Pest Megyei Hirlap, 1965. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-17 / 40. szám

rtsw MEG} Kl <iMjrlap 1965. FEBRUÁR 17, SZERDA KISZ OLVASÓ-SZOLGÁLAT Megalakítják a KISZ ifjúsá­gi olvasó-szolgálatát. Az if­júsági olvasó-szolgálat or­szágos irányító testületé, a Móra Ferenc kiadóval közös tervet dolgoz ki az ifjúsági könyvkiadás tovább fejlesz­tésére. Az intéző bizottság — határozata alapján — arra törekszik, hogy a fiatalokhoz szóló irodalmi alkotások nagy példányszámú és olcsó soro­zatokban lássanak napvilá- j got. Figyelemmel kíséri az ifjú könyvbarátok érdeklő­désének alakulását, a külön­böző müvek hatását. Életre hívják az ifjúsági olvasó- szolgálat budapesti, illetve megyei munkacsoportjait is. Illés Endre: Az idegen r Uj bemutató a Nemzeti Színházban UJ FILMEK Nagy fontosságú, komoly társadalmi problémát dolgoz fel Illés Endre: Az ideged cí­mű darabjában. Érdemes meg­vizsgálni, hogy ennek ellené­re miért nem Híd kiemelked­ni a Nemzeti Színház új be­mutatója az átlagosból. Az író azzal a nagyon is élő szemlélettel vitatkozik — he­lyesen — mely szerint: min­denki csak a saját dolgával tö­rődjön, ne ártsa bele magát anba, ami nem közvetlenül ér­deke. Hőse — az idegen — azt a filozófiát vallja, hogy egy­re nagyobb az ellentét a „ki­csi egyén és az óriás világ JÓ AZ ORVOSVENDEG A HÁZNÁL Barátom, a tudós docens, az orvostudományok kandi­dátusa nejével és még két há­zaspárral együtt múlt szom­bat este hivatalos volt hoz­zánk egy csésze feketére. « amint ilyenkor már szokás, két tekintélyes torta, három nagy tálon szendvicsek, ötón meg édes és sós aprósütemé­nyek halmaza került az asz­tal közepére. Mi tagadás, be­vallhatom, akik ismernek, úgyis tudják minden gyön­gémet, az édes falatoknak a vendégeknél alaposabban ne­kilátok. Barátom nemcsak kitűnő orvos, nagyszerű pedagógus­nak is tartják az egyetemen, magával hozta a tudományt és tanítói kedvét szintén. A feleségem fülehallatára ekép- pen oktat: ■ — Hagyd abba ezt a sok evést, megint meghíztál, vi­gyázz! Csoda, hogy bírja még a szíved súlyodat, le kéne ad­nod tíz kilót, különben idő előtt megszakad. Ha így foly­tatod, két évet sem adók'... Légy mértékletes! A feleségem mérgesen mé­reget, az elkerülhetetlen csa­ládi vihar előszelét érzem, de csak azért is eszem! Közben a bosszúra gondolok. Barátom keze kinyúl egy Terv után, mire Fecskét tar­tok elébe: — Szívj füstszűröset, vi­gyázz az tüdődre! — Igaza van! — helyesel most az ő feleségte. — Igazán Izevesebbet bagózhatnál és ha már annyit cigarettázol, tényleg rászokhatnál az egész­ségesebb Fecskére. Én meg könyörületlenül folytatom: — Neves orvosok kimutat­ták, talán te is hallottál róla, hogy a füstszűrő nélküli ci­garetta a tüdőrák okozója. — Valóban ez a véleménye sok nagy szaktekintélynek, de hogy aki szűretlenül szívja a füstöt, mindenki tüdőrákot kapna, ezt azért egyik sem állítja — feleli és a Tervet kezébe veszi, én meg az elő­zékeny házigazda, tüzet adok neki. Felszólítom azonban: — Ismerd el viszont azt is, hogy nem minden kövér em­bert üt meg a guta. Udvariasságom ezután vi­szonozza: tortaszélénél, sü­teménnyel a tányéromat pú­pozva megrakja. Mondom, kitűnő orvos a barátom. Máskor is meghí­vom vendégnek. Jó. ha min­dig kéznél az orvos. —y —e Húsz év a színpadon A megye művelődési ottho­naiban dolgozó népművelők, de velük együtt a szakkörök, klubok, együttesek tagjai is lá­zasan készülődnek ezekben a hetekben, hogy méltóképpen ünnepeljék meg hazánk felsza­badulásának közelgő húszéves évfordulóját. Bag községben például a többi között az iro­dalmi színpad együttese részé­re készítettek egy nagyszabású műsort. Ebben feldolgozzák a község felszabadulásának tör­ténetét, majd a húsz év válto­zásait, a fejlődést mutatják be. A műsort Balatoni Tibor, a művelődési otthon rendezője írta és rendezte. Az együttes tagjai bejáró munkások, diá­kok, ipari tanulók. Értesülé­seink szerint a próbák már befejeződtek és rövidesen sor kerül a bemutatóra. A tárgyalás című magyarul beszélő angol filmdráma fő­szerepeit két világhírű színész játssza: Simone Signorét és Laurence Olivier között”. Ebből arra a követ­keztetésre jut, hogy éljen min­denki minél kisebb körben, törődjön csak magával, ural­kodjon önmaga csöppnyi vi­lágán és ne is törekedjen a nagyobb felé. Nem is próbál­ja kitágítani játékvilágának korlátáit, megelégszik a kíno­san „korrekt” elavulton ké­nyelmes elvekkel. Nem nehéz ebben ráisrner- i nünk a már hozzánk is egyre 1 inkább közelebb kerülő „el­idegenedés” elméletére. Ez a I mind jobban tért nyerő elmé- | let azt fejtegeti, hogy egyre inkább eltűnik az ember és a létező világ közti szellemi, ér­telmi kapcsolat és felváltja ezt egy pusztán dologi, mecha­nikus kötődés a környezet­hez. Ennek következtében egy­re ijesztőbben egyedül marad az ember, mindinkább érthe­tetlen lesz számára' az őt kö­rülvevő és az őt meghatározó világ. Ennek az irányzatnak egyik legrangosabb képviselő­je Camus, aki a világhírűvé vált kisregényében, a ,,Kö- zöny”-ben (eredeti címén: Az idegen) megdöbbentő módon i képes ábrázolni ennek a szem- ] léletnek az eredményét. Hőse j szükségszerűen elbukik, mert I idegen számára a társadalom, j elvesztette már kapcsolatát a világgal, a többi 'emberekkel, j sőt, saját tudatos énjével is. j Soltész Tamás, a dráma fő- | hőse, szintén elbukik, mert j szemléletével önmagát zárja | ki a világból. Egyedül marad ; és boldogtalanná válik, mert ; a körülötte élő, adott közös- , ségi társadalom nem tűri meg I magában azt, aki csak kapni akar, adni semmit azon kívül, . amire kötelezik. Csak az él­het harmóniában a társada­lommal, aki őszintén, teljes önmagával szolgálja annak ér­dekeit. Hibája a darabnak, hogy nem eléggé világosodik meg benne ez a társadalmi szükségszerűség. Az sincs kel­lőképpen motiválva, hogy a hős hogyan válhatott ilyenné, mik az összetevői mostani vi­sel kedés ének. E11 en tm o ndása i t a néző axiómaként kénytelen elfogadni. Azt, hogy mennyire káros „az én házam az én váram” elv, mutatja Évának, Tamás feleségének a sorsa. Ö elvi ellentéte férjének. Céljai, vá­gyai mind a közösség, az al­kotás felé mutatnak, ha nem is annyira körülhatároltak, mint férje kisszerű elképze­lései. Az ő életét is meg­roppanja ez a káros szemlé­let és a darab nem foglal egyértelmű állást, hogy képes lesz-e majd újrakezdeni, új­jáalakítani a saját sorsát. A dráma dicsérendő bátor­ságát, igényes mondanivaló­ját az író nem tudta megr felelő formába önteni. A tar­talom és a forma egységé­ből következik, hogy a gyenge előadásmód visszahat a mon­danivalóra, erősen lerontja annak hatását, bizonytalanná teszi igazságát. Magyarul beszélő változatban mutatják be filmszínhá­zaink az Egy fiatal tiszt naplója című új szovjet film­alkotást is ^\V\VV\\\\\\\\\\\\\\\\\N\\\\\\\\\\\\\\\V\\\\^^^^ VIRÁGZÓ ORCHIDEÁK, új teleltető és öntözőberendezés a vácrátóti botanikus kertben A cinkék és a feketerigók a hosszú téli némaság után már vidáman csipognak a vácrátóii boíanikus kert még lombtalan fái között. Elevenségükből a tavasz gyors érkezését jósolgat­ják a benfentesek, valamint abból is, hogy a hóvirág, meg a saláta-boglárka már kidugta fejecskéjét a fagyos, nyirkos avar alól. Az üvegházak ké­nyes primadonnát viszont nem sokat törődnek a külső hőmé­rő mélyen lappangó 'higanyszá­lával. Otthonukban trópusi az atmoszféra. A ritka orchideák egymásután bontják ki egész valószínűtlenül pompás szir­maikat és buja illatuk betölti a párás levegőt. A Coelogyne cristata, amely a Himalája erdeiből került ide, a Sződ-rá- kos partjára, hófehér meny­asszonyi köntösben pompázik, a Burmából elszármazott Cym- bidium lowianum pedig most örvendeztette meg gondozóit először különös formájú, bar­nával erezett, halványsárga virágaival. Hálásak a bromé- liák is, a színek és formák egész skálájával pompáznak. A „tündérkert“ lázasan készül az új tavaszra és azok a kényesebb növény­csodák is, amelyek a nyári hó­napokban a szabadban díszle­nek, sértetlenül vészelték át a téli hónapokat. Az ősszel épült fel az új teleltető, hu­szonhat méter hosszú, nyolc méter széles és öt méter ma­gas üvegtetős épület. Egyelőre helyettese annak a szépen el­tervezett üvegháznak, amely — bár a Tudományos Akadé­mia biztosította hozzá a há­rommillió forintos fedezetet — a váratlanul fölbukkant ter­vezési és kivitelezési nehézsé­gek miatt nem épülhetett fel tavaly. Pedig a gyors ütemben fejlődő és gyarapodó növény- kertnek szinte nélkülözhetet­len szüksége lenne rá. — Ezt a teleltetőt a botani­kus kerti dolgozók, valamint a növénykert barátainak önzet­len lelkesedése és áldozatkész­sége varázsolta valósággá — mondja dr. Újvárosi Miklós igazgató. — Októberben ké­szült el egyhónapi kemény munka eredményeképpen. Épí­tésébe a növénykert dolgozói, kitétel nélkül valamennyien és a kert barátai belesegítet­tek minden ellenszolgáltatás nélkül végzett társadalmi munkájukkal. Főleg Vácról jöttek sokan, kőművesek, sze­relők. A honvédségtől is kap­tunk szerelőket. A fél elül ide menekített növények igen jól érezték magukat a telelte­tőben, ahol koksszal táplált vaskályhák ontották az állan­dó, egyenletes meleget. Nem­csak átvészelték a telet, ha­nem szépen fejlődtek is. A cit­romfák tele vannak gyü­mölccsel, a pálmák új levele­ket hajtottak, sok ritka cserje már virágba borult. A botanikus kert a telelte- tőn kívül mással is gyarapo­dott. A patakon túli, magasab­ban fekvő rész, ahol egykor szinte páratlan fenyőgyűjte­mény díszlett, de a régi „ha­szonélvező” kiirtotta, hogy hasznothajtó gyümölcsfákat ültessen a helyükre, végleges öntözőberendezést kapott. Több, mint három kilométer hosszúságú csőhálózatot fek­tettek a száraz, homokos talaj­ba. Ehhez több mint ezer köb­méter földet kellett eltávolí­tani. A talaj vízszükségletét így biztosították ezen a terü­leten is, amelyre nagyértékű faritkaságokat és cserjéket ül­tettek el. Ez az új öntözőbe­rendezés szintén társadalmi munka eredménye. A ráióti arborétum iránt állandóan növekszik az érdeklődés. Az ország minden részéből jöttek a látogatók már a múlt évben is. A gon­dosan vezetett kimutatás sze­rint tavaly a kert látogatóinak száma meghaladta a huszon­egyezret. Az idén még több lá­togatóra számítanak, bár a bo­tanikus kert — miért, miért nem? — csak ritkán szerepel az idegenforgalmi propagandá­ban. m. 1. Mi lett a ,,babagyárból“? Nemrégen még babagyár­nak hívták a községbeliek a visegrádi Faipari Ktsz-t, mert megalakulása után csak gyermekjátékokat ké­szített. Néhány évvel ezelőtt azonban megkezdték a kolonial garnitúrák gyártását. A munkaigényes kézzel fa­ragott bútorokat hamarosan külföldön is szívesen vásá­rolták. Tavaly már 2,5 millió fo­rint értékű bútort küldtek Ausztriába, Svájcba, Norvé­giába. Hollandiába és Nyu- gat-Némeíországba. Erre az évre mái annyi megrende­lés érkezett külföldről, hogy ezentúl csak exportra dol­goznak. Az idén előreláthatólag négymillió forint értékű kolonial garnitúrát gyárta­nak. Új termékükből, a há­ál­ro­romszög alapú, sarokba lítható, kézzel faragott, zettákkal díszített bárszek­rényből Spanyolországba is szállítanak. BARANYAI VASÁRNAPOK A Baranya megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága jóvá­hagyta a „baranyai vasárna­pok” programját. A délszláv néphagyományokon alapuló, február 28-i „mohácsi far­sang” után a pécsváradi „ten­gői majális" következik, amelynek kiemelkedő ese­ménye lesz a dunántúli népi- táncfesztivál és a népművé­szek országos találkozója, A siklósi várfesztivál alkalmá­val rendezendő kiállításra a Magyar Nemzeti Galéria küld anyagot. Kiegészíti a prog­ramot a szeptember 5-i szi­getvári Zrínyi-emlékünnepség. A mondanivaló megjeleni- i : téséfcól 'hiányzik a meggyőző; I erő és ez főleg annak tud- j 1 ható be, hogy o darab égé- \ ; szében nem életszerű. Nél-í külözi a hitele* pszichológiái j ábrázolás fontos vonásait,: így a megalapozott, követke- i zetes belső logikát, a részle-1 i tekből összeálló realitást. j Végig érezhető a jeleneteken j (főleg az I.. felvonásban) va-j lami csiszolatlan beállított-j ság, nem gördülékeny az elő- \ adás. Ez főleg a vontatott! szerkesztés és az ebből kö-J vetkező lassú előadásritmus! hibája. (A ritmusa csak a da-! rab második felében élénkül; meg kissé.) A nehézkes ex-i pozíció után is csak lassan \ alakulnak a dialógusok és J nem érzek dramaturgiai je- j lentőséget a II. felvonás tör- í deltségében sem. így a mű; összhatásában darabos ma-; radt. : A rendezés sajnos csak ki- '■ emeli, hangsúlyossá teszi ezc-í két a hibákat. Tatár Eszter,' a rendező nem fogta kellő; egységbe a darabot, ami ezért; lazává, szátesővé vált. ; A színészek elég nehezen! birkóztak meg az inkább el-; veket, mint valóságos era-í bereket képviselő figuráik-; kai. Kivételt talán csak Ti-5 már Éva jelent, aki Éva \ szerepéből (ha nem is egy- \ ségesen) élő alakot formált.? A többiek játéka nélkülözi J a színészi pluszt. Nem visz- ; nek életet a darabba, így £ alakjuk elveszti hitelességéi.^ Tetszettek Bakó József dísz- í létéi. $ Elek János ^ Egy kis melegítő felébred és újra kérdi, hogy hol vagyunk. — Karcagon! Ekkor jut eszé­be, hogy már rég le kellett volna szállnia, de nem baj, mormolja — utazott egy kicsit! Nézem, hogyan rogyadozik a lá­ba, siet, mert már mozog a vonat. Utoljára még egy­szer megkérdi: — Én ugye nem vagyok berúgva? — Nem bará­tom, csak a mele­gítő volt erős! A vonat tovább halad, s töpreng­ve gondolok rá, hogy már mennyi ember életét tette tönkre az a kis „melegítő”, amit sokan víz helyett fogyasztanak. Puskás Róza töm, rohanok, hogy le ne marad­jak. Felszállók, leülök. Kellemes a légkör, csak ne ülne itt egy férfi, aki „melegítővel” teleitta magát. Ülök, olvasok és közben figyelem: látszik, többet ivott, mint kellett volna. — Ho-o-ol va- a-gyunk? — Kisújszállá­son — feleli a mellette ülő. De ő csukladozva folytatja: — Egy kicsit it­tam, miért ne, ha fázik az ember. De én vigyáztam rá, hogy be ne rúgjak. — Hor­kant egyet, és máris alszik. A vonat halad, a hi­deg szál átsüvít a kocsin. A férfi : Váróm a vonat : indulását s majd ímeg fagyok. De a | vonat még nem ; indul. . A lábam I fázik, egyiket a i másik után kap- | ködöm s ugrálva, i topogva várok. A í vonat még most ■sem indul. A hi- ;deg egyre fokozó- ;dik. már a fülem | is fázik, s eszem- ;be jut valami. \ — Iszom egy í kis melegítőt a i restiben! ; Elindulok ösz- j szefagyva és gon- j dolkodom, mit is : igyák., milyen í „melegítőt”. De [hiszen te nem is í szereted az italt, ! hát akkor? ; És egyszerre me- í legem lesz, de j miért? í Indul a vona­Új magyar eke közi tanácskozás résztvevői­nek is. A Magyar Tudományos Akadémia anyagi támogatá­sával elkészült az Alagi Állami Gazda­ságban a Szabó-Almási-Hepp féle homokjavító eke mintapél­dánya. Az új konstrukciójú gép az ország területének negyedrészét kitevő homoktalajok részére ké­szült, s mint ilyen, tulajdonképpen az első a magyar mezőgazda­ságban. A homoki munkára az teszi alkalmassá, hogy lényegesen kisebb vonó­erőt igényel, mint az eddigi, hasonló mun­kagépek; vontatásához így nem szükséges lánctalpas gép, elég a jóval könnyebb D—4K traktor is. Az eke a kívánt mélységben, egyenle­tesen teríti él a homokban a szerves javítóanyagokat — tőzeget és istállótrágyát — és egyúttal meg is műveli a talajt. Az új magyar homok javí­tó ekét a nyár folyamán be­jutatják a homoktalajokkal 'glalkozó budapesti nemzet-

Next

/
Thumbnails
Contents