Pest Megyei Hirlap, 1965. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-26 / 48. szám

Geszner Jenő zongoraestje Évek óta, szinte hagyományosan megrendezi a mű­velődési ház Gesz­ner Jenő zongora- művész, zeneisko­lai tanár zongora estjét. Bach, Chopin, Beethoven. Liszt, Debussy és Bar­tók műveket in­terpretált finom előadással, köny- rtyed. ragyogó technikával. Bach matematikai pon­tossággal kom­ponált Olasz kon­certje, Mozart könnyed, meló­diákban gazdag á-moll szonátája, Chopin Asz-dur polonaise-e a ma­ga mivoltában csendült fel Gesz­ner játéka nyo­mán. K. B. tGodány felv.) MEG KÜLÖNKIADÁSA IX. ÉVFOLYAM, 48. SZÁM 1965. FEBRUÁR 26, PÉNTEK Dudálj, íózcfsui! is érhet baleset Panaszok — közügyben Érdekesen alakult tavaly a ! 1 tanácstagok fogadóóráinak sta- : tisztikája. A lakók, városunk polgárai háromszáz kilencven- i ' nyolc különféle bejelentést tét- ! tek. Jellemző, hogy e bejelen- ! tések zöme főleg út, jáfdaépí- \ ■lésre, a villanyhálózat bővíti- j [sáré, csatornázására iránytűt,', j tehát közérdekű volt A város ' ixalgárainak csak elenyésző százaléka kereste meg olyan személyes jellegit kéréssel a tanácstagokat, mint például adóeltörlés, lakásügy, stb. ! Március 15-ig még lehet szerződést kötni salátára Mohácson jobb a klíma? — Budapesten jobb a föld? Miért óvatosak a szerződők? Este nyolc óra lehetett. Az utca ostor-nyeles lámpái sá­padt fénnyel hintették be az úttestet. Ilyenkor a mi kis városunk forgalma egyenlő a nullával. A motorosok, gép­kocsivezetők féktelenül és za­vartalanul száguldozhatnak. ÉS Lakos Péter megis bajt csinált. Egy néni az úttesten ha­ladt át. Nem nézett sem jobb­ra, sem balra. Csak akkor táncolt ijedten, amikor a mo­tor fékje feljajdult. A kor­mány balfelé ellökte. Éeccsenés. — Jaj, a karom! — kiáltot­ta az asszony fájdalmasan. A motoros eldőlt. Gyorsan kiszabadította magát a Pan­nónia alól és a néni segítsé­gére sietett. A tárgyaláson az asszony remegve simogatta begipszelt jobbkariát. Csak annyit só­hajtott, hogy nem tudja, mi történt. Mert ő nem látta a felé száguldó veszedelmet. Bó­lintott arra a kérdésre, hogy amikor lelépett az úttestre, balra, nézett-e. De a válasz elég bizonytalan volt. A bíró utoljára hagyta a csiklandós kérdést. Hát aztán dudált-e a motoros kellő időben? A néni a fejét ingat­ta. Lakos Pétert váratlanul érte a kíváncsiskodás és ka­pásból kivágta, hogy — nem. Ez aztán el is döntötte a ppr sorsát. Az ítélet kéthó- napi felfüggesztett szabad­ságvesztést rótt a motorosra. Az ítélet végrehajtását három­évi próbaidőre függesztették fel. SPORT KOSÁRLABDA Taktikai hiba Kiskunfélegyházán Szeszélyes volt az elmúlt év tele. Az idei sem különb. Nyu­gati exportra csak egymillió nyolcszázezer fej salátát sike­rült küldeni. De az érdekesség az, hogy Budapest környékén sem volt kánikula januárban, februárban. Sőt, Mohács kör­nyékén is csípős hideget je­gyeztek fel a tavalyi naplóba. A nagyapa nyomában Hagyomány a családban a kertészkedés. Zöldséges volt a nagypapa, ezt csinálja már harminchárom éve az unoka, Tényt János is. A Szabadság Termelőszövetkezet kertésze­tében neveli a sokfajta, zöld­séget. Nemrég csatlakozott a brigád tagjai közé. De térjünk vissza a nagy­apára, Pataki Jánosra. Az ősszel halt meg, kilencvenhat esztendős korában. Ö honosí­totta meg városunkban, az azóta már oly híressé vált zöldségpiacolást. Ö vitte el­sőnek piacra nagyobb szállít­mányban az uborkát, a papri­kát, a paradicsomot. Pataki János nevéhez fűződik a vá­ros szélen húzódó zöldséges kertek meghonosodása,, ő volt az első fecske ebben a szak­ágban. Már az unoka, Tényi János is öreg kertésznek mondja magát a harminchárom évi kertészkedésével. Ügy mond­ják, ízig-vérig kertész. jól érti a dolgát. Ezért is fogad­ták szívesen a kertészeti bri­gádban. Mégis ezeken a vidékeken hat- nyolcmillió fej salátát. termel­tek, a nyugati fővárosok pia­caira. Vajon Budapest környékén j jobbak-e a talajviszonyok, mint a „saját” hazájában. Kő­rösön? Semmivel sem! Sőt, an. exportőrök véleménye szerint a körösi saláta íze, zamat a felülmúlja az or­szág más területén termelt salátáét. Ha ez igaz, érthetetlen, hogy a körösi salátát miért termesz­tik kevesebben. Sokan a sze­szélyes időjárásra fogják az okot, mondván — ha elfagy, hiába volt minden fáradtság. E miatt hosszú éves tapaszta­lat az, hogy a salátát terme­lők csak a fele mennyiségre szerződnek, attól félvén, hogy ha az időjárás elrontja a ter­mést, az az ő hátrányukra vá­lik. Persze nem egv salátaszer­ződő úgy is gondolkodik, hogy a szabadpiacon jobb árat kap érte. A több éves tapasztalat azonban erre is rácáfolt. A* idén négy és fél, ötmil­lió fej salátát szeretnénk felvásárolni és ennek zö­mét exportálnánk. Éhhez persze félre kell tenni az óvatosságot. Még most, útó- íag is meg lehet kötni a szerző­déseket, A napi felvásárlási ár mellett a tízszázalékos fel­ár is szép summa a termelők­nek. Amellett az esetleges áru­kiesés semmiféle hátrányt nem jelent. A szerződéskötésnek végső terminusa március 15-e. Elté­rően az előbbi évek szokásai­tól, a szerződéseket most, a Kustár utcai felvásárló telepen lehet megkötni. Vida János felvásárlási üzemágvezető HALLOTTUK ÍRUNK RÓLA mar a kamerák előtt Székely András és Zsilka Erzsébet a — Ki mit tud — megyei versenyén továbbju­tott. Legközelebb már a tv kamerái előtt láthatjuk a két körösi fiatalt ★ Kétmilliónégy százezer fej salátát vásárolt fel az el­múlt esztendőben a földmü- vesszövetkezet a szerződőktől Ebből egymillió nyolcszázez rét exportáltak a nyugati ál lamok ba. * A világnézet — és az er­kölcsről tartott előadást Hor­váth Lehel, a Hazafias Nép­front városi bizotságának el­nöke, a gimnázium II/E -osz­tályában, a legutóbbi osztály­főnöki órán. ★ KISZ-GYÜLÉS Ma este, 6 órakor a város területi KISZ- alapszervezetének fia­tagjai gyűlést tartanak. A soronlevő feladato­kat beszélik meg, és megvitatják a holnapi klubdélután program­ját •k Ülést tartottak a minap a népi ülnökök a művelődén otthonban. A soron levő fel­adatokat beszélték meg. ■k Négy új alapszervezetet hoz­tak létre az elmúlt két esz­tendő alatt a városi MHS ke­retében. ★ LÁNYOK — VIRÁGOK Jácinttal, cserepes gyöngyvirággal, hóvi­rággal, fehér szegfű­vel, különféle szoba­növényekkel, pálmával, fikusszal, primulával, begónia rexel kedves­kedtek a Juliannáknak ,.j és a Zsuzsannáknak az idén. Mennyit költöttek szeretteikre a virágnál kedveskedők? A virág- ^ üzlet bevételének ta­$ núsága szerint hatezer í forintot. 1 * ^ összesítették a napokban a £ konzervgyár kiszállításának ^ tervét. Kiderült, hogy az' ? már teljes egészében teljesi- ^ tette a gyár. í * j Jelmezversennyel egybekö- ^ tött farsangi karnevált ren- £ deznek holnap délután a 2 gimnázium fiataljai. 1 í SZÖKTETÉS A SZERÁJBÓL y 4 Március 14-én, vasárnap í az IBUSZ különautóbuszt ^ indít Budapestre. A delelől- % ti programban a Szöktetés a $ szerájból című opera meg- ^ tekintése szerepel az Állami $ Operaházban. Délutánra mú­lj zeumlálogatást terveznek. Az í< út részvételi díja ötvenegy forint, a színházjegyek 18—?+ í forintos áron válthatók. 2 MIT LÁTUNK MA A MOZI­^ BAN? ^ Elcsábítva és elhagyatva. t Pietro Germi, a Válás olasz ^ módra rendezőjének magyarul \ beszélő olasz filmje. Tizen- £ négy éven alul nem aján­lott! Szélesvásznú. ^ Kisérő műsor: Boraboáta á> í ma. í f MAGNÓS JEGYGYŰRŰ £ Párizsi ékszerészek házasu­lj landóknak olyan gyűrűket, í ajánlanak, amelyekben pici j magnetofonszalagot helyesnek í el. A szalagra felveszik a í boldogító „ígen"-t, amit az új ; házasok az anyakönyvvezető f elő t mondanak. Az 1965. évi országos kosár­labda-bajnokság versenykiírá­sa szerint az előző évivel szemben az NB II. mindhá­rom csoportjában felemelték a csapatok számát 10-ről 12-re. Ennek megfelelően új csoport- beosztást készítettek. A ben-( nünket érintő keleti csoport-' ban is — ugyanúgy, mint a ; nyugati és középcsoportban — két csapat juthatott fel. Az osztályozó második helyezett- i jei újabb kétfordulós mérkő- j zéssel döntik el a felsőbb ősz- i tálybajutás jogát. A területi ! beosztás szerinti keleti cső-; portban c hó 21-én és 28-án, i a Nyíregyházi Spartacus— DEAC és a Budapesti Peda- j gógus—Nagykőrösi Kinizsi j győztesei jutnak fel az NB II- i be. A Kinizsi tervszerűen, erős i alapozással készült az újabb í erőpróbára. (Előbb azonban ; csatát kellett vívnia a „pót-j osztályozón” való részvételi j jogáért, mert előbb a Salgó- : tarjáni Kohászt sorsolták ősz- ] sze a B. Pedagógussal.) Az : alapos felkészülés mellett fi- i gyelembe kellett venni azt is, : hogy a „hazai" pálya semmi ! előnyt nem jelent a körösiek- i nek. Hazai mérkőzését fedett i pálya hiányában Kiskunfél- i egyházára kellett vinnie. Eb- í ben a „hazai” környezetben i az első találkozót a Budapesti i Pedagógus nyerte 96:91 (60:41) i arányban. Véleményünk sze- i rint taktikai hiba volt ez, ; mert ilyen nagy fontosságú J mérkőzésen nem lett volna j szabad a Varga, Papp dr.— ] Ábrahám—Zsákai, Matuska j összeállítású csapattal kezde- : ni, amikor rendelkezésre állt ; Hoffer, Szárivá, Padányi is. Az utóbbi három játékos : 19:4-es állásnál lépett pályá- : ra. Meglehetősen idegesen kapkodtak ők is, áz ellenfél : nagy pontarányú vezetése tu- : detában és nem csoda, hogy a félidő közepén a pesti csapat már 34:7-es vezetésre tett szert. Hogy a Kinizsi nem szenvedett súlyosabb veresé­get, az a csapat erőnlétén mú­lott. A Pedagógus a második félidőben teljesen kifáradt, így született a csak 5 pontos vereség. Még nincs minden veszve. Remélhető, hogy a Kinizsi ed­zője okult a kiskunfélegyházi balsikeren. XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXNWXXXXXXXXXXXXXNVXX'W ^ Húsz évvel ezelőtt vonult (j el Nagykőrös felett is a má- sodik világháború, véres J eseményeivel. Alig van a fel- !j nőtt nemzedéknek olyan tag- j ja, akinek ne lennének az J 1944-es évről izgalmas élmé- 'r, nyei. Szomorú, megrázó tör- ténések fűződnek ehhez az jj esztendőhöz. Igaz a régi (j megállapítás, hogy a háború ■f soha nem volt vigalom. Nem !í volt az 1944-ben sem. Vajú- fj dással terhes év volt ez, í mely a szocialista társada- j- lomhoz vezető út kapuját nyitotta meg a magyar dol- gozó társadalom részére. 'j Mit jegyzett volna föl er- ről a nagykőrösi krónikás, ha egyáltalán jegyezgetett vol- fj na? Nem könnyű e kérdésre (j válaszolni. Hallgatott a hely- £ történet írás is. így nekem j jutott az a feladat, hogy fog- ''j laljam írásba a lényegesebb mondanivalókat. Az aláb- 'j biakban meg is próbálkozom ezzel. A volgográdi csata 1943 februárjában befejeződött. '/ A németek háború.vesztése nyilvánvalóvá vált. A derű- látók azt jósolták, hogy ez a csatavesztés a németek fj erejét megtörte, és nincs messze a háború vége. Ko- rábban Nagykőrösön is so- kan hittek a németek győ- (j zelmébon. Az újságokban ol- fj vásott olyan hangzatos kife- jezések viszont, mint a „terv- í szerű elszakadás", a „terv- szerű visszavonulás”, már a $ józanul gondolkodó körösi j embert is fanyar mosolyra ^ késztették. Ennek ellenére í egynéhányan féltek attól, ^ hogy a német csodafegyve- rak nagy pusztítást okoznak majd Magyarországon is. A á propaganda-zuhatag nem­Dr. Balanyi Béla: >^^Wouiká^a látta... A háború kopogtat Kőrös határán csak azok kedélyét rontotta meg, akiket a háború köz­vetlenül érintett, hanem azo- két is, akiknek hozzátartozói nem voltak kint a fronton. Állandó izgalomban éltek tartalékosok is, mert min­den nap várták a behívásu­kat. A háború rémségeit köz­vetlenül csak akkor értették igazán az itthonlevők, ami­kor 1944. április 3-án Kecs­kemét felől közeledtek az amerikai légierők „Liberá- tor”-ai, hosszú csíkot húzva maguk után. A város köze­lébe érve, északnyugatnak fordultak és Budapest irá­nyában távoztak. Negyedóra sem telt el, hogy elhaladtak a város felett. Borzalmas dü­börgés hallatszott Budapest felől. Budapest bombázásá­nak hangja gyorsabban meg­érkezett, mint a híre. Azokat, akiknek Budapesten voltak hozzátartozói, égető félelem fogta el: vajon élnek-e még, vajon nem pusztultak-e el? A négyrootoros bombázók zúgása pokolian erős volt. A városban nem hallotta meg senki, hogy a Fekete terüle­tén bombák zuhantak le. Dél felé érkezett a hír a le­hullott bombákról. Ember­életben nem esett kár, pedig a közelben szántott a föld- tulajdonos. Alig volt a vá­rosnak olyan lakója, aki ne ment volna a bombatöl­cséreket megnézni. Akkora nyolc gödör tátongott sorban, mintha kutat akartak volna ásni a régimódi kútmesterek. Alig múlt el olyan hét, hogy bombák dübörgését, vagy zuhanását nem hallot­ta volna a körösi nép. Egy vasárnap a cegléd—szolnoki vasutat, egy alkalommal Szolnok pályaudvarát és környékét, egy alkalommal Cegléd pályaudvarát és kör­nyékét és a vasút melletti gőzmalmot érte a támadás. Az egyik vasúti óvóhelyre is bomba esett. Mindenki elpusztult ott. Körösiek is voltak köztük. Azután híre jött, hogy a szovjet hadsereg átlépte a Kárpátokat. Híre jött, hogy a románok a szövetségesek oldalára áll­tak. Már a legfanatikusabb németbarátok hite is roska­dozott. Még a „debreceni páncélos csata” — volt a re­ménységük. Ez sem úgy vég­ződött, ahogy hitték, mert a szovjet erők legyőzték a német páncélos erőket. Az egyik szeptemberi na­pon a csataterek ágyúdü­börgése behallatszott Nagy­kőrösre is. Esténként a ke­leti égen megvillant az ágyúk torkolattüze. Látha­tó volt a repülőket kutató fényszórók tucatnyi fény­csóvája. Az egyik napon elvitték a gettóból a zsidókat Kecske­métre, majd híre jött, hogy Kecskemétről továbbszállí­tották őket. Kevés körösi ember volt, aki ne sajnálko­zott volna, ezeken az esemé­nyeken. Sajnos, ezt a kér­dést nem a nagykőrösi em­berekre bízták a hatalma­sok. A nyilasok hangja erő­södött. A pártházuk körül élénk volt a forgalom. A „Kitartás!”, „Bátorság!” kö­szönés mind gyakrabban ütötte meg a járókelő em­ber fülét. A plakátok a vég­ső győzelemig való harcra buzdítottak. A napilapok­ban a körösi paraszt ember részére érthetetlen nyilas el­méleteket publikáltak. A sávos, nyilaskeresztes, kar­szalagos pártszolgálatosokra a józan, jóérzésű emberek megvetéssel néztek. A kö­rösi ember a németet sem szerette. Ezt a tulajdonságot már az őseitől örökölte. A nyilasokban pedig német­bérenceket látott. A közélelmezés mind ne-: hezebbé vált. A kenyér-, a liszt-, a cukor-, a hús- és a; zsírellátás jegy ellenében i történt. A petróleum, a bőr-i talpú lábbeli ugyancsak i jegyre volt kiszolgáltatható.: „Egytál étel" — ez volt aj jelszó. A ruhaanyag műrost-; jai nem voltak tartósak. (Folytatjuk.) \

Next

/
Thumbnails
Contents