Pest Megyei Hirlap, 1965. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-25 / 47. szám

Egymillió forintért új bútorok a ceglédi lakásokban Még mindig veszik a hálószobát, de már viszik a modern Variát is Állandó bútorkiállításnak is nevezhetnénk a ceglédi Bú­torbolt reprezentatív bemuta­tótermét. A sokat ígérő, szép kirakat mögött gazdag raktári készlet várja a vásárlókat. Hogy a kulturált, önkiválasz­tó kereskedelmi formához még szolgálatkész kiszolgálás is já­rul — az a személyzetet di­cséri. A némelyek által han­goztatott „az udvariasságból nem lehet megélni” jelszóra elsősorban az eladók népszerűsége, nem utolsósorban pedig a bolt forgalma jelent cáfo­latot, amely február első felében egymillió forintot tett ki. Igaz, a csúcsforgalomhoz a tsz-ek zárszámadása is hozzájárult, de láttunk ott collstokkal méricskélő fiatal házaspárt, akik takarékoskodásuk ered­ményeképpen jutottak el a kombinált szobaberendezés megvásárlásáig. — Mit adtak az egymillióért? — kérdeztük Palásti Lajos boltvezetőtől. — Hálószoba garnitúrából több mint ötvenet. A legfca- pósabbak a C—6 jelzésű 6460 forintos politúros, a Szikra és a Szentes hálógami túrák voltak. Nagy érdeklődés kísér­te a kombinált szobabúto­rainkat. A Rába, a Csillag, a Szikra garnitúrák 12—13 ezer forintba kerülnek. Sok reka- mié talált gazdára 1500—2300 forintos áron. A kétezer forint körüli konyhagarniturák mel­lett sokan vásároltak Varia konyhabútort 300—500-ért. Ezek a szétszedhető, több cél­ra hásználiható bútordarabok egyre nélkülözhetetlenebbek az újonnan épülő lakásokban. Újdonságnak számítanak boltunkban a tv-szckré- nyek és a nemrégiben be­vezetett lakástextíliák. A bútorvásáriáknak itt hely­ben alkalmuk nyűik szőnye­gek, függönyök, kárpitok be­szerzésére. — Hogyan bírták a karácso­nyi vásárt is tetéző ostromot? — Feltöltött raktárkészlet­tel vártuk az előrelátható nagy keresletet. Rendelésein­ket időben feladtuk, így a készlet nem fogyott ki egy percre sem — fejezte be tá­jékoztatóját Palásti Lajos boltvezető. CÉG LE Dl JÁRÁS» ÉS C E G L É D VÁRÓ S R É SZER E IX. ÉVFOLYAM, 47. SZÁM 1985. FEBRúAR 25, CSÜTÖRTÖK Április 4-re: szőlőnyitás Jól halad a Dózsa Népében a területvállalás A szerencsétlen sorsú fiúk és lányok érdekében társadalmi összefogásra szólít az ifjúságvédelmi bizottság A bürokrácia, a ieiketlenség akadályozza a munkát A ceglédi Dózsa Népe Ter­melőszövetkezetben befejezés felé halad a területvállalás. A 116 holdas szőlőterületből már csak hat holdnak nincs gazdája. A múlt évben húsz holdat kívülállók műveltek. Most a szőlőtermelő brigád el­határozta Kovács László ja­vaslatára, hogy ezt a területet is ők művelik meg. Elhatá­rozták továbbá, hogy az idén hat százalékkal emelik a brut­tó termelési értéket. Gondo­sabban, időben végzik el a szőlő ápolását. Elhatározták azt is, hogy az időjárástól füg­gően — április negyedikére befejezik a szőlő nyitását. Je­lenleg a szőlőben a fákat tisz­togatják, s amint az idő en­gedi, megkezdik a permete­zést. A kapásnövények vállalása is szépen halad, ötven hold napraforgót és kilencven hold cukorrépát adnak ki művelés­re a tagoknak. A kukoricát az idén nem osztják fel, a nö­vénytermelő brigád műveli majd meg. SPORT Hogyan készül? — Milyen eredményre számít? sági középsúlyban az első tíz között vagyok. December óta húsz kilogramot javítottam, s az é<v végére el akarom érni a háromszáznyolcvan kilogra­mot. Nemcsak az enyém, ha­nem a társaim kívánsága is, hogy az egyesület vezetősége tegye egészségesebbé az edzés­körülményeket. Bármilyen kis terem megfelelne nekünk, mert itt a birkózókkal közösen edzüruk. Hatalmas por van a teremben állandóan, s ez nem egészséges. Képzett edzőre is szükségünk lenne, mert így, csak a magunk erejéből nem sok eredményt tudunk felmu­tatni. Ungureán László asztalite­niszező: — Az idén a legelső felada­tom, hogy elérjem a tavalyi jó formámat. Sokat betegesked­tem, s ez kizökkentett. Jól aka­rok szerepelni a megyebajnok­ságon és a tizek bajnokságán is ott szeretnék lenni az első három között. Bujáki Gyula Alig egy éve hívta életre a városi tanács végrehajtó bi­zottságának javaslatára a ta­nácsülés az ifjúságvédelmi bi­zottságot, hogy önállóan mű­ködjön és segítse a gyámügyi osztály munkáját. Meg kell állapítanunk, hogy lelkiisme­retes munkájuk elismerésre és dicséretre méltó. Az. állandó bizottság elnö­kének szobájában a jegyző­könyveket lapozgatva azt álla­píthatjuk meg, hogy jó a kapcsolatuk a társa­dalmi szervekkel. Látszik ez több konkrét intéz­kedésből is, azokban az ese­tiekben, amikor társadalmi ösz- szefogással fiatalok családi kö­rülményét kellett rendezni. A bizottság munkájának egyik különösen emlékezetes eseményét meséli el nekünk Nagy Zoltán elnök. — Az elmúlt hónapban je­lentették a bizottságnak, hogy komoly bajok vannak K. F.-rté családi életében, s ott sürgős konkrét intézkedést kellene tennünk. Az apa tüdővérzéssel több hónapja kórházban fek­szik. az anya tudathasa­dásos idegbajjal botrányos életmódot folytat. Négy gyermek részére nincs biztosítva a mindennapi éle­lem, ruházkodás, a meleg szo­ba, a nevelés, a családi szere­tet. Brutális cselekedeteivel éj­jel nappal rettegésben tartja gyermekeit, sőt életüket is ve­szélyezteti — szólt a jelentés. — Utána néztünk a dolgok­nak. Megállapítottuk, hogy saj­nos!, így igaz. Az apa volt mun­kahelyén a két kisebb gyerme­ket naponta rendszeresen ét­keztették. Vasárnap, ünnepna­pokon, ha rövid időre is, jobb környezetbe kerültek a gye­rekek. Gyermektelen szülők vit­ték őket magukkal, hogy ők sem maradjanak ki a családi szeretet, együttélés öröméből. Bár ez távolról sem volt meg­oldás, de némi enyhülést, vi­gaszt adott a gyermekeknek. így ment ez hónapokon keresz­tül, amíg az anya fel nem ke­reste gyermekei jótevőit. Ocs- mány szavakkal illette őket, hogy minek avatkoznak bele a családi életébe. Pedig e segít­ségre valóban nagy szükség volt. Az egyik alkalommal pél­dául az áb. néhány tagja ép­pen ebédtájt tett látogatást a családnál. Elképedve állapítot­ták meg, hogy a négy gyermeknek az anya ebédre tíz deka zsírt és egy liter bort vásárolt. A bizottság rendkívüli ülé­sén tárgyalta meg a tennivaló­kat és úgy határozott, hogy — a gyámügyi hatósággal egyet­értésben — állami gondozást rendel el. Az állami gondozás­ba vétel azóta már megtörtént. A két általános iskoláskorú gyermek nevelőintézetben folytatja a tanulást, ahol adva van számúikra minden felté­tel, hogy becsületes emberek­ké nőjenek. A két nagyobb leánygyermek — jelenleg gim­náziumba járnak Cegléden — mint kihelyezett állami gon­dozottak nagyszerű környe­zetben élnek. Olyan szülők pártfogásába kerültek, akik úgy bánnak velük, mintha a saját gyermekeik lenné­nek. Ahhoz azonban, hogy a két gyermek Cegléden maradhas­son, s nyugodtan tanulhasson, az anyát gondozó intézetbe kellett vitetni, mert különben az itthonlévő gyermekek testi épsége, vagy élete nem volt biztonságban. Az elszállítás körüli bürokrácia, ázofiban még az állami gondozásba vé­telnél is nehezebbnek bizo­nyult, A körzeti orvos, az ideg­orvos, a mentők, a rendőrség összefogása kellett ahhoz, hogy az anya gyógyítóintézefcbe ke­rüljön és elüljön a vihar a gyermekek felett. — A gond azonban még gyötri a bizottság tagjait, hi­szen felvetődik a kérdés: mi lesz a két gimnazista lány jövőjével? Jövőre talán szakiskolába kel­lene átmenniük, hogy néhány éven belül szakma legyen a kezükben. Aztán mint önálló keresők válthatnák valóra ré­gi álmukat, hogy magasabb iskolába járjanak. De ez egye­lőre még csupán gondolat. — Ez csak a konkrét esetek egyike. Egyébként — mondja az áb-elnök — itt lényegesen hamarabb lehetett volna ha­tásosam intézkedni, ha az a bürokrácia, az a rengeteg fir­kálás nem sokszorozza meg az elintézés idejét. Gátolja a munkát, hogy a rendelkezések jó né­hány paragrafusa lehető­séget ad a különböző szerveknek a felelősség elhárítására, az intézke­dések elodázására. Márpedig itt nagyon igaz a régi római közmondás: Két­szer ad, Iá gyorsan ad ... — Hogyan képzelik el a jö­vőben a munkál? <— Véleményem szerint egy kézben kellene összefutnia az ifjúságvédelmi munkának. Függetlenül attól, hogy spe­ciális feladatokat lát el a nő­tanács, a KISZ, a rendőrség, az ügyészség, valahol összpontosulnia kellene valamennyi intéz­kedésnek. Éneikül hatékony, átütő erejű ifjúságvédelem nem képzelhe­tő el Cegléden. Fel kell szá­molni a közönyt az ifjúság védelmével szemben. Széles társadalmi összefogást kérünk a magukra hagyott, szeren­csétlen sorsú fiúk, lányok ér­dekében. ügy gondolom, hogy az állami és a társadalmi szerveknek soron kívül kell a családi, ifjúságvédelmi ügyek­kel fog'lalkozniok. A veszé­lyeztetett fiatalkorúak védel­mére, ki kell építenünk a pártfogóhálózatot. Ez ás a tár­sadalmi összefogástól függ — fejezte be nyilatkozatát a bi­zottság elnöke. TUDJA-E... ... hogy a Ceglédi Cipőipari Vállalat a jövő hónapban már költözködik az új te­lephelyére? * ... hogy Cegléden 8614 vil­lanyfogyasztó van? * ... hogy Cegléden 1919-ben, tizenegy nappal a Tanács- köztársaság kikiáltása előtt, Urbán Pál, Zsadony Miklós és Reiner Albert vezetésé­vel munkás, paraszt és ka­tonatanács vette át a hata­lom gyakorlását? ★ ... hogy Cegléd város kenyér­gabona-vetésterülete pontosan 37 300 hold? * ... hogy Cegléden a Tanács- köztársaság idejében 400 ház­bizalmi működött, s ők gon­doskodtak — többek között — az igazságos áruelosztós- ról? k ...hogy jelenleg Cegléden a vízhálózat hosszúsága 38 000 folyóméter? * ... hogy Dánszentmiklósnak Albertirsától való különvá­lását első esetben 1918. áp­rilis 3-án kérelmezték? ★ ... hogy Cegléden az Élelmi­szer Kiskereskedelmi Válla­latnak 1952-ben — az ala­kuláskor — huszonkilenc boltja volt, most pedig negyvennyolc boltja van? k ... hogy a ceglédi gimná­ziumnak az 1944,'45-ös tan­évben összesen 61 tanulója volt. jelenleg 794 tanulója van? ★ ...hogy Cegléden 1919 feb­ruárjában a szociáldemok­rata szervezetnek összesen 3785 tagja volt? Áldozatos előadók - lelkes közönség A TIT tevékenysége felfelé ível Az ismeretterjesztés ered­ményeiről és gondjairól be­szélgettünk a napokban Mé­száros Istvánnal, a TIT já­rási titkárával. Elégedetten újságolta, hogy a múlt évben a járás Cs a város különbö­ző helyein összesen hatszáz- kilencvenegy előadást tartot­tak a társulat előadói. A já­rás községeiben is egyre na­gyobb az érdeklődés az elő­adások iránt, A múlt évben öttel több előadást tartottak a községekben, mint Ceglé­den. — Tizennyolc szakosztá­lyunk százharmincnégy elő­adójáról csak a legnagyobb elismerés hangján tudok megemlékezni, — mondotta a titkár. Nem utolsósorban az ő érdemük, hogy Ezt a kértíóst tettük fel hét ifjúsági sportolónak. íme a vá­laszok: Végh László ifjúsági tornász: — Ebben az évben a mozdu­latelemek kivitelezésére fordí­tok sok gondot. Szeretném új­ra elhódítani a megyebajnoki címet. Jó lenne bejutni a tatai edzőtáborba, mert ott tavaly is nagyon sokat tanultam. A mostani edzés — szerintem — kevés. Az idén érettségizem, s a sportot a főiskolán folyta­tom. Süli Aladár kézilabdakapus: — A csapat már az alapo­zásnál tart! Én is szorgalma­san edaek, mert be akarok ke­rülni az első csapatba. A tava­szi mérkőzéseken bizonyítani szeretnék, s ez csak rajtam múlik. Én is az idén érettségi­zem, s minden vágyam, hogy felvegyenek a Testnevelési Fő­iskolára. Joó Lajos kard- és tőrvívó: — Az idei év bővelkedik versenyekben: országos serdü­lőbajnokság, megyei bajnok-^ ság, vasutas kupa, hogy csak a - nagyobbakat említsem. Az j idén el akarom érni a másod- < osztályú szintet. Sok versenyt í akarok megnyerni. Szeretnék í megtanulni párbaj tőrözni is, j remélem sikerül. : Pálmai Attila ifjúsági tornász:! — A múlt évi eredményem-; mel meg vagyok elégedve. Az j idén erősítő gyakorlatokatj végzek. Célom az, hogy fel- j küzdjem magam az élvonalba, í A sport mellett persze nem; akarom a tanulást sem elha-! nvagalni. ! Liptai János labdarúgó: — Tavaly huszonkét mér- ! kózésen játszottam, s tizenhá- ! rom gólt rúgtam az egész! idény alatt. Az idén javítani! akarok, s jó játékommal segí-! teni a csapaton, hogy bejuá- í som az NB. II-be. Jelenleg a j formábahozás időszaka van.! Már most az edzőmérkőzése- < ken sokat dolgozom, hogy be- I jussak a csapatba. / Szabó József súlyemelő: — A múlt évi összleljesítmé- í nyom 295 kiló volt. Ezzel az! eredménnyel az országos ifjú-í * 4l Szeretettel fogadtuk a lengyel szaktársakat. A négynapos tapasztalatcseré­re gépkocsin érkeztek. Ti- zenketten voltak. Már az el­ső órában megbeszéltük, hogy a tapasztalatcserét szeptemberben fogjuk viszo­nozni. Az első napon elvezettük a csoportot a százlakásos sorházépítkezés éttermének pazarul modern konyhájába, hogy szemléltessük a neve­zetes Tisza vidéki halászlét és a ropogósra sült rántott halat. A bemutatónak ragyo­gó sikere volt. Szorgalmasan jegyeztek lengyel vendé­geink, de azért megkapták hű lengyel fordításban is a halászlé és a rántott hal ké­szítésének szakszerű leírá­sát. A második napot arra ál­doztuk, hogy mezőgazdasá­gi építkezéseinkből bemutat- ; tűk egy korszerű birlzahús- \ feldolgozó üzem építését. A \ vacsorát a termeíöszövetke- '• zet központjának udvarán . Tapasztalatcsere költöttük el. Parádés birka­paprikás főtt a bográcsok­ban és a termelőszövetkezet asszonyai pompás túrós csu­szával kedveskedtek. El ne felejtkezzünk a finom zama- tú rizlingröl, amely a kalo­csai paprikával fűszerezett paprikás után remekül csú­szott. Az állami pincegazdaság préselő üzeme is nagy sikert aratott. Vendégeink mindent gondosan megtekintettek. A gazdaság minden részvevő­nek kétliteres butykossal kedveskedett. Azt nem kell külön hangsúlyozni, hogy tele zöldszilvánival. Az utolsó nap programjá­nak fénypontja a vegyes­ipari szövetkezet négyemele­tes üzemházának tető-étkez­déjében a pazar búcsiívacso- ra elköltése volt. Ettünk- ittunk és a vendégeket a hajnali órákban gyömöszöl­tük be a kocsikba. A szep­temberi viszontlátás remé­nyében búcsúztunk. A cso­port tagjai már bóbiskoltak az utolsó kézfogásnál és va­lószínű, hogy a határig nem is ébredtek fel. A négy hónap fris. sen elszaladt. Múlt héten kezdtük a szervezést a len­gyelországi tapasztalatcseré­re. Mi is négy kocsin indul­tunk. Pontosan tizenkettten. Igaz, hogy a négy Moszk­vicsba többen nem is fér­tünk volna. A csoportot az igazgató kartárs vezette. Elkísérte a főkönyvelő kartárs, a fő­mérnök kartárs, a két épí­tésvezető kartárs és a szállí­tásvezető kartárs. Ez vagyok én. Eddig pontosan hat fő. Az igazgató kartárs feleségét az út tartamára kineveztük anyagkönyvelő kartársnő­nek. A főkönyvelő kartárs felesége erre az alkalomra \ belső ellenőr lett. A főmér- \ nők kartárs nagyon ötlete-: sen titkárnővé neveztette ki \ a feleségét, aki különben üt- \ kárnöi képességeit otthon, a I konyhán szerezte. Szb-titkár \ kartárs lett erre az útra I h’agyedi főépítésvezető élet- í párja, a másik főépítésveze- i tő neje megelégedett szeré- \ nyen a tervstatisztikus cím- ; mel. Menyasszonykám évek \ óta a szövetkezeti kereske- j delemben dolgozik, hát a ta- ; pasztalatcsere idejére kine- - veztük vállalatunk pénzügyi > előadójának. Ebben az összeállításban j indult a tizenkét tagú cső- ? port. Ha valaki nagyon ki- í váncsi lenne arra, hogy mit} láttunk Lengyelországban, í az higgye el, hogy sok min- í dent tapasztaltunk. Annyi 'j mindent, hogy azt el sem tu- dom mondani. De a legfon- í tosabbról nem feledkezhe- £ tem meg. % A lengyel vodka a legjobb | a világon. $ az előadásoknak egyre na­gyobb a közönsége. Lelkiismeretesen készülnek fel és filmvetítéssel teszik ér­dekesebbé szavaikat. Különö­sen nagy a sikere a szülők akadémiájának, ahol jól kép­zett pedagógusok tartják a hasznos előadásokat. A vá­rosi iskolák közül a Földvá- ry, Hámán Kató. Táncsics és a Budai úti, mis a járásban az abonyi, ceglédberceli, albertir- sai és a tön éli iskolákban nyilvánul meg nagy érdeklő­dés a szülők akadémiája iránt. Ugyancsak szép sikere van a nők akadémiájának. Erre jellemző, hogy például a na­pokban albertirsán Detrei Sándor járási oktatásügyi osz­tályvezető előadásán százhat'- mincöten vettek részt. Dr. ; Zakar József ceglédi nőgyó- í gyász irányítja az egészség | ügyi előadásokat. Az ő ! egyik előadásán Abony- ; ban több mint száz nő vett részt. : Jó eredményeket ér el a tsz | akadémia is A törteit két tér- i melőszövetkezet közösen ren- ! dezi ezeket az előadásokat, s í általában harminc-negyven hallgató vesz részt rajtuk. Ugyancsak eredményes a ceg­lédi Kossuth Tsz akadémiája is. A kisiparosok részére most fejeződött be egy előadássoro­zat, az üzemekben pedig még tartanak a munkásakadé­miák előadásai. A Ruhaipari Vállalat, Háziipari Szövetke­zet, Május 1 Ruhagyár, Ta­lajjavító Vállalat és a KGV külön dicséretet érdemel a lel­kiismeretes szervezésért. Az eredményei mellett gondja­ink is vannak. A járás köz­ségeibe nehéz kijutniok a városi előadóknak. Bizony nem egy közülünk délben in­dul és éjfélre ér haza, — mondotta befejezésül a TIT járási titkára.

Next

/
Thumbnails
Contents