Pest Megyei Hirlap, 1965. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-21 / 44. szám

10 ""&Cúiap 1965. FEBRUAR 21, VASÄRNAP VOLÁNNÁL I Megvalósul egy határozat: ' VIDÉKRE KÖLTÖZIK A KUTATÓ INTÉZET Foto: Kotroczo a korszerű követelményeknek megfelelően folyik. A fővá­rosban még mostoha körül­mények között, eredetileg más-más rendeltetésű épület­ben folyik a kutatómunka. Herceghalmon viszont sokkal jobb feltételek mellett dol­gozhatnak majd a kutatók. Az egymástól különálló épü­leteket fedett folyosókkal kö­tik össze, a kisebb pavilonok­ban rendezik be a szaporo­dás, biológiai és az állatéletta­ni kutatás laboratóriumait. Itt már olyan vizsgálatokra is mód nyílik, amit az inté­zet jelenleg még nem tud el­végezni. Pestről tehát 1960- ban költözik Herceghalomra az Állattenyésztési Kutató In­tézet TV-JATEK ES VALOSAG A „banánpióca" regénye Per az UFCO ellen - A „zöld pápa" nyer •• •• r H fl •• •• •• Közös cei - közös úgy A demokratikus útra lépett és monopóliumok hatalmát megnyirbáló Árbanz-kormány a guatemalaiak nagy többsé­gének támoigatását élvezte. Ezért is buktak meg sorra a United Fruit és a CIA ame­rikai kémügynökség által ki­agyalt összeesküvések. Elha­tározták, hogy H on d urasból indítanak agressziót Guate­mala ellen. Az UFCO bostoni központjában kiagyalt táma­dásnak ezúttal csak néhány jellemző epizódját elevenítjük dokumentumok alapján — bi­zonyítva a United Fruit kez­deményező szerepét ebben a mocskos ügyben. Miguel Idigoras Fuentes ké­sőbb (1958-tól az őt elmozdí­tó 1963-as puccsig) Guatemala elnöke, az Arbenz megbukta­tását célzó támadás egyik ve­zérbábuja egyik könyvében ezt írta 1954 elején sál vadőr i emigrációs napjairól: „A United Fruit Company volt képviselője, Walter Turn- bull úr látogatott meg egyik nap két gentlemennel, akik a CIA beosztottjaiként mutat­koztak be. Azt mondották, hogy népszerű vagyok Guate­malában és segítenek nekem Arbenz megdöntésében. Meg­kérdeztem természetesen, mi­lyen feltételekhez kötik segít­ségüket ... A többi között meg kellett ígérnem: kedvezmény­ben részesítem a United Fruit társaságot, valamint az Ame- rilcai Nemzetközi Vasutak kö­zép-amerikai vállalatait; fel­oszlatom a vasutasszakszerve­zeteket; szilárd, diktatórikus kormányt alakítok... Ki kel­lett fizetnem a vállalkozásba fektetett minden centet. A magam részéről elfogadhatat­lannak találtam a feltétele­ket.” Úgy látszik, Idigoras Fuen- tes csak a vállalkozás költsé­geinek visszatérítését kifogá­solta, mert a salvadori—hon- durasi határon „Pacto de Ca­balleros”, vagyis „megállapo­dás adott szóra” született köz­te és Armas ezredes, a Hon- durasban gyülekező agresszáós zsoldossereg parancsnoka kö­zött. Armas zsoldosait Hondurasban a United Fruit egyik ültetvényén képezték ki, egy másikon pedig a CIA épí­tett repülőteret. Az akcióért Frank Wisner, a CIA helyet­tes tervügyi igazgatója felelt, de Eisenhower akkori elnök hozzájárulásáért a két Dulles- fivér — Foster Dulles kül­ügyminiszter és Allan Dulles, a CIA főnöke — kilincselt a Fehér Házban. A United Fruit vezetői ugyanis bomba ve tő re­pülőgépek bevetését is sürget­ték — a CIA, illetve az US Air Force állományából. Néhány nappal az 1954 jú­niusában Guatemala ellen in­dított agresszió előtt a wa­shingtoni Fehér Házban reg­geli után Eisenhowerrel ta- hácskozott a két Dulles-fivér, a vezérkar képviselői és a CIA funkcionáriusai jelenlété­ben. — Biztosak a sikerben? — kérdezte tőlük Eisenhower, majd miután igenlő válaszd; kapott, megjegyezte: — Kész vagyok megtenni minden szükséges lépést az ügy sikere érdekében. Eisenhower ezt kilenc évvel később ismerte be nyilváno­san — s ezzel mint az USA egykori elnöke az amerikai imperializmus egyik legszé­gyenletesebb agresszióját, az egész világ előtt magáénak vallotta. A CIA egyetlen éjszakára tervezte az Arbenz-kormány megdöntését John Parrifoy amerikai nagykövet (akit egyébként a United Fruittal való közismert kapcsolatai ré­vén UFCO-diplomatának is neveztek), 1954. június 18-án Guatemala Cityben jó kedvvel mondta beosztottainak: „Fiúk, holnap ilyenkor nagy mulat­ságot rendezünk!” A hondurasi területről Guatemala földjére lépett Ar- mas-zsoldosok azonban ólom­lábakkal jártak, a CIA P—47 típusú gépei közül egyet Le­lőttek, egyet eltaláltak, ami­kor Guatemala Cityt bombáz­ták. Eisenhower nyomban hozzájárulását adta újabb amerikai repülőgépek beveté­séhez — miközben Cabot Lodge amerikai küldött a Biz­tonsági Tanács ülésén a leg­képtelenebb hazugságokat agyalta ki a szabadságáért küzdő Guatemala ellen. Ar­benz csak a tizenkettedik na­pon adta fel a harcot... Diaz ezredes juntája vette át a hatalmat, de másnap Monzon gépfegyverrel lelőtte őt, s maga lépett a junta élé­re. Armas pedig a harmadik napon az amerikai nagykövet repülőgépén érkezett Guate­mala Citybe, s a United Fruit bizalmából hamarosan Guate­mala elnöke lett. A lakosság 70 százalékát — az írástudat­lan parasztokat és indiánokat — megfosztották választójo­guktól. A United Fruit és a nagybirtokosok visszakapták ' földjeiket, feloszlatták a szak- ■ szervezeteket. Vagyis minden j úgy történt, ahogyan az UFCO i és a CIA megbízottai Idigoras - Fuentostól kérték, s aki Ar- j mas 1957-ben történt meggyil- j kolása után foglalta el Guate- ! mala elnöki székét — a Uni- ; ted Fruit bizalmából. ; A múlt század vége óta e f recept szerint uralkodik Kö-; zép-Amerikában a ma már 500 í millió dolláros tőkével, 3 mil-J lió hold földdel, 2400 kilo-; méter vasúttal, csaknem százj gyümölcsszállító teherhajóval ^ és minden élő fölötti hata- í lommal rendelkező • „banán- ; pióca”, s vele együtt az Egye- \ sült Államok. \ í Pedig — éppen Guatemala J elleni agresszió után, hogy; lecsendesítsék a United Fruit ellen szerte Amerikában fel- J lángolt tiltakozásokat — az J Egyesült Államokban még / pert is indítottak a min- i megkövetelnék az üzemi-tár­sadalmi bíróság beavatkozását, elsimítanak: „humanizmusra” és „emberségre” hivatkoznak olyanokkal szemben, akik nyil­vánvalóan kárt okoztak és a büntetlenség csak ösztönzi őket további, hasonló cselek­ményekre. Egyesek pedig a már erősen fellazult normák megvizsgálását kerülgetik, mert azt úgymond, „kényel­metlen” bolygatni. Mi sem áll távolabb tőlünk, mint az az olyan eltorzított felfogás, amely az olykor nél­külözhetetlen adminisztratív intézkedéseket nem párosítja a szervezés felvilágosítás de­mokratikus módszereivel. Az nagyon lényeges, hogy a ne­velésnek és a jobb gazdasági irányításnak egyetlen lehető­ségét se hagyjuk figyelmen kívül. Az ellenvetések között nem­egyszer azt is halljuk: a tö­megszervezetnek megvan a maga önálló arculata, elhatá­rolható tevékenységi köre, amit nem szabad „elmosni” azzal, hogy mindegyik ugyan­azzal a kérdéssel foglalkozik, hiszen ez végül is elszürkülés- hez és sablonhoz vezetne. ARRA AZONBAN igenis szükség van, hogy minden emberhez: öreghez és fiatal­hoz, nőhöz és férfihez — kö­zelebb kerüljenek azok a gazdasági problémák, amelyek közvetve vagy közvetlenül az ő létérdekeivel is összefügg­nek. Csak az ilyen felismeré­sek teremthetnek helyes íté­lőképességű közvéleményt, amely aztán nemcsak helyes­li, de meg is követeli mind a vezetőktől, mind saját sorai­ban a munka jobb szervezését, az egyéni kötelességek mara­déktalan elvégzését. Az csak természetes, hogy más síkon és más összefüggésen keresz­tül közelíti ezt meg a KISZ, a szakszervezet, vagy a nőszö­vetség — miközben e’látia egyéb természetű, sajátos fel­adatait, de a tömegnevelés alapvető feladata most is, a jövőben is a legfontosabb tár­sadalmi, nemzeti érdekek szol­gálata. Az 1965. évi tervből mindenkinek fel kell ismernie a maga tennivalóit, hogy együttesen dolgozhassunk a végrehajtásukért. Rózsa László WVWWS.WWW'AWWWWVWWV.WWiWW 194 196 — Vetkőzte tők Komádi rajza denható banántröszt ellen. A vád, amelyet Bronwell amerikai főügyész terjesz­tett a New Orleans-i bíró­ság elé, így hangzott: Az UFCO megsértette a mono­póliumokról és az adókról szóló törvényeket, monopol­helyzetével irányítja az ára­kat és kizárja a konkurren- ciát az amerikai banánpia­con, kezében tartja Közép- Amerika csaknem valameny- nyi banánültetvényét, külön­leges jogokat élvez kikötők és vasutak használatában, nyomást gyakorol klienseire. Nos, ez meglehetősen eny­he kifejezés volt, s a United Fruit politikai kalózkodásá­ról és hatalmáról egyetlen szó sem esett... Az UFCO azonban (maga mögött tud­va a 2 milliárd dollár tö­kével rendelkező hatalmas Du Pont trösztöt, a Mas­sachusetts állambeli kong­resszusi tagokat, akiknek meg­választása az államban szé­kelő banántröszttől függ) el­temette a pert, A bohózatba ülő tárgyalás nem volt más. mint a United Fruit bostoni igazgatótanácsának és Dulles külügyminisztériumának ma­nővere a guatemalai beavat­kozás elleni liatin-amerikai felháborodás levezetésére. Figueres costa-ricai elnök a per idején maga is a ba­nántröszt védelmére kelt, mondván: „Valóban nevetsé­ges, hogy most, amikor part­nerek vagyunk, az Egyesült Államokban trösztellenes pert indítanak, amely siker ese­tén szétzúzza a banánüzlet alapjait”. A United Fruitnak jó ügy­védei voltak, s azok ma is a közép-amerikai „banán­köztársaságok” diktátorai, a „banánpióca” helytartói, akik uralmukat és életüket a Bos­tonban székelő „zöld pápához” kötötték. Nem ők fogják szét­zúzni a közép-amerikaiak vé­rét szívó „banánpiócát” ___ S ebes Tibor (Vége) AKI SZEMÜGYRE VESZI i az idei népgazdasági terv ada- I tait, minden kétséget kizáróan felismeri benne, hogy minősé­gi fordulatot akarunk elérni a gazdálkodásban, de az ezzel összefüggő gondolkodásmód- | ban is. Ez a terv nemcsak igényli a megbízható, szolid, I jó munkát, hanem kedvező j feltételeket is teremt hozzá. A I mennyiségi előirányzatok | csökkentése lehetővé teszi a különböző tényezők jobb ösz- I 'izehangolását, az üzemek fo­lyamatos anyagellátását; nem I kell szétforgácsolni az emberi | munkaerőt és a gépi kapaci­tást az építkezéseken; remél- I hetőleg nem lesz ok felesleges j termékekkel tölteni a raktárt | stb. Ugyanaz a nyugodt, ki­egyensúlyozott tervezés vo- , natkozik a mezőgazdaságra is, ahol az eddiginél inkább szá­mításba veszik az időjárásból adódó bizonytalansági ténye­zőket, a termelőerők jelenlegi szinvonalát, szövetkezeteink helyzetét. A terv magában foglalja azt is, hogy az eddiginél még jobb szervezettséget, szigorú munkarendet kell teremtenünk a gyárakban és a szövetkeze­tekben. Sok helyen viszonylag alacsony a munkaintenzitás, minek következtében a szük­ségesnél magasabb az egy termékegységre jutó költség. Az is többé-kevésbé ismert dolog, hogy a munkamorál bizonyos lazulásához — egye­bek között — a mennyiség in­dokolatlan növeléséből adódó kapkodás, az akadozó anyag- ellátás, vagy a teljesítménye­ket nem helyesen tükröző bé­rezés is hozzájárult. A mér­sékelt tervelőirányzat kedve­ző feltételeket teremt a jobb munkamorál kialakításához is. A feltétel azonban önmagában még édes-kevés. A tényleges minőségi fordulhathoz továb­bi gazdasági, műszaki, munka­jogi, üzemszervezési intézkedé­sek sorát kell kidolgozni, szo­ros összhangban a céltudatos nevelő tevékenységgel. Ez csak úgy képzelhető el, ha az üzem­ben, szövetkezetben működő valamennyi erő egy célra irá­nyul, ha valamennyi gazdasá­gi és társadalmi szervezet fel­ismeri ebben a saját szerepét, speciális tevékenységének kö­rét. ! A LEGKEVÉSBÉ SEM csu- I pán pártügyről van tehát itt I szó, amelyet leszűkíthetünk a vállalati vezetés és a pártszer- | vezet körére. Termelésünk | gazdaságosabbá tétele, iparunk ! és mezőgazdaságunk termelé- I kenységének és gazdasági ha- ! tásfokának növelése olyan | nemzeti ügy, amelyhez való- : ban millióknak kell hozzájá- \ rulniuk munkával, gondolat- j tál, a közvélemény ellenőrző I tevékenységével, a munkafe- I gye'em érdekében tett konkrét i lépésekkel. Az üzemekben, j termelőszövetkezetekben mű- ! ködő tömegszervezetek — a | szakszervezet, a KISZ, a nő- I szövetség, a Hazafias Népfront J — speciális feladataik megol- ; dása mellett ugyancsak e gon- [ dolatok tolmácsolói, a mun- ! kásközvélemény formálói le- i hetnek, s ezer módon szolgál- : hatják ezt a létfontosságú j ügyet. Noha a probléma — a j tömegszervezetek gazdasági I vonatkozású neve’ómunkája i — egyáltalán nem új, mégis j úgy gondoljuk, itt is szükség | van nagyobb aktivitásra. Fő- 1 ként azért, mert a mostani fel- | adatok között néhány — mi- ! nőség, termelékenység, gazda- ] ságosság — különösen előtér- ; be került, VEGYÜK CSAK PÉLDA­j NAK azt a szakszervezeti bi­bi zoitságot, amely — egyéb­ként nagyon helyesen — szor­gosan foglalkozik a dolgozók munkajogi, bérügyi, szociális és kulturális érdekeinek vé­delmével, ellenőrzik, hogy a dolgozók megkapják-e, ami őket szociális, jóléti juttatas- | ban megilleti, de attól már j húzódozik, hogy ugyanilyen határozottsággal szembesze- j güljön a munkafegyelem meg- ■ sértőivel. Sokan e kérdések feszegetésétől „a dolgozókkal ! való jó kapcsolatot” féltik. ! Ezért kerülik a nyűt állásfog- i lalást, sőt, néha egyenesen a ! liberalizmusnak adnak tápot. i A munkaügyi vitákat eldöntő TEB például az elmúlt évben igen sok indokolt felmondási határozatot semmisített meg, s arra kötelezte a vállalatot, hogy továbbra is állományá­ban tartsa a munkafegyelem súlyos megsértőit, notórius munkakerülőket, károkozókat, I akiknek már semmiféle figyel- I meztetés nem használt. Más­hol azt látni, hogy olyan l ügyeket, amelyek egyenesen / % Most már végérvényesen \ megvalósul egy korábbi hatá- ^ rozat: Herceghalomra költö- ^ zik a jelenleg még Pesten dol- ^ gozó Állattenyésztési Kutató í Intézet. Évekkel ezelőtt 5 kezdték meg a kutató köz- í pont építkezéseit, közben |ez a munka abbamaradt. A múlt évben ismét kőműve- sek vették birtokukba a fé- £ lig kész épületeket, s min- £ den remény megvan rá, í hogy jövőre a telep teljesen í felépül. Másfél év leforgá- J sa alatt 24 milliós költségből % kialakítják Herceghalmon a £ hazai állattenyésztési kutatás $ központját. A tervezők kül- ^ földi tapasztalatokat is fel- | használtak, az építkezés is

Next

/
Thumbnails
Contents