Pest Megyei Hirlap, 1965. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-21 / 44. szám

200 mázsa dohány=300 ezer forint (Tudósítónktól) A jászberényi dohánybevál­tónál hallottam, hogy a kör­zet legjobb dohánytermelő brigádja Tápióbicskén dol­gozik. Amikor reggel hét órakor bekopogtam a do­hánytermelő brigádhoz, már huszonhatan ültek az aszta­loknál. Fényes András, a brigád vezetője, aki immár hatvan éve „dohányban” dolgozik, éppen Jászberénybe készült. Katonás rendben sorakoztak az autón a bálákba rakott, simított levelek. Ez lesz az idén a hatodik fuvar. Eddig kétszáz mázsa füstölni valót vittek be, amiért 300 ezer fo­rintot kaptak. Ehhez még az í idén ötven mázsát szállítanak ' a fermentáló üzemnek. (pápai) A NAGYKÁTAI JÁRÁS részére ii. Évfolyam, 14. szAm 1965. február 21, vasárnap Ezt a játszmát a kókai Szekeres Erzsiké nyerte meg-I- + A hét végére ismét fehérbe öltözött Nagykáta és környéke (Fbto: Pilisi—László—Deregán) Megjegyzés egy tsz-en belüli vitához: Lehet szó 15 forintos előlegről, de nem az államkassza terhére! Fotóriportereink jelentik Mint már hírül adtuk, a gimnázium termében tartották meg a járás általános iskolái a felszabadulás évfordulója tiszteletére rendezett orosz nyelvi versenyüket. Tizenhét hetedikes és nyolcadikos diák versenyzett egymással. Két kókai diák, Balovai Mária és Bóka János lett a győz­tes. Képünk a szentmártonkátai Karai Juliskát ábrázolja ,\j A tápiószentmártoni Üttörő % Tsz tagjai között az utóbbi he- ^ tekben olyan hangulat alakult f ki, hogy ebben az évben „csak $ akkor dolgozunk, ha a vezető- 4, ség biztosítja a tizenöt forintos munkaegység előleget.” ■ önmagában ez az igény nem ■ rossz, mert azt mutatja, hogy ? a tagság a tsz~ben is jobban 3 akar élni, többet akar keresni. í Valójában a tsz-tagsága jobb sorsot is érdemel, mint ami- • lyent az elmúlt két gazdasági ' év biztosított részére. A mun- j kaegységenkénti 15 forintos ; előleg nem mondható túlzott ' követelménynek, hiszen a járásban már több olyan tsz van, amely évek óta 20 forint előleget is fizet. ' Eddig rendjén volna az ügy, a ■ hiba ott kezdődik, hogy azok f, az emberek, akik a 15 forintos előlegezésre irányuló hangula­tot szítják, súlyos felelőtlensé­get követnek el, midőn a ta­gok között elhallgatják azokat az alapvető tényezőket, me­lyektől a munkaegység előleg mértéke valójában függ. Az Úttörő Tsz tagsága iránti felelősségérzet diktálja, hogy ezúton is utaljunk arra a jár­ható útra, melyen a tagság el­juthat jogos igényének kielégí­téséhez. Hogy tud-e 15 forintos előleget fizetni az Üttörő Tsz, Ugyancsak a gimnázium volt a színhelye a járás legjobb úttörő sakkozói és asztaliteniszezői versenyének. Képün­kön Molnár Erika tápióbicskei úttörő véd ki egy veszé­lyes lecsapást •zigorúan a tsz — szerin­tünk nagy — lehetőségei­nek kiaknázásától, a ter­meléstől, a gazdaságos­ságtól függ. Ennek feltétele a reális alapo­kon nyugvó üzem terv, s annak következetes megvalósítása. A megvalósítás alapvetően a tag­ság és a vezetőség szoros együttműködésétől függ. Hibás az a híresztelés, mely csak a vezetőségtől várja a 15 forintos előleg előteremtését. Kétség­telen az, hogy nagy szerepet játszik ebben a vezetőség, de nélkülözhetetlen, hogy a tag­ság is tevékenyen részt vegyen a szövetkezet munkájában. E szövetkezetben már fizet­tek 15 forint előleget. De nem a múlt évben. S ennek oka a rossz gazdálkodásban keresen­dő. S a rossz gazdálkodásban talán éppen azok a luda­sak, akik most a leghango­sabban követelik a na­gyobb előleget. Ezzel a tsz új vezetőinek a helyzetét is nehezítik. Az Út­törő Tsz-ben sem szabad elfe­,Ha pénzt kínáltak volna érte, akkor el se jövök.. Jól sikerült a véradónap Nagykátán A CSALÓ FOTOGRÁFUS Bűnvádi eljárás indult csa­lás bűntette miatt Szentand- rási István kókai „fotográ­fus” ellen. Szentandrási a múlt év októberében megjelent Pálfi Györgyné lakásán, Tá- piószelén, ahol fényképnagyí­tást vállalt. Mindjárt elő­leget is kért, 120 forintot. Egy hónapra rá ismét tisz­teletét tette, egyelőre csak ígérettel, miszerint a ké­pek karácsonyra egész biz­tos elkészülnek. Viszont to­vábbi előlegként újabb ösz- szeget, ezúttal 200 forintot vett fel. A képek mind a mai napig nem készültek el. A fotográ­fus az üzletre alighanem — ráfizet. (Tudósítónktól) A ház sok-sok téglából épül fel. Az ország vérigénye jelen­leg 140 ezer liter. A nagy- kátai önkéntes véradók 70 liter vért adtak. Ha a két számot durván összehason­lítjuk, talán az utóbbi ke­vésnek tűnik. S mégis azt mondhatjuk, hogy ez sok, na­gyon sok., a nagykátaiak ki­tettek magukért, becsülettel helytálltak. Akik a nagykátai gimná­zium környékén jártak a véradónapon, talán azt hi­hették volna, hogy ott vala­milyen ünnepély van. Fér­fiak és nők, kisebb-nagyobb csoportokban, ünneplő ruhá­ban mentek véradásra. Leg­többen a háziipari szövetke­zettől, a Nemzeti Bankból, a földművesszövetkezettől. Kü­lön ki kell emelnünk az 1. számú általános iskola tanu­lóit, s vezetőjüket, Terék Ár- pádné tanárnőt. Százhét vér­adót mozgósítottak. A gim­názium pedig, a nevelők és tanulók egyaránt mindent megtettek, hogy a lebonyolí­tás zökkenőmentes legyen. Sőt, ők maguk is felajánlot­ták segítségüket. Éppen a gimnázium lehet büszke arra, hogy köztük van Pintácsi Pál tanár, a „veterán” véradó, aki ez al­kalommal adott tizennegyed­szer véld. Viszont a két gim­nazista lány, Vörös Erzsébet és Gulyás Ilona most volt először véradáson. Ök, utána egy kis büszkeséggel vegyül­tek el társaik között, köpe­nyükön ott díszlett az önkén­tes vémdók jelvénye. Fülöp Istvánná, aki má­sodszori véradó, a háziipari szövetkezet tagja, ezt mond­ta: — A betegek megsegítésére gondolok, s minden évben rendszeresen , jövök, amíg csak tehetem. Egy kis csoport — míg sor­ra kerülnek —, a várakozási időt halk beszélgetéssel töl­tötte. Mielőtt bármit is kér­dezhettünk volna, megütötte fülünket egy mondat, mely így hangzott: — Ha pénzt ígérnének, ak- kor{ el sem jönnék ... Ehhez nincs mit hozzáfűz­nünk. Iványi Judit A Ki mit tnd? döntőben Két helyen bonyolítják le a Ki mit tud? megyei dön­tőjét. Ma délelőtt Ürömben lép fel Vekety Erzsébet, a tá- piószecsői honvédség szava- lója. Jövő vasárnap pedig Bagra utazik a járási művev lödési ház tánccsoportja, a gimnázium tánccsoportja, a szecsői honvédség gitáregyüt­tese és Gulyás István tánc- dalénekesünk. Szereplésükről, eredményük­ről ólvásöinRát tájékoztatjuk majd. SPORT Tápióssevső—Farnttfs 3:4 (2:2) Megkezdődtek az ez évi MNK-küzdelmek. Szecsőn hű­vös, szeles idő fogadta a pá­lyára lépő csapatokat. Tápió- szecső: Ofella — Gál — Kiss I. — Kiss J. — Juhos — Boj­tár — Úri — Tóth F. — Dósa — Mokos — Gáspár. Kezdetben csapkodó játék jellemezte mindkét csapatot. Látszott az idény eleji for­ma. Az első két gólt Farmos szerezte, majd Gáspár szé­pített. Szecső mintha feltá­madt volna. Gyorsan szőtte támadásait. A félidő befeje­zése előtt Szecső tizenegyes­ből egyenlített. Fordulás után újból Farmos ért el két gólt, majd Gáspár beállítot­ta a végeredményt. A vereség ellenére a szecsői védelmet dicsérhetjük. Tóth Ferenc — Farsangi álarcosbált ren­deztek a szecsői úttörők és kisdobosok az új iskola tá­gas termében. A három leg­ötletesebb jelmezt bemutató úttörő részt vesz a járási bá­lon. XNXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX\XXXXX\XXXXXXXXXXXXXXX\XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX CHMELY ÖDÖN: Nagykátai turista a nagyvilágban II. Az a bizonyos egyschiHinges automata 5 Nos, az (ipácazárda után mt < következett? Hát ké­j rém a városnézés, az üz­letek. Bécsnek van egy fé­1 nyes, hatalmas, vásárlásra ^ csábító útja, a Máriahilfer­í strasse. A strasse elején í valahol a Schönnbrunn £ közelében egy pár olasz £ cipő 104 schilling, közepén í ugyanannak a gyárnak f ugyanaz a cipője 180 schil­^ ling, a Ringre torkolló üz­^ letekben pedig 280 schil­ling. Villamoson utazhatunk % kettő, három, sőt négy % schillingért is, a forgalom­ig tói függően. Bécsben sok ^ magyar szót lehet hallani, ^ különösen a Stephanplat­£ zon. Szemben a nagy dóm­£ mai vitatkozó magyarok. í Szintén turisták. A trazisz­j toros rádió, az orkánkabát, % a kesztyűk, a sálak, a vil­2 lanyborotva ára felett vi­(j tatkoznak. Délután a Práterben an- $ dalgunk. Lényegében a mi $ Vidám Parkunkhoz hason­^ lit, csak egy kicsit drá­^ gább, csak egy kicsit fur­^ csább és — borzalmasabb. £ A Práter igazi kincse, éke ^ a Riesenrad, azaz az óriás­£ kerék. Tíz percig lehet 2 fenn tartózkodni. Legma­Í gasab pontjáról belátni egész Bécset, a Dunát, a belvárosban kanyargó Du- na-kanálist, a bécsi erdő hegyeit. Lenyűgöző ez a látvány. A nagy Duna jobb partján modern bér­házak tömege. Gyorsan le­telik a tíz perc, és mi húsz schillinggel könnyebben távozunk. A Prátcrbdl megszám­lálhatatlan sok a kisven­déglő. Az utakat szegélye­ző árnyas fák alatt sehol egy pad, ahol megpihen­hetnénk, mert az élelmes tulaj eltüntette azt. így kénytelenek vagyunk va­lamelyik étteremben meg­pihenni. Oda kanyarodunk be, ahol a következő csá­bító felírás olvasható: Gu­lasch, s alatta az ára: 5 schilling. Nosza, gyorsan egy rendelést! Egy perc múlva mosolyogva hozzák rajongásig szeretett étele­met, a gulyást. De csalódás ér, ugyanis közönséges marhapörköltet kapunk, garnírung nélkül. A mo­solygós pincér hajlongva teszi asztalunkra a szám­lát: 36 schilling. Elhűlve próbáljuk magyarázni, hogy mi öt schillinget lát­tunk kiírva. — Oh, — mondja határ­talan eleganciával, kedves modorral, bécsi dialektus­sal —, önök nem Gulasch Suppet, hanem Gulascht kértek. Csak a Suppe öt schilling, ez, amit önök esznek, ez — harminchat. Mikor kijövünk, a táb­lán hiába keressük a „Sup­pe” szót, nem találjuk se­hol. Hogy miért borzalma­sabb a Práter a mi Vidám Parkunknál? Egyszerű a magyarázat. Sehol a vilá­gon nincs egy rakáson ennyi szellem- és sárkány­vasút, mint itt. Bejárataik­nál lochnessi szörnyként sárkányfejek tátonganak, farkak csapkodnak — ter­mészetesen műanyagból — s a kétszemélyes robo­gókra ülőkre több méter átmérőjű iszonyatos pókok zuhannak. Kígyók akarnak megmarni szúrós, kétágú nyelvükkel, halál sújt fe­lénk kaszával. A kanyar­ban sárkány ofcód tüzet... Még a bátor emberek is szívdobogva szállnak ki a robogóból. SzereHtSe, hogy szem­ben megpihenhetünk egy játékbarlangban, ahol minden automata és gomb­nyomásra működik. Itt az­tán Bécs legszebb hölgyei­ben gyönyörködhetünk automatánként egy schil­lingért. Az automatára ugyan ki van írva, hogy „Jugend verboten”, azaz fiataloknak tilos, de íme a schilling bedobása után az automata kémlelőjén meg­jelenik az első bájos szőke fürtű bécsi hölgy, oh, bo­csánat — anyaszűzmezte- lenül. S jönnek a kis Osztrák gyerekek. Bedobják az egy schillinget. Ör sehol nincs a közelben, s ök élvezik a látványt. (Folytatjuk) lejteni azt a szabályt, hogy munkaegység érték az emberi munkával megtermelt értékből jön létre. A munkaegység elő­leg nagyságát az határozza meg, hogy milyen reális üzem­tervet dolgoznak ki, és emel­nek törvénnyé a szövetkezet közgyűlésen. A továbbiakban pedig a vezetőség és a tagság jól összehangolt munkájától függ, hogy a terv célkitűzé­seit hogyan teljesítik. Arra - volt már példa egyes tsz-ek- ben, hogy a „fog a ceruza" elve alapján irreális terveket készítettek a magasabb mun­kaegység előleg kedvéért. Ezek a tsz-ek aztán év vé­gén súlyosan csalódtak, s nem egy, még évek múlva is érzi hatását. Arra egyáltalán nincs mód, lehetőség, hogy az államkasz- szából biztosítsuk a kívánt elő­leg kifizetését. Véleményünk szerint az Üttörő Tsz tagságá­nak jó ízlése, erkölcsi szemlé­lete kifejlődött annyira, hogy ezzel az élősdi szemlélettel nem azonosítja magát. Az üres szavak ellen fogjon össze a pártszervezet a tsz-vezetőségé- vel, és támaszkodjanak a szö­vetkezet legöntudatosabb tag­jaim. Alakítsák ki azt a köz­hangulatot, hogy a munkaegy­ség előleg nagysága tőlük, va- lamennyiöktől, vezetőktől, ta­goktól, az általuk kidolgozott, jóváhagyott üzemtervtől, an­nak végrehajtásától függ. <—) A község vezetői jól sáfárkodtak... A Tápiószelei Községi Ta­nács a Hazafias Népfronttal együtt ülést tartott, melyen a végrehajtó bizottság be­számolt a múlt évi költség- vetésről. Az együttes ülés megelégedéssel vette tudo­másul ezt, és megállapítot­ta, hogy az elenyésző hiá­nyosságoktól eltekintve a köz­ség vezetői jól sáfárkodtak a rájuk bízott pénzzel.

Next

/
Thumbnails
Contents