Pest Megyei Hirlap, 1965. február (9. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-28 / 50. szám
\ 1965. FEBRUÁR 28, VASÁRNAP Pl ST MECVEI 5 Húshagyókedd — piros fánk A, hideg februárban vígan kí- gyózik-karikázik a füst a galgamá- csai házakból. A serpenyőkben sistereg a fánk, úszik a buborékoló tiszta olajban. Régi szokás hús- hagyókedden, s a körül illatos, piros fánkot sütni. Tán nincs is olyan ház, ahonnan ne terjedne ínycsiklandó friss szaga. Dudás Ferenc 93 éves öreg gazda házától az újszülöttek portájáig, mindenütt a csemegét kóstolgatják. Az első képen — egy ház a sok' közül — Zsigriné remekel. A zsenge, remegő tészta nemsokára háromszorosra nő a forró olaj für dobén. Czikora Gabit, a kis harmónikást piros fánkkal kínálják a lányok. Együtt nem megy a kettő, zenélni, falatozni egyszerre nem lehet. De a muzsikust is megilleti a pihenő. Elropogtat egy mézédes csemegét és hálából nemcsak visszamosolyog a lányokra, de nótaszóval fizet. A művelődési otthontól érdeklődünk az esemény után. — Valamikor igen erős hagyomány volt, most is megvan belőle valami. Dehát az if jaknál nem any- nyira már, mint az öregeknél. Ezt mondja a fiatalember, egy kicsit mentegetőzve is. Nincs miért! A régi népi hagyományok megérdemlik a kedves, szíves követést. Meg§zilárdít᧠és erőgyűjtés Gaodasőgpoliiihőüth egyes kérdéseiről A második ötéves terv eddig eltelt négy esztendejében nagyszerű eredmények születtek. Az állami ipar termelése 40 százalékkal, a mezőgazdaságé 10 százalékkal növekedett. A nemzeti jövedelem termelése négy év alatt 23 százalékkal nőtt. A beruházásokra 13 százalékkal többet költöttünk az előirányzottnál, a munkások és alkalmazottak reálbére 9, a reáljövedelme 18 százalékkal, a parasztság xeál- fogyasztása 13 százalékkal növekedett. Négy év alatt a takarékbetét állomány 5.5 mil- liárdról 16.8 milliárd forintra növekedett, ötszörösére nőtt a tv és hatszorosára a hűtőszekrény eladás. Az eredményeket még hosz- szan lehetne sorolni, ám az idei feladatok megítéléséhez nem kevésbé fontos a hibák és lemaradások számbavétele. Elsősorban a gazdálkodás minőségi mutatói — a termelékenység, az önköltség, a korszerűség, a versenyképesség — alakultak a vártnál kedvezőtHarkányi víz — palackban A dél-baranyai Harkányban fakadó gyógyhatású meleg víz csaknem másfél évszázada nyújt enyhülést, gyógyulást a különféle mozgásszervi betegségben szenvedőknek. A forrásokból naponta mintegy Jcétmillió liter 62,2 fokos víz tör a külszínre. A híres baranyai gyógyvíz rövidesen palackokban is forgalomba kerül. Először tízkilométeres körzetben értékesítik, majd később az ország más tájaira is szállítják. kivitel 11 százalékos emelését tervezzük. Mindez a reflektorfényt a külkereskedelmi munkára, a vállalatok export-import tevékenységére irányítja. A békés gazdasági verseny nemzetközi fórumán, a világpiacon csak a minden szempontból korszerű és kifogástalan minőségű termék kaphat elismerő „devizapontokat”. A gyártmányfejlesztő munkán kívül a kivitel gazdaságosságának javítása, az importtakarékosság, mint a fizetési mérleget javító tevékenység szintén az idei fontos feladatok között szerepel. Az egyes arányokat — a gép- és építőipar viszonylag alacsony fejlődési ütemét, a beruházások és az életszínvonal tavalyihoz képest változatlan szintjét — nem tekinthetjük tartósaknak. Azok a feladatok, amelyek viszont a minőségi mutatók javítására, a termelékenység emelésére,' a fejlesztő munka meggyorsítására, az exporttevékenység fokozására, a takarékosságra irányulnak, egyáltalán nem kampányjellegűek. Ellenkezőleg. __ Amilyen mélyen áthatják ezek az új minőségi feladatok közéletünket, olyan gyorsan szakíthatunk az átmeneti jellegű arányokkal és gyorsíthatjuk meg népgazdaságunk fejlődését, s az életszínvonal emelését. Válasz a helytelen következtetésekre Az idei feladatok, bár meny- nyiségileg nem látványosak, a tennivalók-bonyolultságát, minőségi jellegét tekintve viszont elég nehezek, s a második ötéves terv néhány lényeges lemaradását hivatottak pótolni. A munka hatékonyságának növelése — így összegezhetjük feladatainkat — harcot jelent a lazaság, a hoz- zánemértés, a korszerűtlenség, fegyelmezetlenség ellen gazdasági építőmunkánk minden szintjén fent, és lent egyaránt. Noha ez a szigorúbb, igényesebb mérce általában találkozik közvéleményünk helyeslésével, megértésével, mégis az utóbbi hetekben akadtak jó- néhányan kishitűek, akik egyes részintézkedésekből az összefüggéseket figyelmen kívül hagyva, helytelen következtetéseket vontak le. Az országgyűlés legutóbbi háromnapos ülésszakán a költségvetés vitája találó válasz volt az aggályoskodóknak. Az idei költségvetés honvédelmi kiadásai mintegy 5 százalékkal csökkennek, s körülbelül egymilliárd forinttal többet fordítunk egészségügyi, kulturális és szociális célokra 1964-hez képest. A telefon, a töményszesz és a szuperbenzin árának, illetve egyes adófajták emelésén túl nem irányoznak elő további fogyasztást korlátozó intézkedéseket. A költségvetés keretében rendezik viszont az 1959 előtt megállapított saját- jogai ezer forint alatti nyugdíjakat. A kétgyermekesek családi pótlékát pedig 200 forintra emelik. Szó sincs tehát a gazdaság- politika valamiféle „pálfordu- lásáról”, csupán az eddig helyes elvek végrehajtásának határozottabb számonkéréséről beszélhetünk. Ugyanezt mondhatjuk politikánk egészére is. Az országgyűlési kép- yiselők, közöttük Kádár János slvtárs is a legkényesebb kérdésekről is őszintén, nyíltan beszéltek. Pártunk, rendszerünk ereje éppen abban van. aogy bátran támaszkodunk a őmegékre. Gazdasági gondjaink napirendretűzése és negoldása nem csorbítja, el- enkezőleg, feltételezi rend- ;zerünk demokratizmusának ;ovábbi szélesítését, az élén- rebb, kezdeményezőbb, fele- ősségteljesebb közéletet, a iolgozó rétegek társadalmi akivitásának fokozását. Kovács József százalékos termelésnövekedése is. Az 1965-re tervezett 3 százalékos nemzeti jövedelemnövekedés szintén szerény, a terv mértéktartóan számol felosztásával is. Az idei terv az elért élet- színvonal stabilizálását, megszilárdítását írja elő, s a fogyasztás két-két és fél százalékos növekedését tűzi célul. A beruházásokra fordított összegek nem növekednek 1964-hez képest. Az eszközök határozott koncentrációjával viszont a folyamatban levő értékhatár feletti beruházások száma egyharmaddal csökken 1965 végéig Export és import A nemzeti jövedelem növekedésének egy részét az ország nemzetközi fizetési mérlegének javítására használjuk fel 1965-ben. Az elmúlt években a külkereskedelmi behozatal gyorsabban nőtt, mint a kivitel. Az idén viszont a behozatal négy és fél százalékos növekedésével szemben a Esti tagozaton... Ceglédbercelen a felnőttek általános esti iskolája évekkel ezelőtt még öt-hat osztályból állt. Tavaly már csak háromból, idén kettőből. Nem azért, mert csappant a tanulási kedv — egyszerűen elfogynak azok, akik nem vé gezték el a nyolc osztólyt. / végzettek nagy része továbl tanul a gimnáziumokban, technikumokban ... KELLNER JANOSNÉ főzőnő az óvodában. Annak idején csak négy elemire futotta. Nem akar elmaradni a többiektől. Most hetedikes. Három év alatt egyszer hiányzott, amikor eltört a bokája. SZELECZKY MIHÁLY he- . tedik gyerek volt a családban. * Harmadik éve hetente négyszer a napi munka után beül az iskolapadba. ÉBERT JÓZSEF állattenyésztő az Egyetértés Termelőszövetkezetben. Idén befejezi a nyolcadik osztályt s jövőre már a mezőgazdasági technikum tanulója lesz. SZUDA JÁNOS villamos- gépkezelő a MÄV Keleti Eű- töházban. A hetedik osztáiy kiváló tanulója. Rá az elekl- roipari technikum vár. HOHREIN MIHAlynÉ háziasszony, a nyolcadik kitűnő tanulója. Versenyben áll ugyancsak nyolcadikos fiával és messze megelőzte. \ I lanebbül a legutóbbi négy évben. Több jel utal rá, hogy a mai napig sem sikerült szakítani a látszateredményekre törekvő mennyiségi szemlélettel, a termelés öncélú hajszolásával. Emiatt a vállalatok a tervezettnél kevesebb nyereséget fizettek be a költségvetésbe. A termelésnövekedés kétharmad részét csak egyetlen esztendőben, 1961-ben sikerült a munka termelékenységének emelésével biztosítani. A növekvő külkereskedelmi forgalmunkban aránytalanságok keletkeztek a behozatal és a kivitel között. íme, tömören így fest négy esztendő mérlege, s szinte magától adódik a következtetés. Mégis vannak, akik az idei feladatokból kizárólag az ipari termelés viszonylag alacsony, 4.2 százalékos növekedését látják, s a második ötéves terv módosításáról beszélnek. Valójában éppen az eredeti elképzelések, a második ötéves terv fő célkitűzéseinek végrehajtásáról van most szó. Megalapozó esztendő Más szavakkal: 1965 — mint j két ötéves tervet összekötő ka- í pocs — rendteremtő és megalapozó jellegű esztendő. A termelési ütem idei mérséklésével elsősorban az építő-, illetve a kohó- és gépipar jut lélegzetvételi időhöz. E két iparág termelési terveinek teljesítése idáig nagyon rend- szertelen volt, s most a szolidabb mennyiségi feladatok lehetőséget nyújtanak a munka jobb szervezésére, a jövőt előkészítő fejlesztésre. Ugyancsak a jövő megalapozását, a harmadik ötéves terv távlatait hivatott szolgálni a vegyipar, illetve a villamosenergia ipar változatlanul gyorsütemű, 8—9 EZ IS A MÚL T! ami volt? És miért acsarkodók olyan ellenük, aki nem is kívánja az emberibb életet? Akinek a tilosra, a törvény áthágására ad takarót a zavaros mély, amiben él? — Szeretsz tanulni? — Nemigen, de kell! őszinte szó, s ezért becsülendő, ami elhagyja az Orsós gyerek száját. Okosan csillogó szemében az értelem csatázik a riadalommal. Nem érti, inkább csak érzi, hogy valami olyasmiért bántják, amiért nem ez jár. Hát az lenne a baj, hogy tiszta, nem ismeri a „férget”, hogy iskolába jár? Hát az a baj, hogy a bátyjáért lelkesedik, akinek „ekkora” hegesztője van, s nem azért, mint néhány korabeli társa, hol — mit lehetne „szerezni”? — Én tisztességre tanítom őket — mondja az anyjuk. — Azt hiszik, hogy ők ........ a spanyolviaszkot — így J. Miért? A múlttal így is meg kell harcolni. Nem elég deszkát deszkára, lemezt lemezre. Társainkkal is meg kell vívni a harcot. Azokkal, akik életében még ott van teljes fegyverzetében a múlt: irigység, korlátoltság, a jobb iránti közöny, a munkától való irtózás. Ez is a múlt: Orsósék ügye. ők a jelen, de még inkább a jövendő. Akik szapul- ják őket. akik rosszat kiabálnak rájuk': a múlt. Nehogy elfeledjem: Orsósék cigányok. Míg a homokbuckák között búvó házakat kerülgetem, hogy kijussak az útra, azt | fontolgatom, vajon elhiszi-e az olvasó, hogy akaratlanul is j jelkép van abban: Orsósék a j Lenin utcában építették meg j apró fészküket... Mészáros Ottó ; vannak, s akikért nem elég tenni, akarni, ha maguk nem mozdulnak ... A négy apró gyerek csendben pislog: nemigen értik, miről beszélhetünk. Nekik már ez a világ. Ók már a szó szoros értelmében haza mennek, a házukba. A legnagyobbnak természetes, hogy végzi az iskolát. A felnőtté lett két Orsós gyereknek szakmája lett. Ez is természetes. Akiktől sokszor tartottak, a törvény emberei, kezüket nyújtották, segítették őket. Akikkel együtt voltak, akikhez sorsuk szerint kötődtek — azok kiáltottak rájuk feszítsd meg-et! — Én senkivel nem huzakodok — így Orsósné. A környező apró házakból szomszédasszonyok: bólogatnak, így igaz. — Mi kell az embernek? Kenyér, meg födél a feje fölé — csendesen, szomorúan mondja. Talán benn többet érez. többet szeretne, de tudja, érti: ez is nagy dolog, hogy ennyire jutottak. Ide — onnét... ★ A MÚLTHOZ EZERNYI szAl kötözi az embereket. A beidegzettség, a megszokás, a belenyugvás, a minden mindegy. Mégis: mind több ember érzi, először csak pillanatokra, majd órákon, napokon át, hogy több kellene, hogy jobbra vágyik. És a vágyból akarat lesz, az akaratból tett. Megfoghatatlan, az emberi átalakulás drámájának folyamata ez. Miért pont Orsós volt az az ember, akinek már nem volt az elég. de házat, ami a maguké, ahol csak maguk vannak. Segítettek azok, akiknek Orsós állampolgár. A tanácsi emberek. Segítettek azok, akik munkaadók: a munkahelyi vezetők. És n e m segítettek azok, akik társak a szegénységben, a szenvedésben. — Eladta a szabadságát — mondja Z. — A szabadságát? — Hát! Mikor az ember nem függ senkitől! Borostás állát simogatja, a szesz zavarossá teszi tekintetét. Piszok, elhanyagoltság. És nem szegénység; nyomor. A munkátlanok, a dolgozni nem szeretők nyomora.. J.-nek ez jó. Ez a szabadság. Nem függ senkitől, semmitől. Olykor úgy érzi, a törvényen is túl- teheti magát... Nézték a családot: kínlódjanak. A kisujjukat sem mozdították. És mégis: deszka került deszkára, lemez lemezre, tapasztósár ,a falakra, szegényes bútor, de bútor a falak közé. — Ketten, az urammal csináltuk — mondja halkan Orsósné. Nem szól azokról, akik fenyegették: szétvetik feje felett a házat. A gúnyolódókról, a gáncsoskodókról, no meg — az irigyekről. Akik nem a munkát az anyagot irigyelték. Építeni akartak? Nem! De az anyagot pénzzé lehet átváltani ... •k — EGY CSALÁD, KISZAKÍTVA magat A múltból, újba kezdett — formálja szavakká gondolatát a tanácselnök. — És azok nem értik meg, akik ugyanúgy lenn SOKFÉLEKÉPPEN LEHET ÍRNI a múlt örökségeiről: felháborodva, gúnnyal, megvetéssel. Sokféleként lehet küzdeni a múlt öröksége ellen: példamutatással, okos szóval, szigorral. És mégis: újra és újra kísért a múlt, szóban, tettben, beívódott sejtjeinkbe, mozdulatainkba, és sokszor magunk is alig vesszük észre, a múlt vigyorog kajánul ránk. Szembenézni vele, vállalni az újat, kiszakítani magunkat a - megszokottból, többé tenni magunkat, Emberré: nagy tett. ' Ezt vállalta egy család Du- naharasztin. Orsós Jánosnak hívják a családfőt. Felesége, hat gyereke van. ★ BÉKÉS EMBEREK ÉS SZEGÉNYEK. Segédmunkás a marhavágóhídon. Hat ötven az órabér. Hat gyerekből négy kicsi. A nagyobb fiú hegesztő, a lány fonónő. Szakmájuk van, emberek lettek. A futóhomokot nem köti le a fagy, a hó se. Vágja a szél. újabb buckát formál, hogy félóra múlva elégedetlenül eltörölje. s újraalkossa művét. Házak a buckák között. Aprók, szerények, de: házak! Biztos fedél, nem engedi át a vizet. Fal. felfogja a szelet, benntartja a tűzhely melegét. t!s: az övék. Albérletben laktak. Hat tyerekkei. Fizettek és tűrtek, kást nem tehettek. A keserűlég sokszor szép álmot hozó tinikor már nagyon elkeseredtek. amikor már úgy érezők, hogy nem bírják, akkor jödlött fel bennük az álom lázat. Picit, egyetlen szobát,
