Pest Megyei Hirlap, 1965. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-07 / 32. szám

1965. FEBRUAR 7, VASÁRNAP rest HEGl «MfiWap A Zsámbéki Mezőgazdasági Felsőfokú Technikum tavaly nyáron bocsátotta szárnyaira az első — felsőfokú techni­kumot — végzett üzemgazdá­szokat. Szinte az egész or­szágba került belőlük. Me­gyénkbe három fiatal szak­ember jött. ,Az új üzemgaz­dászok főként termelőszövet­kezetekben dolgoznak. Hogyan boldogulnak az új szakemberek? A kérdés feltevése több okból is indokolt. Először, mert fiatalok. Az iskola ka­puit átlépve, tele lelkesedés­sel érkeztek munkahelyük­re, nagy vehemenciával kezdték teendőiket. Más azonban az iskola és más az élet. Nagyon sok múlik azon, milyen megértéssel fogadják az üzemekben a fiatalokat, milyen támogatást kapnak, hogy az élet iskoláját is siker­rel tegyék le. A másik, ami­ért beszélni kell arról: ho­gyan boldogulnak a fiatalok, az, hogy úttörői ők egy új szakmának. Igaz, eddig is foglalkoztattak egy-két szö­vetkezetben üzemgazdászt, de mind a fogalom, mind pedig a munkakör szinte teljesen új a mezőgazdasági termelő- szövetkezetekben. Az iskola vezetői és tanárai nagy felelősséggel kísérik fi­gyelemmel a mindennapi élet­be kikerült fiatalokat. Nem szakadtak el tőlük azután sem, hogy átlép­ték az iskola kapuját. Felkeresik őket munkahe­lyükön, legutóbb pedig meg­beszélésre hívták őket össze, amelyen részt vettek a Föld­művelésügyi Minisztérium il­letékes vezetői is. A megbe­szélésen szinte valamennyi végzett fiatal megjelent és legtöbbjük be is számolt mintegy féléves tapasztalatá­ról. A termelőszövetkezetben szerzett első benyomások szinte elemi erővel törtek ki a fiatalokból. Csaknem vala- mennyiök szavából az csen­dült ki, hogy nem ezt várták, nem így gondolták. Nagy közönnyel, néha rossz- indulattal találkoztak. Hogy megyei példával éljünk: a gyömrői Petőfi Tsz-ben he­tek hónapok teltek el a huza­vonával., Az elnök ugyan szárnyai alá vette az új üzeingazdászt, de a szövetke­zetben régebben dolgozó szakemberek, mindenáron arra akarták rávenni: men­Az ÉM. Gép- és Felvonószerelő Vállalat AZONNALI BELÉPÉSSEL FELVESZ VILLANYSZERELŐKET szerelői munkára. Jelentkezés: a vállalat váci kirendeltségén. Cím: Vác, DCM. Telefon: 155. HASZONVAS, IDOMVAS, CSŐ, FINOM- ÉS DURVALEMEZÁRU nagy választékban kapható a PEST-BÁCS-NÓGRÁD-MEGYEI MÉH VÁLLALAT Pest megyei telepein: Cegléd Érd Monor Szentendre Dunaharaszti Gödöllő Nagykáta Vác I ► ♦♦♦ «$* .*♦ ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦ jen másik szövetkezetbe. Ná­luk minden szakemberi munkakör be van töltve. Ha ő itt marad, akkor valakinek el kell mennie. Csak a já­rás közbelépésére értették meg, hogv felesleges az ag­godalmuk, az új szakember senki munkahelyére nem „pályázik”. Új feladatot tölt be. Olyan munkát végez majd, amit eddig senki nem csinált. Még ezután is harcol­nia kellene azért, hogy a mun­kaköréhez tartozó feladatokat átvehesse. Mindkét részről megértést! De sorolni lehetne tovább is a példákat. Elég azonban, ha leszűrjük azt a tanulságot: újabb és újabb szakembe­rek, helyesebben mezőgazdá­szok kerülnek a szövetkeze­tekbe. Az első tapasztalatok szolgáljanak tanulságul: na­gyobb megértéssel fogadják a szövetkezetekbe érkező fia­talokat. Noha egy-két fiatal túlzott igényekkel lépett fel, rögtön teljesen önálló mun­kakört követelt, s ehhez teljes bizalmat, de a többségükre nem ez a jellemző. A megbe­szélésen egyébként teljes egészében kifejezésre jutott a „másik” oldal véleménye is. Értsék meg a fiatalok, hogy egyik napról a másikra nem élvezhetnek teljes bizalmat. A helybelieknek is időre van szükségük ah­hoz, hogy emberileg, szak­mailag megismerjék őket. Ez azonban mit sem von le abból, hogy nagyobb támoga­tást kell nyújtani az életbe kikerült fiataloknak. Az első napok, hetek, hóna­pok nehézségein azonban már túl vannak. Legtöbbjük gyökeret vert, megvívta a maga harcát. Ma már nincse­nek olyan gondjaik, marad­nak, vagy mennek. Számíta­nak rájuk a szövetkezetben. De érdemes megvizsgálni, hogy helyükön vannak-e az új szakemberek? Amikor létrehozták az is­kolát Zsámbékon, az volt az elképzelés — és az ma is —, hogy üzemgazdászokat képez­nek. Olyan szakembereket — egy az értekezleten elhang­zott hasonlattal élve — akik „bonckéssel” járnak a szö­vetkezetben. Az iskolán szer­zett tudásukat arra használ­ják fel, hogy figyelemmel kí­sérjék a szövetkezet gazdál­kodását. Önköltség és jöve­delmezőségi számításokat vé­gezzenek. A termelőszövetke­zet vezetőinek szinte „kéz alá” dolgozzanak. Nyújtsanak értékes támogatást a szövet­kezetben dolgozó vezetőknek, szakembereknek. Tehát nem növénytermesztők, nem állat- tenyésztők, nem könyvelők, hanem a szó szoros értelmé­ben vett üzemgazdászok. ÚJ GÉPEK XJj nagyteljesítményű gépekkel gyarapodott a Lenfonó és Szövőipari Vállalat budakalászi üzemegysége. A felsőbb szervek elképze­lése — ma még legalábbis így van — nem talált megértésre a szövetkezeti vezetők köré­ben. Ezt bizonyítja, hogy a fiatalok ott vannak ugyan a szövetkezetben, de nincsenek a helyükön. Ugyancsak megyei példákat említünk. A péceli Zöld Mető Tsz-be kihelyezett fiatal üzemgazdász „mindenese” a szövetkezetnek. A mezőgaz­dasági kiállítás ideje alatt paradicsomot hordott a szö­vetkezetből a kiállításra. Most anyagbeszerzéssel foglalkozik. Az elnöknek az a véleménye: „nem azért alkalmazunk szak­embert, hogy az az irodá­ban üljön”. A solymári Hu­nyadi Tsz-be kihelyezett üzemgazdásznő az irodán ik­tat, postáz, a zárszámadás előtt leltározott. Most ugyan szó van arról, hogy „majd” tavasszal megkezdheti az iga­zi üzemgazdászi munkáját, de vajon így lesz-e? Az iskola vezetői sok ter­melőszövetkezeti vezetővel beszéltek az elmúlt fél esz­tendő alatt Azt tapasztalták azonban, hogy a megkérdezett vezetők többsége nincs tisztában azzal, hogy tulajdonkép­pen mi is az üzemgazdász feladata. Miután megmagyarázták ne­kik, akkor döbbentek rá, hogy rosszul használják fel a szö­vetkezetükbe kihelyezett szak­embert. Az élet megköveteli, hogy a termelőszövetkezetekben is előbbre lépjenek a termelés­sel. Kétségtelen, van is fejlő­dés. De mennyivel előbbre tarthatnánk, ha szövetkezeti vezetőink a szakemberek nemcsak a mennyiségi fejlő­dés oldaláról szemlélnék a termelés fejlesztését, hanem a I gazdaságosság oldaláról is. Van, ahol ezt felismerték. Ezt bizonyítja, hogy jó néhány üzemgazdász, valóban a mun­kakörében dolgozik. De ahol ennek felismeréséig még nem jutottak el a szövetkezeti ve­zetők, ott az üzemgazdászok csak „tengődnek”. Mi lesz a rosszul gazdálkodókkal? Az iskolán tartott meg­beszélés, még inkább meg­győzte az illetékes szervek vezetőit arról, hogy nem jól gazdálkodtak a végzett üzem­gazdászokkal. „Szétszórták” őket az országban. Olyan he­lyekre is küldtek, ahol az üzemgazdászokat nem igény­lik. De ez a dolognak csak az egyik oldala. Igaz, hogy oda kerülnek majd az idén végző fiatal szakemberek, ahol már felismerték az elemző munka fontosságát, de az ilyen szövetkezetben ál­talában már a gazdálkodás is fejlettebb. Mi lesz a rosz- szul gazdálkodókkal? A leg­helyesebb megoldás az lenne, ha a pártszervezetek, a taná­csok, az igazgatási szervek mind jobban megköve­telnék a szövetkezeti ve- zctoKtöl a termelő folya­matok elemzését. Rászorítanák őket arra, hogy ne kezdjenek auuig új üzem­ágak létesítéséhez, ne hono­sítsanak meg addig új ter­melési eljárásokat, ámíg meg­felelő számításokat nem vé­geznek, hogy az kifizetődik-e, hogy az hasznos lesz-e? A párt Központi Bizottsá­gának kezdeményezésére ha­zánkban előtérbe került a gazdaságos termelés. Ennek a központi irányvonalnak a megvalósításában nagyon nagy szerep jut az üzemgaz­dászoknak. Használják fel te­hát célszerűen az ő tudásukat a termelőszövetkezetekben! Mihók Sándor Az automatizált fümnyomúgép teljesítménye sokszorosa a régieknek. Hengercsere után a felvetett szálakat egyenként össze kell kötni. A most beállított ötletes gép az 5 órás munkát egy óra húsz percre csökkenti. A keresztesikos exportáru szélét le kell tisztítani a rajta­maradt szálaktól. A darabonkénti négy-nyolc órás munka idejét az új gép öt-tíz percre csökkenti. (Foto: Gábor) ,\\\\\W\\\\XV\ ^iVvX.XVXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXVvXXXXXX'^.XXNXX^XXX'CXXXXV.XXXXXXXV* Február 12-től április 3-ig Nemzetközi rádiójáték-fesztivál TÍZ BEMUTATÓ Felszabadulásunk huszadik évfordulójának megünneplé­sében nagyszabású nemzet­közi rádiójáték fesztivál meg­Háztól házig W-iiiti út a naffffhfSrösi honacrvneh Fél esztendeje, hogy a Nagy­kőrösi Konzervgyárban új útra irányították a külföld­re induló kész konzerveket; megszüntették a környező országoknak eladott áruk el­lenőrzését — átvételkor. En­nek előtte a minőségi ellen­őrző, a MERT döntött afe­lől, hogy útnak indulhat-e vagy sem az esedékes szállít­mány. Jó fél éve a gyár önmagát ellenőrzi. <■ Az esemény nem következ- hetet volna be, ha azt meg nem előzi már tavaly egy má­sik intézkedés: a raktár csak olyan tartósított árut vesz át, amely megfelel a legszigorúbb mércének. Ezt követhette a most életbeléptetett önellen­őrzés. Minden tizenhatodik ember azt figyeli a csoma­golásnál, milyen termék uta­zik előtte. Szemmel tartani a vonuló készárút, mindenek­előtt a csoportvezetők dolga. Mindegyikük névre szóló bé­lyegzővel rendelkezik, s ezzel adják útra bocsátó jóváhagyá­sukat. A házi meó-sok, mi­nőségellenőrök dolga az utol­só kontroll, a felülvizsgálás. Ez természetesen csak azzal az eredménnyel együtt érvé­nyes, amelyet a laboratórium küld a tételenként vizsgált áruk minőségéről. Ezzel ké­szül el a menetlevél, amely most már zöld utat bizto­sít a környező országokba. Milyen haszna van az új intézkedésnek? Az első azonnal tapasztal­ható és gyakorlati; a gyár­tási-szállítási lehetőségek helybeli összehangolása meg­gyorsítja az áru útját. Nem apróság, nem leki­csinyelhető az erkölcsi ha­szon. Amíg egy ellenőrző- közvetítő fél is a gyártó­szállító láncban állt, mi ta­gadás, így gondolkodtak az emberek: „Csak adjuk át valahogy a MERT-nek, a töb­bi nem a mi dolgunk.” Végül a mindent eldöntő kérdés: nem reklamáltak-e az elmúlt év alatt? A nagykőrösiek örömmel mondhatják, hogy semmiféle hátrányát sem tapasztalták az új útnak s nem érkezett egyetlen jelentős reklamá­ció sem! (t. gy.) rendezésével vesz részt a Rá­diószínház. A fesztivál kere­tében tíz olyan rádiójáték kerül bemutatásra, amely mondanivalójával a legneme­sebb humanista eszmék szol­gálatára törekszik. A fesztivál első bemutató­jára, Hubay Miklós: Szüless újra, kedves, február 12-én kerül sor. Művében Schön- herz Zoltán áldozatos életé­nek állít emléket az író. A második mű Gerhard Rentzsch keletnémet író Éjszakai vonat című műve, amely a két Né­metország embereinek nagy problémáját feszegeti: ml az, ami embereket, családokat életük felborítására, otthonuk elhagyására kényszerítette? Stanislaw Grochowiak len­gyel író Partita szekercére és fűrészre című rádiójátéka a nácik megszállta Lengyelor­szágban játszódik s tragikus hőse Weich ácsmester, akinek a partizánok tömeges kivég­zéséhez kell akasztófát készí­tenie. A nemzetközi rádiójáték fesztivál bemutatásra kerülő további művei: Milan Uhde: Lót komédiá­ja, Albert Camus: Párizs csendjei, Günter Eich: A viter- bói lányok, Mirko Bozic: Az igazságtevő, Friedrich Dür­renmatt: Stranitzky és a nem­zeti hős, Tvardovszkij: Vaszi- lij Tyorkin, Sós György: Köz­napi legenda. A nagy érdeklődéssel várt fesztivál április 3-án ér vé­get. ÜZEMGAZDÁSZOK AZ ÉLETBEN ^XN.XXXXXXXXNXVVXXX\>XXX\NXNX\XVvXVXXN>XV'5 IJobb-e ma cgv veréb? f í í íj D esten van, sej-haj íj í r számos fa, s a fákon íj í számtalan veréb, f Ének a zablöké se s légii íj bestiák egész nyáron át 2 íj kíméletlen rablóhadjára- % íj tót folytatták a Pest kör- íj £ nyéki kertekben. De ami- $ f kor beáll a zord idő és ha- % Í rázni kezd, jól megtolva- 4 Í sodva szárnyrakelnek és ? íj merész bukórepüléssel el- íj íj foglalják Budapest min- í, ^ den valamirevaló fáját, 'j 4 Még s.erencse, hogy ezek íj Í a fára csak hálni járó 4 'j szárnyas pontozóbírák, a 4 % rövidre szabott téli napok $ íj nagy résziét arra használ- íj 4 jak fel, hogy lóhaWSbaníj 2 rohanva gyűjtik a fáradt % 4 zabszemeket. 4, 'j Ezt a már sok verébha-4 íj Iáit okozó veszélyes spar- í, 'j tot. természetesen csak íj g addig űzik, amíg a napi 'j 4 egy begyre szóló vitamin- 'j 4 szükségletüket meg nem 4 íj szerezték. Mikor aéutám o 4 íj begy feszül: a veréb repül. í íj De csak addig repül, amíg ? íj egy olyam. pesti fara nem íj 4 talál, amelyik alatt leg- íj íj alább egy pad van (lehe-í íj főleg foglalt) és sok járó-4 íj kelő. ^ íj Igen fontos verébszem- 4/ íj pont még az is, hogy a í 'j szállásul kiszemelt fa le- í 4 hetőleg a főútvonalon le- 4 í gyen, közeit villany- vagy % íj neoruvilúgítással és sok ág-tj íj gat Az ilyen, minden ve- í íj rébigénynek megfelelő fő- 4 íj úti fán, mikor leszáll a 'j 4/ pesti alkony, ezerszámra í, I foglalnak helyet az ngrayá- íj ^ ró verebek. íj Amíg a veréb alszik, ad- á íj dig természetlesé,n, a zab- 4 íj szem dolgozik... 4 Ha miaki egy ilyen ha-$ íj tóságilbg engedélyezett í í, begytisztító intézet előtti íj nem veszi le a kalapját, 4 íj az okvetlen le fogja ven-; 4 ne utána. Márcsak azért íj | is, hogy élüenőrizze a mo-íj íj dortalansági pontok meny- £ íj nybeéget és minőségét. íj | Azután kis kalapját nagyíj 4 a zsebébe teszi, vagy á íj 4 földhözvágja, vagy elret-j íj ten tó példaképpen fel- íj íj akaszd ja a verebek által i íj meghódított fára. 'í 4 Aki pedig ezekutún még íj 4 mindig azt állítja, hogy íj íf „Jobb ma egy ver éh, mint íj íj holnap egy túzok’’: rohan.- 4. íj jón még ma a verebektől 4 íy elárasztott platánok aló, 4 íj mert holnapra már a tű- f | x>k lesz a soros ... Bernáth Ede 'í, Y í f«V\\V\ViS\VVV^\VCVV^^ Még nem valóság az elképzelés

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents