Pest Megyei Hirlap, 1965. február (9. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-17 / 40. szám
rtsw MEG} Kl <iMjrlap 1965. FEBRUÁR 17, SZERDA KISZ OLVASÓ-SZOLGÁLAT Megalakítják a KISZ ifjúsági olvasó-szolgálatát. Az ifjúsági olvasó-szolgálat országos irányító testületé, a Móra Ferenc kiadóval közös tervet dolgoz ki az ifjúsági könyvkiadás tovább fejlesztésére. Az intéző bizottság — határozata alapján — arra törekszik, hogy a fiatalokhoz szóló irodalmi alkotások nagy példányszámú és olcsó sorozatokban lássanak napvilá- j got. Figyelemmel kíséri az ifjú könyvbarátok érdeklődésének alakulását, a különböző müvek hatását. Életre hívják az ifjúsági olvasó- szolgálat budapesti, illetve megyei munkacsoportjait is. Illés Endre: Az idegen r Uj bemutató a Nemzeti Színházban UJ FILMEK Nagy fontosságú, komoly társadalmi problémát dolgoz fel Illés Endre: Az ideged című darabjában. Érdemes megvizsgálni, hogy ennek ellenére miért nem Híd kiemelkedni a Nemzeti Színház új bemutatója az átlagosból. Az író azzal a nagyon is élő szemlélettel vitatkozik — helyesen — mely szerint: mindenki csak a saját dolgával törődjön, ne ártsa bele magát anba, ami nem közvetlenül érdeke. Hőse — az idegen — azt a filozófiát vallja, hogy egyre nagyobb az ellentét a „kicsi egyén és az óriás világ JÓ AZ ORVOSVENDEG A HÁZNÁL Barátom, a tudós docens, az orvostudományok kandidátusa nejével és még két házaspárral együtt múlt szombat este hivatalos volt hozzánk egy csésze feketére. « amint ilyenkor már szokás, két tekintélyes torta, három nagy tálon szendvicsek, ötón meg édes és sós aprósütemények halmaza került az asztal közepére. Mi tagadás, bevallhatom, akik ismernek, úgyis tudják minden gyöngémet, az édes falatoknak a vendégeknél alaposabban nekilátok. Barátom nemcsak kitűnő orvos, nagyszerű pedagógusnak is tartják az egyetemen, magával hozta a tudományt és tanítói kedvét szintén. A feleségem fülehallatára ekép- pen oktat: ■ — Hagyd abba ezt a sok evést, megint meghíztál, vigyázz! Csoda, hogy bírja még a szíved súlyodat, le kéne adnod tíz kilót, különben idő előtt megszakad. Ha így folytatod, két évet sem adók'... Légy mértékletes! A feleségem mérgesen méreget, az elkerülhetetlen családi vihar előszelét érzem, de csak azért is eszem! Közben a bosszúra gondolok. Barátom keze kinyúl egy Terv után, mire Fecskét tartok elébe: — Szívj füstszűröset, vigyázz az tüdődre! — Igaza van! — helyesel most az ő feleségte. — Igazán Izevesebbet bagózhatnál és ha már annyit cigarettázol, tényleg rászokhatnál az egészségesebb Fecskére. Én meg könyörületlenül folytatom: — Neves orvosok kimutatták, talán te is hallottál róla, hogy a füstszűrő nélküli cigaretta a tüdőrák okozója. — Valóban ez a véleménye sok nagy szaktekintélynek, de hogy aki szűretlenül szívja a füstöt, mindenki tüdőrákot kapna, ezt azért egyik sem állítja — feleli és a Tervet kezébe veszi, én meg az előzékeny házigazda, tüzet adok neki. Felszólítom azonban: — Ismerd el viszont azt is, hogy nem minden kövér embert üt meg a guta. Udvariasságom ezután viszonozza: tortaszélénél, süteménnyel a tányéromat púpozva megrakja. Mondom, kitűnő orvos a barátom. Máskor is meghívom vendégnek. Jó. ha mindig kéznél az orvos. —y —e Húsz év a színpadon A megye művelődési otthonaiban dolgozó népművelők, de velük együtt a szakkörök, klubok, együttesek tagjai is lázasan készülődnek ezekben a hetekben, hogy méltóképpen ünnepeljék meg hazánk felszabadulásának közelgő húszéves évfordulóját. Bag községben például a többi között az irodalmi színpad együttese részére készítettek egy nagyszabású műsort. Ebben feldolgozzák a község felszabadulásának történetét, majd a húsz év változásait, a fejlődést mutatják be. A műsort Balatoni Tibor, a művelődési otthon rendezője írta és rendezte. Az együttes tagjai bejáró munkások, diákok, ipari tanulók. Értesüléseink szerint a próbák már befejeződtek és rövidesen sor kerül a bemutatóra. A tárgyalás című magyarul beszélő angol filmdráma főszerepeit két világhírű színész játssza: Simone Signorét és Laurence Olivier között”. Ebből arra a következtetésre jut, hogy éljen mindenki minél kisebb körben, törődjön csak magával, uralkodjon önmaga csöppnyi világán és ne is törekedjen a nagyobb felé. Nem is próbálja kitágítani játékvilágának korlátáit, megelégszik a kínosan „korrekt” elavulton kényelmes elvekkel. Nem nehéz ebben ráisrner- i nünk a már hozzánk is egyre 1 inkább közelebb kerülő „elidegenedés” elméletére. Ez a I mind jobban tért nyerő elmé- | let azt fejtegeti, hogy egyre inkább eltűnik az ember és a létező világ közti szellemi, értelmi kapcsolat és felváltja ezt egy pusztán dologi, mechanikus kötődés a környezethez. Ennek következtében egyre ijesztőbben egyedül marad az ember, mindinkább érthetetlen lesz számára' az őt körülvevő és az őt meghatározó világ. Ennek az irányzatnak egyik legrangosabb képviselője Camus, aki a világhírűvé vált kisregényében, a ,,Kö- zöny”-ben (eredeti címén: Az idegen) megdöbbentő módon i képes ábrázolni ennek a szem- ] léletnek az eredményét. Hőse j szükségszerűen elbukik, mert I idegen számára a társadalom, j elvesztette már kapcsolatát a világgal, a többi 'emberekkel, j sőt, saját tudatos énjével is. j Soltész Tamás, a dráma fő- | hőse, szintén elbukik, mert j szemléletével önmagát zárja | ki a világból. Egyedül marad ; és boldogtalanná válik, mert ; a körülötte élő, adott közös- , ségi társadalom nem tűri meg I magában azt, aki csak kapni akar, adni semmit azon kívül, . amire kötelezik. Csak az élhet harmóniában a társadalommal, aki őszintén, teljes önmagával szolgálja annak érdekeit. Hibája a darabnak, hogy nem eléggé világosodik meg benne ez a társadalmi szükségszerűség. Az sincs kellőképpen motiválva, hogy a hős hogyan válhatott ilyenné, mik az összetevői mostani visel kedés ének. E11 en tm o ndása i t a néző axiómaként kénytelen elfogadni. Azt, hogy mennyire káros „az én házam az én váram” elv, mutatja Évának, Tamás feleségének a sorsa. Ö elvi ellentéte férjének. Céljai, vágyai mind a közösség, az alkotás felé mutatnak, ha nem is annyira körülhatároltak, mint férje kisszerű elképzelései. Az ő életét is megroppanja ez a káros szemlélet és a darab nem foglal egyértelmű állást, hogy képes lesz-e majd újrakezdeni, újjáalakítani a saját sorsát. A dráma dicsérendő bátorságát, igényes mondanivalóját az író nem tudta megr felelő formába önteni. A tartalom és a forma egységéből következik, hogy a gyenge előadásmód visszahat a mondanivalóra, erősen lerontja annak hatását, bizonytalanná teszi igazságát. Magyarul beszélő változatban mutatják be filmszínházaink az Egy fiatal tiszt naplója című új szovjet filmalkotást is ^\V\VV\\\\\\\\\\\\\\\\\N\\\\\\\\\\\\\\\V\\\\^^^^ VIRÁGZÓ ORCHIDEÁK, új teleltető és öntözőberendezés a vácrátóti botanikus kertben A cinkék és a feketerigók a hosszú téli némaság után már vidáman csipognak a vácrátóii boíanikus kert még lombtalan fái között. Elevenségükből a tavasz gyors érkezését jósolgatják a benfentesek, valamint abból is, hogy a hóvirág, meg a saláta-boglárka már kidugta fejecskéjét a fagyos, nyirkos avar alól. Az üvegházak kényes primadonnát viszont nem sokat törődnek a külső hőmérő mélyen lappangó 'higanyszálával. Otthonukban trópusi az atmoszféra. A ritka orchideák egymásután bontják ki egész valószínűtlenül pompás szirmaikat és buja illatuk betölti a párás levegőt. A Coelogyne cristata, amely a Himalája erdeiből került ide, a Sződ-rá- kos partjára, hófehér menyasszonyi köntösben pompázik, a Burmából elszármazott Cym- bidium lowianum pedig most örvendeztette meg gondozóit először különös formájú, barnával erezett, halványsárga virágaival. Hálásak a bromé- liák is, a színek és formák egész skálájával pompáznak. A „tündérkert“ lázasan készül az új tavaszra és azok a kényesebb növénycsodák is, amelyek a nyári hónapokban a szabadban díszlenek, sértetlenül vészelték át a téli hónapokat. Az ősszel épült fel az új teleltető, huszonhat méter hosszú, nyolc méter széles és öt méter magas üvegtetős épület. Egyelőre helyettese annak a szépen eltervezett üvegháznak, amely — bár a Tudományos Akadémia biztosította hozzá a hárommillió forintos fedezetet — a váratlanul fölbukkant tervezési és kivitelezési nehézségek miatt nem épülhetett fel tavaly. Pedig a gyors ütemben fejlődő és gyarapodó növény- kertnek szinte nélkülözhetetlen szüksége lenne rá. — Ezt a teleltetőt a botanikus kerti dolgozók, valamint a növénykert barátainak önzetlen lelkesedése és áldozatkészsége varázsolta valósággá — mondja dr. Újvárosi Miklós igazgató. — Októberben készült el egyhónapi kemény munka eredményeképpen. Építésébe a növénykert dolgozói, kitétel nélkül valamennyien és a kert barátai belesegítettek minden ellenszolgáltatás nélkül végzett társadalmi munkájukkal. Főleg Vácról jöttek sokan, kőművesek, szerelők. A honvédségtől is kaptunk szerelőket. A fél elül ide menekített növények igen jól érezték magukat a teleltetőben, ahol koksszal táplált vaskályhák ontották az állandó, egyenletes meleget. Nemcsak átvészelték a telet, hanem szépen fejlődtek is. A citromfák tele vannak gyümölccsel, a pálmák új leveleket hajtottak, sok ritka cserje már virágba borult. A botanikus kert a telelte- tőn kívül mással is gyarapodott. A patakon túli, magasabban fekvő rész, ahol egykor szinte páratlan fenyőgyűjtemény díszlett, de a régi „haszonélvező” kiirtotta, hogy hasznothajtó gyümölcsfákat ültessen a helyükre, végleges öntözőberendezést kapott. Több, mint három kilométer hosszúságú csőhálózatot fektettek a száraz, homokos talajba. Ehhez több mint ezer köbméter földet kellett eltávolítani. A talaj vízszükségletét így biztosították ezen a területen is, amelyre nagyértékű faritkaságokat és cserjéket ültettek el. Ez az új öntözőberendezés szintén társadalmi munka eredménye. A ráióti arborétum iránt állandóan növekszik az érdeklődés. Az ország minden részéből jöttek a látogatók már a múlt évben is. A gondosan vezetett kimutatás szerint tavaly a kert látogatóinak száma meghaladta a huszonegyezret. Az idén még több látogatóra számítanak, bár a botanikus kert — miért, miért nem? — csak ritkán szerepel az idegenforgalmi propagandában. m. 1. Mi lett a ,,babagyárból“? Nemrégen még babagyárnak hívták a községbeliek a visegrádi Faipari Ktsz-t, mert megalakulása után csak gyermekjátékokat készített. Néhány évvel ezelőtt azonban megkezdték a kolonial garnitúrák gyártását. A munkaigényes kézzel faragott bútorokat hamarosan külföldön is szívesen vásárolták. Tavaly már 2,5 millió forint értékű bútort küldtek Ausztriába, Svájcba, Norvégiába. Hollandiába és Nyu- gat-Némeíországba. Erre az évre mái annyi megrendelés érkezett külföldről, hogy ezentúl csak exportra dolgoznak. Az idén előreláthatólag négymillió forint értékű kolonial garnitúrát gyártanak. Új termékükből, a háálroromszög alapú, sarokba lítható, kézzel faragott, zettákkal díszített bárszekrényből Spanyolországba is szállítanak. BARANYAI VASÁRNAPOK A Baranya megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága jóváhagyta a „baranyai vasárnapok” programját. A délszláv néphagyományokon alapuló, február 28-i „mohácsi farsang” után a pécsváradi „tengői majális" következik, amelynek kiemelkedő eseménye lesz a dunántúli népi- táncfesztivál és a népművészek országos találkozója, A siklósi várfesztivál alkalmával rendezendő kiállításra a Magyar Nemzeti Galéria küld anyagot. Kiegészíti a programot a szeptember 5-i szigetvári Zrínyi-emlékünnepség. A mondanivaló megjeleni- i : téséfcól 'hiányzik a meggyőző; I erő és ez főleg annak tud- j 1 ható be, hogy o darab égé- \ ; szében nem életszerű. Nél-í külözi a hitele* pszichológiái j ábrázolás fontos vonásait,: így a megalapozott, követke- i zetes belső logikát, a részle-1 i tekből összeálló realitást. j Végig érezhető a jeleneteken j (főleg az I.. felvonásban) va-j lami csiszolatlan beállított-j ság, nem gördülékeny az elő- \ adás. Ez főleg a vontatott! szerkesztés és az ebből kö-J vetkező lassú előadásritmus! hibája. (A ritmusa csak a da-! rab második felében élénkül; meg kissé.) A nehézkes ex-i pozíció után is csak lassan \ alakulnak a dialógusok és J nem érzek dramaturgiai je- j lentőséget a II. felvonás tör- í deltségében sem. így a mű; összhatásában darabos ma-; radt. : A rendezés sajnos csak ki- '■ emeli, hangsúlyossá teszi ezc-í két a hibákat. Tatár Eszter,' a rendező nem fogta kellő; egységbe a darabot, ami ezért; lazává, szátesővé vált. ; A színészek elég nehezen! birkóztak meg az inkább el-; veket, mint valóságos era-í bereket képviselő figuráik-; kai. Kivételt talán csak Ti-5 már Éva jelent, aki Éva \ szerepéből (ha nem is egy- \ ségesen) élő alakot formált.? A többiek játéka nélkülözi J a színészi pluszt. Nem visz- ; nek életet a darabba, így £ alakjuk elveszti hitelességéi.^ Tetszettek Bakó József dísz- í létéi. $ Elek János ^ Egy kis melegítő felébred és újra kérdi, hogy hol vagyunk. — Karcagon! Ekkor jut eszébe, hogy már rég le kellett volna szállnia, de nem baj, mormolja — utazott egy kicsit! Nézem, hogyan rogyadozik a lába, siet, mert már mozog a vonat. Utoljára még egyszer megkérdi: — Én ugye nem vagyok berúgva? — Nem barátom, csak a melegítő volt erős! A vonat tovább halad, s töprengve gondolok rá, hogy már mennyi ember életét tette tönkre az a kis „melegítő”, amit sokan víz helyett fogyasztanak. Puskás Róza töm, rohanok, hogy le ne maradjak. Felszállók, leülök. Kellemes a légkör, csak ne ülne itt egy férfi, aki „melegítővel” teleitta magát. Ülök, olvasok és közben figyelem: látszik, többet ivott, mint kellett volna. — Ho-o-ol va- a-gyunk? — Kisújszálláson — feleli a mellette ülő. De ő csukladozva folytatja: — Egy kicsit ittam, miért ne, ha fázik az ember. De én vigyáztam rá, hogy be ne rúgjak. — Horkant egyet, és máris alszik. A vonat halad, a hideg szál átsüvít a kocsin. A férfi : Váróm a vonat : indulását s majd ímeg fagyok. De a | vonat még nem ; indul. . A lábam I fázik, egyiket a i másik után kap- | ködöm s ugrálva, i topogva várok. A í vonat még most ■sem indul. A hi- ;deg egyre fokozó- ;dik. már a fülem | is fázik, s eszem- ;be jut valami. \ — Iszom egy í kis melegítőt a i restiben! ; Elindulok ösz- j szefagyva és gon- j dolkodom, mit is : igyák., milyen í „melegítőt”. De [hiszen te nem is í szereted az italt, ! hát akkor? ; És egyszerre me- í legem lesz, de j miért? í Indul a vonaÚj magyar eke közi tanácskozás résztvevőinek is. A Magyar Tudományos Akadémia anyagi támogatásával elkészült az Alagi Állami Gazdaságban a Szabó-Almási-Hepp féle homokjavító eke mintapéldánya. Az új konstrukciójú gép az ország területének negyedrészét kitevő homoktalajok részére készült, s mint ilyen, tulajdonképpen az első a magyar mezőgazdaságban. A homoki munkára az teszi alkalmassá, hogy lényegesen kisebb vonóerőt igényel, mint az eddigi, hasonló munkagépek; vontatásához így nem szükséges lánctalpas gép, elég a jóval könnyebb D—4K traktor is. Az eke a kívánt mélységben, egyenletesen teríti él a homokban a szerves javítóanyagokat — tőzeget és istállótrágyát — és egyúttal meg is műveli a talajt. Az új magyar homok javító ekét a nyár folyamán bejutatják a homoktalajokkal 'glalkozó budapesti nemzet-
