Pest Megyei Hirlap, 1965. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-28 / 50. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA IX. ÉVFOLYAM, 50. SZÁM 1965. FEBRUÁR 28, VASÁRNAP HALLOTTUK ÍRUNK - RÓLA MA: PÓT VÁLASZTÁSOK Ma, reggel, 7 órától három körzetben tartanak pótválasz­tásokat. A 15. körzetben (Kos­suth Lajos út 60. Cs. Kis is­kola) az új tanácstagjelölt Bugyi József, a DÄV üzem­vezetője. A 20. körzetben (Rákóczi út 8. Arany János is­kola) a jelölt Rovó István, a DÄV igazgatója, A 44. kör­zetben (Jósika utca 8.) a je­lölt Kiss István, a művelő­dési ház vezetője. Két hétig leltárosnak a vas- holtban, március 1-től már­cius 15-ig. •k Kedden, délután, 3 órakor a Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakközépiskola szakszerveze­ti bizottsága választást tart az iskola 2. számú termé­ben. ■k Nem lesz sártenger — válaszolta bírálatunkra Csendes Ferenc, a vá­rosi tanács építési és közlekedési osztályának vezetője — a BELSPED előtt levő autóbusz- megállónál. A bírálat nyomán még e héten feltöltik az úttest kör­nyékét. k Holnaptól megkezdődik a szezonmunkások szerződtetése a konzervgyárban. KINEVEZÉS Tóth Sándort, a városi párt­végrehajtóbizottság március 1-ével megbízta a városi pártbizottság , mezőgazdasági osztályának vezetésével. k Csütörtökön a Petőfi álta­lános iskolában osztályok kö­zötti szellemi vetélkedő folyt. Tíznapi elzárást szabott ki a városi rendőrkapitányság Koroknál Ambrusra (Fekete dűlő 133.), mivel a kényszer­elvonókúrára nem ment el. Az idén már termőre for­dul a Petőfi Termelőszövet­kezet gyümölcsösében har­minc hold gyümölcs- és öt­ven hold új telepítésű szőlő. Indít-e új járatokat a MÄ- VAÜT az idén? — kérdez­tük a MÁVAUT kirendeltsé­get. Nem! — hangzott az egyértelmű válasz — mivel — állítólag — sem a város vezetői, sem az utazókö­zönség nem kérte. Vajon így van-e? ár MIT LATUNK MA A MOZIBAN? Elcsábítva és elhagyatva. Pietro Germi, a Válás olasz módra rendezőjének magya­rul beszélő olasz filmje. Szé­lesvásznú. Tizennégy éven alul nem ajánlott! Kíséröműsor: Boraboáta ál­ma. Matiné: Néma romok. A takarékossági polit a Vegyesipari Két munkásra — egy tisztviselő? — .. .ha jól akarsz élni, csak a „Ki mit tud” vállala­tot keresd fel. Sok pénz, ke­vés meló, ez az élet, öregem... Tréfa, vagy gúnyolódás? Ka- maszos ugratás? Nem tréfa, merő irónia csendül ki a nagylelkű ajánlatban. S van-e valami alapja? Sajnos igen. Nem kell kü­lönös közgazdasági tudással bírni, hogy rájöjjünk, ha a Vegyesipari Javító- és Szol­gáltató Vállalat idei tervét nézegetjük. Sok furcsaságot lehet benne lelni. Bár a szá­mok felsorolása unalmas do­log, de a számok mögött min­dig a valóság tükröződik, és ebben az esetben is szükséges a bizonyításhoz. 2100 000 forinttal csök­kentik az idei tervet. In­doka: hogy a tormási la­kásépítkezésekből már az idén nem kér részt a vállalat. Amit elkezdtek, befejezik, az­tán többet nem építenek. Pe­dig amikor megalakultak, zászlóként lobostatták prog­ramjukban: a lakosság szol­gálatában, előre a lakásévíté- sért. Most az anyagellátásra hivatkoznak, a rossz munka­szervezést és a laza. munka- fegyelmet meg sem említik. Hogy a hibák eredőit ma sem látják, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a tény, hogy kilencvenhárom mun­kásra harmincnyolc tisztvise­Kiket bocsátanak el? Ki a vállalat gazdája? lő és alkalmazott jut! Nincs kérem itt semmi tévedés. Jól olvasták, harmincnyolc, vagy­is két munkásra egy alkal­mazott jut. A tervet csökkentették, s mi sem természetesebb, mint hogy csökkentik a létszámot. Csakhogy nem mindegy, hogy hol. A terv csökkentése miatt harminchat munkást kí­vánnak elbocsátani. Ez részben már meg is tör­tént. De közben — uram bocsa’ — négy új alkalma­zottat mégis felvesznek. Nem tréfa? Nem bizony! A tervek mondják ezt. Most, amikor a takarékosság jegyé­ben mindenütt csökkentik az improduktív létszámot, le­hetséges, hogy a város vezetői tétlenül tűrik el egy admi­nisztrációs hivatal „felállítá-, sát”? i Szó sincs róla! A párt vég-i rehajtó bizottsági ülésén egy- j értelműén foglaltak állást aj végrehajtó bizottság tagjai j 'az ügy mielőbbi rendezésé-! re. Csakhogy nehéz elhatárol-: ni, hogy ki a vállalat gazdá­ja. A vállalat a tanács fel­ügyelete alatt működik. Jog­szerinti gazdája a városi ta­nács, azonban gyakorlatban a megyei tanács ipari osztálya rendelkezik felettük. Amíg a munka elvégzését a városi tanácsnak kell számonkérnie a vállalat­tól, addig a feladatokat a megyei tanács szabja meg. Ok hagyják jóvá a létszá­mot is, a terveket is. Joggal merül fel a kérdés; hogyan is lehetne az olyan vállalat rentábilis, ahol két munkásra egy alkalmazott jut? És lehet, hogy nem tűnt fel a megyei tanács ipari osz­tályán senkinek sem ez az aprócska szám, a terv jóvá­hagyásánál? (t. p.) Ezt vártuk ipari tanulóinktól a megyei versenyen Ismét Nagykőrösön a minisztérium vándorzászlaja Pontosan öt esztendeje an­nak, hogy a helyi iparita- nuló-iskoláik versenyében a nagykőrösiek elnyerték a Munkaügyi Minisztérium ván­dorzászlaját. Egy esztendőn keresztül az Iskola KlSZ-szer- vezetét illette a megtisztelte­tés, hogy a zászlót őrizze. A nagykőrösiek egy év után az­zal búcsúztak el a zászlótól, hogy hamarosan vissza ve­szik. Nem volt ez könnyű feladat. Hiszen a váci, ceglédi verse­nyek kemény ellenfeleket hoztak és meg kellett küzde­ni a helyezésért. Most azonban a február huszadiki gödöllői ver­seny visszahozta a ván­dorzászlót a legeredményesebben kiállí­tó iskola KlSZ-szervezetének. Kiss László, az iparitanuló­intézet igazgatója szívesen be­szél a nagy síikéiről. — Tanulóink időszaki vizs­gát tettek egy háromtagú bi­zottság előtt. A bizottságban részt vett a KIOSZ, a KI- SZÖV megbízottja és isko­lánk tantestületének egy tag­ja. Az általuk beküldött jegy­zőkönyvek alapján iskolánk választotta ki azokat a fiúkat és lányokat, akik a gödöllői versenyen indultak. Tizennégy helyi ipari is­kola vett részt a verse­nyen és a kiállításon, amelyre mi is minden szak­mából egy-egy résztvevőt ne­veztünk. Iskolánk fiataljai pontosan százötven remeket készítettek és eCTv egész te­herautóra való anyaggal in­dultak a kiállításra. A kiállítást Arató András, a Pest megyei KISZ-bizottság titkára nyitotta meg és Hor­váth Ferenc, a Pest megyei Tanács ipari osztályának ve­zetője értékelte a verseny eredményeit. — Örömmel nyugtáztuk Nagy Aladár, a Faipari Y’állalat ipari tanulójának első helyezését és Pintér Erzsébet fodrász­tanuló harmadik helyét. — A díszes zászló végre is­mét „itthon” van Nagykőrö­sön. Érthető, hogy ez a nagy siker lelkesíti fiataljainkat az országos versenyre való fel­készülésben. A három lakatos­tanulót, a konzervgyár tanmű­helyének tanulóit Nagy László készíti elő, de megfelelő út.ra- valót kap Nagy Aladár is, a Faipari Vállalat szakemberei­től — mondotta befejezésül Kiss László. 2 KÖNYV A Párttörténeti Intézet gon­dozásában a közelmúltban két jelentős munkásmozgalmi ki­advány látott napvilágot. A „Dokumentumok a magyar forradalmi munkásmozgalom történetéből, 1919—1945” cí­mű sorozat bevezetővel és jegyzetekkel ellátott utolsó kötete az 1935 és 1945 közötti időszak legfontosabb — jelen­tős részben eddig még nem közölt — dokumentumait tar­talmazza. „A szabadság haj­nalán” címmel kiadott vissza­emlékezés-gyűjteményben pártmunkások, közéleti szemé­lyiségek írják meg élményei­ket a felszabadulásról. Fiatalokat várnak a gépállomásra rou&a látta III. rész Malinovszkij marsall a Szabadság téren SPORT LABDARÚGÁS Magyar Népköztársasági Kupamérkőzés Pusztavacsi Honvéd— Nagy­kőrösi Kinizsi. Vasárnap a megyei osztály­ban játszó labdarúgócsapatok is bekapcsolódnak a Népköz- társasági Kupa-küzdelmekbe. A körösi csapat idegenben — Pusztavacson játszik. A honvédcsapat első kupa- mérkőzését hazai pályán Ör­kénnyel játszotta volna, de a vendégek igazolása nem volt rendben, s így csak barátsá­gos mérkőzésre került sor. A második mérkőzésükön ide­genben, Táborfalvai Honvéd ellen nyertek 3:l-re. Ez az eredmény meglepetésnek szá­mít. A körösi csapatnak — az eddigi edzőmérkőzések alap­ján — sikeres szereplésre nincs sok esélye. A három mérkőzésen mindössze egv gólt rúgott a csapat. Féléves edzéskihagyás után csak na­gyon nehezen találnak maguk­ra a fiúk. Nanvon sok egysze­rű technikai hibát is elkövet­nek. De a fő hiba a csatársor meddő, eredménytelen játéka. A csapat összeállítása a kö- f vetkező: Gömöri — Vass, Csi-£ kos I., Lugosi — Pécsi, Szó- molányi — Lányi, Toricska, % Farkasinszki, Decsi, S. Szabó. % P. S. í EGY ROZSASZAL SZEBBEN BESZÉL... illetve beszélne, ha lehet­ne kapni a könyvesboltban a „Rózsa” című népszerű mezőgazdasági szakköny­vet. Hiába kéri a könyves­bolt is az elosztó szervek­től, hiába keresik az érdek­lődők, hosszú idők óta sem égen, sem földön. Ugyan­ilyen keresett mű a szoba­növényekről szóló szak­könyv is, de azt is nélkü­lözni kénytelenek a vevők. A mezőgazdasági könyvhó­nap alatt e két hiányzó könyv mellett a legkereset­tebb a rajzos baromfi, il­letve a sertéstenyésztésről szóló szakkönyv volt. Ta­lán mire a rózsákat olta­ni kell. a Rózsa szakkönyv is megérkezik a boltba ... KEDVEZMÉNYES FÜRDŐBÉRLET váltható o nagykőrösi gőzfürdőbe. Bérlet ára: 16,80 Ft és négyszeri fürdésre jogosít. Termálvíz, kádfürdők, közös medence, gőzkamra. Gőzfürdő: Gőzfürdő fodrászatában csináltassa f> arsangi rizurdjdt a Községgazdálkodási Vállalat virágüzletéből vásároljon. Nagy választék, olcsó árak. Lőrinc pap u. 3. Virágüzlet: Szabadság tér 12. VIRÄGOT, KOSZORÚT Különleges nyilasalakulat érkezett október 18-án a vá­rosba. A. menekülésből visz- szatért Erdős József polgár- mestert előállították a nyilas párthelyiségbe, mert a Hor­thy proklamáció után a párthelyiséget bezáratta és a nyilas zászlót levétette. Ez a nyilasalakulat Cserhalmi József városi rendőrtaná­csost, a helyi rendőrség ve­zetőjét letartóztatta és elvit­te. A város kiürítésére felszó­lító plakátokat október 23- án ragasztották ki. A kato­naköteles férfiakat és a le­ventéket „SAS” behívóval bevonultatták. A leventeif- jakat Dömsöd irányába út­nak indították gyalog. A lakosságnak a vasútvo­naltól nyugatra eső területre ki kellett költözni. A tázerdei, a pöcöki, a len­csésvilágosi szőlők kunyhói, házai, a gógányi, a szurdoki, a homolytáji, és fetsőjárási tanyák megteltek néppel. Sok ember, *aki nem jutha­tott fedél alá. szaímakazlak mellett, tanyák körül húzó­dott rheg. Az eső napokig esett. Az összeázott embe­rek közül többen elpusztul­tak. A bátrabbak közül so­kan visszaszöktek a városba, vagy a. vasúttól keletre eső tanyájukba. Azzal az indok­kal ürítették ki a népet a vasútvonaltól nyugatra eső területre, hogy a német „fa­gyasztó" fegyvereket a vas­útvonalnál vetik be. A nagykőrösi nép kitele­pülési helyéül a kiürítési plakátok Apostagot, Duna- harasztit és D ömsödöt, a közigazgatás székhelyéül Bicske községet jelölték ki. Az említett helyekre nem sok körösi ember költözött el. Csak a városi hatóság emberei teljesítették a na­rancsot Elmentek Bicskére. A nép iózanabb része úgv gondolkozott, hogy inkább meghal, de nem megy seho­vá. A bizonytalanságot, hon­talanságot nem vállalta. Történjen, ami történik. Ősei sem hagyták el helyü­ket hasonló veszedelmek idején. A harcterek fegyverei ok­tóber 20-a táján ismét dö­rögni kezdtek. Szünetet csak este 10 óra tájtól tartottak, reggelig. A tüzérség, a ,.ka- tyusák” dörejsorozata még a földet is megrengette. A há­zak ajtai kinyíltak a föld rengésétől. Az ablakokat nyitva tartották, hogy az üveget a légnyomás ki ne nyomja. A felvillanó torko- iattüzek jelezték, hogy nincs messze a. hadszíntér. Nyár- lőrinc és Lászlófalva irányá­ból hallatszott napokig a legkeményebb, ágyútűz. A német hadikórház elmene­kült a városból. A magyar katonai hatóság is a mene­külésre gondolt. A magyar katonák egyesével és csapatosan szöktek meg a harcterekről, látva a harc értelmetlenségét. A nyilaso­kért nem voltak hajlandók egy puskalövést sem tenni. A hadvezetőség viszont nem így gondolkozott. Még októ­ber 25-e után is agyonlőttek Nagykőrösön szökött kato­nákat. Október 31-én már nyugatról is heves ágyúdör- /gés hallatszott. A légitáma­dások egész nap tartottak. Keletről is erős dörgés és puskaropogás hallatszott időnként. A városban jelen­tős páncélos erőket vontak össze. A műszaki alakulatok is érkeztek és jelentős lég­védelmi tüzérség foglalt ál­lást a Bokros és a Hosszú­háti szőlőkben. November 1-én már az összes útvonalakat a szov­jet repülők ellenőrizték. A polgári menekültek kocsi­kon, gyalog, szinte megsza­kítás nélkül vonultak az utakon. A repülők nem lőt­ték őket, csak a katonai jár­művekre tüzeltek. Délután négy óra tájban a magyar harc vonal a Kécskei és Szol­noki út között, az Árbozi út vonalában állt meg. Ezt a háromkilométeres szakaszt már csak harmincnégy em­ber tartotta, egy zászlós pa­rancsnoksága alatt. Csupán kézi fegyvereik voltak, mert Kocséron a románok kilőt­ték az utolsó páncéltörő­jüket is. Reggelre ennek az erőnek a fele is elszökött. A szovjet hadsereg Kis­kunfélegyháza irányából előretörő szárnya október 3I-én elfoglalta Kecskemé­tet, majd Lajosmizse irányá­ba előretört, Lajosmizse el­foglalása után északi irány­ba kanyarodott, hogy a Nagykőrösön levő erős pán­célos német és magyar erő­ket megtámadja. E hadmű­velet alakította ki Felsőjárá­son a csatát. November X-én már min­den számításba jövő vezető ember elmenekült a város­ból. A vasúti pályaudvar egyik blokkházát felrob­bantották. A forgalmi iroda biztosító berendezéseit, a te­lefonhálózatot lerombol Iák a műszaki alakulatok. Elfutottak a nyilasok is, sávos zászlójukat a ta­nácsháza tornyán felejtve. Elment Mátyási ezredes és Pesti János városparancsnok is. A harcok egész nap tartot­tak. Az ágyúdörgés egész nap hallatszott a város észa­ki és északnyugati határ­részén. Nagykőröst november 2- án, a hajnali órákban érte el a szovjet hadsereg Nyár- lőrinc irányából és a Nagy­erdő felől. Harmadikán dél­után húzódott át a front Cegléd irányába. November 2-án említés­re méltó események tör­téntek. A varos főterén el­hangzott Malinovszkij be­széde. A szovjet harckocsik délelőtt 9 óra tájban felso­rakoztak a Szabadság té­ren és az egyik harckocsi te­tejéről Malinovszkij marsall intézett buzdító beszédet ka­tonáihoz. Parancsot adott a Cegléd irányába való elő­nyomulásra, a harcok to­vábbfolytatására és Buda­pest elfoglalására. A harc­kocsik nagy robajjal Cegléd irányában el is indultak. (Folytatjuk.) Harminc fiatal előtt áll nyitva a kapu a gépállomá­son. Huszonöt jövendő laka­tosra, két villanyszerelőre, két esztergályosra és egy ko­vácsra lenne szüksége a gép­állomásnak. Június végéig remélik, hogy akad a mos­tani nyolcadikosok közül har­minc olyan fiú, aki e szép pályák valamelyikét választja élete céljául.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents