Pest Megyei Hirlap, 1965. február (9. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-24 / 46. szám
rear VÉGIÉ» 1965. FEBRUAR 24, SZERDA HÁZIASSZONYOK VOLTUNK SZENTENDRÉN Tízezer lakős, ötvennégy üzlet. Az ötvennégyből nyolc felel meg a követelményeknek. Az idegenforgalom csúcsszezonjában, nyáron, zsúfoltság. Most, télen, ugyanaz. Az apró, müemlékházakban nem fér el több bolt, nem terjeszkedhetnek, ami van, azzal kell beérni. Könnyü-e háziasszonynak lenni Szentendrén? Négy óra. Csapjunk fel háziasszonynak. Kosár helyett toll, papír, fényképezőgép. Kísérőnk Kovács Istvánná, a városi tanács kereskedelmi felügyelője. Holnapra férjurunk bablevest rendelt. — Milyen babjuk van: fe- •> Amit ne is kérjünk Füge se jut a vevőnek ? VERSENY A TV-VEL A VÁROSI TANÁCS jól ismeri a város kereskedelmének nehézségeit. Tudják, lehetetlen a raktárhelyzet, a göngyöleget a legtöbb üzlet az áru mellett tartja. Nincs hová tenni. 1963-ban hetven millió volt a forgalom. A Fő téri önkiszolgáló élelmiszer- boltot egymilliós negyedévi forgalomra tervezték. A tény: tíz millió! A gondokon peremboltok építésével igyekeznek segíteni. Ez évben a Kálvárián, s a Pap-szigeti campingban épül bolt. A hiánycikk azonban ott is hiánycikk. A vevők türelmesebbek, mint másutt. Megértik. hogy — a ki szólással élve — ez van. Az üzletvezetők, a személyzet hosszú évek óta végzi ezt a munkát, rendkívül begyakorlottak. De sem ók. sem a vevők nem értik, miért hiánycikk sok filléres apróság? Mdló Ferenc tizenhárom éve vezeti a boltot. Reggel fél héttől, este nyolcig a „közönség szolgálatában". Sokszor kény2301. SZÁMÍT RUHÁZATI . BOLT. Az öttagú szocialista i her' “r'ca brigád gyorsan, udvariasan • Semmilyen, dolgozik. — Harisnyanadrág? — Sajnos... ezt ne is tessék kérni... régóta hiánycikk! Üjabb pityergés otthon. Hetek óta ezért nyúz a gyerek. De játsszuk csak tovább szerepünket: — Egy pár férfizokni kellene ... — Tessék ... csak műanyagot ne tessék kérni, mert az nincsen. Ganz Sándor üzletvezető tizenegy éve áll az üzlet élén. Évi forgalmuk: hatmillió forint. Minden második vevő műanyagholmit keres. Harisnyanadrágot, banlonpulovert. Csak azzal vigasztalhatják, hogy — a fővárosban sem kap ... Néhány lépéssel tovább. Az ország első önkiszolgáló illatszerboltja — a Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat 198-as üzlete — öröm benne vásárolni. Mutatós, szép. Szappan, mosópor, lengyel kézkrém kerül kosarunkba. Jó néhány luxuscikk a polcokon. Mellettünk Szentendrei Gézáné üzletvezető éppen tanácsot ad a fiatal kislánynak, bőre milyen krémet igényel. Mi is kellene még? Megvan. Magdának állandóan szemébe lóg a haja. — Hüllámcsatot, hármat.. 1 — Az nincsen, hiába igényelünk hetek óta. Ügy látszik, ez a filléres apróság ... — legyintenek. • Holnap sem könnyebb resére. És nyaranta ez már lehetetlen helyzetet teremt. És lehetetlen helyzetet teremt, hogy hol EY cső nincs a ívhez, hol PCL. Egyszer a hullámcsat hiányzik, máskor a füge. A sok apró fogyasztási cikk termelésének rugalmasabb kezelése jelentse a megoldást. Az, amit a Szovjetpont a hullámosat hiányzik... unióban és Csehszlovákiában ma már úgy fogalmaznak: piacra termelés. Akkor könnyebb lesz háziasszonynak lenni — és nemcsak Szentendrén... Mészáros Ottó Fagyott asszony az udvaron Fél liter pálinka után... — „Átmegyek a fiamhoz‘ Vasárnap reggel Tóth Miklós érd-parkvárosi lakos, benézve egy kerítésen, meglepődve látta, hogy Mudra Mi- hályné furcsa pózban ül egy fa alatt. Azonnal értesítette az asszony fiát és annak feleségét, akik Mudránét Blokkolj kevesebbet! 47 ezer fnrinioí sikkaszfoll az iiz.lrhrzrlönő szerülnek arra, hogy nemleges választ adjanak a vevőnek ... 197-es iparcikkbolt. A KERAVILL. Szerencsénk van, gombelem most érkezett, kapunk. Zsinór kellene, jobban mozgathassuk otthon az asztali lámpát. — Nincsen. Általában minden szerelési anyag hiánycikk. Nem lesz zsinór-hosszabbítás. Vasalózsinór-csere sem, pedig megtört a drót, i.jede- zünk, mikor vágja ki a biztosítékot. De az is hiánycikk — mondja Sziics József üzletvezető. Más megoldás nincs, ez az egyetlen ilyen üzlet a városban. Mérgelődjünk. Édességbolt. Szobi Ernőné egyszemélyes birodalma. Valami édesség kellene a gyerekeknek. Füge... — Nem kapunk. — Datolya? — Azt sem kaptunk. Özvegy Barazuti Lászlóné 56 éves váci lakos, a Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat 248. számú papír- és írószerboltjának vezetője, 1964. június 12-e és december 28-a között 47 ezer forint leltárhiányt produkált. Amikor a vállalat, majd a rendőrség vizsgálni kezdte az ügyet , kiderült, hogy a leltárhiány — sikkasztás miatt keletkezett. Barazutiné ugyanis utasítást adott Nagy Kálmánná 52 éves pénztárosnak, hogy kevesebbet b'.okkoljon, mint amennyit a vevő az áruért ténylegesen fizet. A különbözetet Nagyné gondosan félretette és átadta Ba- razutinénak. Az üzletvezetőnö kisebb összegeket juttatott a sikkasztott pénzből a pénztárosnak. A hiány megállapítása után Barazutiné 25 ezer forintot visszafizetett a vállalatnak. Ám mivel a nyomozás során befolyásolni igyekezett az üzlet dolgozóit, és a sikkasztás ténye bebizonyosodott, előzetes letartóztatásba helyezték. bevitték a szobába és lefektették. A sürgősen kihívott orvos azonban csak a halált tudta megállapítani. A nyomozás során megállapítást nyert, hogy Mudra Mihályné 54 éves háztartásbeli, élettársával, Lefler Antal 54 éves foglalkozásnélkülivel szombat este pálinkát fogyasztott. A férfi kapott egy liter pálinkát, s azt majdnem teljes egészében m-egit- tók. Mikor már hatott a szes^,, összevesztek, sőt néhányszor meg is ütötték egymást, végül a férfi dühösen elzavarta az asszonyt, aki kijelentette: „Várj csak, átmegyek a fiamhoz”. Lefler azonnal lefeküdt és elaludt. Nem tudott arról, hogy élettársa, amint kiért az udvarra, megbotlott, elesett és nem volt ereje talp- raállni. Időközben el is aludt és reggelre megfagyott. Mudránét rendszeres italozónak ismerték a környéken. Többször figyelmeztették, hiába — az alkohol most halálát okozta. A 25-ös önkiszolgáló élelmiszerbolt. Friss, szép a kenyér, felvágott kerül mellé — hideg vacsora lesz — savanyú kellene. — Csemegeuborka? — Nincs. — Paprika? — Az sincs, sajnos. Könnyű lenne most — friss mérgünkben — elhamarko- xs dottan ítélkezni. A vásárlók jí többsége ezt teszi, nem latol- j gatja, hol — miért szűk a f „keresztmetszet”, öt mindig ^ arra figyelmeztetik, hogy nem ^ kell a fővárosba utaznia, ha ^ vásárolni akar... í y Valótlant állítanánk, ha azt mondjuk: a lehetőségekhez képest nem jó az ellátás a vá- ^ rosban. Mert jó, s ezt a szín- £ vonalat tartani is k-ell. Azt is f megértjük, hogy pénz híján 2 nem lehet mindent szépre, jó- } na varázsolni. Azt is, hogy } majd könnyebbséget jelent a £ távlati tervben szereplő áru- } ház felépítése. Az üzletekben ^ kétszeresére, háromszorosára ^ nőtt a forgalom. Vagy tizsze- £ E sik és az autóbuszba besüvít az eső. Egy kis ablak nyitva. Ki-ki a maga módján reagál. — De nagyon melegünk van! — így az egyik és görbén néz a kalauznőre. — Csukd be, Józsi! — biztatja egy parancsoláshoz szokott női hang a „rabszolgáját”. Józsi nekirugaszkodik, illetve csak rugaszkodna, mert közbelépnek. Egy gömbölyded honpolgár megszólal: — Majd fizethet, ha kitöri! — Józsi, ereszd el — sikkant a főnökasszony, mintha az ártatlan magától vetemedett volna arra, hogy megragadja a feltűnően drága ablaküveget. Az ablak nyitva marad. Egy gyenge virágszál tesz még némi ványadt kísérletet. Kis keszeg ember, tőle telhetőén rángatja is. Persze, hiába. jT* gy szolgálaton Jt-z kívüli, jól megtermett kalauz áll az ajtónál. Figyel, az arcán némi fölénnyel. Vár, mint aki majd csak a döntő pillanatban lép színre. Egyelőre Esti társasjáték Egymillió helyett tízmillió az önkiszolgálóban (Foto: Gábor) enyhe megvetéssel lesi a kísérletezőket. Amikor már nem kísérleteznek, megindul. — Majd én!... — a mondatot nem fejezi be, de kétség senkiben sem marad. Ha minden kötél szakad, akkor jön ö. A kötél szakadt, tehát jött. Rántott egyet az ablakon. Nem mozdult. Tégy csodát! — mondom magamban — ragadjon be a nyomorult! A kalauz szétnézett, de nem láthatott az arcokon mást, mint feszült figyelmet. A vihogás lehetősége kétségkívül a levegőben lógott, de pillanatnyilag mindenki figyelt. A kalauz rántott még egyet. Ez már nagy rántás volt, sokkal nagyobb, mint az első. — Bravó, ablak! — mondta valaki félhangosan. a z „áldozat” el- zí vesztette a fejét. Kivörösödött és rángatott. De ha a komoly rángatásra az ablak nem indult meg, most már végleg megmakacsolta magát. Esdekelve nézett körül, de ez már nem jelentett semmit. A nagy darab ember kissé összetöpörödött és visszament a helyére. A közönség derült. A közjátéknak azonban nem volt vége. A kárvallott menyasszonyával utazott és az ablakot mintha csak azért vette volna „kezelésbe", hogy előtte nőhessen, A „vereség” tehát annál fájóbb volt. A busz azonban egy újabb megállóhoz közeledett és a menyasszony, aki a történteket látta, résztvevőén megszólalt: — Nyomd meg a gombot! M int aki vízbe- f úlástól menekül meg, lélegzetet vett és elindult a gomb felé. Látszott rajta, hogy az előbbi „vereséget" csak úgy teheti jóvá, ha megnyomja a gombot, amelyik majd a megállóban Jöttem, láttam, győztem — így hangzik az új Caesar jelszava. És ez az új Caesar a tv, amely közel hét éve tűnt fel a magyar kultúra egén, ezalatt káprázatos gyorsasággal ütötte ki öreg ellenfeleit a népszerűség ringjéből, s talán nagyobb erővel rázta meg a szellemi érdeklődés és alapbeállítottság évszázados rendjét, mint hajdan a rádió, a mozi, vagy nemrég a magnetofon. Szemünk fogadja be legszélesebb skálában a világot. Érthető tehát, hogy a televízió képi élménye párosulva az auditív közlés legmagasabb színvonalával, minden eddigi hír és műsorközlő eszköznél népszerűbb lett. Ha akarjuk, papucsban ülünk végig egy országgyűlést, vagy ágyból hallgatjuk közéleti személyiségek hozzánk intézett szavait. Színházban, moziban vagyunk anélkül, hogy kilépnénk a házból, kiállításokat járunk be, országot ismerünk meg anélkül, hogy elfáradnánk. Egy átlagos magyar tv-néző heti tizenhárom órát tölt a képernyő előtt, s így az eddigi másfélszeresére nőtt a kultúrálódásra fordított időnk. I A televízió nem csekély I energiát és időt fordít arra, | hogy népszerűségével kellő- I képpen élve, emelje az átlag- \ nézők szellemi igényeit, igé- ! nyes műsorral lássa el és be- j avassa őket az ismeretek olyan j széles körébe, ami eddig so- j kuk számára elérhetetlen volt. Az emberek szemlélete, hoz- I záállása, látásmódja, érdeklődése erősen differenciálódik, \ gazdagodik. A tv tehát nem- j csak erőteljesebb szervezésre I kényszeríti kultúránk más frontjait, hanem színvonal szempontjából is olyan mértéket állít, ami mellett sokhelyütt a jelenlegi kultúrmun- ! ka színvonala tarthatatlanul j alulmarad. Valamikor a művelődési ház volt a művelődés legfőbb ] vidéki fóruma, így tehát a i küszöbének kopásából le lehe- ! tett olvasni a helység szelle- ! mi életének színvonalát. Ha ; ma érintetlen is marad a mű- i velődési ház küszöbe, nem azt j jelenti ez, hogy visszaestünk a : közművelődésben, de mégis a ! művelődési házak hasznos ki- I használását más utakon meg kell próbálni. Ha a televízió i nagyobb színvonalon adja j mindazt, amit eddig a m'ive- | lődési ház adott, akkor az utóbbi vereségét nem kell saj- i nálni. A művelődési ház szá] mos funkcióját tényleg igé- | nyesebb, gazdagabb lehetőségekkel vette át a közművelődésnek ez az új, modern eszköze. De felül tudja-e vajon múlni mindenben, sőt, egyáltalán helyettesíteni tudja-e mindenben a televízió a művelődés otthonát? Nem. Már csak azért sem, mert a televízió megjelenésével olyan új igények és lehetőségek lépnek előtérbe, olyan kérdések ke- j rülnek a közönség figyelme I középpontjába, melyek épp a. I televízió műsoráról válnak le, ) s azzal párhuzamosan, folya- I matosan merülnek fel. Akár a [ televízió színházi közvetíté- ! seinek. vagy irodalmi estéinek | bevezető előkészítése, akár az I elhangzott műsorok megbe- | szélése. vitája sok fő- és ki- j egészítő szerepet juttat a mű- I velődési háznak. A művelődési háznak nagy ! hátránya az, hogy közel sem j olyan könnyű elérni, mint a j televíziót, az emberek hamar I lemondanak róla egy hűvös | este, akárcsak egy utcányi j sár, egy kiadós eső, vagy a ; közlekedés elégtelensége | miatt. Mégis, előnyei is van- í nak. Aki részt vesz egy élő j műsoron, nem tud passzivi- j fásba vonulni, belekapcsoló- | dik teljes aktivitásával a műsorra kerülő témába, s minden esetben kontrollálható, hogy egy adott ismeretanyagot helyesen vett-e birtokába, valóban jól értette-e meg egy irodalmi mű mondanivalóját. A Televízió és a Népművelési Intézet hasznos kapcsolatot alakított ki a vidéki művelődési házak nyújtotta és a tv által sugárzott kul- turprogram összehangolására. A Népművelés című folyóirat mellékleteként havonta kiadják a televízió következő havi műsorát, hogy legyen idejük művelődési otthonaink vezetőinek előkészíteni a közönséget, hogy bekapcsolódhassanak a tv munkájába. A tv-klub jellegű foglalkozások tapasztalata azt mutatja, hogy egy-egy falu lakosságának igénye, ítélőképessége nagymértékben növekedhet. Semmiféle jel nem mu_ tat arra, hogy a televízió előretörésével a művelődési házakat lebontásra kellene ítélni. A televízió konkurrenciá- ját ugyan a mozik és szinliá- zak is érzik, ugyanakkor megállapíthatjuk, hogy a televí- zióműsorok útján többszörösére emelkedett egy-egy film nézőinek száma, színházi műsort tíz-tizenötször annyian látnak, mint azelőtt. Mindemellett a tv fő érdeme, hogy ,■ elmosódik város és falu kö- fyzött az az alapvető kiilönb- £ ség, amely a kultúra bőségé- £ ben érződött leginkább. Kis- telek, Alsógöd, Feketepuszta, Törtei vagy Makád ugyan- % olyan közel van a Nemzeti % Színházhoz, a Parlamenthez, '/f a Szépművészeti Múzeumhoz, 'tf mint a Nagykörút, s a nagy- \ világ is épp oly nyitott előt- j tűk, mint bármelyik fényes í város előtt. Dozvald János — A „KÜZDELEM | A SÖTÉTSÉG ELLEN" \ Kedden ünnepélyes díjkiosz- \ fással ért véget a Technika \ Házában a VI. országos bal- í esetelhárítási és munka- j egészségügyi filmfesztivál. ; 1964. legjobb munkavédel\ mi filmjének díját a Ne- ! hézipari Minisztérium „Küz- \ delem a sötétség ellen” című, ; a bányavilagításról szóló film- ! je kapta. rí » t 500 * j új bélyegautomata i A forgalmat gyorsító, a kö,- : zönség kényelmét szolgáló : automatizálást tavaly kezdte i meg nagyobb mértékben a ■ posta. Augusztusban több mint ; ötszáz bélyeg-, képeslap- és : telefonérme árusító gépet szereltek fel a nagy forgalmú postahivatalokban. A posta az idén egyebek között országszerte összesen ötszáz bélyeg- árusító automatát helyez üzembe. „kinyitja” az ajtót Ez most már számára létkérdésnek látszott, mintha mondaná: „Rendben van, az ocsmány ablak miatt pórul jártam, de ez mind semmi, ezt nézzétek meg, majd amikor én megnyomom a gombot. Sokféleképpen lehet, de az mind gyerekjáték ahhoz mérten, ahogy én teszem. Abból tanulni lehet!” De sajnos, elmaradt. A busz vége felé, valami alattomos lélek leste ezt a pillanatot. És amikor a kalauz keze félúton a gomb felé közeledett, gyorsan megnyomta a hátsó jelzőt. Kigyulladt a piros lámpa. a kalauz arcán a tanácstalanságot pillanatnyi rémület váltotta fel és keze a levegőben maradt. Elszontyolodott és mert közben az autóbusz megállt és az ajtó kinyílt, menyasszonyával együtt levánszorgott. Az igazsághoz tartozik az is, hogy csak ö vánszorgoit, a menyasszony nem. Az peckesen, egy kicsit megsértve libegett le a lépcsőn. Körbenéztem. Senki nem mosolygott. Sziillösy Kálmán
