Pest Megyei Hirlap, 1965. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-26 / 48. szám

«ST tsccvei 1965. FEBRUÁR 26, FENTEK LABORATORIUM (Fvm Balaton Amerikaban- Mátra Korzika szigetén A szabin nők elrablása BEMUTATÓ A DÉRYNÉ SZÍNHÁZBAN előadót. Borbála csak mo6t j tudja meg, hogy az ura sok- ! kai nagyobb bűnt követett el, ! mintha megcsalta volna: szin- i darabot irt. Végül persze minden elsi­mul: Raposa kibékül a fiá­val, megkéri számára Etelka kezét, majd kiderül, hogy a lövöldében, miután a kisvá­rosi előkelőségiek elhagyják a játékszínt, a közrendű, de nagyérdemű közönség óriási tetszéssel nézte végig a Sza­bin nők második és harma­dik felvonását, de már nem mint tragédiát, hanem mint vígjátékot. Borbála boldo­gan simul a dicső szerzőhöz. És mindez történik kerek száz esztendővel ezelőtt, a múlt század hat vanes évei­ben. Ez a meséje Kellér Dezső Schönthen darabjából írt ko­médiájának, amelyhez Hor­váth Jenő szerzett hangula­tos muzsikát. A darabot most mutatta be a Déryné Színház együttese Petrák Jó­zsef ötletes rendezésében. He­tes György formálta meg Bányai tanár úr kedvesen félsaeg, rokonszenves alak­ját. Szántó Margit zsarno­koskodó Borbálája, Petrán Kati Etelkája egyaránt sike­rült alakítás. Rettegi Frido­lin színigazgató szerepében Simon Géza nagyszerűen mó­kázott, Z ilahy Kati bájos szobalány, Lázi István Raposa borkereskedője pompás fi­gura. Poór Zoltán (Szendsffy), Siménfalvy Lajos (Szilvási Béla) a vő, Mátyus Emmi (Bányai asszonylánya) és ifj. Tóvári Pál (Kobak pedellus) adta még a vidám összjá- I tékba a tehetségét. A közönség fenntartás nél­kül szórakozott és töltötte meg önfeledt kacagással igen sokszor a nézőteret. Nagy sikerük volt a foszforeszká.iió | anyaggal preparált’ jelmezék­ben ellejtett egzotikus tán­coknak is. Sostarics Zsuzsa tervezett ügyes díszleteket, Rimanóczy Yvonne pedig stílusos jelmezeket a da­rabhoz, amellyel a Déryné Színház minden bizonnyal kö­zönségének nagy mulatságot szerez mindenfelé. m. 1. Az IBUSZ egyik vendége nemrég kerek 8000 kilo­métert tett meg, amíg egyszer vé­gigutazta a bala­ton—budapesti útvonalat. Ho­gyan? Ügy, hogy nem a dunántúli és nem is a hevesi Balatontól indult, hanem az ameri­kai Minnesota ál­lamból, ahol ugyanígy hívnak egy szép kis tó partján fekvő für­dőhelyet Sok helységne­vünknek is van ilyen külföldi párja. Buda falvát megtaláljuk pél­dául Illinois ál­lamban is, Texas­ban is, sőt, ez a neve a spanyol Ebro deltájában egy 8 négyzetmér- földes kis sziget­nek is. Bihar ná­lunk megye, In­diában egész or­szág. Zomba Tol­nában mindössze 3000 lakosú köz­séggé, Dél-Afri- kában viszont csaknem 7000 la­kosú várossá fej­lődött. A Mátra má­sodpéldányát Kor­zikában találjuk meg, csak ott egy apró kicsi telepü­lést tisztelnek ezen a néven. A Dunára India tér­képén is rábuk­kanhatunk, de ott erődített falu Bhutan államban. Bököd nevét egy Fülöp-sageti vá­ros, Tatáét pedig Marokkó egyik oázisa viselt Történelmünk nagyjainak emlé­két is több he­lyütt őrzik külföl­di földrajzi elne­vezések. Kossuth- ról például Mis­sissippi államban csak egy falut, Iowa államban viszont egy egész megyényi körze­tet neveztek el. Teljesen véletlen egyezés azonban, hogy az indonéz városnak Dobo a neve. Ezzel szem­ben a New York állambeli Kató­nak községet min­den valószínűség szerint, a kanadai Otthon falvát vi­szont kétségtele­nül kivándorolt magyarok alapí­tották. Az indonéziai Apinak és a Yu- catán-beli Mamá­nak persze sem­mi köze egymás­hoz és a magyar családokhoz. Tisz­ta véletlen az is, hogy Egyiptom­ban Bor-nak, Kambodzsában Bokor-nak hív­nak egy-egy vá­rost; hogy a své­dek a szó igazi ér­telmében tényleg fürdenek a Dal csörgedező hul­lámaiban; hogy Dallam közigazga­tási körzet Texas­ban, Dalia p>edig egészen kicsi — 320 lakosú — te­lepülés Izraelben. 1 millió far int (Judósitónktól.) A szakszervezetek megyei tanácsának elnöksége tegnap ülést tartott. Többek között megállapították, hogy a munkaerő- és túlóragazdálko­dásban a Diócdi Csapágy­gyár jár az élen. Ök még a tervezett túlórakeretet sem használták fel. Több száz gyárban sok probléma van ezen a téren. Felszólították a szakmaközi bizottságokat, hogy nyújtsa­nak segítséget a mezőgazda­ságnak a balesetek ■ elhárítá­sában. Fontos napirendi pont volt a művelődési otthonok 1965. évi összesített költség- vetésének értékelése. A mű­velődési szerveknek az ál­lam összesen egymillió fo­rint támogatást nvújt. Ebből 340 000 jut az MSZT köz­ponti könyvtárának, 135 000 forint támogatást kap a du­nakeszi József Attila Műve­lődési Otthon, 70 000 forint pedig a Váci késotthonáé. Építők mun- Cs. J. PUPNELKÜLI KETPUPU *A Fővárosi Állatkert egyik érdekessége, a néhány napos kétpupú tevecsikó, általában csalódást okoz a látogatóinak azzal, hogy nincs púpja. Az eset, mint az Állatkertben kö­zölték, nem jelent fejlődési rendellenességet, ez a tevék­nél ilyen korban természe­tes. A kis tevecsikó hátán nagyon jól megfigyelhető az a két bőrzsák, amelybe később a táplálékból kiválasztott zsi­radékot elraktározza. A kis teve jó étvágyából következ­tetve néhány hónap elegen­dő lesz a „megpuposodáshoz”. A nyáron már minden bizony­nyal „igazi" púposteveként ugrándozik majd kifutójá­ban. A VÁLLALKOZÓ honról, s így maradt meg em­lékezetemben Lajos, az egyko­ri osztálytárs és játszótársaim egyike. Azóta aztán nagyon keveset hallottam róla, hisz az én útjaim is ritkán vezettek szüleim falusi otthona felé. /ß múltkoriban egy ko- ^—-/#■ csiba szálltunk fel az otthoni állomáson, ö munkahelyére, én a fővárosba igyekeztem. Lajos, miután letette a két rozsdás karikát az ülés alá, helyet szorított nekem is, s kalapja alól barátságosan mosolyogva azt mondta, hogy beszélges­sünk egy kicsit. A vicinális kedvetlenül igyekezett, s így bőven volt idő tájékozódni egymás felöl. Sokat kérdez­tem, hogy feltérképezhessem azt a tizenkét évet Lajos éle­téből, amit nem ismertem. Külsőre megemberesedett, van már bajusza is, széles vállain jól feszül a bőrkabát, de ugyanolyan kevés szavú, csen­des, mozgásában akkurátos, mint valaha volt. Csakhát mégis lényegesen változott a Lajos élete, mint mondja: mert gumikerekű ko­csija van már, negyven má­zsát is rápakolhat, meg két erős jószág a vontatáshoz. En­nek köszönheti, hogy szavával éljek: „vállalkozó” lett. Per­sze, ez semmit sem változtat azon, hogy azóta is fuvarozik rendületlenül. Bejárta jófor­mán az egész megyét, nevét ismerik mindenütt, ahol szál­lítással foglalkoznak. Azt mondja, még Pestre is elju­tott a hire, s említ is egy ne­vet a központból, és szemrehá­nyóan néz rám, amiért nem In fluenzajárvány ? Legfontosabb a megelőzés — Segít-e a C-vitamin ? Gömöri Pál, egyetemi ta­nár, az Akadémia levelező tagja, az Egészségügyi Mi­nisztérium vezető belgyó­gyásza tájékoztatta a Ma­gyar Távirati Iroda munka­társát az influenzahelyzet­ről: — Az utóbbi napokban emelkedő tendenciát mutat az influenzamegbetegedések száma — mondta a professzor. — Súlyosabb esetek azonban ez idő szerint még nem for­dultak elő. Magas lázzal, levertséggel, végtag- és fej­fájással járó betegség esetén ajánlatos azonnal orvoshoz fordulni. — A megelőzés tekinteté­ben legtöbbet a szokásos hi­giéniás eljárásoktól várhat­juk. Fordítsunk nagy gon­dot a tisztaságra, mossunk gyakran kezet, különösen ha­zaérkezés után. Tartózkod­junk a felesleges beteglátoga­tásoktól. Mivel az influenza úgynevezett cseppfertőzés út­ján terjed, köhögéskor, vagy tüsszentéskor mindig hasz­náljunk zsebkendőt. — Sokan különböző gyógy­szerek szedésével igyekeznek az influenzát megelőzni. A közhittel ellentétben a gyógy­szeres megelőzés semmi ha­szonnal sem jár. A C-vitamin tabletták éppúgy, mint a citromlé, a csipkebogyótea és a gyümölcsök általában nö­velik a szervezet ellenállóké­pességét a betegségekkel szem­ben, de nincs kifejezett speci­fikus, influenza ellen védő vagy gyógyító hatásuk. — A megbetegedések álta­lában könnyű lefolyásúak, néhány napon belül gyó­gyulnak. Antibiotikumot csak súlyosabb, szövődményes ese­tekben, orvosi rendeletre sza­bad alkalmazni. fit ismerem az illetőt. E kis bű­nöm hamar elfeledve, később folytatja életének történetét, melynek most egy nyugalma­sabb korszaka jött el. Egy helyben van már hosszú idő óta. Ott bérel istállót egy ki­öregedett fuvarosnál, ott vá­sárol takarmányt lovainak, ott vállal naponta munkát. Nyu­godt embert szerződtetett maga mellé napszámosnak, jól megvannak együtt. A borra­valót vagy a napszámos kap­ja, vagy megisszák. Persze, nem együtt, felváltva hajta­nak ilyenkor, attól függően, ki itta a deci pálinkát. Nem sze­retné egyik se, ha rendelle­nességet észlelne a rendőr. unkája fontossá­gáról csak any- nyit: éberen ügyel, nehogy be­csapják. Ha vagont vesz át, megnézi stimmel-e minden a szén meszelésével: farako­mánynál mázsáltat, kisebb vállalkozásoknál meg mind­ketten nyitva tartják a szemü­ket. S mindennek eredménye, hogy Lajos még eddig nem fizetett rá a bátra és a nap­számos bérének, SZTK-jának kifizetése, az istállópénz, az abrak megvásárlása, saját ma­ga kosztolgatása után még ma­rad a piroshasúakból jócskán. De ezekhez Lajos nem nyúl. A bankfiókban már nagyon is­mernek egy kicsi, töpörödött, berliner kendőbe burkolózott vékony hangú öregasszonyt, aki hetente felkeresi őket, és csak ennyit mond: „A Lajos pénzéért jöttem”. És ök, a kö­nyökvédős üvegkalicka mö­götti hivatalnokok tudják ki­ről és miről van szó. Mivel minduntalan csak a fuvarról esett szó, már-már kezdtem gyanakodni, hogy ez a Lajos titkol valamit. Lehe­tetlennek tartottam, hogy egy huszonnyolc éves fiatalember két lovát gumUcerekű kocsi­ba fogva kifuvarozza magát a világból: vagy nehézkes sze­kerén nehézkesen kullog utá­na. Faggattam hát óvatosan, türelemmel, vélt másik életé­ről, de rájöttem, hogy neki nincs ilyen. Mert, mit csinál szabad idejében? Ritkán van, mondogatja, ha van, hát lecsu­takolja a lovakat, szép fényes­re, kefével, porolóval. Meg­vacsorázik, hallgatja egy ki­csit a rádiót, aztán elnyújtóz- tatja az álom. Néha az öreg fuvaros postás nejével besé­tálnak meginni egy korsó sört. De csak egyet és Lajosnak ez is kiruccanásnak számít. Mert mozi, vagy könyvek? „Elszok­tam én az ilyesmitől, hékás” — dörmögi kicsit lenéz ön moso­lyogva. Haszontalanságnak tartja, minthogy Jelesleges idöfecsérlésnek az udvarlást is. Végezetül szóba kerülnek az osztálytársak. Nemigen ma­radt közülük a faluban senki, néhányan mérnökök, mások különböző szakemberek let­tek, Leios azt is tudia, hogy Rezső Miska azóta már járás- bíró. rr o. a fuvaros, pedig tizenkét év óta ott 0. ül a bakon, kezében y gyeplő, ostor. Hát- ra-hátra néz, nem hullik-e a szén, nem lazul-e meg a szé­nán a kötél, szóródik-e a mész, a sóder? Nyugodt. Azt hiszi, csak a teherautók előzik meg __ H ankóczi Sándor /ß mikor Miska bácsi a —-f-§- ravasz észjárású, cif- rán káromkodó, sok vásárt bejárt ku­péé elutazott Szent Mihály lo­ván, megkezdődött a Németh- porta elárvulása. A két nagyobb fiú boros vi­déken keresett magának asz- \ szonyt. Hamarosan férjhez i ment Irma is, leköltözött az Alvégre. A ház, ez a görbehá­tú, nádf ödeles vályogkalitka meg mintha még jobban ösz- szébb húzta volna magát. Mint a fázós öregek. És csen­des lett itt minden, valahogy még szotnorú is. A Németh- portán már csak ketten éltek, az asszony, meg a legkisebbik fiú. Közülük is csak Eszti né­nit lehetett látni gyakrabban, amint kötényében hatalmas szelet kenyérrel tesz-vesz az udvaron, meg a kertben. Köz­ben, míg elcsipegette a nagy darab kenyeret, valahogy el­fogyott a nap is. A Lajos gye­rek meg csak este járt haza. Már akkor is fuvarozott. Ti­zenöt évet mondhatott akkori­ban magáénak, nyúlánk ter­metet, lassú járást, rövidlátó szemet, közepes iskolai bizo­nyítványt. Mindezek mellé két soványka csikót, mögöttük egy erős fából épített szekérrel. Járt a szénatelepre, járt a TÜZÉP-hez, szántásokat vál­lalt, meg alkalmi fuvarokat. Gazdálkodni nem szeretett, mert nehezen várta volna ki, míg az ősszel elvetett magtól eljut a nyári cséplésig. Jobb volt így: a naponta kezébe leszámolt pénz megnyugtatta munkája értelmét illetően. Akkoriban kerültem el ott­Bányai Márton, a siklódi gimnázium lalinszakos taná­ra, diaítkorában történelmi drámát irt. Azt a legendát dolgozta fel, amely szerint Romulus, Ráma alapítója la­komára invitálta meg a Sza­binákat, vitézei pedig lako­ma közben elrabolták a sza­bin nőkeit. A régi kézirat altkor kerüli elő valamelyik öreg fiók mélyéből, amikor a tanár felesége és asszony­lánya éppen Tusnádon nya­ralt. A váratlanul felbukkant dráma rettenetes kavarodást okozott. Egy vándortársulat, Rettegi Fridolin igazgató úr együttese érkezett a kisvá­rosba. A direktor végighá­zalja az előkelőségeket, hogy közönséget toborozzon a helyi lövöldében meghirdetett elő­adáshoz. Bekopogtat Bányai tanár úrhoz is és kezébe ke­rül a végzetes kézirat. Arra számít, hogy annak előadásával a helyi nagyér­demű közönséget bizonyosan becsalogathatja a lövölde paj­tájába. Bányainé a legrosz- szabb pillanatban érkezik ha­za. A tanár úr gyáván el­titkolja a készülő eseményt, esetlen hazugságokkal akarja félrevezetni feleségét, aki­ben az a szörnyű gyanú éb­red, hogy férje hűtlenkedés­re használta fel a szalmaöz- vegységet Minden összeku- szálódik. Ráadásul betoppan Szendeffy, a társulat amorozója is, akiről pedig az derül ki, hogy a tanár úr vejének is­kolatársa volt egykoron, de fölcsapott komédiásnak, mire apja, Raposa Bogdán, a dús­gazdag borkereskedő kita­gadta. Az csak természetes, hogy Szendeffy és Etelka, a tanár úr fiatalabb lánya kö­zött azon nyomban föllángol a szerelem. A bemutatón kitör a bot­rány, az előkelőségek az első felvonás után otthagyják az !j NÜANSZ ix Az elmúlt héten óriási ese- , x meny történt a házunkban. Az J ősszel meghalt Pikovszky bácsi f hajdani asztalosmühelyét kibé- 4 reite és rendbeszedette a ven- á déglátóipar. Most végre, több x hónapi készülődés után meg- « nyílt egy kellemes kis esz- % presszó áz utca felőli alagsor- 4 ban. A „dolgozzunk lakóhe- lyünk közelében” mozgalom ^ keretében Kovácsné lett a ká­x véfőzőnő a második emelet % kettőből. g Egy jó lakótársnak persze £ rannak jó szomszédai is, kü- ^ Ionosén, ha az a jó lakótárs: 4 hirtelen ekkora karriert esi-1 á nált, mint Kovácsné. így aztán; á az egész ház lejár az alagsor-; « ha. sokkal gyakrabban, mint; s amikor az öreg Pikovszky fö-; 0 lőtt védnökséget vállaltak a : 4 kerületnél. Járnak, járogat- \ » nak, mindenki megkapja a mi-; ' nőségi duplát, közben pedig; §§ art rebesgetik: ez az arcátlan; Kovácsné olyan mohó, hogy; még a házbeliektől is elfogad- í Ja. a blokk alatti forintost. No- j háti? ... Persze, azért a viszony kitű-; nő. Különösen az asszonyok' ! barátkoztak össze a pult mo-J j götti világ mindenhatójával, és í \ pletykázás közben — egymás- í í sál. * f Ebből a nagy asszonykollek-' tfvából csak Lazarovicsné lóg < f ki egy kissé, akinek az ura í í köztudomásúan a legmagasabb i rangú lakó a házban: főosz-' tályvezető a Csatorna Művek- j nél. Eddig ,,őnagysága” nem isj igen barátkozott senkivel, de í f áz eszpresszó áldásaiból ő sémi akart kimaradni, s így termé-J szetesen vállalnia kellett egyes / ? következményeit is. A többig J között például éppen azt, hogyj ! í Kovácsnéval, akinek férje —í { mielőtt elváltak — csak elő- i í adó volt a MÉH-nél, össze kel- / \ lett tegeződnie. No, azért nemj í kell félteni őt sem. Ennek ép-$ V. pen tanúja voltam a napok- i £ ban ... i 0 Lazarovicsné megitta a blokki ^ alatti forinttal feljavított ká-í I véját, s útnak indult. Kovács-$ né, mint jó vendcglátóipari al- $ kalmazott, kedvesen fuvolázta: ^ — Csókollak drágám!... i Lazarovicsné egy pillanatra í * megállt, arcára kiült a zavar és£ y a gond. Meri ugye, rendben $ k van, legyen pertu, de csak ígyj z Qkmukfukk „csókollak drá- $ Z gám”? Azért ő ugyebár mégis i ^ vendég itt, meg ő az, aki adja i 4 a borravalót, s Kovácsné, ez az í ® elvált előadóné, az, aki elfo-$ K gadja. Hát valami különbsé-' 8 get azért mégis csak tenni $ x kell, nem? J Rövid töprengés után feltalál- í * ta magát, s mire karcsú ujjai í y bcletaláltak a kesztyűbe, már * í negédesen visszafuvolázott: * R — Na, pá kedves!... TENKELY MIKLÓS j

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents