Pest Megyei Hirlap, 1965. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-23 / 45. szám

SPORT MNK-forduló - ismét meglepetésekkel Míg az elmúlt heti fordulóban Péteri kellemes meglepetést oko­zott azzal, hogy a megyei területi bajnokságban szereplő Ceglédber- celt ütötte el a továbbjutástól — , vasárnap Biatorbágy ellen döntet- i lent játszott, s így búcsút vett a ! kupától. Meglepetés volt Mend? Gyömrő elleni nagyarányú győ­zelme is. Eredményér:: Péteri—Biatorbágy 2:2 (1:0) A múlt heti erős eilenfei legyő- . zése kissé elbázakodottá tette a I hazaiakat, Védelmük egyébként is j gyengébben szerepelt mint egy ; héttel előbb. Három akciót kombi- i nált 90 perc alatt Biatorbágy, s ab­ból kettő góllal végződött. Pété- i rí csak 11-essel tudott egyenlíteni, de továbbjutásukhoz már ez is ke­vés volü. Vecsés—Pilis 3:1 (1:0) Az első félidőben csak egyetlen ' említésre méltó esemény történt. | Mintegy 30 méteres szabadrúgással i Vecsés vezetésre telt szert. Pilis a j második félidő elején kiegyenlí- ; tett. Néhány perccel később Kit- 1 rucz becsúszó szerelését szabály- j tálannak minősítette a játékvezető, s ll-est ítélt. Vecsés értékesítette. ! A félidő közepetáján egy szöglet­rúgás után a pilisi kapus a labda alá szaladt (3:1). A vecsési kapus: Bogár, egészen kiválóan védett. Nagy része vah a hazaiak győzel­mében. Pilis ezzel búcsút vett a kupától. Mende—Gyömrő 5:i Három centis hó fogadta a pá­lyára lépő két csapatot. Már az első perc meghozta a hazaiak szá­mára a vezetést. Egy felpattanó labdát Fitos' az elmozdult Varga mellett saját hálójába lőtt. To­vábbra i§ Mende támadott sokkal veszélyesebben és a 23. percben Tóbiás révén növelték előnyüket. A szünet előtti percekben Gudra hagyott ki a másik oldalon két gólhelyzetet. A második félidő további hazad rohamokkal folytatódott. Az első húsz percben Sárost rúgott két gólt, majd ismét Tóbiás volt ered­ményes. Ezután feljött Gyömrő, de szépíteni nem tudott. A hazai csapat meglepően jó já­tékkal rukkolt ki. Nagyszerű össz- játék jellemezte a csapat munká­ját. Mondogatták is a mendei szur­kolók: így kellene mindig játsza- niok! A gyömrői játékosok nagyon gyenge napot fogtak ki. Különösen a védelem, (főleg Fitos) állott gyenge lábon. Végeredményben a győzelem eb- t>en az arányban is teljesen meg­érdemelt. Jó: Fabók (a mezőny legjobb­ja.) Bartos, Tóbiás, Sárosi, Nemet, Illetve Varga II., Varga I., Ceglé­di. Tápiósáp—Abony 2:S Ezzel, sajnos, Sáp is elbúcsú- aott a további kupaküzdelmektől. MONOMIDÉKI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA VII. ÉVFOLYAM. 45. SZÄM 1965. FEBRUAR 23. KEDD Közgyűlési jegyzetek A gyömrői Petőfi is a megerősödött tsz-ek közé került „Kidobtuk a hónunk alól a mankót \" Mezőgazdasági könyvkiállítás Sülyben Tekintettel ama. hogy a február a mezőgazdasági könyvek propagálásának a hónapja, a Tápiósüly és Vidé­ke Körzeti Földművesszövet­kezet a művelődési otthon előterében szombaton délután mezőgazdasági könyvkiállí­tást rendezett. Éne az alka­lomra Sülybe érkezett az ag­rártudományi egyetem ad­junktusa: dr. Bálint Géza, aki nagyszámú közönség előtt tar­totta meg szakszerű előadá­sát. Elöljáróban megjegyezte, azért jött éppen Tápiósülyre, mert a járásban a Virágzó Tsz fizette a legnagyobb mun­kaegységet. Ezután a XVIII. századtól kezdve a mai napig vázolta a mezőgazdasági könyvkiadás fejlődését. Elő­adás után a növénytermesztés és az állattenyésztés iránt ér­deklődő gazdák részére a szakkönyvek kiválogatásában igen hasznos segítséget nyúj­tott. MAI MŰSOR Mozik Gyömrő: Halhatatlan melódiák. Maglód: Kallódó emberek (széles­vásznú). Monor: Elcsábítva és el­hagyatva (szélesvásznú). pilis: Négy lány egy udvarban. Tápió- sftly: Két vasárnap. Üllő: Ha egy­szer 20 év múlva (szélesvásznú). Elkészüli a gyömrői Petőfi Tsz számvetése is az elmúlt évi gazdálkodásáról; a tagok ! megvitatták, s jóváhagyták I azt a szombati közgyűlésen. Az 1962-eis évet még mérleg- í hiánnyal zárták, tavaly 15 j vagon tálka r m áínyhiány uk ! volt. Az idén már sem a pénz­ügyi, sem a iakarmánymérleg nem mutat hiányt, a tsz be­lépett a jól gazdálkodó, meg- | szilárdult közös gazdaságok ; sorába. Az osztalék, ami a borííé- . kokba, a munkaegységekre | jutott, nem látványos összeg. Ám a fölhasznált mu'n.kaegy- ; eégek száma igen alacsony (egy holdra tíz jut), s ez azt | mutatja, hogy a munkák zö- \ mét nem munkaegyséigre, ha- j nem készpénzért vagy része­sedésért végezték. Ez a sokféle bérezés í a jövedelmek aránytalanságát : idézte elő, s emiatt a csak : munkaegységre dolgozók kö­rében elégedetlenség tapasz- | tolható. A tsz-vezetőség fon- ! tos feladatának tekinti az ! egységes•, arányos bérezési j rendszer megteremtését, hogy I még zavartalanabb legyen, a ! munkáik menete, jobb a han- ; gúlát, eredményesebb a gaz- i dá lkod ás. A törekvéssel, a lelkesedés­sel nem volt baj tavaly sem: ismeretes, hogy csaknem min- den kampányban elsőként vé­geztek a gryömiőiek. Időben elvégeztek minden munkát, teljesítették a bevételi ter­veket, a mérleg is egyensúly- ! ban van, miért alacsony még- I is a munkaegység értéke? í Legfőképpen azért, mert drá­gán termelnek. A beszámoló elemezte ugyan az egyes ter- j mékek önköltségének alakulá­sát, de Hayth Ferenc tstz-el- nök igen fontos teendőként i mondotta: állandóan figyel- | mink kefll a termelési költsé- i geh alakulásét, olcsóbban kell termelnünk. ! Jakab Sándor, a Járási párt­bizottság mezőgazdasági osz­tályának vezetője is azt mon­dotta: — Igazuk van azoknak, akik szerint a mostani jövedelem nem elég. Hogy a jövedelem emelkedjék, cáhhoz lefele kell szorítani a termelés költségeit. Az ellenőrző bizottság se azt nézegesse csupán, hogy hány hagyma van a Jwlis néni szatyrában; haném figyelje a jövedelmezőség alakulását, a munkafegyelem betartását, a gépek ésstzerű kihasználását. Észrevétbelezzen, tegyen hasz­nos, okos javaslatokat... §r# -r­A vitában sokszor került szóba az ellenőrző bizottság tevékenysége, formális műkö­dése. Bár a megítélése nem voütt egyöntetű, mégis azok­nak kell igazat adni, akik ke­vesellték azt a munkát, ame­lyet a bizottság Végzett. s joggal kifogásolták, hogy olyan ember a bizottság vezetője, aki csak félig-meddig tartozik a szövetkezethez (éjjeliőr a TÜZÉP-telepen). Elhatároz­ták, hogy a tervtárgyaló köz­gyűlésen erre is pontot tesz­nek: napirendre tűzik az el­lenőrző bizottság újjászerve­zését. Szintén a tervtárgyalló köz­gyűlésen akarnak választ kapni a tagok a közös sertéstelep működésével kapcsolatos problémáikra is. Sokan felve­tették, hogy nem látnak tisz­tán ebbén az ügyben, s úgy érzik, a sertéstenyésztésnek ez a formája nem eléggé kifi­zetődő a tsz részére. A tisztá­zás feltétlenül hasznos lesz és időszerű. Ezzel is kevesebb akadálya lesz a jó munkához elengedhetetlenül szükséges zavartalan, alkotó légkör meg­teremtésének. A legfőbb ehhez megvan: a tagság és a vezetőség kölcsö­nösen bízik egymásban, meg­becsülik, segítik egymást. Kell is, mert ez az év nem lesz könnyű. Ez az első esztendő ugyanis 1949, az alakulás, óta, amikor állami dotáció nél­kül, saját erejükre, embersé­gükre utalva kell dolgozatok. Adámka Jámas, a tsz párt- titkára így fogalmazta ezt meg. nagyon érzékletesen, na­gyon találóan: „kidobtuk a hónunk alól a mankátf’ Mankó nélküli első lépésü­ket féltő szeretettel figyeli as egész község népe. (r. b.) Farsang végi hajrá Karnevál itt. Lantétól olt. Larne\ál mindenütt Szombaton este farsangi nagyüzem. volt Gyomron, Egy­szerre négy helyen is állt a bál. A FALUSI ISKOLÁBAN több mint kétszáz vendég vett részt a hagyományos farsangi bálön. Az elmúlt évekhez hasonlóan, most is megrendezték a jelmezver­senyt. A sok szép jelmez közül bizony nehéz volt ki­választani a legszebbet. így aztán a tervezett öt díj he­lyett tizenegyet osztottak ki. Az első Szászik László lett kártya-, a második pedig Füs­tös Anikó elemlámpa-öltö- zékben. A KIOSZ helyiségében mint­egy 100—120 vendég gyűlt össze a farsangi mulatságra. Jöttek Maglódról, Ecserről, sőt még Úriból is. Suha Gyu­la zenekara húzta a talpalá- valót. A résztvevőknek na­gyon tetszettek Magócsi La­jos dalai is. A JÁRÁSI MŰVELŐDÉSI HÁZ szombat esti tánca is jól sikerült. A házi zene­kar szolgáltatta a muzsikát, A HALÁSZKERTBEN az önkéntes rendőrök tartottak farsangi mulatságot. A mint­egy száz vendég Gáspár Károly muzsikájára táncol­hatott, ■k BÉNYÉN a művelődési ott­honban tartott az iskola szü­lői munkaközössége farsangi jelmezbált. A sok-sok szép jelmez közül bizony nehéz volt kiválasztani a zsűrinek a legszebbet. A bálon mu­tatkozott be egyébként a KISZ új zenekara. A MONORI JÓZSEF AT­TILA GIMNÁZIUM hagyo­mányos farsangi báljára még talán soha nem jöttek össze ennyien, mint szombat este. ! Az ebédlőben, de még a I zsibongóban is ropták a tán- j cot a meghívottak az Ezüst ; Csillag zenekar iViuzsi kajára. j Nagy sikere volt az éjféli tombolának is. amelyen a fő díj egy orkánkabát volt. A bálon sok tavaly, vagy az­előtt végzett diák vett részt. A táncolók között ott lát­tuk Mogyoróssy Ilonát, Zát- rok Károlyt, Gál Ferencet, Palkovics Zsuzsát, Csömör Esztert, Tóth Zsuzsát, Har- mathy Beát és még sok-sok „ismerőst”. ★ A SÜLYI MŰVELŐDÉSI HÁZBAN az óvodásgyerme­kek karneválestje és a fia­talok tánccsoportjának be­mutatkozása iránt nagy ér­deklődés nyilvánult meg. T eleki József né vezető óvó­nő nagy rátermettséggel és kiváló humorérzékkel konfe­rálta be az óvodások egyes müsorszámait. Dinnyés Ferike kedves be­vezetője után azonnal színre lépett az est egyik legsike­resebb szereplője, Sós Lacika. Bár mindössze csak ötéves le­gényke, Lacika nem tudja mi az a lámpaláz. Lényéből a természetes derű árad. A | nézők ötször is visszatap- solták kedvencüket. Meg kell emlékezni a KISZ és az ifjúsági klub most ala­kult tánc- és színjátszó cso­portjáról is. A művelődési ház igazgatója három hely­ről: Sápról, Sülyből és Szől- lősről szemelte ki a szép, tizenöt-tizenhat éves leány o- Icat. Valamennyien szívesen jöttek erre a bemutatóra és mondjuk meg mindjárt, hogy megállták helyüket! (Gér—Krátky) Mi újság Bányán, Káván? Mától Pilisen játsszák a Négy lány egy udvarban című magyar fil­met, amelynek egyik jele netét mutatja be képünk. Jól halad a műtrágyázás a bényei Népfront Tsz-ben. Ed­dig 225 hold gabonát fejtrá­gyáztak. Naponta 25—30 asz- szony végezte ezt a munkát. — Február végéig befejezik a szerves trágya kihordását is. üt erőgép, a tsz gépkocsija és i lovasfogatok végzik ezt a munkát. — Jól jövedelmez a nyúltenyésztés a tsz-ben. A tavalyi 45 anyával szemben az idén százat állítottak be. Har­minc forintért viszi el a nyúl­nak kilóját a gyógyszerkisér- leti intézet. ★ Megkezdődött az anyajuhok ellése a kávai Haladás Tsz- ben. Eddig száz kisbárány lá­tott napvilágot. Sajnos az elő­készítés nem volt megfelelő. az anyák nem kapták meg azt a takarmánymennyiséget, dmi kellett volna. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy eddig el­hullott hat anya és tíz kisbá­rány és tíz vetélés is történt. Kis üzem - kis verseny? Legyen élőbb, mozgalmasabb a felszabadulási munkaverseny a Maglód! Gépgyárban Pillanatkép a csapágyműhelyböl Nap nap után olvashatunk azokról a nagyszerű eredmé­nyekről az újságok hasábjain, amelyeket a felszabadulási munkaversenyben értek el ed­dig üzemeink. Járásunk egyik legnagyobb üzemében, a Mag- lódi Gépgyárban Mazur Jó­zsef szb-titkárt kerestük fel kérdéseinkkel. A válaszok bár pozitívak, mégsem lehe­tünk teljes mértékben elé­gedettek, mert úgy gondol­juk, hogy eilöl az üzemtől több is telne. A felszabadulási munka- vérsenyben a lakatosműhely három brigádja vesz részt és a forgácsolók szocialista cí­mért küzdő brigádja nevezett be ebbe a versenybe is. Fő célkitűzés a termelékenység emelése és az önköltség csök­kentése. Mivel a rajt febru­ár 15-én volt, a munkaver­senynek lemérhető eredmé­nye még nincs. A végértéke­lés április 4-én lesz, addig azonban dekádonként is ismertetik az eredményeket, hogy a dolgozók láthassák, hol kell még javítani. Ez eddig a pozitívum. Nem lehetünk elégedettek viszont, mert vannak olyan műhelyek, amelyek egyáltalán nem ne­veztek be. Ami sok üzemben megtörtént — a munkások egyéni felajánlásokat is tet­tek — itt teljesen hiányzik. Nem neveztek be a verseny­be a csapágyműhely tagjai. Pedig itt is csupa szorgalmas ember dolgozik. Állandóan versenyben állnak az idővel, a percekkel, másodpercek­kel. Ügy érezzük, hogy szer­vezett munkaversenyben szebb eredményeket értek volna el. Van egy régi magyar köz­mondás, amelyet bizonyára sokan ismernek: Jobb későn, mint soha. Helyes volna, ha ezt a szak- szervezeti vezetők megszív­lelnék és még tovább széle­sítenék a versenyt. Ilyen esetben egyetlen hónap ered­ményei is sokat nyomnának a latban! Szöveg: Gyarmati Kép: Tóth Tehenek a tilosban Kovács Dánielné Nyáregy­háza, Kossuth-telep 64. alatti lakost 200 forintra bírságol­ták, meg, mert a Gödöllői Állami Erdőgazdaság kétéves fenyvesében legeltette két te­henét, borjakkal együtt ét birkáját. Szabálytalan fuvarok miatt (nem adott vállalatveze­tői felmentési nyilatkozatot a gépkocsivezetőnek és több al­kalommal túllépték a körzet­határt) 500 forintra bírságol­ták Tabányi Jánost, az ecseri Törekvő Tsz elnökét. Gyalog Amikor felszáll­tunk a buszra, még nem is sejtet­tük, hogy az ifjú­ság ismét bebi­zonyítja: nem is olyan puháiz a mai fiatalok. Idő­sebbekkel és fiatal ipari tanulókkal volt tele a kocsi. Természetesen a már kialakult ülésrend dominált akkor este is. A fiatalok egymás mellett ültek zsi­bongva, kevés ki­vétellel az öregek­nek is jutott ülő­hely, ők is közel voltak egymáshoz és beszélgettek halkan. Az egyen­letesen zümmögő motor azonban Péteri és Monor között mintha megbolondult vol­na. Vadul felbő­gött és a fogaske­rekek csikorgása minden zajt el­nyomott. A kocsi- menetrend megállt. A hirte­len csendben lehe­tett hallani, hogy néhány idősebb arról beszél, hogy a meghajtóműnél van a hiba. De szakértelem te­kintetében a fiata­lok se maradtak le. — Srácok! Be- krepált a taliga — süvített át a ko­csin egy éles hang. — Ne törődj ve­le! Majd megja­vítják, azért fize­tik őket — kont­rázott a másik. — Kérem! Aki közel lakik vagy sürgős dolga van, induljon el gyalog — szólt hátra a vezető. — Nem tu­dom, mikor ka­punk mentesítő kocsit. Az utasoknak csaknem a fele megmozdult. Nemcsak a Péte­riek, hanem több gyömrői utas is szerint gyalog vágott ne­ki az éjszakának. Mondani sem kell talán, hogy a fia­talok ilt is a ne­hezét választották. Vállalták, hogy a kényelmetlen, hi­deg bőrüléseken töltenek el esetleg másfél-két órát. Véleményüket a gyalogoló utasok­ról nem is rejtet­ték véka alá. Ki merné ezek- után azt mondani, hogy ez az ifjúság puha? Meg azt, hogy nem mer nyíltan véleményt mondani? Kelle­mes, nyílt modo­rukról az győző­dött meg igazán, akit menet köz­ben vett fel a mentesítő busz. Együttérzésüket kacagással fejez­ték ki. Ami he­lyenként a röhej- re emlékeztetett. (-is-)

Next

/
Thumbnails
Contents