Pest Megyei Hirlap, 1965. február (9. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-05 / 30. szám
IX. ÉVFOLYAM. 30. SZÁM 1965. FEBRUÁR 5, PÉNTEK Két asszony Moszkvába utazik A ceglédi járás adja a baromfi és tojás egynegyedét Ha rossz a kukorica és a táp — Díjkiosztás a baromfitenyésztőknél A nötanács, az FM, a SZÖ- VOSZ és a Termelőszövetkezeti Tanács felhívása alapján 1964-ben baromfitenyésztési verseny indult. A díjkiosztó nögyűlésre kedden került sor a járási tanács székházában. A nőgyűlésen megjelent Fehér Lajosné, a? Országos Nőtanács szervezési osztály- vezetője és Setényi Jánosné, a nőtanács munkatársa, továbbá Kratochvill Edéné, a járási, Benke Lajosné, a városi nötanács elnöke, valamint Czirják Jánosné, a MÉSZÖV mezőgazdasági osztálya, Czira László, a baromfiipar, Halasi János és Czinege Imre, az fmsz képviseletében. Az értékelő beszámolót Retkes Gyula, a versenybizottság titkára tartotta: — A versenybizottság megállapította, hogy 1963-hoz mérve, 1964-ben az egyéni és háztáji baromfitenyésztő gazdaságok területén tovább növekedett a baromfi- és tojástermelés. Pest megye baromfifelvásárlási tervének 21,6 százalékát, tojásíelvásáhlási tervének pedig 31,8 százalékát a ceglédi járás adja. Az eredmények a versenyt és a versenyben részt vevő asz- szonyok szorgalmát dicsérik. Beszámolója további részében köszönetét mondott a tsz- nőbizottságoknak, melyek a verseny megszervezésében, lebonyolításából alaposan kivették részüket. Külön kiemelte o kocséri tsz-nőbizottságot, ahol az előző 4140 csibe helyett 6237 darabot neveltek fel 1964-ben, a 129 kotló helyett 226-ot ültettek és 13 asz- szony 105 liba helyett 190 darabot nevelt fel. Az 1964. évi verseny járási győztese a kocséri Törőcsik Mihályné, aki 17 500 darab tojás és 280 kg baromfi leadása után meg is érdemli a moszkvai pihenést. Harkány gyógyfürdőn a törteti Berta Sándorné tölthet hat napot, aki mint a verseny II. helyezettje, 130 db pulykát, 60 db kacsát, 91 kg csirkét és 2000 darab tojást adott át 1049 kg súlyértékben. A harmadik díj, a hatszemélyes étkészlet ugyancsak Kocsérra került Bűz Ferencné birtokába, aki 956 kg értéket termelt. Cegléd városból Kovács Pálné XIII. kér., 174. szám alatti lakos megy Moszkvába 768 kg-os eredménye révén, a ceglédi második pedig Palásti Pálné, XIII. kér., 4. alatti lakos, aki 738 kg-os eredménye után pihen a harkányi fürdőben. A további helyezettek: id. Bódi Ferencné és Czagány Jó- zsefné Jászkara jenőr ől, Eszes Józsefné Kocsérról, Varga lstvánné és Jaczina Pálné Abonyból, Szabó Kálmánná Milcebudáról, id. Tóth Péterné Köröstetétlenről, Károly Jánosné Nyársapáiról és Fehér Józsefné Csemőből különböző ajándéktárgyat kaptak. Az fmsz élenjáró felvásárlóit pénzjutalomban részesítette. A járási díjazásban nem részesült termelők jutalmazására a községi nőgyűléseken kerül sor. A gyűlésen lelkes vita alakult ki, melynek során felszabadulásunk 20. évfordulója és a magyar nők kongresszusára jelentős vállalásokat tettek az asszonyok: például Halászné, a nyársapáti Kossuth Tsz nőbizottsági titkára 65 helyett 150, Eszes Józsefné Kocséron 60 helyett 120 libát és 100 helyeit 200 csibét nevel fel az idén. Száz-száz liba felnevelését vállalta Kocsérról Bűz Ferencné és a ceglédi Lenin Tsz küldötte. A ceglédi Dózsa Népe Tsz-ből Matusinka Andrásné a leszerződött 5000 tojás helyett 7000 darabot adott le, idei vállalása már 10 000 tojásra szól. A vita során felszólalt Fehér Lajosné is. az Országos Nőtanács képviseletében. Kérte, hogy az idei nagyobb tervek teljesítéséhez adják meg az asszonyok a kellő segítséget. Főként a libatenyésztés szorgalmazását kérte, hiszen a liba az egyetlen áru, amely a húsban, toliban és májban szinte versenytárs nélkül áll a világon. A májliba nagy export cikkünk és minden meny- nyiségben el tudjuk helyezni a világpiacon. Elmondta, hogy a tojásmennyiséget szabad felvásárlás útján biztosítják. A naposbaromfi-ellátás terén még nem várható kellő változás, ezért kérte az asszonyokat, hogy minél több baromfit, — elsősorban libát keltessenek. Ajánlotta, hogy a lúdtojásokat pulykával keltessék, mert a pulykamama jó nevelőnek bizonyult. A versenyben részt vevő asszonyok hibaként vetették fel, hogy rossz minőségű — félszemű, csírás, penészes, tömésre alkalmatlan — kukoricát kaptak a terményforgalmitól, s ez késleltette a tömést, az átadást; meg kellett várni az új kukoricát. Több tápra is szükség van, különösen tojató- tápra. Baromfiból a fajtiszta Hemsirt szeretnék kapni, libából a rajnait. Remélik, hogy a lelkes versenyszellem az illetékeseket is magával ragadja és a felvetett problémákat az idén már a „rajt”- nál ki fogják küszöbölni. Az értekezlet után az fmsz vendégül látta a jelenlevőket. Peresztegi Rózsa Nem leiszik ... ... hogy a ceglédi vasútállomás előtt ismeretlen tettesek talpra állították a virágtartókat. A virágvályúk most tele vannak vízzel, s egy jó erős fagy jön, rögtön szétrepednek. Ennek a „rombolásnak” majd csak a nyáron látjuk kárát, amikor nem lesz mibe ültetni a virágokat. ... hogy a Gubodi utca Kossuth Ferenc utcai bejáratánál semmiféle tábla nem jelzi, hogy ezen az utcán most az építkezés, illetve csatornázás miatt nem lehet kijutni a Rákóczi útra. Sok jármű ebben a szűk utcában kénytelen visszafordulni, ami nagyon körülményes. Egy tábla kihelyezésével sok időt és energiát lehetne megtakarítani. Csalódtunk a télben Tejház a Vörös Csillagban - Új tető a gyáron - Nincs anyaghiány az Építőipari Vállalatnál Talán senkit sem érdekel annyira az időjárás, mint az építőipari munkásokat, őket vagy akadályozza, vagy segíti az időjárás. Most nincs különösebb okuk a panaszra. Télapó eddig kegyes volt hozzájuk. Söreg Pálnak, az építőipari vállalat főmérnökének is ez a véleménye. — örülünk ennek az időnek — mondja —, mert lehetőséget nyújt a munkára. A tél elején elkészítettük a téliesítési tervet, kijelöltük azokat az építkezéseket, ahol a tél folyamán sem kell le- ál'nunk. Tizenhat építkezés került a listára és ezzel szemben a termelékenységünk bizonyos mértékig csökkent, a sár, eső, szállítási gondok nemegyszer komoly akadályt jelentenek. Elsősorban a bádogos és tetőfedő szakmák dolgozói vannak, kellemetlen helyzetben. Az eredeti terv szerint mintegy száz embert kellett volna kényszerfagy- szabadságra küldeni, de még erre nem volt szükség, s remélhetőleg már az idén nem is lesz. Bízunk abban, hogy az első negyedévi tervünket maradéktalanul teljesíteni tudjuk. Az otthon és az iskola összhangja l'nnins ■ ■ ■ ■ ■ 't r ■ r gyermekeink takarekossagra nevelese urtftlmenyes -Zf~ .............................iiiiiiiiiiiiiimi ........................................ i A tervszerű nevelés egyik fontos feltétele, hogy mindazok, akik a gyerekek nevelésében részt vesznek, egyformán gondolkodjanak a nevelés céljáról; követelményeik ne mondjanak egymásnak ellent — támogassa, egészítse ki egymás nevelőmunkáját az isKöla és a szülői ház. Ha a gyermekeket már óvodás korában a család rendjére szoktatjuk — akkor az ilyen gyermekekkel az iskolában nincs különösebb baj. Iskolás kórban a család közös igényeinek és lehetőségeinek megértésére, tiszteletben tartására kell nevelnünk őket úgy, hogy előttük beszéljük meg, őket is tájékoztassuk a család költségvetéséről. Az ilyen nevelési módszerrel takarékoskodni tudó, reális igényekkel rendelkező felnőtteket nevelünk a társadalomnak. E nevelésben az otthon és az iskola tökéletes összhangját kell biztosítani. Mindez Cegléden túlnyomó többségben megvan, de sajnos akad olyan jelenség is. amin érdemes elgondolkodni! Helyes az iskola és a szülők közös „ráhatása” a hulladékgyűjtés, a takarékbélyegek vásárlását illetően. Ez a ráhatás — a gazdasági eredményeken túlmenően — idővel a gyermek jellemét is megedzi, megváltoztatja. De csak ezekkel a módszerekkel nem lehet a takarékoskodásra nevelést megoldani. Az a gyerek, aki szüleitől válogatás nélkül mindent megkap, annak igénye határtalanná válik, követelődző lesz és mindig elégedetlen. Az is baj, ha a gyerek számára megvásárolt holmik kíméletes használatára, megóvására csak szülők hívják fel a figyelmet — az iskola azonban nem. Különösen az alsó tagozatra járó gyermekek szüleinek jogos panasza az, hogy kesztyű, sál. sapka, zsebkendő, törülköző stb. vész el az iskolában. Radír, ceruza, tolltartó és ceruzafaragók elvesztése miatt egy-egy tanítási évben jelentős összeget kell a szülőknek kijizetni. De itt sem a gazdasági oldalát vizsgáljuk ennek a figyelemreméltó jelenségnek, hanem elsősorban azt, hogy a gyerek könnyelművé válik, sőt később nemcsak a saját holmija, hanem a rábízott eszközök felelőtlen kezelésére is hajlamos lesz. Az iskola és a szülök közös összefogására van szükség. Olyan szellemet kell kialakítani, hogy a gyerek által haza vitt idegen holmit minden szülő küldje vissza az iskolába, ahol egy erre a célra kijelölt helyen egy felelős közreműködésével össze kell gyűjteni és jogos tulajdonosának vissza adni a sapkát, a kesztyűt, a sálat, vagy éppen a félpár tornacipőt. Számos ügyben vcdnökscgvállalási mozgalmakat szervezünk. A szülők és a nevelők közös munkája révén vállaltassunk védnökséget minden gyerekkel a saját holmija felett és ennek teljesítését mindkét részről ugyanúgy kérjük számon, mint például a facsemeték elültetését vagy a mákgubó-gyűjtést. ^ —és. Hol dolgozunk jelenleg? Igen szépen halad a kertészet helyén levő negyven- nyolc lakásos építkezés és a Szív utcai tizenhat lakásos ház építése. A mezőgazdasági technikum részére egy emeletes, négylakásos házat építünk a Köztársaság utcában, a Körösi úton a kertészet részére hajtatóházat, a MÉH új telepén raktár, a Kecskéscsárdai Állami Gazdaságban pedig egy nagy magtár épül. — Mi akadályozza a munkát? — Mondhatnánk talán azt is, hogy jelenleg nincsenek akadályok. Az első negyedévre biztosítva van minden anyagunk s a munkafegyelem is kielégítő. A Munka Törvénykönyve módosítása nekünk különösen nagy segítséget jelent. Megszűnt a munkaerő hullámzása, ami eddig nagymértékben akadályozta a tervek teljesítését. Elegendő szakemberrel rendelkezünk jelenleg, de a tavaszi nagy építkezések egész biztos lehetőséget adnak majd új munkaerők felvételére. — Hol kezdődik tavasszal nagyobb munka? — Most készítjük a második negyedév részletes tervét, ennek nagy része a termelőszövetkezetekre vonatkozik. A ceglédi Vörös Csillagban tejház és egy kilencvenhat férőhelyes borjúnevelő építéséhez kezdünk a tavasszal. Ilyen borjúnevelőt építünk ez évbon az abonyi József Attila, a kocséri Petőfi és a ceglédi Lenin tsz-ben is. A ceglédber- celi borjúnevelő, ami ezek közt a legnagyobb, egymilliónégyszázezer forintos beruházással készül. Nagyobb- szabású építkezésünk lesz tavasszal többek között a Földváry Károly iskola bővítése és a villamosipari gyár tetőcseréje — mondotta befejezésül a vállalat főmérnöke. (opauszky) HÍREK — Zárszámadó közgyűlését a ceglédi Alkotmány Tsz február 10-én tartja. — Kedvez az időjárás. A ceglédi Alkotmány Termelő- szövetkezet mintegy 50 holdon már megjavította a talajt. Ezzel egy időben megkezdték a melegágyakban a korai káposzta- és karalábémag vetését. — Jól híztak a hízók. Az abonyi József Attila Tsz az elmúlt év folyamán — a sertések hizlalásával — 1897 mázsa súlygyarapodást ért el. — Egy hónap; 102 százalék! A Talajjavító Vállalat ceglédi gépjavító üzeme a januári tervét — a tervszerűség, valamint az önköltségcsökkentés betartása mellett — 102 százalékra teljesítette. — Szemüvegesek leszünk? A ceglédi rendelőintézet szemészetén januárban 698 új kartont állítottak ki és 1513 beteget kezeltek. — Ökölvívás. Vasárnap délután 4 órakor, a régi Vasutas Otthonban rendezik meg a Szolnoki Vegyiművek—Ceglédi Vasutas ökölvívó-mérkőzést. Jól szerepellek a Ceglédi VSE ökölvívói A Közlekedési Gépjavító Vállalat ma már csaknem legszámottevőbb gyara egyre iparosodó városunknak. Hogy azzá válhatott, ez sok lelkes, sőt fanatikusan lelkes ember hitének, szorgalmának, ügybuzgalmának köszönhető. Ezek között volt Jurászik Lajos művezető is. Dohány utcai lakásában kerestük fel Lajos bácsit, mert tavaly augusztus óta neki már nem szól a KGV mély hangú gözdudája. — .4 gyár férjemet, a férjem meg engem heyezelt nyugállományba — fogad bennünket felesége, a kedves Linuska néni. Állítását ugyan csak részben fogadhatjuk el, hiszen a nemrégen épített lakás tisztasága, a jól ápolt kert és az unokákkal való foglalkozás nem semmittevésre vall. Leülünk beszélgetni. Lajos bácsit az életéről kérdezzük. — Mint gyerek, a ceglédi fűtőháznál voltam lakatos- inas — kezdi Lajos bácsi a visszaemlékezést. — Ezzel egyidejűleg technikumot is végeztem, mert nagyon szeretFÉL KILÓ SÓ tem tanulni. Utána Pestre kerültem különböző gyárakba. A szakmának igen sokféle oldalát sajátítottam el és munkaadóim mindenütt megbecsültek. A vágyam mégis hazahúzott Ceglédre. Amikor 1949-ben elkezdték építeni a gyárat — a mai KGV-t —, felcsillant bennem a remény, hogy hazakerülhetek. Sikerült! Két év múlva már én is ott dolgoztam. Akkor még mindössze egy csarnok állott és a műhelyekben erősen kisipari állapotok uralkodtak. Na — gondoltam magamban —. én sem fogok itt fél kiló sót elfogyasztani. Aztán magával ragadott. a cselekvés láza, meg munkatársaim rámutalt- sága, hiszen annyira szükség volt szakemberekre. Aggasztó hiány volt gépi felszerelésekben is. Hozzáláttam többek között egy négymodulos lefejtőmaró szerkesztéséhez. Hogy milyen nehéz feladat volt kezdetleges, főleg kézi szerszámokkal ennek elkészítése és mégis milyen jól sikerült, még ma is csodálom. Nem ez volt az utolsó kísérletezésem. Számos más újításom követte. Sokat közülük be sem terjesztettem. Hiszen így kívánja a szakmai becsület... — Nagyon örültem annak is, amikor sok álmatlan éjszaka. de annál munkásabb nappalok során présgépet sikerült megalkotnunk. Egynapi munkát egy óra alatt végzett el ez a gép — nagy szó volt ez és szép eredmény. A későbbiekben már gépek lettek volna, csak a szakemberek hiányoztak, örültem, amikor megbíztak a gyerekek oktatásával. A szakmai tudnivalókon kívül emberségre is igyekeztem őket tanítani. Az én tanítványom volt Kecskés József és László Béla is, aki most meós tisztséget tölt be a vállalatnál... Szóval: ötvenkettőben már sztahanovista lettem. A vezetésem alatt álló Petőfi brigád naplója pedig még sok mindent Endrének sikerült a harmadik helyet megszerezni. Semetka február 20—21—22-én Tatabányán az országos vidékbajnokságon vesz részt — jó eredményt várnak tőle. Február 7-én délután négy órakor a régi Vasutas Otthonban vendégül látjuk a Szolnoki Vegyiművek jó képességű öklözött. Érdekessége lesz a mérkőzésnek, hogy Rabi itt versenyez és Patakival újból találkozik. Befejezésül csak annyit, hogy öklözősportunk fejlődését igazolja, hogy a vidékbainokságon ilyen szépen végeztünk. Ezúton mondok hálás köszönetét rokonainknak, jó ismerőseinknek, jó szomszédainknak. Pál Istvánnak és nejének, akik szeretett jó férjem, Vasvári Albert elhunyta alkalmából együttérző részvétükkel nagy bánatomban osztoztak, a temetésén megjelentek, sírjára koszorút, virágot helyeztek. özv. Vasvári Albcrtné Ezúton mondunk hálás köszönetét rokonainknak, jó ismerőseinknek, jó szomszédainknak, munkatársainak, akik szeretett jó férjem, felejthetetlen emlékű édesapánk, nagyapánk és testvérünk, Köcsky Gyula temetésén megjelentek, részvétükkel nagy bánatunkban osztoznak, sírjára koszorút, csokrot helyeztek. özv. Köcsky Gyuláim és a gyászoló család 1 Az elmúlt héten szombaton és vasárnap volt az Észak-közép felnőtt ökölvívó területi bajnokság. Ötven versenyző ! lépett szorítóba Pest, Szolnok l és Nógrád megye legjobbjai í közül. Az erős mezőnyben a í ceglédi fiúk derekasan helyt- \ álltak, mert egy első, egy má- \ sodik és egy harmadik helyet ; hódítottak el. Dávid Ferenc, a : CVSE-ökö'lvívók edzője a ! kétnapos versenyről így nyi- : latkozott: j — Nagyon erős volt a me- \ zöny — mondja — és minden i versenyző részére nagy volt a : tét. Technikai tudásban, küz- | delemben és igen élvezetes, : izgalmas összecsapásokban | egyaránt nem volt hiány. : Harmatsúlyban Semetka : László első helyet szerzett, • igazolta jó formáját. A sal- jgótarjáni Bozsóval került ösz- sze, aki igen rutinos, de a hatalmas balhorgoknak nem tudott ellenállni és így Semetka I jutott tovább. Nagyváltósúly- ; ban Pataki Benő sokáig jelölt volt az első helyre. Ragyogó menetekben küzdött és egyedül volt klubtársától, Rabi Istvántól kapott ki. Meg kell azonban említenem, hogy a győzelemtől nem sok választotta el. de így is második lett. A váltósúlyban Német el tudna mondani. Azt is, hogyan lettünk szocialista brigád. Az embereim, egy kivételével, még ma is együtt vannak. Kistamás Sándor személyében jó vezetőre találtak. — Nyugdíjazásával megszakadt-e kapcsolata a gyárral? — Volt munkatársaim ma is gyakran felkeresnek. Éppen most hivatnak egy kis nyug- dijkiegészítő munka céljából. — Szórakozás? — A család és az unokáim nyújtja a legkedvesebbet. Na- nyon szeretem lányoméknál a televíziót nézni. Majd egyszer sort kerítek már a nyugdíjas klub meglátogatására is. — Kívánsága? — Szeretném az építkezésünkhöz igénybe vett kölcsön még hátralevő részét minél előbb kiegyenlíteni. Az elég szerény kívánsághoz csatlakozva tisztelői nevében is kívánjuk Jurászik; Lajos bácsinak, hogy néhány: mázsa sót még erőben, egészségben elfogyaszthasson. J. Z.
