Pest Megyei Hirlap, 1965. február (9. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-17 / 40. szám
/\\\XA\\\\\\NN\\\\V\\VV\\\\VCWS^^^ rz \ JÓZSEF ATTILA: | í - . ^ ~ , \ IX. ÉVFOLYAM, 40. SZÁM 1965. FEBRUÁR 17, SZERDA A fatállal(«Mtvésslü vrkm«:iiTe; Sokáig már nem várhatunk a gépesítéssel-f- A régi istállók na*ni alkalmasak Járásunk huszonegy termelőszövetkezetében immár befejezéséhez közeledik a zárszámadás. A tagság tudja már, hogy a közös munka mit eredményezett. A gyűléseken a megfelelő vita után az év főbb feladatait is megszabták. Vajon mi volt a legjövedelmezőbb a múlt gazdasági évben? Mivel érdemes foglalkozni a közös gazdaságokban a nagyobb jövedelem érdekében? Az általános tapasztalat azt mutatja, hogy az állattenyésztés szebb eredményeket produkált, mint a növénytermesztés. Ez nem is csoda, hiszen a növénytermesztők munkáját nagyobb mértékben befolyásolja az időjárás, míg a állattenyésztőknek alig vannak ilyen gondjaik. Igaz, a növénytermesztéstől függ, hogy mennyi és milyen takarmány jut a jószágnak, de vannak sokan, akik úgy gondolják, hogy ezeken a gondokon „import" segítségével könnyen lehet segíteni. Hasonló a véleménye Kónya Ferenc főállatteny észtőnek is. — Nálunk az állattenyésztésnek van gondja bőven — magyarázza —, noha a zár- számadó közgyűlések tanúsága szerint tavaly szépen fejlődött az állomány. Az eredmények még így sem a legjobbak, de a jelenlegi helyzet imitt-amott nem is nyújt lehetőséget jobb eredményekre. Nézzük például a szarvasmarhát. Itt, talán mondanom sem kell. a legfontosabb a tejtermelés. A közös gazdaságokban jelenleg mintegy kétezer tehén ad tejet. Nem is rosszul, hiszen, a múlt évi tervet százhuszonöt százalékra teljesítették. Különösen szépen rukkolt ki az abonyi Kossuth, ahol Gámán József a főállattenyésztő. Szép az eredmény a dán- szentmiklósi Micsurinban, az abonyi József Attilában, az albertirsai Dimitrovban és a csemői Űj Életben is. De... — Talán a gondoskodással van baj? — A felsoroltaknál semmi esetre! Ök igazán gondját viselik a jószágnak. Szakszerűen takarmányozzák, jól választják ki a tejelő egyede- ket. Hanem a gépesítés ... azzal nagy bajok vannak. Nálunk az állattenyésztés gépesítése rendkívül kezdetleges. A járás tsz-eiben még gépi fejés sincs ... — Mi az oka ennek? — Mindenekelőtt az, hogy a gazdaságoknak nincs megfelelő istállójuk. Olyan, amelyben a gépesítést be lehetne vezetnünk. A régebbi típustervek szerint épült istállók a jelenlegi formájukban a gépesítésre alkalmatlanok. Az átalakításuk sokba kerülne. Tavaly ugyan épült már két olyan istálló, amelyben lesz mód a gépesített tehenészet megkezdésére, de ott meg más problémák vannak. Az albertirsai Dimitrovban és a ceglédberceli Egyetértésben hiába készült el a modern istálló, ha nincsenek hozzá gépek. S egyelőre még ígéretünk sincs arra, hogy az Agroker mikor szállítja a két tsz-nek a gépeket! — Tehát a tehenészetek gépesítése még a jövő zenéje? — Azt azért nem. Sokáig nem várhatunk vele. Már- csak azért sem, mert kevés * as ember az állattenyésztésben is. S akik vannak, azok ugyancsak idősek. Most az a helyzet, hogy egy ember ti-f- Ahol még a szemlélettel i« baj van zenkét-tizenöt tehenet gondoz. Ha a tehenészetek gépesítve lennének, egy ember könnyűszerrel, a mostaninál sokkal kevesebb fáradsággal láthatna el huszonöt-harminc állatot is. Gyorsabb, könnyebb, jobb, olcsóbb lenne a munka. Hiszen — ha valaki nem tudná — gépesíteni lehet a fejéstől kezdve a takarmánybehor- dásig és a trágyakihordásig az istállóban jóformán mindent, — Hogy állunk a borjúneveléssel? — örömmel közölhetem, hogy az itatásos borjúnevelés mind nagyobb tért hódit. Már tíz tsz-ben alkalmazzák sikerrel ezt a módszert. De baj van itt is a berendezéssel. Az abonyi Kossuthban például az épület elkészülte után másfél évig kellett vár- niok a pasztörizáló, melegítő és egyéb gépekre. Azután szinte nevetséges, hogy néhol még az avult szemlélet is akadályozza a gépesítést. Az abonyi Leninben és a kőröstetétleni Vörös Csillagban például nem alkalmazzák e bevált módszert, noha igencsak szükségük lenne rá. Mind a két helyen több mint száz tehén szaporulatának felnevelését kell biztosítani. — S ha megjönnek a gépek, tudnak-e majd bánni velük azok az emberek, akik eddig még sose láttak ilyet? — Bár már látnám a gépeket! Nyugodtan mondhatom, hogy mire szükség lesz a szakemberekre, meglesznek! Már két évvel ezelőtt is végeztek néhányan gépi fejőtanfolyamot, de a mai napig sem tudják tudásukat gyümöl- csöztetni. Ahol kilátás lesz a közeli gépesítésre, ott megtörténik a szakképzés is. Ismétlem: bár csak látnám már a gépeket... O. L. FLORA 1. Hexameterek Roskad a kásás hó, cseperészget a bádogeresz már, elfeketült kupacokban a jég elalél, tovatűnik, buggyan a lé, a csatorna felé fodorul, csereg, árad. Illan a könnyű derű, belereszket az égi magasság s boldog vágy veti ingét pírral a reggeli tájra. Látod, mennyire, félveocsúdva szeretlek, Flóra! E csevegő szép olvadozásban a gyászt szívemről mint sebről a kötést, te leoldtad — újra bizsergek. Szól örökös neved árja, törékeny bájú verőfény, és beleborzongok, látván, hogy nélküled éltem. Amikor a közmondás valóra válik... A laza drótháló és a négy orgazda játszott a kezére a gázpalacktolvajnak Az eliszaposodott futópályára Csepelről és Diósgyőrből jött a salak Ha igaz: május 1-én már atlétákat fogadhatunk Fájdalmas szívvel kísértük utolsó útjára Katit, ezt a nagyszerű kislányt. Szerette, becsülte a községben őt mindenki. Dolgozott és szorgalmasan tanult. Nemcsak szülei, hanem a Petőfi Tsz büszkesége is volt. Tragikus halála mélyen megrendített mindannyiunkat. A tsz saját halottjának tekinti Koroknai Katalint és az egész község megőrzi emlékezetében. A kocséri Petőfi Tsz nőbizottsága Magyar tájak Hollandiában Vermesi György, évek óta Hollandiában élő honfitársunk, legutóbbi magyarországi látogatásakor filmre vette a hazai tájakat és a felszabadulás óta született .új.teljesítményeket. Visszatérve Hollandiába, sikerrel mutatta bé a hazai életet illusztráló fényképkiállítást. A tárlatot, amelyet magyaros motívumé kézimunkák és dísztárgyak egészítették ki, több ezren tekintették meg. 15 százalékkal bővüli A Benelux országok és Magyarország külkereskedelmi delegációi Budapesten parafálták az 1963-ban aláírt hosszúlejáratú árucsereforgalmi megállapodás ez évre vonatkozó árulistáit. Az 1965. évi áruforgalom — tavalyhoz képest — tizenöt százalékkal bővült. A Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat Kossuth Ferenc utcai gázcsere-telepén nz üres gázpalackokat hanyagul tárolták. A tároló helyet csak dróthálóval vették körül. Ez a körülmény adta az ötletet Szilágyi István, már büntetett előéletű ceglédi lakosnak ahhoz, hogy az éjszakai órákban a gázcsere-telepről palackot lopjon. S már hogyne indult volna el Szilágyi István a bűn útján, amikor akadtak többen is, akik hajlandók voltak az üres gázpalackokat megvenni. Szilágyi István először két gázpalackot lopott el, majd , a lopásba beszervezte o fiatal- \ korú H. L.-t, aki vállalkozott i a lopásokban való közreműkö- i désre. j A gázcsere-telep vezetője az \ első két gázpalack ellopását j jelentette feletteseinek. Ezt j követően fedett helyre tették í a gázpalackokat, de továbbra is csak egy drótháló vette körül a tároló- helyet. Ez a drótháló nem adott kel- j lő biztonságot, mert a drót- j háló alatt, majd később an- j nak elvágásával vígan a gáz- ■ palackhoz jutottak tolvajok, j így aztán rendre-sorra sza- j porodtak a lopások, amíg csak j a tolvajokat fülön nem csíp- ] ték. S kik voltak azok az embe- i rek, i akik orgazdaként kezére játszottak a züllött Szilágyinak? Nagy Istvánná itálbóltveze- j tő két darab palackot, Os- gyáni Istvánná, a MÁV Utasellátó felszolgálója, Len- : dár József mozdonyvezető és Túri Lajos, a Húsipari Vállalat szakmunkása egy-egy darab palackot vásárolt meg Szilágyi Istvántól. Szilágyi Istvánt, a járásbíróság jogerősen tízhónapi börtönre, a fiatalkorú H. L.-t pedig hat hónapra ítélte, melynek végrehajtását háromévi próbaidőre felfüggesztette. Az orgazdák sem úsztak meg büntetlenül, Csaknem két éve bontották fel a Ceglédi Vasutas SE atlétikai pályáját. A futópályák készítése azóta is döcög. Hogy áll most? Erre voltunk kíváncsiak és felvilágosításért az érdekelt vezetőkhöz fordultunk. Uttasy József elnök többek között ezt mondta: — A régi pálya talaját mintegy hatvan centiméter mélységben kellett kiemelni. Ezzel a munkával körülbelül kétezernyolcszáz köbméter salakot, földet távolítottunk el. Az új pálya elkészítéséhez szükséges kohósalakot Csepelről, a vörös salakot Diósgyőrből és a fekete salakot Ceglédről hozattuk. Nagy mennyiség volt ez, mert negyvenöt húsztonnás kocsi hozta a kohósalakot, tizenhárom a vörös salakot, és százkét vagon fekete salakot, s még néhány kocsi tőzeget is hozatni kellett. A számítások szerint — ha közbe nem szól az időjárás — május 1-re készen lesz a pálya. Persze sok függ a társadalmi segítségtől is. Nem tudjuk eléggé megköszönni a Talajjavító Vállalat és a szovjet katonák segítségét a kiemelési munkáknál. Sok segítséget kaptunk a húsipar lelkes sportolóitól és derekasan kivették részüket az atléta lányok és fiúk is. A Kossuth és a Dózsa Népe tsz, a honvédalakulat sportolói, atlétáink és a talajjavítók markolóval adnak a közeli hetekben további segítséget az atlétikai pályához. — Sokan felhánytorgatták — mondja Magyar Antal atlétikai szakoktató —, hogy miért kellett a régi futópályát megbolygatni. A hozzá nem értőnek a régi talaj is megfelelt volna. A régi futópálya talaja eliszaposodott, megkeményedett. Semmiképp sem volt alkalmas sportolásra. — A szakosztály tagjai régen voltak ilyen jó formában — mondja Császár Imre edző. — Az elmúlt tíz év alatt jó nevet vívtunk ki. Fájdalmas volt részünkre, hogy komoly versenyt nem tudtunk rendezni, mert az eliszaposodott pályára más egyesületék' atlétái nem jöttek el. Most mindent elkövetünk. hogy minél előbb készen legyen a pálya. (Sz) Egy szerény szakosztály Miért elégednek meg a Bányász-tekézók a 8. hellyel? Az elmúlt! évben közepesen vizsgáztak a ceglédi Bányász Teke Sport Klub tagjai. Az 1952-ben alakult egyesület az NB II-ben megelégszik még most is a nyolcadik helyezéssel. Vágó György szakosztály- vezetőt kérdeztük meg, mi volt az elmúlt év legérdekesebb eredménye, s mit várnak a más tani évtől. járásbí- ? (Foto: Gábor) XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX\XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX\XXXXXXXXXXX\ A ZENE ÖRÖMÉVEL... — Van egy ifi reménységünk, Varga József, aki jó szereplésével és nagy akaraterejével megszerezte tavaly az országos második helyezést. A felnőttek közül hármat tudok megemlíteni: Rónaszéki Lajos 482 pontot ért el, ez a csapatunkban a legjobb eredmény volt. Ozsgyáni Benő és Tóth Imre pontszáma ugyan kevesebb, de ők is kiváló tagjai f a csapatnak. Az idén is meg- 1 elégszünk a' nyolcadik helyit lyel, ha csak valami „csoda” 1 nem történik és előbbre nem 1 jutunk. ^ — Mi a magyarázata annak, f, hogy csak közepes eredményt ^ tudtak elérni? 1 — Ennek két oka van. Elő1 szőr: nincs edzőnk, másod- csorbán pedig a pályánk sem 1 kielégítő. így aztán a felké- í szülés sem tökéletes. 1 V. P. I ------------f — Ittasan motorozott, veze- 1 tői igazolvány nélkül Bánsz- C ky Mihály Albertirsa külterü- C leti lakos. Ezer forintra bün- 1 tették. f ~ . C ANYAKÖNYVI ÍIIUEK f A bony y t f Házasságot kötött;. Nyíri 1 Imre és Rezvai Ilona, Tóth í Ferenc és Tóth Aranka. c f Elhalt: Szarvas Jánosné C Nyúzó Mária 82 éves, Nagy C Márton 76 éves. Szántai Ist- C ván 85 éves, Antal Pálné | Tóth Terézia 79 éves, Sza- £ linka András né Rassai Ve- C ronika 62 éves. 1 £ Nyársapát í Elhalt- Szabados Ferencné y f Tóth Juiianr.a 91 éves. ff í Albertirsa. y ^ Házasságot kötött: Domo^ nyi 1st« án és Pozsgai Erzsé- A bet. mert velük szemben pénzbüntetést szabtak k;. Emlékeztetjük olvasóinkat arra, hogy a január 31-i számunkban ..Fekete gázolajért — börtön” címen írtunk arról, hogy az AKÖV üzemanyagraktárosa azért tudott gázolajat lopni, mert ott volt Török Vendel vendéglátóipari alkalmazott személyében az orgazda. Kísértetiesen hasonló ez az ügy is. Éppen ezért kell nyomatékosan felhívnunk a közvélemény figyelmét: senki ne adjon lehetőséget a tolvajoknak azzal, hogy ismeretlen eredetű, főképpen zárolt anyag megvételére vállalkozik.
