Pest Megyei Hirlap, 1965. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-12 / 9. szám

1985. JANTJÄR 12, KEDD nn »retFi Ztfíritw S // Csak" ezer forint a különbség Saját magának is nehezen tudná már megmagyarázni Barabás József kenderesi te­henész, hogy három évvel ezelőtt miért is cserélte fel szülőfaluját a főváros kör­nyékével? A városba köl­tözés láza kapta-e el, vagy a közszájon forgó „korlátlan lehetőségek” csábították? Tény, hogy most az egyszer nem sokat gondolkodott. El­adta a házát, otthagyta a Ha­ladás Termelőszövetkezet szarvasmarha-tenyészetét, az­tán családjával együtt út­nak eredt és Vecsésen tele­pedett le. Az első csalódás akkor ér­te, amikor a szövetkezetben szerzett havi 2400—2500 fo­rintos kereset helyett az üzemből, mint segédmunkás, bizony csak 1400—1500 fo­rintot vitt haza. Szokatlan volt neki az új munkarend is, a csat­togó, zajos műhelyek, de gondolta, majd megszokja. Kenderesen a háztájiban két tehenet is tartott, 40—50 li­ter tejet fejt tőlük, itt vi­szont a reggelihez szükséges tejet a boltból kell az asz- szonynak beszereznie. A zöld­ségféléket is piacról vásá­rolják, ami mind-mind a költségvetést terheli. Mint­hogy az üzemi élet nem vált úgy be, ahogy Barabás Jó­zsef gondolta, a múlt év feb­ruárjában otthagyta a ve- csési ' gépjavítót és a Lő­rinci Fonóban próbált sze­rencsét Itt sem volt több a fize­tés, sőt egy százassal, más­féllel — mikor hogyan ala­kult a munka — még csök­kent is a kereset. A kiadás viszont növekedett. Most mór külön útiköltség is terhelte a „rezsit”. Barabás József ugyan sen­kinek sem beszélt eddig csa­lódásáról, de hosszas töp­• Otthagyta az üzemet a tehenész • Újabb jelentkezők a tsz-ben rengés után határozott lé­pésre szánta el magát. A minap fölkereste a vecsési Zöld Mező Termelőszövetke­zet elnökét, előadta élete históriáját, s arra kérte, ha mód van rá, tegye lehetővé, hogy beléphessen a közösbe. Nem való őneki az üzemi munka, ötvenéves fejjel se- hogysem tudja már meg­szokni az új körülményeket, csak a mezőgazdaságban ér­vényesülhet. Moór Nándor, a Zöld Mező Tsz elnöke türelmesen vé­gighallgatta Barabás Józse­fet, s minthogy ismeri is már — a múlt nyáron a sza­badsága alatt aratott a tsz- ben —, megnyugtatta, mi­helyt alkalom kínálkozik rá, nyomban felveszik. Különben is, ez a közgyűlés dolga, de számíthat rá a tehenész. Nö­vekszik az állatállomány, sok a szövetkezetben a nyugdíjas, idős dolgozó, szükség van a jelentkezőkre. S hogy Vecsésen milyenek a kereseti lehetőségek? Egy- egy tehenész a Zöld Mező Termelőszövetkezetben a 2000 2400 forintot havonta min­den körülmények között meg­keresi. Ahogy az elnök mond­ta, ez már garantált bér. Könnyű hát kiszámítani, mennyivel jár jobban Ba­rabás József, ha a szövet­kezetei választja: „csak” ezer forinttal növekszik a havi jö­vedelme készpénzben, s ha ehhez még hozzászámítjuk a háztájit, az is szép kis sum­mára rúg. No, persze a nö­vénytermesztők is többet tud­nak itt keresni, mint az üzem­Hiszékenység Anekdoták szenvedő hőse, legendáknak beillő történetek szereplője volt a múltban a rászedett em­ber. Szélhámosok, ügyeskedő ügynökök éltek vissza tájékozatlanságával, csalták ki pénzét, sóztak nyaká­ba értéktelen holmit. Mint társadalmi jelenség, ez már a múlté, de mint egyedi esettel sajnos még ma­napság is találkozunk. Előfordul, hogy „ügyeskedők” lóvátesznek hiszékeny embereket, busás tandíjat fi­zettetve velük naivitásukért. A rendőrség a közel­múltban leplezte le „nepperek”, lelkiismeretlen ügy­nökök hálózatát, akik a fővárosba bútorvásárlásra ér­kező falusiakat a méregdrágán dolgozó kisiparoshoz irányították. Az ügynök százalékot kapott, a kisiparos jó áron túladott ósdi bútorain, csak a vevő járt rosz- szul... Kettőn áll a vásár — ritkán gondolunk erre. ami­kor a rendőrségi krónikában hasonló ügyet olvasunk. Házasságszédelgő — s akik hittek neki, üzletember, aki mindent megszerez — s akik előleget adtak neki, üzenetet hozó jóasszony — s aki egyedül hagyta a lakásban: elválaszthatatlan. A szélhámos csak akkor élhet meg, ha vannak, akik hagyják magukat rá­szedni! „Csomagban kaptam” — mondja az újmódi kofa­asszony, s busás felárral eladja azt, amit az állami üzletben vásárolt. „Príma minőség!” — állítja az ál­kisiparos, s elsózza a ragyogóra kikent-kifent, szúette bútort. „Meglesz az esküvő!” — így a házasságszédel­gő, csak éppen útiköltséget kér, meg kölcsönt, mivel nem létező — saját pénzét éppen ház, telek stb. vá­sárlásba fektette ... Hiszünk nekik? Előfordul! Sok­szor bizony nem teszünk különbséget bizalom és ok­talan hiszékenység között, nem mérjük meg az em­bert, őszintén szól-e, hihetünk-e neki? Az áldozatok,' a rászedettek aztán legtöbbször csak a bíróságon jön­nek rá, kiben biztak meg, kinek a szavát hitték. Legyünk bizalommal egymáshoz, de ne legyünk hiszékenyek. Más kárán tanul az okos! (m. o.) be bejáró segédmunkások. Ilyenkor, a téli hónapok­ban az időszakiak keresete napi 48—50 forint, a nyár elején 60 forintra növek­szik, ha meg beköszönt a munka zöme, 70 forint fölé emelkedik. Sejtette ezt Barabás József, s éppen ezért határozta el, kiköszörüli élete csorbáját, visszamegy a mezőgazdaság­ba. Nyomban el is magyaráz­ta az elnöknek, hány tehenet bíztak rá annak idején, meny­nyi volt a fejési átlag, hogyan vigyázott a jószágra. Megbe­csülték, mert értett az álla­tokhoz. ígérte, hogy Vecsésen sem vallanak vele szégyent. Mostanában egyébként jobbkedvű a vecsési Zöld Mező Termelőszövetkezet el­nöke. Eddig bizony nagy ne­hézséget okozott ebben a gaz­daságban is a munkaerő- hiány. Most úgy látszik, eny­hül ez a gond. A múlt évben 25 üzemi munkás vállalt a szövetkezettől művelésre terü­letet. A hét elején meg he­ten jelentkeztek a bejárók közül, végleg a közösben sze­retnének maradni. Rájöttek, odahaza is megtalálják a szá­mításukat, sőt jobban boldo­gulnak. Barabás József esete min­den szónál jobban bizonyítja, hol érvényesül igazán a parasztember. Hiába elis­mert tehenész vagy szőlőter­mesztő az illető, ipari szak- képzettség híján az üzem leg­feljebb segédmunkásnak tud­ja csak alkalmazni. No és te­gyük fel, ha lakatos vagy sze­relő a faluról bejáró, akkor sem keres többet, mint a te­henész vagy a fogatos. Ami eddig visszatartotta az üzem­be járókat — a kulturális, szórakozási lehetőség —, az is több már a falun. Klubok áll­nak a fiatalok rendelkezésére, s a szövetkezeti kultúrtermek­ben, gazdakörökben az idő­sebbek is nemes szórakozást találhatnak munka végezté­vel. Hajnalonként a zsúfolt munkás vonatok 150 ezer em­bert szállítanak Pest környé­kéről — megyénkből — a fő­városba. Sokan vannak, akik naponta hat-hét órát töltenek vonaton fárasztó utazással. Pedig odahaza kényelmeseb­ben élhetnének, kereshetnék a kenyerüket és több jövede­lemre tehetnének szert, mint az üzemben. Vecsés. de más községek példája is mutatja: egyre többen jönnek rá ezek közül a szabad idejüket a vo­naton töltő bejárók közül, ké­nyelmesebb és kifizetődőbb otthon dolgozni. Súlyán Pál rrmnap 1965. január 12, kedd, Ernő napja. N A nap kél: 7.29, nyugszik: 16.16 órakor. A hold nyugszik: 1.10, kél: 12.06 órakor. Várható időjárás: jobbára kevés felhő. valószínűleg csapadék nélkül. Mérsékelt északkeleti szél, erősödő éj­szakai lehűlés. 20 1945. január 12-én felszabadult Budapesten a Városliget, a Ke­repesi temető, a Ludovika Aka­démia és szovjet egységek beha­toltak a Belvárosba. A budapesti partizánok felrobbantottak a Kö- röndön egy német ágyút. A Vö­rös Hadsereg e napon a Balti- tengertől a Kárpátokig terjedő fronton támadásba lendült. — Rajtol a mezőgazdasági üzemek téli tanfolyama Nagykőrösön. Ma délután 5 órai kezdettel az állami gaz­daság feketei kultúrtermé­ben, a Hunyadi Termelőszö­vetkezet felszegi klubjában, a Petőfi Termelőszövetke­zetben (Fábián tanyán, il­letve az alsónyársapáti isko­lában), a nemzetközi hely­zetről és belpolitikánk idő­szerű kérdéseiről tartanak előadást, míg a Rákóczi, Szabadság, Dózsa és Arany János termelőszövetkezetek­ben a termelőszövetkezetek megerősítésének feladatairól lesz szó. — Nem a látási és útvi­szonyoknak megfelelően ve­zette a GB 01—98-as autó­buszt pénteken este a daba- si országúton Alsóbabád ha­tárában Tabajdi István kecs­keméti gépkocsivezető. Egy szembejövő jármű reflektora elvakította s belerohant az előtte haladó lovaskocsiba, melyet Szabó István lajos- mizsei földthűves hajtott. Szabó István súlyosan meg­sérült, majd a kórházba szállítás után meghalt. — Vetítéssel egybekötött tájékoztató előadáson ismer­kednek meg az új Erzsébet- híd különleges forgalmi helyzetével a Magyar Autó­klub ceglédi csoportjának tagjai. — Kigyulladt szombaton este Nagykátán, a Kossuth Termelőszövetkezetben egy 40 méter hosszú szalmaka­zal. A tüzet a ceglédi és jászberényi tűzoltók, vala­mint a nagykátai önkéntes tűzoltók közös erővel oltot­ták el. Az anyagi kár 10 000 forint. A tűz keletkezésével kapcsolatos vizsgálat még tart. — Záró klubest Gödöllőn. Az október 15-én indult „A beszéd, az előadás, a fellépés művészete a mindennapi életben” című előadássoro­zat záró klubestjét csütör­tökön tartják Gödöllőn. A tanítványok emlékeznek ez alkalommal a beszéd művé­szeire: Hegedűs Gyulára és Rózsahegyi Kálmánra. — Újfajta cement. A Ca­lifornia egyetemen újfajta cementet dolgoztak ki, mely­nek sajátsága, hogy kitágul és közönséges cementhez adagolva, elejét veszi a be­ton száradás következtében beálló megrepedésének. — Betörő félrevezetés. Londonban fotoelektronikus berendezés segítségével sö­tétedéskor automatikusan felgyújthatják a lámpákat a házakban, hogy a betörők azt higgyék, a lakók otthon van­nak. — Esztergom—Eger—Vác. Kölcsönös tapasztalatcsere­látogatást tesznek egymás­nál idén Esztergom, Eger és Vác városok közigazgatási vezetői. — Egy nyomozó nagyma­ma. A 46 esztendős Anne Krischner nagymama létére New-York állam szolgálatá­ba lépett, mint az állam első nyomozónője. — Befejeződött Tápiósze­csőn a nők akadémiája. Az előadássorozatot, amelyet át­lag százan hallgattak, klub­esttel zárták. 30« EVE, 1665c január 12-én halt meg Pier­re Fermat francia fizikus és ma­tematikus. A jogászi hivatástól pártolt át a matematikához és úttörő jelentőségű munkásságá­val messze túlszárnyalta kora tu­dományos színvonalát. Az ana­litikus geometria létrehozásában elért eredményei egyenértékűek Descartes-éivel; a számelmélet megalapítója és Pascal mellett a valószínűségszámítás megte­remtője; nevéhez fűződik az in­tegrálszámítás létrejöttének elő­készítése. Közeljárt a differen­ciálszámítás felfedezéséhez. Számelméleti tételei között a leg­nevezetesebb a „nagy Fermat”- tétel. Ennek bizonyítása három évszázad óta a legkiválóbb ma­tematikusoknak sem sikerült. (Állítólag ö ismerte.) Az optika területén is becses munkássá­got végzett. Nagyszámú és érté­kes műveit élete folyamán alig publikálta. Halála után fia adta ki munkái jelentékeny részét. — A ceglédi Kossuth Mú­zeum két év múlva ünnepli félévszázados fennállását. A jubileum alkalmából év­könyv kiadását tervezik. A múzeumot tavaly 25 848 láto­gató kereste fel. ez ötezerrel több mint az előző évi. — Nagykőrös megyénk leg­takarékosabb városa. Az egy főre jutó takarékbetét ősz- szege átlag 1307 forint VÖRÖS POSZTO te*v ftßTA(tlb°- x 9 kSTA'eiDŐ: 1063 tat **" Hista'HioÓ: !965~ 1 ? ? (Kiss Béla rajza) Fejlődő földművesszövetkezetek A Szigetszentmárton és Vidéke Körzeti Földműves­szövetkezet 15 éve A rádió és a televízió mai műsora Majdnem százezret csalt ki áldozatától Ébner Tibor, 33 éves, volt kisiparos, jelenleg foglalko­zás nélküli biai lakos, 1962 februárjában nagyszabású üz­letbe kezdett. Akkor még megvolt az iparengedélye és jól kereső kisiparosként kért kölcsön nagyobb összeget Gyenes Sándorné egyeki la­kostól. Az asszony adott is neki pénzt. Később, miután Ébner iparengedélyét bevon­ták, ismét felkereste az asz- szonyt. Megállapodtak: Gye- nesné építkezni akar, és Éb­ner szállítja majd a külön­böző építési anvagokat. Ébner állandóan újabb és újabb | összeget kért, legutoljára 1964 októberében, azzal, hogy rö­videsen szállítja az anyago­kat. Természetesen ebből semmi sem lett, és amikor Gyenesné rájött, hogy az Éb- nernek két és fél év alatt átadott 93 400 forintjából semmit sem lát viszont, megtette a feljelentést. Ébnert őrizetbe vették. A nyomozás során eddig az is kiderült, hogy noha iparen­gedélyét bevonták, gépi be­rendezéssel parkettát gyár­tott, s ezt a közeli falvakban értékesítette. KOSSUTH RADÍÖ I S.15: Lakúié. Részletek Delibes operájából. 8.53: Verbunkosok, ! magyar nóták. 9.24: Szemérmes í ateisták. Rádiójáték. 10.10: Köny- i nyüzene Prágából. 11.00: Iskolára- ' dió. 11.30: Kamarazene. 12.15: | Tánczenei koktél. 13.00: Gazda­szemmel a nagyvilág mezőgazdasá­gáról. 13.15: Francia muzsika. 13.45: Fiatalok stúdiója. 14.10: Falusi del- I után. 14.10: Népi zene. 14.15: Szép i magyar novella. 14.30: KÖnnyűze- ! ne. 14.40: Mai apostolok. 14.50: Szívderítő. Tréfás dalok és anek- . dóták. 15.10: Mélyszántás. 15.30: I Bihari verbunkosaiból. 16.10: Az I i Alekszandrov együttes műsora- l i ból. 16.20: A soknevü királyfi. Szé- 1 kely népmese. 16.35: Ifjúsági ma­gazin. 17.00: Népdalkincsek a Szí- ' getorszégból. I. 17.23: Rádióiskola, j 18.08: Műszakiak klubja. 18.23: Az opera fellegvárai. 19.25: A Szabó 1 család. 20.20: Earl Grant orgonái. 1 20.31: Két színész egy út ... 21.31: | Hegedűn kisér Fritz Kreisler, j 22.20: Radies József népi zenekara j játszik. 22.50: Mai szemmel. 23.00: j Zenekari muzsika. 0.10: Részletek ! Vilcsev: A szerelem ideje c. ope- , reltjéből. PETŐFI RADIO 13.50: Idegennyeivü vízjelzöszol- gálat. 14.00: Cigánydalok. 14.25: Kórusok, hangszerszólók. 15.05: Stefánia VVoytowicz, Bogdan Pap- rocki és Andrzej Hiolski énekel. 15.45: Hol van a hóhatár'.’ 16.00: Tánczene. 17.05: Amiről a közgaz­dászok vitáznak: Az árrendszer. 17.15: Gyarmati Vera és Katona Agnes hangversenye a stúdióban. 17.45: Ifj. Magyari Imre népi zene­kara játszik. 18.15: Rádióegyetem. 18.45: Könnyű fuvósmuzslka. 19.00: Mi történt a nagyvilágban? 19.15: Könnyűzene. 19.45: Négy test­vér . . . Moldova György írása. 19.55: A MÁV Szimfónikus hang­versenye a stúdióban. 21.05: Világ­hódító operettmelódiák. 22.20: Uj Gilgames. 22.30: Hindemith művek. URH 18.40: A dzsessz kedvelőinek. 19.00: Kamarazene. 19.30: Az auto­matizálás és az élelmiszeripar. 19.40: Könnyűzene. 20.30: Rameau operáiból. 20.58: Brahms szimfoni­kus müvei. TELEVÍZIÓ 8.05: Iskola-tv. Orosz nyelv az ált. iskolák 6. oszt. számára. Le­nin. 9.00: lskoia-tv. Környezetisme­ret az ált. iskolák 1. oszt. számára. A téli időjárásról. 10.00: Iskola-tv. Tanulmányi kirándulás. Kémiához — az ált. iskolák 8. oszt. számára. A kénsav gyártás. 11.00: lskoia-tv. Angol nyelv kezdőknek. Walter és Connie könyvet árul. 14.00: Iskola- tv. Orosz nyelv. 14.55: Iskola-tv. Környezetismeret. 15.50: lskoia-tv. Tanulmányi kirándulás. 16.55: Is­kola-tv. Angol nyelv. 17.55: Az Is­kola-tv postája. Műsorkalauz pe­dagógusoknak. 18.10: Hírek. 18.15: Tapasztalatok, tanulságok. Zár­számadás a tsz-ekben. 18.30: A ke­rámia mesterei. Bolgár kisfilm. 18.45: Az orvos válaszol. A füves­könyvtől az SZTK-receptig. Elő­adó: Dr. Wagner József. 19.00: Vi- segrád. A televízió riportfilmje. 19.20: Esti mese. 19.30: Tv-hiradó. 19.50: Napi jegyzetünk. 19.55: Ér­mek és érmesek. Visszapillantás a tokiói olimpiára. A kamera előtt: Pézsa Tibor. 20.10: Nehéz embe­rek. Magyar film. 21.30: Az „Üj India*’ Művészegyüttes műsorából. 22.00: Tv-híradó. 2. kiadás. A Szigetszentmárton és Vi­déke Körzeti Földművesszö­vetkezethez, mindössze három község. Szigetcsép, Szigetszent­márton és Szigetújfalu tarto­zik, s egyiknek sincs három­ezernél több lakosa. 1946-ban, amikor a szövet­kezeti mozgalom útjára indult, Szigetcsépnek mindössze egy vegyesbolt­ja és egy kocsmája. Szi­getújfalunak és Sziget- szentmártonnak eg.v-egy vegyesboltja volt. Eleinte inkább csak a gabona- és zöldárufelvásárlásra szorít­koztak. Az adott nehéz körül­mények között igyekeztek fel­adatuknak megfelelni. Jellem­zésül érdekes megnézni pél­dául a szigetszentmártoni szö­vetkezet 1949. évi zárszámadá­sát.. A 121 tagnak 1210 forintot ért az üzletrésze, míg a szö­vetkezet vagyona 21 ezer fo­rintot tett ki, évi össznyeresé- gük 1115 forintra rúgott. Tizenöt évvel később, 1964 év első felében a szö­vetkezet 305 ezer forintos nyereséggel zárt, raktár- készlete több, mint három és fél millió, a hozzátarto­zó vendéglátóipart üzleteké 630 ezer és a lakosság ké­nyelmét szolgáló kölcsön­zőbolté 119 ezer forint értékű. Az első fél évben több. mint tizenkétmillió forintos forgal­mat bonyolítottak le. Ma a szigetszentmártoni körzetben a lakosság huszonhat százaié- ] ka tagja a földművesszövetke­zetnek és jelenlegi részjegy­alapjuk csaknem százhatvan­ezer forintot ér. A három község boltháló­zata az utóbbi években különösen nagyot fejlődött. Szigetújfalun két vegyesbolt, hús- és tejbolt és külön terme­lőrészleggel működő cukrász­da van. A községben ezenkívül italbolt, zöldség-, gyümölcs-, baromfifelvásárló, kisgépköl­csönző és szikvízüzem műkö­dik. Szigetcsépen önkiszolgáló iparcikkbolt, három vegyes­bolt, tej- és húsbolt. presszó, italbolt, szikvízüzem és több büffé található. Szigetszentmártonban — a körzet központjában — a kö­zelmúltban nyílt meg az ön- kiszolgáló élelmiszerbolt. Ezenkívül két vegyesbolt, az állomás mellett korszerűsített tüzelő- és építőanyagtelep, húsbolt, új italbolt, a Duna- parton modern kisvendéglő, presszó, zöldség-, tojás- és ba- romfifelvásárló-telep, szikvíz­üzem és egy edénykölcsönző biztosítja a lakosság szükség­leteinek kielégítését. Ezúton mondunk hálás köszöne­tét rokonainknak, jó ismerőseink­nek, jó szomszédainknak, a törte- li Aranykalász Tsz vezetőségének és tagságának, akik szeretett jó fériem, édesapánk, nagyapánk. Pintér Mihály temetésén Törteién megjelentek, részvétükkel nagy bánatunkban osztoztak sírjára koszorút, virágot helyeztek. Özv. Pintér Mihályné és a gyászoló család

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents