Pest Megyei Hirlap, 1965. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-27 / 49. szám

Az ország harmadik idegenforgalmi góca vagyunk Budapest szálláshelye — 4800 új férőhely — Honnan jönnek ide többen ? Az idei turistaforgalom vártsaSó alakulása Megtörtént az idegenforgal­mi területek rangsorolása. Eb­ben a rangsorban a Duna­kanyar — ezen belül kiemel­ten a szentendrei járás, Szent­endre várossal együtt — sőt, az idén már a Duna balpart­ja is — a harmadik helyre került, mint „fogadóhely". (Az első hely természetesen a Ba­latoné, a második pedig Bu­dapesté.) A Dunakanyar eddig első­sorban kirándulóhely volt, a főváros legközelebb fekvő és legkönnyebben elérhető kirán­dulóhelye. Idegenforgalmi szempontból akkor kap na­gyobb jelentőséget, ha „tartóz­kodó hellyé” fejlődik, ennek pedig az az elengedhetetlen előfeltéte­le, hogy rendelkezzék a szükséges elszállásolási le­hetőségekkel. A Pest megyei Idegenforgal­mi Hivatal kimutatása szerint a múlt évben a vendégek és látogatók tiz százaléka már huszonnégy órát meghaladó időt töltött a Dunakanyarban, amely tehát egyre gyorsuló ütemben fejlődik tartózkodó­hellyé. A vendégek közel négyszázezer oendégnapot töl­töttek el a Pest megyei Du­nakanyar különböző üdülőhe­lyein, így mint már százezres nagyságrendű idegenforgalmi tájegység, nemzetközi ranghoz jutott. — A Dunakanyar híre fő­leg a baráti országokban ter­jedt el és elsősorban Csehszlovákiá­ból, valamint Lengyelor­szágból keresték fel nagy tömegekben a turisták — mondták az Idegenforgalmi Hivatalban —, de be kell val­lanunk, hogy Európa más te­rületein nem sokat tudnak róla. Eár szórványosan a kon­tinensnek úgyszólván minden országából akadtak látogatói, s számuk nem volt jelentős. Az Idegenforgalmi Hivatal gondosan elemezte a múlt év forgalmi adatait és meglepő eredményre jutott. A külön­böző elszállásolási kategóriák­ban a forgalom növekedése a múlt évben átlag tíz százalé­kos volt ezzel szemben a Pap-szigeti camping forgalma a?. 1963-ban elért hétezer ven- déenapról a múlt évben ug­rásszerűen huszonegyezerre emelkedett, tehát meghárom­szorozódott. Ez bizonyítja, hogy a camping a Dunakanyar­ban a legnépszerűbb el­szállásolási forma. A Pí.p-sziget tarka nemzetközi tábor volt. A huszonegyezer vendégnspnak körülbelül két­harmad részét csehek és szlo­vákok töltötték el a hangula­tos környezetben, de a tábor lakói között szép számban vol­tak amerikaiak, angol, bolgár, francia, indiai, jugoszláv, len­gyel. kelet- és nyugatnémet, olasz, osztrák, román, svájci, svéd és szovjet turisták is. A Pest megyei Dunakanyar­ban az Idegenforgalmi Hiva- lal hat turistaszállót tart fenn. Ezekben összesen négyszáz­nyolcvan férőhely van. Ki­használtságuk a múlt évben csaknem száz százalékos volt, forgalmuk az elszállásolás kulturáltságának veszé­lyeztetése nélkül tovább már nem fokosható. Az üzemeltetés gazdaságossá­ga szempontjából a turista- szállók országos hálózatában a Dunakanyar. fővárosunk és Somogy megye után a harma­dik helyen áll, de a növekvő igényeket kielégíteni nem tudja. A múlt évi eredmények és tapasztalatok alapján állítot­ták össze az idei fejlesztés programját. Erről az Idegen- forgalmi Hivatalban ezeket mondták: — A fejlesztési koncepció lényege az. hogy Pest megye Duna parti területe, elsősor­ban az ártéri erdők, a part- menti szigetek és az egész Szentendrei sziget rendkívül alkalmas campingek létesíté­sére. Az országos és a me­gyei szervek a rendelkezésre álló pénz jelentős részét ú.j campin- gek nyitására koncentrál­ják. A megye ebben az évben négyezernyolcszáz camping- férőhelyet kap és ezzel az ország második campinghe- lyévé fejlődik. A fejlesztés igen nagyarányú, hiszen ed­dig csupán háromszáz cam- pingférőhely volt a Pap-szi­geten. A Dunakanyart ehhez a nagyszabású fejlesztéshez az a meggondolás juttatta, hogy Magyarország idegenforgalmi központja elsősorban Buda­pest maga, már pedig a .fővá­ros szállodai fölkészültsége egyelőre még gyenge és csak a harmadik ötéves terv vé­gére, tehát 1970-re várható ezen a téren számottevő ja­vulás. A főváros környékének negyven kilométeres sugarú zónájában tervezett új csm- ping-gyűrűnek lesz. az a ren­deltetése, hogy elszállásolási lehetőséget biztosítson, első­sorban a Budapestre érkező autós turisták számára. Az új campingek helyét a legszebb Duna parti te­rületeken jelölték ki, Leányfalun, a nagymarosi Sólyom-szigeten, a váci Pa­radicsom-szigeten, Sződli- get ideális partszakaszán, és Érden. A megyei tanács arra töreke­dett, hogy a camping-fejlesz- tést olyan területekre irá­nyítsa. ahol a vendéglátó’pari és kereskedelmi felkészültség mór kielégítő és gondoskodott arról i=, hogy mindkét háló­zat elsősorban ezeken a terü­leteken fejlődjék tovább. El­sősorban itt épülnek új önki- szolgáló éttermek, bisztrók, ABC-áruhózak, vegyesboltok és más kereskedelmi egységek. Az új campingek tervei már javában készülnek, épí­tésüket pedig olyan ütemben kell folytatni, hogy valamennyi legkésőbb jú­nius elsején kaput nyit­hasson a turisták előtt. A kormány fölismerve az ide­genforgalom fejlesztéséhez fű­ződő nagy népgazdasági érde­keket, gondoskodott a cam­pingek építéséhez szükséges kivitelezési kapacitás biztosí­tásáról, valamint arró1 is, hogy a kijelölt építési vállala­tok hathatós segítséget kap­janak a néphadseregtől. m. 1. Még az elmúlt év decembe­rében írtam panaszos cikke­met lapunk hasábjain, hírlap- terjesztésünkről. Miután so­raim napvilágot láttak, a Bu- dapest-Vidéki Postaigazgató­ságtól az igazgatónő aláírásá­val, hivatalos válaszlevelet kaptam. A hivatalos válasz annyira hivatalos volt, hogy hosszú időbe telt, míg tartal- | mát meg tudtam fejteni. Íme a levél: i „Schömer Ottóné azért nem kap nagyobb példányszámban újságot, mert állandóan re­mittendája van, különben is a helyi ph-nál vasárnap dél­után is beszerezhető az újság, s a ph. vezetőjét megjelelő el­járásra utasítottam.” Eddig a levél. Hirtelen nem tudtam elkén- zelni, milyen fertőző betegség lehet az a remittenda. Végül is — hála gimnáziumi tanul­mányaimnak — rájöttem, hogy a remitto ige visszakül­dést jelent. Nyilván innen j származik ez a csodálatos va- jrázsige. A visszaszármaztatott újságpéldányokat nevezik így, i szűk postai körökben. Hogy a A képzőművész-szakkörben lálluk Tanulmányfej (Ifj. Szentiványi Kálmán mun kaja) Államunk védi a házasság intézményét Ülnökankct városunkban A múlt hét végén a Szent­endrei Járásbíróság a városi tanács nagytermében anké- tot rendezett az ülnökaka­démia hallgatói számára. Az ankecon a Legfelsőbb Bíró­ságnak a házassági bontópe­rek tárgyában kiadott irány­elveit tárgyalták meg. Az an- kétot dr. Weinzierl Oszkár já­rásbírósági elnök nyitotta meg. A néhány hónappal ezelőtt kiadott irányelveket részle­tesen dr. Czikajló Sándor köz­ponti előadó ismertette. Be­vezetőjében megemlítette, hogy a kiadott irányelvek nagy visszhangot keltettek az újságokban. A megrom­lott házasságokkal széles körben foglalkoznak azóta is. Szta tisztikai adatok szerint Európában hazánk az első öt állam között szerepel, ahol a legtöbb házasságot kötik. De a bontóperek számával még előkelőbb helyet fogla­lunk el, mert az Egyesült Ál­lamok után közvetlenül a má­sodik helyen Magyarország szerepel. Az ankét célja, a gyakori válások okának ki­derítése. A Legfelsőbb Bíróság irány­elveinek kiadására szükség veit, mert a felszabadulás előtti családjogi törvény csak abszolút és relatív bontó oko­sat ismertet. Az új irányel­vek kizárólagosan a házas­ság feldúlt állapota, vala­mint komoly és alapos okok alapján vizsgálják a felbontás lehetőségét. Megszűnt tehát az abszolút bontó ok. A régi gyakorlat szerint ugyanis, ha például megállapítást nyert az egyik házasfél hűtlensége, nem volt egyéb tennivaló, a házasságot fel kellett bontani. Természetesen ez a „módszer” nem volt helyes, mert gyak­ran megtörtént, hogy a válni készülő házasfe­lek összebeszéltek, egyikük magára vállalta a hűtlenség ódiumát, sőt, „ta­núkat” is szereztek, hogy a bíróság bontó ítéletét meg­hozza. Ez nem volt más, mint az igazság elferdítése és a bíróság félrevezetése. A Legfelsőbb Bíróság rá­mutatott a régi gyakorlat hi­báira és ennek alapján új irányelveket szabott meg. Ma már a nő is dolgozik. Ez gazdaságilag és jogilag egyen­lővé tette férjével, így, ter­mészetesen többet vár és ke­vesebbet tűr. Megszűnt a ki­szolgáltatottság. Olyan ok ma nincsen, amelynek megállapí­tása alapján minden továb­bi vizsgálat nélkül, bármely házasság felbontható. Az irányelvek kimondják, hogy a házassági bontóperben „a megfontoltság és a végleges elhatározás a döntő”. Ugyan­akkor a bíróságok elsődleges fel­adata a gyermek elhelye­zését biztosítani, hogy a gyermek ne legyen és ne is lehessen „alku” tárgya. Az előadó befejezésül el­mondta, hogy a bontóperek tárgyalása során és annak minden szakában, meg kell kísérelni a békitést, mert népköztársaságunk védi a há­zasság intézményét. Az elhangzott előadáshoz so­kan hozzászóltak. Az ankét a járásbíróság elnökének zár­szavaival ért véget. Káló György ph. postahivatalt jelent, erre j is hosszas töprengés után jöt­tem rá, mert tudja az ördög, | így még nem hallottam sem j szóban, sem írásban megne- | vezni. A levél szerint panasz-cik­kemet alaposan „kivizsgál­ták”. Ezt állítja a levél. En pedig azt állítom, több éves szomszédos kapcsolatomból, hogy Schömer Ottóné dohány- l árus a napi tizenöt Népszabad- j ság példányból még soha egyetlen „remittendát nem termelhetett”, mert sokszoro­san ennyit tudna eladni. Kíváncsi voltam cikkem ha- i tására. Ezért február 19-én I reggel betértem hozzá áj- 1 Ságért. Közölte velem — és 1 postai jegyzékkel bizonyította, — hogy sem aznap, sem az előtte való napon, egyetlen Népszabadságot nem kapott. A Budapest-Vidéki Posta­igazgatóság vezetőnőjét arra kérem, ismételten és behatób­ban vizsgálja meg a hírlap­terjesztés módját Szentend­rén. Horváth Levente E Isti kellemetlen kérdésünk: Nyaktörés a Béke előtt? Az elmúlt napokban „jegel­ték” a Béke Étterem pincéit. Jó dolog ez, hiszen a nyári kánikulában mindenkinek jól jön egy-egy pohár jegelt sör. E gondoskodás dicsére­tes. Szóvá kell azonban tennünk, hogy a járdát elfelejtették rendbe rakni. Ez a vendég­látóipari szakemberek fel­adata lenne. A kiemelt kövek sürgős visszaépítését kérjük.'­Különben a városi tanács építési osztályát is felelősség terheli e munkák elmaradá­sáért. Miért nem kötelezi a járda felbontóit a helyreállí­tásra? Sürgős intézkedést várunk! Tanácstagok fogadóórája Szűcs László február 28-án 16 órakor Anna utca 24. szám alatti lakásán. Hirsch József- né, február 28-án 16 órakor Kossuth Lajos utca 30. szám alatti lakásán, Fehér András február 28-án, délelőtt 10 óra­kor Kovács László út 16. szám alatti lakásán, Mihajlovits Já­nos március 1-én 16 órakor Kossuth Lajos utca 32. szám alatti lakásán, Kerekes Pál március 2-án 18 órakor Bar­tók Béla utca 26. szám alatti lakásán, és Rohály Lászlóné március 3-án 16 órakor Hon­véd utca 11. szám alatti la­kásán választókerülete részé­re fogadóórát tart. Választási tájékoztató Értesítjük az 1., 9., 12., 42., 50., 64., 66. és 72. sorszámú városi választókerületek vá­lasztóit, hogy a kerületben a tanácstag-választások folyó hó 2S-án (vasárnap) reggel 7 órakor kezdődnek a hirdet­ményekben megjelölt szavazó­körökben. Felkérjük a választókat, hogy ezen állampolgári köte­lezettségüknek már a reggeli órákban szíveskedjenek eleget tenni. A választási elnökség Járási állatorvosi ügyelet Vasárnap dr. Kollár Pál ál­latorvos (Pilisszentkerészt, tel.: 2) tart ügyeletes szolgá­latot. Az ügyelet a város te­rületére nem terjed ki. ÉRTESÍTÉS Értesítjük Szentendre város cs a járás községeinek lakos­ságát, hogy a Szentendrei Já­rásbíróságon az új végrehaj­tó az eddigi szombat helyett minden héten szerdán 9—-13 óráig fogad. Orvosi ügyelet Szombaton déltől hétfő reg­gelig dr. Katona Gyula kör­zeti orvos tart ügyeletes szol­gálatot. Miért? Miért? Miért? Hírét vettük, hogy Buda­pestről, Győrről, Sopron­ról, Pécsről, Szegedről és a Balatonról a Képzőművé­szeti Alap diafilm soroza­tot ad ki. Érthetetlen azon­ban számunkra, hogy miért maradt ki a sorozatból Szentendre és a Dunaka­nyar? És még érthetetlenebb, hogy miért nincs a mi vá­rosunkról egyetlenegy repre­zentatív képeslap sem.'? Ut­cakép - - tisztesség ne es­sék szólván — még csak akad, de értékes műemlé­keinkről egyetlen képesla­pot sem vihetnek maguk­kal a várost kedvelő és lá­togató idegenek. Válaszoljon, tisztelt Kép­zőművészeti Alap: miért, miért, miért? „Farsangi bált” rendez a Vöröskereszt tahitótíalui szervezete ma este 7 órai kez­dettel a Vöröskő Étteremben. Mindenkit szeretettel látnak. A KALAPKÚRÁNAK SEMMI ÉRTELME! Nincs influenzajárvány a városban Az utóbbi napokban olyan hír kelt lábra Szentendrén, hogy sok az influenzás megbe­tegedés és emiatt nagy a hiányzás az iskolákban, a munkahelyeken sok a beteg. Felkerestük tehát dr. Sze- pessy Barna városi-járási fő­orvost és felvilágositást kér­tünk tőle. — Valóban van járvány a városban? — A város és a járás terüle­tén működő orvosok — mond­ta a főorvos — hetenként két­szer kötelességszerűen jelen­tést tesznek a főorvosi hivatal­nak az influenzás megbetege­désekről. A legutóbbi, múlt csütörtöki jelentés szerint a járás területén kilencvenegy, a városban húsz megbetegedés történt. Mint az adatokból is kitűnik „járványról” szó sincs. Ennyi megbetegedés ilyenkor februárban szokásosnak te­kinthető. A megbetegedések a szokásos tünetekkel járnak, náthával, rossz közérzettel, ki­sebb hőemelkedéssel. Komo­lyabb, szövődményes eset még az: idősebb betegeknél sem for­dult elő. — Hogyan védekezzünk az influenza ellen? — Először is kerülni kell az influenzás környezetet — mondta a főorvos. — Ne men­jünk olyan helyre, ahol sokan vannak együtt. A beteg pedig lehetőleg maradjon otthon. S ami a legfontosabb: étkezé­sünk vitamindús legyen. Együnk sok citromot, mirelit főzelékeket és gyümölcsöt, igyunk csipkebogyó teát, cit­romos limonádét. Vitamin- szükségletünket lehetőleg a piacról szerezzük be és ne a patikából. Ügyeljünk arra is, hogy ruházatunk az időjárás­hoz alkalmazkodó legyen. Ré­tegesen öltözködjünk, mindig száraz lábbelit hordjunk. A nedves cipő, a tűiméi eg ruhJ könnyen meghűléshez vezet. Betegség esetén ne ki sér le1 tezzünk „kalapkúrával” és mii „bevált” gyógymóddal, hanem azonnal forduljunk orvosh ( — javasolta végül a főorvos. (—tó—) Ha már vizsgálat, legyen vizsgálat!

Next

/
Thumbnails
Contents