak idején atyja dolgozott, a múlt években, mint érdekes emléket a vá­rosi múzeum vásárolta meg. Bizony a lábbal hajtható kézi szövőszéken elég lassan ment a szövés. Ha reggel öt órakor beült a mester az öreg szövőszékbe, este fél ti­zenegyig jó volt, ha meg­szőtt tiz-tizenegy röf 80 centis vásznat. Tudni il­lik ehhez, hogy egy röf az 78 centiméter ... A takács a szövőszékben nem fárad el — mondotta Farkas mester. Sokszor, ha este hazamentek, a szőlőka­pálásból, atyja beült a szö­vőszékbe hát: egy magát! A takácsmesterséget az­után szépen, lassan elsor­vasztotta a fejlődő gyáripar. Az első és a második világ­háború alatt, amikor a gyá­ri szőttesekben hiány volt, kissé újra fellendült. Főleg a környékbeli községekben ismét kezdték a kendert termelni. De ez a fellobba- nás már nem sokáig tartott. Farkas mester nem lett hűtlen az öreg szövőszék­hez. Ha a termelőszövetke­zetben nincs munka, vagy este, ha a munkából haza­megy, szépen beleül, s az is­merősöknek, meg jómagá­nak. szövögeti a szalagokra szaggatott rongyokból a szép, csíkos rongyszőnyege­ket. A jó bor mellett sok­szor visszagondol azokra az időkre, amikor ötvenhat nagykőrösi takács alig győz­te feldolgozni a sok szöni- valót. (kopa) HALLOTTUK ÍRUNK RÓLA MILYEN PÁLYÁT VÁLASZTASZ? Szülői értekezletet tartottak tegnap délután a Petőfi álta­lános iskola VIII. osztályában. A szülők a pedagógusokkal együtt beszélték meg a pálya- választási lehetőségeket, és azt, hogy melyik gyermek milyen pályát válasszon élet­hivatásául. ■k Fásításra, parkosításra, vi­rágos kertek kialakítására je­lentkeztek zömmel a lakók hazánk felszabadulásának 20. évfordulója tiszteletére, a Ki mit vállal mozgalom kereté­ben. ★ VEZETÖSÉGVÁLASZTÓ TAGGYŰLÉS A városi tanács közalkal­mazottjainak szakszervezete holnap délután 4 órakor szak- szervezeti vezetőségválasztó taggyűlést tart a művelődési otthon tanácstermében. ¥ Korszerűen átalakított, ere­deti helyiségébe költözött visz- sza az anyakönyvi hivatal. Egy ideig — míg a házasság- kötő termet teljesen át nem alakítják — a házasságkötése­ket az anyakönyvi hivatalban végzik. ¥ Burkolattal látják el a Tor­más utca páratlan oldalát egé­szen a 25. számig. Ebben az utcában eddig semmilyen jár­da nem volt. Éppen azért, hogy az új városrészt a lakók megközelíthessék, kijavítják az utcát. ¥ HEGEDÜLNEK, SZÉPÉN MUZSIKÁLNAK Sárdy János betegsé­ge miatt vasárnap elma­rad a Sárdy-est. Helyet­te este, 7 órakor az Or­szágos Rendező Iroda a Hegedülnek, szépen mu­zsikálnak című vidám, zenés, kétrészes műsort rendezi városunkban, a művelődési otthon szín­háztermében. A műsor főszereplője Völcsey Rózsi lesz. László Endre rendezte a műsort, a szöveget Galambos Szil­veszter és Szűcs László írta. ¥ MIT LÁTUNK MA A MOZIBAN? Jánosik (II. rész). Roman­tikus színes csehszlovák film. Szélesvásznú. Magyar híradó. Örök veszélyben — az ütközők között Keserű József kocsirendező a 763-as teher­vonat kocsiját kapcsolja össze (fehér) hogy az üzemegységvezetővel elintézte, miszerint a Vízügyi Igazgatóság gabonáját a tsz gépén, csépelhetik ki. Miután a cséplés is megtörtént, odáig merészkedett, hogy a ter­melőszövetkezet rozsából har­minc kilót még nagylelkűen ott is hagyott a cséplőgépnél — géprész címén. A többit kocsin elvitette Rusvai laká­sára azzal, hogy mázsánként kétszázötven forintos áron el­adja neki. Bármily agyafúrt volt is az ötlet, a turpisság kide­rült, a gabona és a szalma a termelőszövetkezet tulaj­donába. Somodi László pe­dig a bíróság elé került. A büntetőtanács a csaló gát­őrt bűnösnek találta és nyolc- hónapi javító-nevelő munká­ra ítélte. Az ítélet nem jog­erős. (r) pénzt, s azt a teljesítmény alapján igazságosan elosztják. Évi bevételük, 598 600 fo­rint. A munkaegység értéke a bri­gádon belül negyvennyolc fo­rint lett. A statisztika azt is kimutatja, hogy az egy em­berre eső termelési érték át­laga 11 605 forint. — Itt van például Patonai Ambrus — mondja a brigád­vezető. — Hatvan éves, de megkereste feleségével együtt a huszonegyezer forintot. He­gedűs László pedig hét hónap alatt tizenhétezer forintot tett zsebre. Persze, nem minden­kinek alakult igy a keresete. Van, aki kevesebbet kap zár­számadáskor, de a munkája után mindenki meg lehet elé­gedve. Irta: Végh Izabella Fényképezte: Papp vetkezetnek, csak az a kár, hogy eléggé rövid az élet­tartamuk. Egyik feladatuk az lenne, hogy a hideg mellett a szél ellen Is védjék a zsen­ge növénykéket. De maga, a fólia nehezen birkózik meg a széllel. Évente cserélni kell a fó­liát. ami bizony sokba kerül. A palántákat kis tápkoc­kákba tűzdelik. A kertészet­ben nagy reményeket fűztek A zsenge salátapalántákat tűzdelik kis tápkockákba a Szabadság Termelőszövetke­zet üvegházában az asszo­nyok. Március közepén, úgy tizedike-huszadika táján ül­tetik fóliák alá a megerősö­dött palántákat Nem keve­sebb mint tizenötezer négyzetméter­nyi, a hidegtől, széltől óvó műanyagfólia alá ke­rülnek ezek a palánták, A ma még Ez már igazi nagyüzem! jYcm félnek az újtól, de sok a baj a fóliával és a tápkockagéppel Látogatás a Szabadság Tsz kertészetében Vérmes reményekkel a zárszámadás előtt... A brigád évi keresete: félmillió forint! a tápkockakészítő géphez. Ha­nem a remény bosszúsággá alakult A gyár szerint —• Hódmezővásárhelyen készítet­ték — óránként tizennyolc- ezer darab tápkocka lenne a teljesítménye. Mégis eddig — három hét alatt — alig negyvenezret tudtak elkészíteni, holott már legalább ötszázezernek kellene készen lenni. Éjszakai műszakot akartak eredetileg beállítani, de ez kútba esett. A gép ugyanis egy óra hosszáig, vagy kettőig működik, aztán jaintani kell. A Szabadság Termelőszövet­kezet vezetősége nagy gon­dot fordít a kertészetre. A jelenlegi két üvegház mellé, még kettőt építenek. Nemrég vásárolt a termelőszövetke­zet ezerhétszáz ablakra való hollandi ágyakat, modern ki­vitelben, könnyű betonból. zsenge salátapalántákat ápri­lis közepe táján a piacra dobják. A saláta nevelése az előhasznosítást jelenti, mert helyükbe majd a paprika ke­rül. A paprikapalántákon már ágaskodik négy levelecske. Ugyancsak a kis tápkockákba tűzdelik, március végén pe­dig fólia alá ültetik. Száz­harmincezer paprikapalántát nevelnek most az üveghá­zakban. Ehhez paradicsomból százötvenezer, karalábéból pe­dig százezer palántát nevel­nek. Képzeljék el, hogy a sa­láta-, paprika-, paradicsom- és karalábépalánták összesen negyvenötezer négyzet-méter fólia alá kerülnek majd. Ez már az igazi nagy­üzem.' A rengeteg fólia mind ren­delkezésre áll a termelőszö­Módra Györgyné. Róka Józsefné és Nagy Lajosné apró­lékos gonddal tűzdelik a salátapalántákat a tápkockákba a brigád átlagos életkora az ötven körül mozog. Legidősebb közöttük a hat­vanhat éves Harczi Lászlóné. Mindig együtt van a többiek­kel. Nyáron is helytáll, ami­kor pedig a kertészeti mun­ka nem kíméli az embert. A tavalyi keresete elég szépen alakult, 8950 forintot kap majd zárszámadáskor. Közösen keresi a brigád á — Csak azt ne írja rólunk, hogy már beborult a salátánk! Másról mindenről írhat itt a kertészetben — kezdte a be­szélgetést id. Kecskeméti László, a Szabadság Termelő- szövetkezet kertész brigádjá­nak vezetője. Aztán még eny- nyit hozzátett útra valóul: — Ha a brigádról ír, ki ne fe­lejtse, hogy olyanok ők, mint egy nagy család. Minden tagja egyformán, lel­kiismeretesen dolgozik. Megfogadtam a tanácsot. Arról úgysem írtam volna, hogy már fejes a saláta, mert még csak a két sziklevelét lát­tam. Az utóbbiról pedig a saját szememmel győződtem meg. Harmincnégyen vannak a kertészetben. Megosztják a feladatokat. A férfiak a vi­lágért sem pepecselnének az Tpró palánták tűzdelésével, asszonyoknak való az. A bri- fid női tagjainak pedig nehe­zükre esne a földmunka, az f;regház javítása. Ha jól összeszámoljuk,

Next

/
Thumbnails
Contents