Pest Megyei Hirlap, 1965. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-06 / 31. szám

IX. ÉVFOLYAM, 31. SZÁM 1965. FEBRUÁR 6. SZOMBAT hallottuk írunk RÓLA MA: SZALAGAVATÓ B.\L A gimnázium KlSZ-szcrve- zete ma este fél nyolc órakor a Kinizsi Sportkör nagyter­melőn tartja hagyományos, műsoros szalagavató bálját. ★ Kétszázhatvan mázsa gyap­jút és 240 kilogrcmm se- lyemgubót vásároltak fel a földmüvesszövetkezet felvá­sárlói városunkban az elmúlt esztendőben. ★ Az idén huszonhat paraszt­fiatal pártoktatásban, hat­vannyolc KISZ-oktatásban, tizenegy középiskolában ta­nul, huszonnégyen szakmai tanfolyamokra járnak, nyol­cán pedig az általános iskola elmaradt osztályait pótol­ják. ★ Szakszervezeti választást rendeznek február 8-án a földművesszövetkezeinél. ★ Táncmulatságot rendez a Rákóczi Termelőszövetkezet KISZ-szervezete műsorral egybekötve, ma este 7 óra­kor. ★ Pénztárcát talált, hét­főn délután a Ceglédi úton Zilahi Gábor ha­todik osztályos tanuló. A pénztárcában száz forinton felüli összeg volt, amit a becsületes úttörő a rendőrkapi- "tányságra szolgáltatott be. ■k ÚTJELZŐ TÁBLÁT KÉR­NEK Kőröstetétlen és Szolnok felé vezető úton az arra já­rók az útjelző táblákat hiá­nyolják. A cifra útkanyarok- nál könnyű eltévedni. ★ V. Faragó Balázs (Kecske­méti utca 24.) 6500 tojást adott át felvásárlásra a föld­művesszövetkezetnek. * Két üvegházat építenek a Szabadság Termelőszövetkezet kertészetében, a meglevő ket­tő mellé. Az üvegházak húsz­húsz méter hosszúak lesz­nek. ★ Sebők József Moszkvába repül a nyárom A szerződők ontják a tojást és a baromfit Nem rrnyugdijazhatjuk" még a kotlóst Szokássá vált már, hogy ebben az időben évente meg­jutalmazzák a baromfi- tojás- szerződőket, értékelik mun­kájukat. Az idén is kiosz­tották a jutalmakat, meg­beszélték a jövő gazdasági év feladatait. Ebben az évben nagyon szép eredmények születtek a szerződés terén. A tojásleadás száz szá­zalékkal emelkedett az 1963-as évihez képest. Az idén 1 600 000 tojást adtak át a földművesszövetkezet­nek. Baromfiból is ötven százalékkal több került az fmsz-hez, pontosan 552 má­zsa. Az elkövetkező időben ezt a szép eredményt tartani, sőt jelentősen növelni kívánják. Ehhez szorgos, kemény mun­ka szükséges, és persze új szerződő tagok bevonása. — Hogy az eredmények si­keresek lehessenek, a ta­karmányozást helyesen, kö­vetkezetesen kell folytatni — mondotta Vida János, a föld­művesszövetkezet felvásárló üzemágának vezetője, mi­közben az év feladatairól beszélt. — Nagy különbség van a hagyományos, és a tudományosan kikísérletezett tápok hatása között. A ta­karmányt mindig gazdasá­gosan kell felhasználni, hogy az eredmények ne marad­janak el. Évente több millióval nőtt a keltetett csibék száma, mégsincs belőlük elég. Fontos tehát, hogy a ki­sebb, háztáji gazdaságokban a csibék egy részét a ha­gyományos módon, kotlóssal keltessék. A jutalmakat is kiosztot­ták. A baromfi-, tojásszer­ződők közül az idén Sebők József vitte el a pálmát. Repülőgéppel Moszkvába utazik a nyáron, ahol hat napot tölt. Meg kellett dolgozni az egész családnak, hogy ilyen szép eredményt érjenek el. Mert bizony a száz liba, kétszáz­ötven pulyka, huszonhárom kilogramm csirke és a 15 600 tojás előállítása nem kis fel­adat. Barta Ambrusné, a díja­zottak közül a második, Harkányfürdőn tölt majd hét napot. A harmadik helyezett Utasi Antalné pedig háztartási kis­gépet kapott. A szerződők közül a föld­művesszövetkezet még szá­mos asszonyt, szerződő fér­fit jutalmazott kisebb ház­tartási felszereléssel, oklevél- | lel. Elárulták azt is, hogy i jövőre milyen jutalomban részesülnek a szerződéskö­tők legjobbjai. Az első díj hatnapos tátrai autóbusz-ki­rándulás, a továbbiak pe­dig háztartási kisgépek lesz­nek. Ha már mást nem is számítunk, ezért is érdemes részt venni ebben a nemes versengésben. (végh—godány) Gondolják csak el: Sebők József­nek és családjá­nak meg kellett dolgoznia addig, amíg a száz libát, kétszázötven pulykát, huszon­három kiló csirkét és azt a 15 600 to­jást a felvásárló­nak átadták. De az érte kapott pénz sem kis do­log. nem is szólva az ingyen Buda­pest—Moszkva— Budapest repülő- útról s a hatna­pos moszkvai ki­rándulásról ... Ötven fiatal vetélkedője Az Irodagéptechnikai Vál­lalat mindkét KlSZ-alap- szervezete a napokban szel­lemi vetélkedőt rendezett. Mintegy ötven fiatal kö­zül kilenc fiatal verseny­zett egymással, irodalom, művészet, sport terén. A zsűri elnöke Bodrogi István, tanműhelyvezető, tagjai pedig Strázsi Fe­renc KISZ-csúcstitkár, és Irliázi Zoltán csúcsvezető­ségi tag volt. Az első három helyezett 1. Szanyiszló Zsuzsa, 2. Kecs­kés László, 3. Rósenféld Imre, értékes könyvjuta­lomban részesültek, és részt vesznek a területi döntőben is. Mivel a hallgatóság is részt vett a vetélkedőben, így ők sem maradtak ju­talmazás nélkül, egy-egy helyes válaszért kisebb aján­dékokat kaptak. A vetélke­dő tánccal fejeződött be. ZÁRSZÁMADÁS ELŐTT... A prémium - egy borjú A hétvége sportja ökölvívás: Ökölvívóink, holnap dél­előtt, Szegeden lépnek szo- rítóba, a Szegedi Dózsa SE által rendezett Alföldi Ku­páért. Kosárlabda: Előkészítő mérkőzést vív a kiskunfélegyházi gimnázium csapatával a Kinizsi férfi kosárlabdacsapata, holnap, Kiskunfélegyházán. + SÁRDY-EST A művelődési otthonban legközelebb — február 14- én — vidám, zenés, kétré­szes játékot láthat a közön­ség. A műsor főszereplője Sárdy János érdemes mű­vész. Operett dalokat, ket­tősöket. vidám prózai- és zenésjeleneteket adnak elő. * Február 9-én hagyják jó­vá a zárszámadást a Petőfi Termelőszövetkezetben. Utá­na nyolc napra tartják meg a zárszámadó közgyűlést. ★ MIT LÁTUNK MA A MOZI­BAN? Aranyfej: Magyar—ame­rikai filmprodukció. Széles­vásznú. Kísérő műsor: 26. Világhír- j adó. Juhász István borjúgondo­zót a Petőfi Termelőszövetke­zetben úgy ismerik, mint az egyik leglelkiismeretesebb, legszorgalmasabb tagot. Ezért is választottuk őt, hogy most a zárszámadás előtt be­mutassuk olvasóinknak. A borjiinevelő istálló az ő birodalma. Van úgy is — de csak rendkívüli esetben —, hogy egyszerre száznál több kisborjú gondját kell viselnie. Általában a lét­szám hatvan—hatvanöt. Az elhullás minimális, hozzáve­tőlegesen másfél százalékos. — Már harmadik éve va­gyok a borjúnevelő — mond­ja Juhász István. — Meg vagyok elégedve, mert volt úgy, hogy egy hónapban há­romezerháromszázat is ke­restem. Igaz, ezért reggeltől estig dolgozik az ember. Az itatásos borjúneveié1 sei ne­veljük a jószágokat, amihez kell egy kis szaktudás is. Már belejöttem, úgy végzem, mintha mindig ezt csináltam volna. Huszonnyolcezer forint Juhász Istvánnak a részese­dése — informáltak a ter­melőszövetkezet központjában. És hogy ezt mire költik, ar­ra a kérdésre már Juhászné is segít felelni. Kutat csináltattak, azt még be kell fejezni. Egy kis mo­tort is vesznek, hogy hajna­lonként könnyebb legyen a hosszú út a Várkonyi utcai házból a Petőfi Termelőszö­vetkezet borjúnevelőjébe. — De ne hagyjuk ám ki a borjút sem, amit prémiumba kaptam — mondja büszkén Juhász István. — Ügy lát­szik, szeretnek, megbecsül­nek a termelőszövetkezetben. Juhász István, a gondozó, a pré­miumborjúval. A felvételen persze nem látszik az a huszonnyolcezer forint, amely em­berünk zsebében lapul. De ha nem is látszik, annyi biztos, hogy lehet a tsz-ben keresni, csak meg kell dolgozni érte ... A „legfrissebb“ pénztárosnö —- MAV-tiszt akar lenni A „legfrissebb” pénztárosnő a vasútállomáson H. Varga Irén. Fél esztendeje szerez­te meg a személy­pénztárosi képesí­tést, de már ké­szül az árupénz- tárosi, távírdái és forgalmi vizsgára. Ha sikeresen túl lesz rajtuk, a tiszt- képző tanfolyam­ra jelentkezik. Azután dől majd el, hogy a pénz­tárban marad-e, vagy a forgalmi szolgálatot vá­lasztja élete cél­jául. Irén egyéb­ként tagja az ál­lomás szocialista brigádjának, s ez biztosíték arra, hogy terveit való­ra válthatja. H. Varga Irén a nemrég elhunyt 96 éves dédnagy- apja nyomdokai­ba lépett, amikor a vasúthoz szegő­dött. Mindig iz­gatta a fantáziá­ját a vasút, és választását nem bánta meg. Értékes előadásokat hallgattak a termelőszövetkezeti szakvezetők Gödöllőn Csak lassan kerülnek ke­zünkbe azok a szakköny­vek, aipelyek az új agro­technikai eljárásokat nép­szerűsítik. Talán a legna­gyobb hiányt jelenti ez idő szerint egy olyan szakkönyv megjelenése, amely az ag­rokémia különböző eljárá­sait ismertetné a szakembe­rekkel. Ez a magyarázata annak, hogy a termelőszövetkezeti vezetőket ebben a hónapban egyhetes tanfolyamra hívták meg Gödöllőre. Városunk ter­melőszövetkezeti elnökei, fő­mezőgazdászai és párttitká­rai vettek részt ezen az elő­adássorozaton, amelyen or­szágos hírű professzorok nép­szerűsítették az agrokemizá- lás eszközeit és módszereit A hallgatók részletes elő­adásokat hallgattak a műtrá­gya különböző fajtáiról, azok felhasználásáról, adagolásá­ról és a várható termés- eredményekről. Több elő­adást áldoztak a növényvé­dőszerek ismertetésének. A hallgatók szorgalmasan jegyezték és hazatérve a gya­korlatban jól fogják értéke­síteni az új ismereteket Hajrá után, hajrá előtt Beszélgetés a tsz-felvásárlóval Köztudomású, hogy a Hu­nyadi Termelőszövetkezetben vasárnap mindig tartanak ügyeletet. A brigádok veze­tői, a vezetőségi tagok, előre megállapított rend szerint, felváltva töltenek egy-egy va­sárnapot a gazdaságiban. A hathetenként sorra kerülő ügyeletes feladata az, hogy a pihenőnapokon irányítsa a fogatok munkáját, ellenőriz­ze a baromfitenyésztés és az állattenyésztés rendjét és vi­gyázzon. a takarmányfelhasz­nálás méreteire. Ezen a vasárnapon éppen Deák Dénes felvásárló tart ügyeletet. Tíz óra táján már túl van a munka nagy részén, akad egy kis idő arra, hogy elbeszélgessünk arról, amire nyáron-ősszel, a betakarítás dandárján nincsen alkalom. — Most csend van — mon­dotta Deák Dénes. — Igaz. hogy négy nappal ezelőtt át­vettünk hatezer naposcsibét, tegnapelőtt pedig átadtunk a baromfifeldolgozó-iparnak há­romezerötszáz baromfit, egy­kilós átlagsúlyban. Április végén megkezdjük a primőr- szállítást a darabos erőspapri­kából. Ettől kezdve a munka folyamatos, egyre több a szállítandó áru. Az ércsnapri- ka után következik a fehér darabos paprika, majd a zöld­borsó. a korai burgonya. — Az ubor'ía zsendülyse idején már teljes a hajrá. Még néhány csendes hónap, s április végével újra meg­kezdődik a ..szezon”. Milliomos lettem Tegnap délután órára igyekeztem az iskolába. Amint kiléptem az utcára és ke­rékpáromra akar­tam ülni, ismeret­len parasztbácsi- ka toppant elém és fontoskodva suttogta fülembe. — Van ám már második ötös ta­lálat is! Első pillanatban nem értettem a közölt hír jelen­tőségét, s megle­pődve kérdeztem: — Hol? — Hát a lottón, amelyiket Kécs- kén húztak a múlt héten. — De ott egész társaság nyerte — tette még hozzá ma­gyarázókig. — Vannak még szerencsés embe­rek — jegyeztem meg szerényen. — Tudja, azóta sem hallottam ötös találatról, amióta maga meg­ütötte az előzőt. — E-én? — cso­dálkoztam rá —, én még életemben soha nem nyer­tem. — Ne-em-e? — s most magyaro­mon volt a cso­dálkozás sora — Hát maga nem a Szigeti úr, a mil­liomos ? — Nem bizony — mondtam —, csak egyszerű pe­dagógus vagyok. — Pedig azt mondták, hogy ö vette meg ezt a házat, s most itt lakik. — Rosszul mondták, kedves bátyám, mert én lakom itt. S meg­nyugtatására köz­löm, hogy én vet­tem meg, de nem lottónyerményböl, hanem a hosszú pályámon keser­vesen összakupor- gatoit forintokból, no, meg egy kis adósságra is, ame­lyet még ma is nyögök. — Engedelmet kérek az alkal­matlankodásért — búcsúzott el az én emberem meg­nyugodva. — Nincs semmi baj, bátyám — mondottam, s úgy néztem utána, mint ilK ziórom- bolóra. Hisz’ egy pillanatig úgy éreztem hogy milliót: os lettem. Rncz József

Next

/
Thumbnails
Contents