Pest Megyei Hirlap, 1965. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-09 / 33. szám

1965. FEBRUAR 9, KEDD PCS) JHCGVCI iAíríap LIEBEN SIE SO-HER ? Szereti ön a sóherságot? Az ésszerű takarékosságot igen, de a sóherságot nem. Gondolom, nem csupán én fogalmaztam meg így a vé­leményemet, miután végig­ültem a televízió szombat esti és vasárnapi műsorait. Hogy miért eme kényes kérdés-felvetés ? Szombat este, csúcsidő­ben — a kiadott műsortól eltérően — megismételték Hubay Miklós: Ők tudják, mi a szerelem című tv-já- tékát. Az apropót az adta, hogy Hubay műve a közel­múltban elnyerte az Arany Nimfa-díjat a monte cár­iéi tv-filmek fesztiválján. Csakhogy a darabot alig néhány héttel ezelőtt lát­hattuk a képernyőn. Nem volt túlságosan sietős a fel­újítás? így kezdődött a hét végi tv-bosszúságom. És folyta­tódott vasárnap délelőtt, amikoris örsi Ferenc: Epeiosz-akció című tv-sza- tírájának megismétlésére került sor. Ha nem csal az emlékezetem, ezúttal har­madszor közvetítették. De még ezt is lenyeltem volna szó nélkül, ha más a folytatás. De nem! A va­sárnap délután fő-műsora: egyórás összeállítás az Is­kolatelevízió elmúlt eszten­dejének műsoraiból. Hm, nem vagyok ideges ember, de azért a jóból is megárt a sok, hát még az ismétlé­sekből! Ám még ezzel sem ért véget a tv gazdag szombat­vasárnapi repertoárja. A hétvége műsorainak bete­tőzéseként megismételték A tv túlsó oldala című szil­veszteri ön- és közparódiát, amelynek utolsó műsorszá­ma volt a címben idézett Lieben Sie so-her? Lehet, hogy nem véletlenül? igaz, hogy megadatott az a nagyszerű dolog minden tv-nézonek, hogy bármikor kikapcsolhatja készülékét De az is igaz, hogyha az ember egyszer már tv-tu- lajdonos, akkor már oko­sodni és szórakozni is sze­retne a pénzéért. Vagy ez lényegtelen? p. p. NEM ESZI MEG A KUTYA A TELET Tavaszra készülődnek a danszentmiklósi Micsurin Tsz-ben HÓHULLÁSBAN Az elnöki irodában együtt van a „vezérkar”. A hetenkint szokásos szakmai megbeszé­lésre jöttek össze az elnök, a főagronómus, a párttitkár és az üzemegységvezetők. A határban fagyos még a föld, aggatja körmeit a tél, de a szövetkezet vezetői már a tavaszi munkákra való fel­készülésről tárgyalnak. Az üzemegységvezetők beszámo­lójukban rendszeresen visz- szatérnek arra, hogy mit tesz­nek napjainkban és mi van még hátra. A felszólalásokat hall­gatva, úgy tűnik, ha hol­nap lehetn" már kez­deni a munkát, a dánszentmiklósi szövetke­zeti gazdákat nem érné ké­születlenül a kitavaszodás. — De hát ez még egy kicsit odébb lesz hangsúlyozza Ke­lemen György, a szövetkezet elnöke. Amint az idén is bebi­zonyosodott, „nem eszi meg a kutya a telet”, mégis szükség van a jó felkészülésre. Több évtizedes szakmai tapasztalat alapján állítja ezt. Székely István, a tsz főmezőgazdá­sza mögött ugyancsak több évtizedes gazdálkodói múlt van, s ő azt erósítgeti, hogy ugyancsak igyekezniük kell. Nem lehet tudni, milyen to­vábbi meglepetéseket tartogat az időjárás. S ha kedvező lesz, akkor egyes munkákat élőre kell hozni. Nem is szól­va arról, hogy van olyan fel­adat, amely már ma sem tűr halasztást. Nem is tétlenkednek Dán- szentmiklóson a szövetkezet gazdái. A gépjavító műhely­ben élénk munka folyik. Sor­ra veszik az erő- és munka­gépeket. A gépjavító műhely vezetője szerint idejében ki­javítják a gépeket. Szabó Zoltán kertész gondjaira bíz­ta a szövetkezet vezetősége a 350 hold új telepítésű szőlő­ket. E nagy területből az idén ISO hold termőre fordul. Ez a terület fokozott gondo­zást igényel. Nemcsak a ta­lajerőutánpótlás tekinteté­ben vár több munka a szö­vetkezet gazdáira, hanem nagy gonddal kell kialakíta­ni a tőkéket is. Szabó Zoltán beszámol arról, hogy 70 szö­vetkezeti gazdával megkötöt­ték a szerződést. Mindany- nyian jól értenek a metszés­hez. A szerződés szerint egész évben a nagyüzemi sző­lőben dolgoznak. Az egész szőlőterületet szerves trágyáz­zák. Ez a munka annyira elő­rehaladt már, hogy mindösz- sze 20 hold műtrágyázás és 40 hold szerves trágyázás van hátra. Készül a támberende- zés is. A hideg időjárás nem zavarja ezt a munkát. Amíg a szövetkezeti gazdák a sző­lőben dolgoznak, a kertész és a gépüzem vezetője azon tö­ri a fejét, hogyan könnyfthet- nék meg a nyitás munkáját. Találtak is olyan megoldást, amely szerint csak kev^s föl­det kell kézzel megmozgat- niok. Az előnyitó gép kipróbá­lására a napokban kerül sor. A szövetkezetnek nagy ki­terjedésű nagyüzemi almása van. Itt is dolgoznak a bri­gádtagok. Tisztítják a fákat, leszedik az elhalt gallyakat. Ha az időjárás engedi, pár nap alatt végeznek ezzel a munkával. Ezt követi majd a talajmunka. A gyomtalaní­tásra új megoldást keresnek. ] Bárhogyan küzdöttek is a gyomok ellen, az érés idősza- 2 kában magasra nőtt a gyű-1 mölcsösben a gyom. Az idén 2 vegyszerrel küzdenek ellenük, j A vegyszert kora tavasszal \ permetezik ki. Örsi Edit üzemegységveze- j tő is azt jelentette, hogy — ugyancsak az időjárástól füg- j gően — napokon belül befe- j jeződik az őszi gabonák fej­trágyázása. Két mázsa • műtrágyát szórnak ki — szuperfosz­fát és ammóniumnitrát keverékét — holdanként. A szerves trágyát is kihord- \ ják a mélyebben fekvő terű- | letekre. Ez megkönnyíti majd ^ a tavaszi munkákat. Az í üzemegységvezető véleménye I szerint felfagyásra kell számi-1 tani a gabonaféléknél, ezért ^ azt kérte a gépműhely veze- 2 tőjétől, hogy idejében készít- jj sék el a hengereket. A naptár szerint még más- í fél hónapig a tél uralmára kell | számítani, de a dánszentmik- í lósi szövetkezeti gazdák azon- ^ ban előre tekintenek; türel- 4 metlenül várják a kitavaszo-1 dást, a jó időt. — m. s. — | A február 28-i tanácsválasztások előkészületei A megyei választási elnökség letette az esküt (Foto: Kotroczó) A tanácsi választókerüle­tekben február 28-ára kitű­zött, új választások lebonyo­lítására és a törvényesség biz­tosítására mindenütt' meg­alakulnak a választókerületi bizottságok. Az előkészületi munka során a Hazafias Nép­front megyei elnöksége kije­lölte a megyei választási el­nökséget, akiknek személyét a Pest megyei Tanács Végre­hajtó Bizottsága legutóbbi ülésén jóváhagyta, illetve megerősítette. A megyei választási elnök­ség tagjai hétfő délután Var­ga Péter, a megyei tanács el­nöke előtt letették az esküt. A megyei választási elnök­ség elnöke: Jámbor Miklós, Családiház-építési akció a cigánylakosság számára Megkeadödött a telkek kijelölése és átadása A Pest megyei Tanács az elmúlt évben hozott határo­zatában elrendelte, hogy a já­rási tanácsok mérjék fel a cigány lakosság tényleges helyzetét. Ennek során egyik legfontosabb feladatként szabta meg, annak megállapí­tását, hogy mely községekben kínálkoznak a legjobb lehető­ségek a cigány családok ház­építési akciójának beindításá­ra és hol tudnak e célra tel­keket biztosítani. SU a —^ínjo Uömeg.ek között A népfront-politikát is sa­játságosán fogtuk fel akkori­ban. Sok új színt, változatos­ságot vittünk a párt munkájá­ba. A negyvenhetes években a város pártvezetői egy éjszaka komoly határozatokat hoztak. Harcoljunk a tömegekért — ki a tömegek közé, adták ki a helyes jelszót. Azt is hozzá­tették, hogv a tömegek között csak ott lehet az ember, ahol azok is vannak. Ez azt is je­lentette, hogyha a tömegek az úmapi körmenetben me­netelnek. miért ne menetelné­nek a párt vezetői is ott. Meg­hozták a határozatot: másnap a vezetőség két tagja képvi­selje a szervezetet az úmapi körmenetben. Faludi elvtárs kérte és egyben fölajánlotta, hogy öt osszák erre a komoly küldetésre. Ugyanis — érvelt — régen a város vezetői min­dig az oltári szentséges sátor után menték, természetesen most is úgy kell demonstrál­nia a pártnak. A határozat egyszerű volt és ésszerű. Mégsem történt minden si­mán. Másnap, amikor a gyö­nyörű napsütésben 6 és tár­sai ott meneteltek a kakűkfű- szagú körmenetben, lábuk alatt a finom virágszirmokkal, a gyöngyösi paraszthívők se­hogyan sem tudták elképzel­ni, mi baja ennek a két em­bernek. VépéJ ült 'epevei eg.ijiv Egy alkalommal kint jártam Gyöngyöstarjánban. Akkori­ban egy csizmadiamester vit­te ott a párt ügyeit. Egy köz­ponti előadó gardérozásával bíztak meg. aki választási be­szédét szándékozta az egybe­gyűlt falu népének elmondani. A gyűlést szabadban, a templom előtti téren tartot­ták. Mi örültünk. Szép idő volt és jó néhány százan ösz- szegyűltek a derék emberek. Vége a nagymisének, tódulnak kifelé, megállnak egy nagy kupacban. Mindenki kíváncsi a fővárosi ember beszédére, mit találtak ki már megint ezek a pestiek? A népség előtt állt szájtátva a kisbíró, aki már kora reggel elvégezte a dolgát, szapora dobverés kí­séretében tudatta, hogy a pesti ember máma a falu oki- tója. Mesterünk megnyitotta^ a gyűlést. Annak rendje-módja szerint üdvözölte a megjelen­teket és a kiküldötteket. Mondott még néhány jó szót. aztán beszéd közben hirtelen megállt, levette a kalapját. Levette biz azt, mert a falu harangja delet csilingelt, de ahogy levette a jó öreg ki­szolgált kalapot és nagy ak­kurátussal letette a földre, rögvest elkezdte magára hányni a kereszteket, az öreg­asszonyokkal együtt mormolta a miatyánkot. A pesti elvtárs tisztelettudóan félrehúzódott, én is követtem őt. Lopva az arcát vizsgáltam. Láttam, nem tudja: bosszankodjék, vagy nevessen. A gyűlés mégiscsak lezaj­lott. Az előadó elmondta be­szédét. Amikor mindenki el- szállingózott, mielőtt szóhoz jutottunk volna, azt mondja a mi emberünk: — Máá ne haragudjanak, de én úgy gondolom a ma­gam eszibű, hogy csak az le­het jó vezető, aki népivel együtt tart. Azt mondta maga is legutóbb — mutatott rám nagybütykös ujjával — bent Gyöngyösön a legutóbbi eliga­zításkor. Szemébe néztem és ma sem tudom eldönteni, gú­nyolódott-e az öreg. vagy ko­molyan értette, amit mon­dott. Zöldfülű voltam, ifjonc, nagyon kínosan éreztem ma­gam a pesti küldött előtt. dsd ^Wiunkácitf-díj Sie A választási csaták min­dig nagy energiát, ötletet, gondot követelnek a pártok embereitől. Az egyik koalí­ciós partnerpárt vezetői min­den hájjal megkent emberek voltak. A választási cselszövé­sek csinját-binját még Horthy idejében tanulták, s amíg a mi frontunkon jelszavak fo­galmazásán. gyűlések előké­szítésén fáradoztak, addig ők... Egy szerdai napon kifutott a kis dzsipp autó, oldalán az MKP jelvénye, frissen festve. A sofőrön kívül két férfi ült a kocsiban és fapofával ciga­rettáztak. Az út, amit meg­tettek, nem volt hosszú. A hegy lábánál elterülő kis falu mindössze 8—10 kilométerre feküdt a várostól. A község­ben nagyobbrészt kőművesek laktak, erősen kommunista szimpatizánsok, sok közöttük a párttag. Délután 4 óra lehe­tett, amikor az autó a faluba ért. Szép csendben hajtott a vezető a főutcán és amikor meglátták a nagy csapat li­bát, a sofőr parancsszóra a gázpedálba taposott és az ál­latok közé hajtott. Fájdalmas, ijedt gágogás, tolifelhő, fékcsikorgás. Sebe­sült, döglött libák szerteszét a falu közepén, a főúton. A sok asszony mind kiszaladt, ott sikongott, jajgatott, átko- zódott. Két ember kiszállt a kocsiból, s az egyik sztentori hangon odakiáltott a veszedel­mesen közeledő asszonynép­nek: — Szabadság elvtársnők! A kommunista párt titkárát ke­ressük. — Menjetek a pokolba, ti átkozott ördögfajzatok! Hogy a magasságos ,atyauristák ... — És mondták az asszonyok a magukét, sírva, kifulladva. Nem várták meg őket, beug­rottak a kocsiba, s pillanato­kon belül elhajtottak. Bent a kocsiban fuldokolva a röhögéstől, egymást túllici­tálva, egymás szavába vágva mesélték, hogy bizony ebben a községben nemigen számít­hatnak a kommunisták augusztusban győzelemre. A sofőr cigarettára gyújtott és csendben megjegyezte, hogy azonnal le kell benzinnel mosni a kocsi oldaláról az MKP ráfestett jelvényét és másnap ki kell hozni a párt­juk plakátjait. „Vasárnap, a nagygyűlésen jó lesz a hangulat a mi szá­munkra” — röhögnek mind a hárman. „Ezek az asszonyok kővel fogják megdobálni a kommunistákat” — teszik még hozzá. Az éjszaka is folytatódott a kommunista párt ellenes „of- fenzíva”. A város templomai­nak falán már kora reggel ott virítottak a hatalmas öt­ágú csillagok, amelyeket pro­vokatív céllal és szándékkal festettek oda a libagázoló koalíciós partnerek. Másnap éjszaka az MKP öt­ven R-gárdistája állt lesbe a templomok környékén. Reg­gelre közel húsz festőművészt zavartak meg alkotás közben. És miután akkor még nem volt Munkácsy-díj, a művé­szeket különböző öklök része­sítették megfelelő díjazásban. Némelyiket úgy eltángálták, hogy tán még ma is ránga­tózik, ha festéket vagy ecsetet lát és a képzőművészeti tár­latokat is messze elkerüli. A jutalomosztás után le kellett takarítaniok a templom falá­ról mázolmányaikat. Termé­szetesen nappal az összegyűlt szájtáti emberek előtt. Ezzel az affér a lovagiasság szabá­lyai szerint el is intéződött volna. De csak az egyik fél részéről. Mert nálunk, a mi pártunkban a templomvédő­ket még hosszú ideig azzal gúnyolták, hogy a római pápa nyilvános pásztorlevélben fogja őket dicséretben része­síteni. Hál’ istennek, az agg szentatya ilyen meggondolat­lan cselekedetekre nem ra­gadtatta magát. Helyette a di­cséretet a templommázolók pártjának képviselőitől kap­tuk meg, és tényleg a magas­ságos úristen a megmondha­tója, hogy mennyire nem szí­vesen tették ezt... (Folytatjuk) A megyei tanács végre­hajtó bizottságának legutóbbi ülésén elhangzott jelentés szerint a felmérési munka lé- nyegében minden járásban megtörtént. A telkek számba­vételén túl, már egyes helye­ken, mint Szentendrén, Ceglé- den, a budai, a nagykátai já­rásokban és másutt, a taná- ^ csők az Országos Takarék- ^ pénztár útján telkeket bizto­sítottak a cigány lakosság í számára. Több helyen bontás- í ból származó, olcsó építési f anyagokat is juttattak az ^ igénylők részére. Ezenkívül ^ az Építésügyi Minisztérium ér- ^ tesítette a megyei tanácsot, hogy rendkívül kedvezményes ^ feltételek mellett, negyven % lakás építésére nyújt lehető- $ séget Pest megyében cigány ^ családok számára. A járási ^tanácsok már elkészült jelen- ^ tései alapján a megyei tanács ^ építési osztálya ezeknek a la- ^ kásoknak a községek között ^ történő felosztására a közel- ^ jövőben javaslatot tesz a vég- i rehajtó bizottságnak. L :— | Pedagógus- lakások f, Az elmúlt két évben a Mű- ^ velődésügyi Minisztérium 50 ^ millió forintot juttatott pe- ^ dagóguslakások vásárlására. ^ Az idén erre a célra újabb 25 | millió forint áll rendelkezés- £ re. Az utóbbi években a ta- ? nácsok az állami beruházásból ^ épülő szövetkezeti lakásokból ^ is több százat adtak nevelők- ^ nek. Ennek eredményeként ^ 1963 óta több mint 2000 peda- ^ góguslakás épült, s ezek csak- ^ nem 50 százalékát szolgálati < lakásként használják. I ---------­^ — 70 év. Az ország ipari ^ termelésének öt-hat százalé- ^ kát adják a kisipari szövet- ^ kezetek. A kisipari szövet- £ kezeti mozgalom hetvenéves /f múltját ismertető könyv je- '/, lent meg, Ferenczi Tibor- ^ nak, az OKISZ elnökhelyet- á tesének tollából. az MSZMP megyei bizottsá- í gának titkára. ______________________ t

Next

/
Thumbnails
Contents