Pest Megyei Hirlap, 1965. február (9. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-26 / 48. szám
Geszner Jenő zongoraestje Évek óta, szinte hagyományosan megrendezi a művelődési ház Geszner Jenő zongora- művész, zeneiskolai tanár zongora estjét. Bach, Chopin, Beethoven. Liszt, Debussy és Bartók műveket interpretált finom előadással, köny- rtyed. ragyogó technikával. Bach matematikai pontossággal komponált Olasz koncertje, Mozart könnyed, melódiákban gazdag á-moll szonátája, Chopin Asz-dur polonaise-e a maga mivoltában csendült fel Geszner játéka nyomán. K. B. tGodány felv.) MEG KÜLÖNKIADÁSA IX. ÉVFOLYAM, 48. SZÁM 1965. FEBRUÁR 26, PÉNTEK Dudálj, íózcfsui! is érhet baleset Panaszok — közügyben Érdekesen alakult tavaly a ! 1 tanácstagok fogadóóráinak sta- : tisztikája. A lakók, városunk polgárai háromszáz kilencven- i ' nyolc különféle bejelentést tét- ! tek. Jellemző, hogy e bejelen- ! tések zöme főleg út, jáfdaépí- \ ■lésre, a villanyhálózat bővíti- j [sáré, csatornázására iránytűt,', j tehát közérdekű volt A város ' ixalgárainak csak elenyésző százaléka kereste meg olyan személyes jellegit kéréssel a tanácstagokat, mint például adóeltörlés, lakásügy, stb. ! Március 15-ig még lehet szerződést kötni salátára Mohácson jobb a klíma? — Budapesten jobb a föld? Miért óvatosak a szerződők? Este nyolc óra lehetett. Az utca ostor-nyeles lámpái sápadt fénnyel hintették be az úttestet. Ilyenkor a mi kis városunk forgalma egyenlő a nullával. A motorosok, gépkocsivezetők féktelenül és zavartalanul száguldozhatnak. ÉS Lakos Péter megis bajt csinált. Egy néni az úttesten haladt át. Nem nézett sem jobbra, sem balra. Csak akkor táncolt ijedten, amikor a motor fékje feljajdult. A kormány balfelé ellökte. Éeccsenés. — Jaj, a karom! — kiáltotta az asszony fájdalmasan. A motoros eldőlt. Gyorsan kiszabadította magát a Pannónia alól és a néni segítségére sietett. A tárgyaláson az asszony remegve simogatta begipszelt jobbkariát. Csak annyit sóhajtott, hogy nem tudja, mi történt. Mert ő nem látta a felé száguldó veszedelmet. Bólintott arra a kérdésre, hogy amikor lelépett az úttestre, balra, nézett-e. De a válasz elég bizonytalan volt. A bíró utoljára hagyta a csiklandós kérdést. Hát aztán dudált-e a motoros kellő időben? A néni a fejét ingatta. Lakos Pétert váratlanul érte a kíváncsiskodás és kapásból kivágta, hogy — nem. Ez aztán el is döntötte a ppr sorsát. Az ítélet kéthó- napi felfüggesztett szabadságvesztést rótt a motorosra. Az ítélet végrehajtását háromévi próbaidőre függesztették fel. SPORT KOSÁRLABDA Taktikai hiba Kiskunfélegyházán Szeszélyes volt az elmúlt év tele. Az idei sem különb. Nyugati exportra csak egymillió nyolcszázezer fej salátát sikerült küldeni. De az érdekesség az, hogy Budapest környékén sem volt kánikula januárban, februárban. Sőt, Mohács környékén is csípős hideget jegyeztek fel a tavalyi naplóba. A nagyapa nyomában Hagyomány a családban a kertészkedés. Zöldséges volt a nagypapa, ezt csinálja már harminchárom éve az unoka, Tényt János is. A Szabadság Termelőszövetkezet kertészetében neveli a sokfajta, zöldséget. Nemrég csatlakozott a brigád tagjai közé. De térjünk vissza a nagyapára, Pataki Jánosra. Az ősszel halt meg, kilencvenhat esztendős korában. Ö honosította meg városunkban, az azóta már oly híressé vált zöldségpiacolást. Ö vitte elsőnek piacra nagyobb szállítmányban az uborkát, a paprikát, a paradicsomot. Pataki János nevéhez fűződik a város szélen húzódó zöldséges kertek meghonosodása,, ő volt az első fecske ebben a szakágban. Már az unoka, Tényi János is öreg kertésznek mondja magát a harminchárom évi kertészkedésével. Ügy mondják, ízig-vérig kertész. jól érti a dolgát. Ezért is fogadták szívesen a kertészeti brigádban. Mégis ezeken a vidékeken hat- nyolcmillió fej salátát. termeltek, a nyugati fővárosok piacaira. Vajon Budapest környékén j jobbak-e a talajviszonyok, mint a „saját” hazájában. Kőrösön? Semmivel sem! Sőt, an. exportőrök véleménye szerint a körösi saláta íze, zamat a felülmúlja az ország más területén termelt salátáét. Ha ez igaz, érthetetlen, hogy a körösi salátát miért termesztik kevesebben. Sokan a szeszélyes időjárásra fogják az okot, mondván — ha elfagy, hiába volt minden fáradtság. E miatt hosszú éves tapasztalat az, hogy a salátát termelők csak a fele mennyiségre szerződnek, attól félvén, hogy ha az időjárás elrontja a termést, az az ő hátrányukra válik. Persze nem egv salátaszerződő úgy is gondolkodik, hogy a szabadpiacon jobb árat kap érte. A több éves tapasztalat azonban erre is rácáfolt. A* idén négy és fél, ötmillió fej salátát szeretnénk felvásárolni és ennek zömét exportálnánk. Éhhez persze félre kell tenni az óvatosságot. Még most, útó- íag is meg lehet kötni a szerződéseket, A napi felvásárlási ár mellett a tízszázalékos felár is szép summa a termelőknek. Amellett az esetleges árukiesés semmiféle hátrányt nem jelent. A szerződéskötésnek végső terminusa március 15-e. Eltérően az előbbi évek szokásaitól, a szerződéseket most, a Kustár utcai felvásárló telepen lehet megkötni. Vida János felvásárlási üzemágvezető HALLOTTUK ÍRUNK RÓLA mar a kamerák előtt Székely András és Zsilka Erzsébet a — Ki mit tud — megyei versenyén továbbjutott. Legközelebb már a tv kamerái előtt láthatjuk a két körösi fiatalt ★ Kétmilliónégy százezer fej salátát vásárolt fel az elmúlt esztendőben a földmü- vesszövetkezet a szerződőktől Ebből egymillió nyolcszázez rét exportáltak a nyugati ál lamok ba. * A világnézet — és az erkölcsről tartott előadást Horváth Lehel, a Hazafias Népfront városi bizotságának elnöke, a gimnázium II/E -osztályában, a legutóbbi osztályfőnöki órán. ★ KISZ-GYÜLÉS Ma este, 6 órakor a város területi KISZ- alapszervezetének fiatagjai gyűlést tartanak. A soronlevő feladatokat beszélik meg, és megvitatják a holnapi klubdélután programját •k Ülést tartottak a minap a népi ülnökök a művelődén otthonban. A soron levő feladatokat beszélték meg. ■k Négy új alapszervezetet hoztak létre az elmúlt két esztendő alatt a városi MHS keretében. ★ LÁNYOK — VIRÁGOK Jácinttal, cserepes gyöngyvirággal, hóvirággal, fehér szegfűvel, különféle szobanövényekkel, pálmával, fikusszal, primulával, begónia rexel kedveskedtek a Juliannáknak ,.j és a Zsuzsannáknak az idén. Mennyit költöttek szeretteikre a virágnál kedveskedők? A virág- ^ üzlet bevételének ta$ núsága szerint hatezer í forintot. 1 * ^ összesítették a napokban a £ konzervgyár kiszállításának ^ tervét. Kiderült, hogy az' ? már teljes egészében teljesi- ^ tette a gyár. í * j Jelmezversennyel egybekö- ^ tött farsangi karnevált ren- £ deznek holnap délután a 2 gimnázium fiataljai. 1 í SZÖKTETÉS A SZERÁJBÓL y 4 Március 14-én, vasárnap í az IBUSZ különautóbuszt ^ indít Budapestre. A delelől- % ti programban a Szöktetés a $ szerájból című opera meg- ^ tekintése szerepel az Állami $ Operaházban. Délutánra múlj zeumlálogatást terveznek. Az í< út részvételi díja ötvenegy forint, a színházjegyek 18—?+ í forintos áron válthatók. 2 MIT LÁTUNK MA A MOZI^ BAN? ^ Elcsábítva és elhagyatva. t Pietro Germi, a Válás olasz ^ módra rendezőjének magyarul \ beszélő olasz filmje. Tizen- £ négy éven alul nem ajánlott! Szélesvásznú. ^ Kisérő műsor: Boraboáta á> í ma. í f MAGNÓS JEGYGYŰRŰ £ Párizsi ékszerészek házasulj landóknak olyan gyűrűket, í ajánlanak, amelyekben pici j magnetofonszalagot helyesnek í el. A szalagra felveszik a í boldogító „ígen"-t, amit az új ; házasok az anyakönyvvezető f elő t mondanak. Az 1965. évi országos kosárlabda-bajnokság versenykiírása szerint az előző évivel szemben az NB II. mindhárom csoportjában felemelték a csapatok számát 10-ről 12-re. Ennek megfelelően új csoport- beosztást készítettek. A ben-( nünket érintő keleti csoport-' ban is — ugyanúgy, mint a ; nyugati és középcsoportban — két csapat juthatott fel. Az osztályozó második helyezett- i jei újabb kétfordulós mérkő- j zéssel döntik el a felsőbb ősz- i tálybajutás jogát. A területi ! beosztás szerinti keleti cső-; portban c hó 21-én és 28-án, i a Nyíregyházi Spartacus— DEAC és a Budapesti Peda- j gógus—Nagykőrösi Kinizsi j győztesei jutnak fel az NB II- i be. A Kinizsi tervszerűen, erős i alapozással készült az újabb í erőpróbára. (Előbb azonban ; csatát kellett vívnia a „pót-j osztályozón” való részvételi j jogáért, mert előbb a Salgó- : tarjáni Kohászt sorsolták ősz- ] sze a B. Pedagógussal.) Az : alapos felkészülés mellett fi- i gyelembe kellett venni azt is, : hogy a „hazai" pálya semmi ! előnyt nem jelent a körösiek- i nek. Hazai mérkőzését fedett i pálya hiányában Kiskunfél- i egyházára kellett vinnie. Eb- í ben a „hazai” környezetben i az első találkozót a Budapesti i Pedagógus nyerte 96:91 (60:41) i arányban. Véleményünk sze- i rint taktikai hiba volt ez, ; mert ilyen nagy fontosságú J mérkőzésen nem lett volna j szabad a Varga, Papp dr.— ] Ábrahám—Zsákai, Matuska j összeállítású csapattal kezde- : ni, amikor rendelkezésre állt ; Hoffer, Szárivá, Padányi is. Az utóbbi három játékos : 19:4-es állásnál lépett pályá- : ra. Meglehetősen idegesen kapkodtak ők is, áz ellenfél : nagy pontarányú vezetése tu- : detában és nem csoda, hogy a félidő közepén a pesti csapat már 34:7-es vezetésre tett szert. Hogy a Kinizsi nem szenvedett súlyosabb vereséget, az a csapat erőnlétén múlott. A Pedagógus a második félidőben teljesen kifáradt, így született a csak 5 pontos vereség. Még nincs minden veszve. Remélhető, hogy a Kinizsi edzője okult a kiskunfélegyházi balsikeren. XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXNWXXXXXXXXXXXXXNVXX'W ^ Húsz évvel ezelőtt vonult (j el Nagykőrös felett is a má- sodik világháború, véres J eseményeivel. Alig van a fel- !j nőtt nemzedéknek olyan tag- j ja, akinek ne lennének az J 1944-es évről izgalmas élmé- 'r, nyei. Szomorú, megrázó tör- ténések fűződnek ehhez az jj esztendőhöz. Igaz a régi (j megállapítás, hogy a háború ■f soha nem volt vigalom. Nem !í volt az 1944-ben sem. Vajú- fj dással terhes év volt ez, í mely a szocialista társada- j- lomhoz vezető út kapuját nyitotta meg a magyar dol- gozó társadalom részére. 'j Mit jegyzett volna föl er- ről a nagykőrösi krónikás, ha egyáltalán jegyezgetett vol- fj na? Nem könnyű e kérdésre (j válaszolni. Hallgatott a hely- £ történet írás is. így nekem j jutott az a feladat, hogy fog- ''j laljam írásba a lényegesebb mondanivalókat. Az aláb- 'j biakban meg is próbálkozom ezzel. A volgográdi csata 1943 februárjában befejeződött. '/ A németek háború.vesztése nyilvánvalóvá vált. A derű- látók azt jósolták, hogy ez a csatavesztés a németek fj erejét megtörte, és nincs messze a háború vége. Ko- rábban Nagykőrösön is so- kan hittek a németek győ- (j zelmébon. Az újságokban ol- fj vásott olyan hangzatos kife- jezések viszont, mint a „terv- í szerű elszakadás", a „terv- szerű visszavonulás”, már a $ józanul gondolkodó körösi j embert is fanyar mosolyra ^ késztették. Ennek ellenére í egynéhányan féltek attól, ^ hogy a német csodafegyve- rak nagy pusztítást okoznak majd Magyarországon is. A á propaganda-zuhatag nemDr. Balanyi Béla: >^^Wouiká^a látta... A háború kopogtat Kőrös határán csak azok kedélyét rontotta meg, akiket a háború közvetlenül érintett, hanem azo- két is, akiknek hozzátartozói nem voltak kint a fronton. Állandó izgalomban éltek tartalékosok is, mert minden nap várták a behívásukat. A háború rémségeit közvetlenül csak akkor értették igazán az itthonlevők, amikor 1944. április 3-án Kecskemét felől közeledtek az amerikai légierők „Liberá- tor”-ai, hosszú csíkot húzva maguk után. A város közelébe érve, északnyugatnak fordultak és Budapest irányában távoztak. Negyedóra sem telt el, hogy elhaladtak a város felett. Borzalmas dübörgés hallatszott Budapest felől. Budapest bombázásának hangja gyorsabban megérkezett, mint a híre. Azokat, akiknek Budapesten voltak hozzátartozói, égető félelem fogta el: vajon élnek-e még, vajon nem pusztultak-e el? A négyrootoros bombázók zúgása pokolian erős volt. A városban nem hallotta meg senki, hogy a Fekete területén bombák zuhantak le. Dél felé érkezett a hír a lehullott bombákról. Emberéletben nem esett kár, pedig a közelben szántott a föld- tulajdonos. Alig volt a városnak olyan lakója, aki ne ment volna a bombatölcséreket megnézni. Akkora nyolc gödör tátongott sorban, mintha kutat akartak volna ásni a régimódi kútmesterek. Alig múlt el olyan hét, hogy bombák dübörgését, vagy zuhanását nem hallotta volna a körösi nép. Egy vasárnap a cegléd—szolnoki vasutat, egy alkalommal Szolnok pályaudvarát és környékét, egy alkalommal Cegléd pályaudvarát és környékét és a vasút melletti gőzmalmot érte a támadás. Az egyik vasúti óvóhelyre is bomba esett. Mindenki elpusztult ott. Körösiek is voltak köztük. Azután híre jött, hogy a szovjet hadsereg átlépte a Kárpátokat. Híre jött, hogy a románok a szövetségesek oldalára álltak. Már a legfanatikusabb németbarátok hite is roskadozott. Még a „debreceni páncélos csata” — volt a reménységük. Ez sem úgy végződött, ahogy hitték, mert a szovjet erők legyőzték a német páncélos erőket. Az egyik szeptemberi napon a csataterek ágyúdübörgése behallatszott Nagykőrösre is. Esténként a keleti égen megvillant az ágyúk torkolattüze. Látható volt a repülőket kutató fényszórók tucatnyi fénycsóvája. Az egyik napon elvitték a gettóból a zsidókat Kecskemétre, majd híre jött, hogy Kecskemétről továbbszállították őket. Kevés körösi ember volt, aki ne sajnálkozott volna, ezeken az eseményeken. Sajnos, ezt a kérdést nem a nagykőrösi emberekre bízták a hatalmasok. A nyilasok hangja erősödött. A pártházuk körül élénk volt a forgalom. A „Kitartás!”, „Bátorság!” köszönés mind gyakrabban ütötte meg a járókelő ember fülét. A plakátok a végső győzelemig való harcra buzdítottak. A napilapokban a körösi paraszt ember részére érthetetlen nyilas elméleteket publikáltak. A sávos, nyilaskeresztes, karszalagos pártszolgálatosokra a józan, jóérzésű emberek megvetéssel néztek. A körösi ember a németet sem szerette. Ezt a tulajdonságot már az őseitől örökölte. A nyilasokban pedig németbérenceket látott. A közélelmezés mind ne-: hezebbé vált. A kenyér-, a liszt-, a cukor-, a hús- és a; zsírellátás jegy ellenében i történt. A petróleum, a bőr-i talpú lábbeli ugyancsak i jegyre volt kiszolgáltatható.: „Egytál étel" — ez volt aj jelszó. A ruhaanyag műrost-; jai nem voltak tartósak. (Folytatjuk.) \