Pest Megyei Hirlap, 1965. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-21 / 44. szám

1965. FEBRUAR 21, VASÄRNAP PEST ME C v/ílfl«P TÚL A MEGYEHATÁRON A kijevi építészmérnöki fő­iskolán a fizikai felvételi vizs­gát ebben a tanévben hétszáz diák már a Lásztocska típusú felvételi vizsgáztató gép kér­déseire válaszolva tette le. Az elektronikus gép által adott osztályzatok átlagos értéke szinte semmi­— A Lasztocska vizsgáztat... ben sem különbözött attól az átlagos osztályzattól, amelyet a felvételizők egy másik, ha­gyományos módszerekkel, ta­nárok által vizsgáztatott cso­portja kapott. A gép 250 vizsgakérdést tett fel: ezek ma­gukban foglalták a felvételi teljes anyagát. FANYAR HISTÓRIA Pásztoróra Párizsban. Al­bert Boiret, 39 éves agglegény, inkább csak a társalgás ked­véért, odavetőleg megkérdezi kis barátnőjétől, egy Párizs­ban tanuló német diáklánytól: „És mi a véleményed Hitler­ről, drágám?" — „Persze tudom, hogy ti- nektek sok bajt okozott, ne­az künk azonban felépítette aUtóbahnhálózatot.” A férfit felbőszítette a diák­lány kijelentése, és „mars ki innét.1” felkiáltással kidobta nemcsak a rekamiéról, de a lakásból is, méghozzá olyan eréllyel, hogy a leány panaszt emelt a rendőrségen. Egy pá­rizsi bíróság száz frank pénz­bírságra ítélte a férfit. Az orvos tévedett Mikor Wilhelm Schmidt megtudta orvosától, hogy legfel­jebb még hat hónapig fog élni, elhatározta, hogy hátralevő idejét az élvezeteknek szenteli. Mivel pénze nem volt, apró lopásokból szerzett. A kegyes bíróság, tudva, hogy az utolsó napjait éli, több ízben is felmentette. Schmidt végül nagystílű műveletre határozta el magát: kifosztott egy üzletet. Ezúttal 14 évi börtönre ítélték. A hat hónap, amit az orvos jósolt neki, a börtönben már régen eltelt. Hogyan zajlott le a kí­sérlet? Az előadóteremben 15 vizs­gáztató gépet állítottak fel. Mind a tizenötbe különböző kérdéseket „tápláltak be'’. A felvételiző hallgatókat kiok­tatták a vizsgáztató gép keze­léséről, majd megkezdődött a munka. Hagyományos módszerrel húzhattak a diákok a vizsga- kérdések közül, de azután felelniük kellett azokra a kiegészítő kérdésekre is, amelyeket akkor kaptak, ha a gép véleménye szerint az alapkérdésre nem tudtak he­lyes választ adni. Az oktatóknak joguk volt egy fokkal leszállítani vágy felemelni a gép által adott ér­demjegyet. Ám a tapasztalat azt mutatta, hogy a tanári el­lenőrzés a legtöbb esetben — a vizsgáztató gépet igazolta. — A gép révén fele-har­madannyi időt vesz igény­be a vizsgáztatás, mint egyébként — mondta Vlagyimir Ozsogin, a főiskola programozott okta­tási laboratóriumának vezető­je. — Az osztályozás is elfo­gulatlanabb. A gép tíz kérdést ad fel: ezek három-négy ha­gyományos, vizsgacédulán sze­replő kérdésnek felelnek meg. Ily módon ellenőrizzük, meny­nyire sokoldalú a diákok tu­dása. A nemesgulácsi új ásvány- örlőműben megkezdődött a gépek próbajáratása. Évente nyolcezer tonna hegyi kréta és okkeralapanyagot zúznak az örlőműben. Ezzel a meny- nyiséggel kielégíthetik a ha­zai festék- és vegyipari gyá­rak igényeit. A hegyikréta- alapanyagot az örlőműlől 15 kilométerre levő Hegyesdről, az okkeralapanyagot pedig 30 kilométer távolságról, Cser- szegtomajról szállítják gép­kocsikkal. Az új ásványörlő- mű március végén kezdi meg a termelést. Próbálják a ciklonberendezést tani’’, a Merkur birtokba vé­tele egyelőre nem szerepel az űrhajózás távolabbi tervei között sem. Ennek a bolygó­nak a felszínén, az egyenlí­tője közelében, amikor éppen delel a Nap (és ellipszis pó­lyáján napközeiben jár) a hő­mérséklet elérheti a +450 C fokot. Ugyanekkor a sötétbe burkolódzó éjszakai oldalon —260 C fok körül jár a hő­mérséklet-különbség a nappal és az éjszaka között. , ták az átmérőjét; mindössze 4750 kilométernek mérték, a régebben kiadott könyvek­ben szereplő 5160 kilométe­res átmérő helyett. Átvonulásakor nem lát­szott körülötte fényes gyűrű, ami kiterjedt légkör bizonyí­téka volna. A Föld legkisebb „testvére” szinte holdméretű, kisebb, mint a Jupiter óriásbolygó két legnagyobb holdja: a Ganymedesz és a Callisto, 5510 illetve 5050 kilométer átmé- | rőjűek. (összehasonlításkép­pen: a Föld átmérője 12 740 kilométer, a Holdé 3476 kilo­méter.) A Merkúrnak a tömege is kevés, tizennyolc Merkúrt „gyárthatnánk” a Föld anya­gából és a maradékból még kisebb holdakra is futna. Hidrogénburok a Merkúr előtt lométer másodpercenként (a Földön 11,2 kilométer másod­percenként). Viszonylag köny­A régebbi csillagászati könyvekben olvashatjuk: a Merkúrnak nincs légköre, mert olyan kicsi a tömege, hogy nem képes a gázmole­kulákat megához láncolni; ha volt is légköre, bizonyára évmilliókkal ezelőtt elillant, szertefoszlott. A csillagászat eszközei és módszerei azon­ban megváltoztak évek fo­lyamán. Dollfus francia csil­lagász már nappal is figyelte a Merkúrt a kivételesen tisz­ta levegőjű Pic du Midi 2500 méter magasságban levő ob­szervatóriumából. Gyanította, hogy e bolygónak mégis van valami csekély gázburka, bár ez nem lehet több, mint a Föld légkörének tized része. Kozirevnek most sikerült alátámasztania Dollfus fel­tevését. A csillagászat tör­ténetében először mutatta ki színképelemzés útján a Mer­kur hidrogénből álló ritka atmoszféráját. Ez 500 kilo­méter magasságig nyúlik a bolygó felszíne fölé és nagy­jából egyenletes sűrűségűnek tekinthető. A légkör igen rit­ka, legfeljebb 200 atom le­het köbcentiméterenként; a Földön még ma sem tudunk ilyen légritka teret laborató- riumilag előállítani. Ma még nem tudjuk, hon­nan ered a Merkur atomos hidrogénlégköre, állandó-e ez vagy csak átmeneti jellegű. Lehet, hogy a belsejéből illan el folyamatosan, lehet va‘smí „őslégkör” maradványa is. A Merkur e titkára talán akkor kapunk majd választ, ha az űrhajózással egyre jobban ösz- szefonódó csillagászat a Föld torzító, zavaró légköre fölött a világűrben — vagy éppen a Holdon — helyezi el a fino­mabb megfigyelésekre szánt távcsöveit. Gauser Károly i A Nap „családjának’’ legbelső és legkisebb tagjáról, a ; Merkúrról, viszonylag keveset tudunk. Megfigyelése nehéz, : az éjszakai égbolton úgyszólván sohasem látható. Napnyugta ; után vagy kora hajnalban a Nap közelében jár, akárcsak : mitológiai névadója, Merkur, a kereskedők istene, aki soha- 1 sem hagyta el jóbarátját, a napisten Apollót. : Most sok érdekességet tudtunk meg egyrészt a Merkur \ úgynevezett napátvonulásának feldolgozott adataiból, más- j részt Nyikolaj A. Közire v szovjet csillagász észleléseiből. ■ Kozirev éveken át figyelte ezt a bolygót és folytatta a két : hÍTes francia megfigyelő csillagász Antoniadi és Dollfus ! munkáját. Az új eredményeket nemrég publikálták. ’ nyű volna onnan hazaindul­ni az első űrutasnak; kérdés azonban, hogy érdemes-e oda­menni? Antoniadi, Dollfus és most Kozirev észlelései alap­ján határozott nemmel vála­szolhatunk a kérdésre. E kiégett, fekete birodalom tűzforró, sziklás felszínét alig­ha lehet könnyen „meghódí­A Merkur, a fekete bolygó í A Merkur a Földről nézve ! időnként elhalad, átvonul a ; Nap izzó korongja előtt. Két l átvonulás között legalább 3 | év, de legfeljebb 13 év telik ! el; az átlag 8 év, így évszá- ! zadonként 13 ilyen eset lehet- j séges. A Merkur viszonylag j messze van tőlünk, legked- \ vezőbb átvonulása esetén a ; távolság 77 millió kilométer- ; re csökkenhet: a Nap, a Mer- \ kur és Föld ilyenkor egyvo- '(nalban helyezkedik el. Nagy $ távolsága miatt a Napot ter- 'f mészetesen nem takarhatja í el,' mint például a Hold, csu- í pán távcsővel látható apró Í fekete pontként jelentkezik a Nap fényes teste előtt. Leg- utóbbi átvonulása alkalmával \ az obszervatóriumok tucat- í jai többszáz felvételt készí- tettek. A felnagyított felvé- í telek alapján megállapítot­Parányi pont a napkorong előtt A bolygók „alvilága“ A Merkur kis tömege foly­tán a szökési sebesség értéke : a felületén mindössze 4,2 ki­„Lada" A leningrádi Optika-gyár új keskenyfilm- felvevő gépe a „Lada” úgyneve­zett gumiobjektív- vel működik. En­nek a modern 8 mm-es amatőr fil­mezőgépnek a fó­kusz távolsága egy mozdulattal 9 mm-ről 37 mm-re is nyújtható. meghatározás egyáltalán nem volt könnyű feladat, mivel a világon jelenleg kereken 35 000 algafajt tartanak nyilván, s az ismert fajok száma az újabb kutatások következté­ben állandóan növekszik. Az Ázsiából és Amerikából érkezett, összesen 25 köbcenti­méternyi víz sok millió pará­nyi élő szervezetet tartalma­zott, amelyek több száz kü­lönböző algafajt képviseltek. Hortobágyi professzor nemcsak meghatározta, hanem le is rajzolta vala­mennyit, j mégpedig 2000—3000-szeres í nagyítással, hogy szabad szem- I mel is jól Iáhatók legyenek. Különös csomagokat kézbe­sített a közelmúltban a posta Gödöllőn az Agrártudományi Egyetemnek. Az egyik feladó az új-delhi egyetem volt, a másik az alaszkai Sarkvidéki Egészségügyi Kutató Központ. A két küldemény csupán néhány köbcentiméternyi vizet tartalmazott. A címzettnek, dr. Hortobá­gyi Tibor professzornak azon­ban igen sok munkát adtak a távoli kontinensekről küldött vízminták. A két tudományos intézmény ugyanis arra kér­te fel a professzort, mint az algakutatás külföldön is is­mert szakemberét, hogy pon­tosan határozza meg, milyen fajokhoz tartoznak a vízben levő algák. Ez a rendszertani TRÓPUSI ÉS SARKVIDÉKI ALGÁK - GÖDÖLLŐN j í Villámgyors szélmérő Az áramló levegő — a szél — mozgásában jelentkező ed­dig feltáratlan törvényszerű­ség felismerésére vezetett egy új magyar műszer. A beren­dezés, Tardos Béla fizikus ta­lálmánya, óránként 29—65 ki­lométeres sebességhatárok kö­zött tudja mérni a levegő áramlását, mégpedig olyan ér­zékenyen, hogy azt is észre veszi, ha a másodpercenkénti sebesség mindössze néhány centiméterrel megváltozik. Nagyon gyors: egyetlen má­sodperc alatt akár tíz sebes­ségváltozást is érzékelni tud. Felvételi vizsga - automatával

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents