Pest Megyei Hirlap, 1965. február (9. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-03 / 28. szám
Dl JÁRÁS* ÉS CEGLÉD VÁROS RÉSZÉRE IX. ÉVFOLYAM, 28. SZÁM 1965. FEBRUAR 3, SZERDA Félév után a gimnáziumban Jóval a közepes felett — A lányokkal mindig baj van Kiket vesznek fel jövőre elsőbe? Két hónap után a glpjjarító állomáson: A nagyüzemi szervezés diadala ,XXXXXXXXXXXXXXXXXXXVXXXXXXXXXXXXVXXXXXXX>-X 1 I f Szép kis statisztika! \ $ A Központi Statisztikai f 4. Hivatal Járási Felügyelősé- £ t gén most készítik a tavalyi 4. j! jelentések revízióit. Azaz: f 4 csak készitenék, ha a 4. / y ^ beérkezett adatok a való- £ ^ súgnak megjelelnének. A | 4 termelőszövetkezetek ada- 4. y y ^ fainak pontosságával, illet- ^ ^ ve pontatlanságával azon- ^ 2 ban nagyon sok baj van. 4 ^ Hogy mást ne említsünk: £ 4f legutóbb például megálla- 4, 4. pították, hogy a huszonkét 4. y / ^ termelőszövetkezet 173 ada- ^ 2 tóból 228 rossz. Különösen 4 y V 4 a törteti Aranykalász és az 4. y y albertirsai Dimitrov Tsz £ ^ adatai pontatlanak. A jász- | í karajénál Uj Barázda pedig 4. y y ^ még azt a tréfát is elkövet- £ 4 te, hogy mesterségesen 4 y r 4/ „csökkentette" lóállomá- ^ í nyát. | y y 4 Nem kell különösebben 4. y y magyarázni, hogy mennyi £ ^ bosszúságot okoznak e | 4. pontatlanságok a statiszti- 4. y y húsoknak, es az sem mellé- ^ | kés, hogy az ilyen adatok | 4, nem adnak hű képet a járás 4 y r 4. gazdaságáról. 4, / y 4 Mit szóljunk mindehhez? 4 <V\XNX\XXVOC>XXX'^X>XXXXXXVCOO«X>XVXX\VvVv ‘ Hírt adtunk annak idején arról, hogy december elsejétől kezdve a ceglédi gépjavító állomáson új munka- módszert vezetnek be. Azóta iff csc.V a lánctalpas traktorokat és a nehéz univerzál traktorokat javítják. Most, két hónap elteltével, arról érdeklődtünk Joó Ágoston igazgatótól, vajon bevált-e az új módszer? — Most már nyugodtan mondhatjuk, hogy a módszer helyes — mondotta az igazgató. — Nem kis munkát jelentett a szervezés, de sikerült. Megszűnt a „bűtykölcs”, jó! képzett szakemberek valóságos hada dolgozik egymást segítve a szalagon. Mi volt az első lépés? Szükség volt két új műhelyre, megfelelő gépekre és szakemberekre. A műhelyeket felépítettük, a brigádokat megszerveztük és a termelőszövetkezetekkel a javítási szerződéseket megkötöttük. — Nézzük részleteiben a dolgokat! — • Mikulás György műhelyfőnök irányításával mintegy hatvan szerelő, esztergályos, festő és más szakember dolgozik itt, brigádokban. Megérkezik a traktor. A szétszerelő- brigád szétszereli, a mosó mefUsziitja. ezután a hibafel- vélelező . állapítja meg, hogy milyen munkát kell rajta végezni. Az alkatrészeket ezután a különböző szokbrigá- dok veszik kezelésbe. Egyik brigád foglalkozik az erőátvitel alkatrészeivel, a másik a karosszériával, a kormányszerkezettel, szóval alaposan szakosítva van a javítás. Amikor a brigádok elkészülnek. színre lép a két összerakóbrigád, ők szerelik össze és adják át a traktort a koriplcttírozó brigádnak, végső ellenőrzésre a meós előtt. Végül a festők kapják meg a teljesen kész, üzemképes traktort. Egyszerre tizenöt kerekes és három lánctalpas traktoron dolgoznak. Az előbbieknek tizenöt, az utóbbiaknak hat mine nap az átfutási idejük. A határidőket eddig sikerült betartani. Ennek a módszernek az egyik legnagyobb előnye a szakosítás.. A szere'ők, akik csak egy- egy munkát végeznek, olyan gyakorlatot szereznek abban, hogy az nemcsak mennyiségi, hanem minőségi javulást is eredményez. — És az anyagellátás? — Régebben nagy gondot — Alkatrészek nyolc millióért — A szalag munkásai egymást serkentik — Iá—30 nap alatt kész a traktor — És akik mégis félnek a szerződéstől Antal bácsi bánata BEKOPOGTATTUNK Csikói' Antal bácsihoz, aki a hatvankettedik életévét tölti be az idén. s tavaly ment nyugdíjba. A mindig vidám Antal bácsi, mint egész életében, akkor is dolgozott, amikor beléptünk hozzá. Bevezetett szépen berendezett lakásába, ott kezdtünk beszélgetni. — Mv tizenkét éves korom óta dolgozom, de most sem tudok meglenni munka nélkül. Ha más nincs, elmegyek az Alkotmány Tsz-be, ott vállalok kukoricaföldet. Az idén is vállaltam. — Azért jut idő a szórakozásra is? — A szórakozásra bizony nemigen. Egyedüli jó szórakozásom és legnagyobb örömöm nekem az, ha itthon lehetek a feleségemmel. .— Mennyi nyugdíjat kap, Antal bácsi, s hogy van megelégedve vele? — Ez ellen nem emelhetek panaszt. Nyolcszázkilencvenöt forintot kapok havonta, de én mindig kiegészítem, mert baromfiakat tartok. Most van egy anyakocám, már kétszáz kilós. De nem tudok megválni tőle, azért inkább a kisebb állatokat esszük. így nagyon szépen meg tudunk élni. Emiatt sokan irigykednek is rám. Az utolsó munkahelyem a gimnázium kollégiuma volt. HANEM VAN Antal bácsinak bánata is. így beszél róla: — Mostanában el-elnézem, hogy itt, a mellettünk levő épületben mekkora sürgésforgás van. A mezőgazdasági technikumba nemcsak fiatal diákok, hanem idősebb emberek is járnak. Tanulni. Részemre ez öröm, de bánat is. Ha fiatal koromban ilyen világ lett volna, mindenféleképpen tanultam volna én is .. . Váraljai Péter cemberi tervünket száznyolc, míg a januárit száztizenkét százalékra teljesítettük. Ugyancsak szalagszerűen folyik január közepe óta a pótkocsik javítása is. Húsz szakember mintegy száz pótkocsin dolgozik. — Egyéb tapasztalatok? — Megszilárdult a munka- fegyelem. A szalag munkásai egymásra vannak utalva egymástól is függ a munkájuk. — Ezek szerint nem lesz baj a tavaszi munkák megkezdésénél? — Véleményem szerint az erőgépekkel, azokban a termelőszövetkezetekben, amelyek szerződést kötöttek, nem lesz baj. Annál több lesz viszont a munkagépekkel. Főleg ott, ahol házilag igyekeznek rendbehozni azokat. O. L. Eltelt az iskolaév fele. A diákok nagyot sóhajtanak ilyenkor; „Na, ezen is túl vagyunk!” Áztán jön a másik sóhaj, mert a félévi számvetés után pillanatnyi szünet nélkül tovább lüktet az élet az iskolákban. — Milyen volt az első félév a gimnáziumban? — kérdeztük Radványi N. József igazgatótól. — Huszonhárom nappali osztályban nyolcszázhuszonkét diákunk tanult az első félévben — mondotta az igazgató. — Ebből csupán egy tanulót nem tudtunk osztályozni, hosszan tartó betegsége miatt. A tanulóifjúság kilencvenkét százaléka eredményesen végzett, csupán a maradék nyolc százalék — nem felelt meg a követelményeknek. Az átlagos tanulmányi eredmény jóval a közepes fölött van. — Mely osztályok a gyengébbek? — Általában az a tapasztalatunk, hogy a délután járó diákok tanulmányi eredménye gyengébb. Ezt érthető: a délelőttöt tanulással töltik, s délután fáradtan jönnek az iskolába. A fegyelem is lazább náluk, mert a nevelők figyelme délután már megoszlik az esti tagozatos hallgatók és a délutáni diákok között. — A szakkörök első félévi eredménye? — Iskolánkban külön ki kell emelnem a történelem- és a fotoszakkör munkáját, melynek vezetője Horváth Zoltán és Bíró Károly. Ez a két szakkör nagy segítséget nyújt nemcsak nekünk, hanem a megye többi középiskolájának is a szemléltető eszközök készítésével. De a többi kilenc szakkör is jól működik. — Hogy állunk a pálya- választással? — A negyedikesek részére osztályfőnöki órákon már év eleje óta folyik tanácsadás, de nagy segítséget nyújt maga a szakmai előképzés is. A fiúk nagy része szívesen választ foglalkozást az általa négy évig tanult szakma területéről. Sokkal több baj van a lányokkal, akik a divatos szakmá kon kívül csak az íróasztalhoz ragaszkodnak. A szülőktől várnánk segítséget ahhoz, hogy érettségiző leánytanulóink megfelelő szakmát válasszanak. — Hány első osztály nyílik őszre a gimnáziumban? — Helyhiány miatt a köz- gazdasági szakiskolai osztály mellett csak három gimnáziumi osztályt tudunk nyitni. Az első osztályba a tanulmányi eredmény sorrendjében vesszük fel a gyerekeket — mondotta befejezésül az igazgató. (forgács) A szabálysértési hatóság naplójából Országos első: a KGV Száraz György lakatos példaképe a munka- fegyelemnek, a szorgalomnak, de a társadalmi munkában is kitűnik. Az Építők Sportkörének elnöke és lelke, melynek 90 százalékát a KGV adja, a 785 jelentkező közül eddig 33 arany-, 82 ezüst-, 158 bronz- és 279 vasjelvényt szereztek. Az 552 jelvény alapján a KGV a Kilián- mozgalomban országos viszonylatban az első helyen áll. Miért nem járhat Erzsiké iskolába? Mert édesapja Ku- kucska György ceglédi lakos többszöri figyelmeztetés ellenére igazolatlanul távoltartotta hetedik osztályos kislányát az iskolából. A hanyag apát 200 forintra büntették. ★ Egy pár pohár bor is elegendő ahhoz, hogy rossz legyen a memória. így járt Varga László ceglédi lakos, aki „elfeledkezett” a köztisztasági szabályok betartásáról. Száz forintot fizetett. Heves vérmérsékletű kutyája van Nagy Lajos, Cegléd Jászberényi úti lakosnak. Tudják ezt a környékbeliek és az arra járók is, de még a határban élő vadállomány is riadtan menekül előle. A szabadon engedett kutya gazdáját' IflO forint pénzbírság megfizetésére kötelezték. A llwriirsán a vásár olmarrtfl Az Albertirsai Községi Tanács értesíti a lakosságot, hogy a február 7-re meghirdetett országos állat- és kirakodóvásár elmarad. A vásár későbbi időpontját közöljük. — A felszabadulási kulturális szemlén 6543 fiatal vesz részt a járásból. A szín von álverseny két bemutatójára három énekkar, öt zenés szólista, négy tánc- és szimfonikus zenekar, egy népi zenekar, hat népi tánccsoport, két irodalmi színpad és négy színjátszó csoport kap meghívást. ANYAKÖNYVI HÍREK Albertirsa Született: Gilan Ilona. Házasságot kötött: Duhaj Pál és Papp Erzsébet. Elhalt: Kostyalik Pálné Buják Mária 66 éves. Ceglédbercel Elhalt: Dobrovicz Antal 84 éves, Peszeki Sándor 58 éves, Csendesi Jánosné Senk Terézia 42 éves, Kassai Istvánná Bejtelbek Mária 82 éves, Kajősi Pál 82 éves. Abony Házasságot kötőit: Cicá János és Gulyás Mária, Széles! János és Jakab Magdolna, Komáromi László és Székely Erzsébet. Elhalt: Halasi Jolán 73 éves, Kiss József 89 éves, Szabó Máté 69 éves, Fehér János 83 éves, Szűcs Sándor 89 éves, Mucza Jánosné Skolmin Anna 83 éves. Miután végigvettük az öntevékeny kulturális munka erkölcsi és anyagi támogatásának problémáit, végezetül nem ártana valamiféle megoldást is keresnünk. Az mindenesetre jó dolog és biztató, hogy Cegléden még ennyi meg nem értés után is él az öntevékeny kultúrmunka parazsa. Ám amellett, hogy ezt elismerjük, tegyünk is valamit fejlesztése érdekében. Olvastam nemrégiben, hogy a művelődési ház fotoszakköre fényképes tablókat akar készíteni a ház életéről. Ez alapjában véve jó gondolat, de én mégis azt hiszem, hogy e megbízatás tán egy kissé túlterhelő. Nem serkenti a művészi fejlődést, hanem inkább terheli. Véleményem szerint, nemzetközileg is elismert fotóművészeinket — Tóth Istvánt és a többieket — luxus lenne ilyen feladatokkal lekötni. Ha van idejük és energiájuk ahhoz, hogy a jelenleginél többel és érdekesebbel foglalkozzanak, akkor én azt javasolnám, hogy szervezzünk egy keskeny fi lm stúdiói. Sokan talán nem is tudják, hogy Cegléden e pillanatban mintegy húsz keskenyfilm felvevőgép van használatban. Maga Tóth István is jeles amatőrfilmes. Jó volna tehát őket KÖZÜGY in. — megfelelő anyagi támogatással, s persze: amennyiben nekik, maguknak is van kedvük hozzá — alkotó közösségbe tömöríteni. Többek között riportfilmeket, kisebb filmnovellákat . készíthetnének városunkról. A Ceglédi Hírlap január 17-i számában olvastam az MHS modellezők problémáiról. Ez is olyan kérdés, amelyet csak közügyként, társadalmi összefogással tudunk megoldani, ha valóban fejlett technikájú amatőrklubot akarunk összehozni. A repülőmodellezés mellett ugyanis kellene foglalkoznunk a vasútmodellezéssel, Go-Kart-épiléssel, amelyek fiataljaink számára nagyszerű technikai biztonságot, sőt sportolási lehetőséget nyújtanának. Ilyenkor, amikor ez szóba kerül, tudom, mindig felvetik az illetékesek, hogy miből? A válasz szinte Kolombusz tojása! Társadalmi összefogásból. Ha az üzemek, tszek vezetői, szakszervezetek megértik a kultúra jelentőségét, akkor majd akarnak és tudnak is segíteni azon viszonylag csekély anyagi gondokon, amelyek jelenleg a fejlődést akadályozzák. Igaz, többször hoztuk már ezt javaslatba a művelődési ház társadalmi vezetőségének ülésein, a népfrontban és egyebütt, de hiába. Az illetékesek mindig ezt mondják: „A szocializmusban az intézményes koldulást nem rendszeresíthetjük.” Megmondom őszintén, nem értem. Nem értem, hogy miért kell koldulásnak nevezni azt, ha az üzemek, tsz-ek, szakszervezetek fokozottabb anyagi támogatását kérjük az öntevékeny kultúrmozgalom- hoz? Amit a magunkénak érzünk, azt anyagilag vajon miért ne támogathatnánk? Ha elismerjük a társadalmi munka szükségességét égető kommunális problémáinak megoldásánál, miért ne ismerhetnénk el a társadalmi hozzájárulás szükségességét az öntevékeny kultúrmunka fejlesztéséhez? A mi fiaink és lányaink fejlődési lehetőségéről van szó. A jó társadalmi közérzet kialakítása, amikor mindenki ki tudja fejleszteni magában a kulturális képességeket, feltétlenül hozzátartozik az öntevékeny kultúrmunka fejlesztése is. Csak így érezheti ifjúságunk valójában magáénak e várost, csak így lelkesedhet, rajonghat érte, s akkor a vágyai, tei-vei beteljesülését is itt reméli és nem másutt. Sokat beszélünk mostanában ifjúságunk hasznos és haszontalan időtöltéséről. Ám ebben a vonatkozásban mindig csak az alkoholmentes táncdélutánok megteremtéséről beszélünk. Nem sokkal helyesebb lenne-e az öntevékeny kultúr munkát a, a technikai érdeklődés kifejlesztésére terelni figyelmünket? Ügy gondolom, hogy inkább erre lenne szükség. Ezért vetettem papírra e kérdést. Nagyobb társadalmi támogatást remélve. Dr. Zoltán Zoltán (Vége.) jelentett az alkatrészellátás. Most Kocsis Sándor vezetésével egy négytagú anyaggazdálkodási csoport gondoskodik az alkatrészbeszerzésről, s jelenleg már nincs is különösebb baj az ellátással. Nyolcmillió forintos raktárkészlettel rendelkezünk, ezzel már lehet dolgozni. — Van azonban bosszúságunk is. A termelőszövetkezetek egy része nem tartja be a szerződésekben kikötött határidőket és nem hozza be időben a traktorokat. Ilyen szerződésszegéssel akadályozta a munkánkat a ceglédi Lenin és a Táncsics. Van egy másik zavaró tényező is. Egyes termelőszövetkezetek, különösen a járás területén, vonakodnak a szerződéskötéstől. Magyarázatot erre nehéz lenne találni, de egy biztos: komoly anyagi előnytől esnek el, ha nem kötnek szerződést, hiszen mi félárért dolgozunk, a díj másik felét az állam fizeti. Ezt nem tudják, vagy nem értik a dán- szentmiklósi Micsurinnál, az albertirsai Dimitrovnál és a ceglédi Dózsa Népénél. Ők szerződést nem kötöttek, de most könyörögnek segítségért, nem törődve azzal, hogy nálunk a terven felüli munka zavart okozhat. — Ki köthet szerződést? — Aki akar. Azt hiszem, nem ártana kötelezővé tenni a szerződéskötést, elsősorban a termelőszövetkezetek érdekében. A tervünkben mindössze hatvan lánctalpas és háromszázhúsz univerzál traktor javítása szerepel, pedig ennél jóval többel rendelkeznek a járás közös gazdaságai. Nem jó az sem, hogy a traktorok egy részét addig dolgoztatják, amíg csak lehet. Sok helyen nem tartjáik be az üzemeltetési szabályokat, s bizony azokkal a traktorokkal, amelyeket úgy vontatnak be, sokkal több bajunk van, mint a többiekkel. — A munkánkat különben jó munkaverseny segíti. Decemberben huszonnyolcezer forintot osztottunk ki a verseny győztesei között. A de-
