Pest Megyei Hirlap, 1965. január (9. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-10 / 8. szám
1965. JANUÁR 10. VASÁRNAP Január 13-án rendezik meg a mezőgazdasági szocialista brigádvezetők első országos tanácskozását A szocialista hrigádvezetők első országos értekezletén, 1962-ben a mezőgazdasági dolgozóknak még csak néhány képviselője vett részt. A szocialista brigádtnosgalom azóta széles körben elterjedt a mezőgazdaságban is. Az állami gazdaságokban, termelőszövetkezetekben és gépállomásokon. több mint 2000 kis kollektíva kapta már meg a „szocialista brigád” címet vagy küzd annak elnyeréséért. Eddigi munkájuk értékelésére, további feladataik megbeszélésére tartják január 13-án, szerdán a MEDOSZ-székház- ban a mezőgazdasági szocialista brigádvezetők első országos tanácskozását. A ME- DOSZ, a Termelőszövetkezeti Tanács és Földművelésügyi Minisztérium közös rendezésében sorra kerülő tanácskozáson 155 állami gazdasági, 77 gépállorpási és 36 termelőszövetkezeti brigádvezető vesz részt. Közülük választják majd meg a szocialista brigádvezetők II. országos értekezletének küldötteit (MTI) A spárgatermesztés gondjai Pest megyében TELI A RAT AS Mi van Pest megyében a spárgaíermesztéssel? Igaz-e, hogy visszafejlődik ez a művelési ág? Valamikor a spárga jól jövedelmező exportcikk volt és szívesen termesztették a homoki gazdák. Egy érdekes példa A felszabadulás előtt Foton, Mogyoródon, Veresegyházon, Alag környékén, valamint Inárcson foglalkoztak spárga- termesztéssel. A termés egy <XV\XXXXXXVXXXXXXXXXXXXXX!;XXXXXXVXXXXXX-\NXXXXXVWXXXXXXXXXXXXVXXXXXXXX-iXXXXXVXXXXXXW^ részét exportálták, a többit a fővárosban értékesítették. S hogy megérte a fáradságot, erre álljon itt egy példa. Inárcson az 1940-es évek elején Kovács Sándor 1200 négyszögölön spárgát telepített. Mivel földje agyagos homok volt, a spárga a könnyű futóhomokot szereti, a telepítés fölé 20—30 centi vastagon homokot terített, amelyet maga fuvarozott egy messzebb levő homokbányából. Az egy magyar hold telepítési költsége Kovács Sándornak — mai pénznemre átszámítva — 20 ezer forintba került. De megérte, mert már termőrefordu- lás után két évre nemcsak a befektetett összeg térült meg, hanem jelentős hasznot is hozott. A spárga tulajdonsága, hogy szereti a meleg homoktalajokat, s a sívár futóhomokon is jól díszük. Ugyanakkor nagyon trágyaigényes, telepítéskor holdanként 3—400 mázsa szervestrágyát kell alászántani és hat máz^a műtrágyát szétszórni a földön. Az ültetvény viszont megfelelő gondozás, trágyázás esetén — 20—25 évig is megél és jó termést ad. Nagyon meghálálja az öntözést, szedése kora- tavaszra esik, amikor a határban még nincs olyan sok munka. A megyében az ötvenes években mégis visszafejlődött a spárgatermesztés, csak 1955 után. a SZÖVÉRT és a HUNGA ROFRUCT kezdeményezésére indult meg újra a telepítés úgy, hogy Pest megyében 1963-ig 904 holdra növekedett a spárgával betelepített terület. Milliós károk A tsz-vezetők szívesen vállalkoztak spárgatelepítésre, hiszen egy holdra 15 ezer forint művelési előleget kaptak az államtól középlejáratú hitelként Telepítettek tehát a tsz-ek, tszcs-k ott is, ahol erre nem volt elegendő munkaerő és szakértelem. (Az embernek az az érzése, hogy csak a telepítési és művelési előlegre volt szükségük.) A spárga j növényápolási munkáit elha- nyagolták, s ennek következtében az ültetvények erősen elgazosodtak. A fiatal ültetvényeket nem trágyázták. A termelőszövetkezeti tagok idegenkedtek a spárgatermesztéstől, ami nemcsak az új telepítésre hatott ki, hanem a még rendbehozható ültetvényekre is. Ez az oka, hogy 1963-ig a betelepített 904 hold spárgából mintegy 230 holdat ki kellett szántani. A kiszánSwrvad n hagyományos; művelési ág? Húszezer forint telepítési hitel Ami megérte Kovács Sándornak, az nem jó a tsz-nek ? hozzá. ' hosszú-nád. Elás. fagy, hideg napok kellenek hogy az emberek tavaszig végezhessenek. Ha befagy a víz, gyorsabban jutnak előre + + A kis üzemben kötik a malter alá való stukatúr- és nádpallókat. Kis emberek új házai, de a nagy építkezések sem nélkülözhetik tott ültetvények értéke — az összes ráfordításokat figyelembe véve — mintegy 4 és fél millió forint. Még szomorúbb, hogy további károk keletkezhetnek, ha a spárgaültetvények gondozásában rövidesen nem történik - változás. Mintegy 150—200 hold spárga kiszántásával lehet számolni, s ezáltal további 3—4 millió forint kár keletkezik. Kitűnő exportcikk Az elmúlt évben a megyében 2123 mázsa spárga termett, ebből 2085 mázsát exportáltunk. A termésátlag rendkívül alacsony volt, mindössze 4 mázsa. Ez az alacsony átlag abból adódik, hogy a termőre fordult ültetvények 40—50 százaléka egyáltalán nem adott termést, a többi 2—15 mázsát, de volt olyan terület is, amely 20 mázsás átlagtermést hozott. Ez viszont azt bizonyítja, hogy megfelelő trágyázás és gondozás esetén jó termést lehet elérni spárgából. A jelenlegi felvásárlási árak mellett egy katasztrális hold spárgatermésből mintegy 15 ezer forint tiszta jövedelemre lehet szert tenni. A termés 90 százalékát exportálni tudjuk és a nyugati piacokon ton nánként 450—500 amerikai1 dollárt fizetnek érte. Jellemző, hogy a spárga a deviza értékben megelőzi még az olyan nyers gyümölcsöket is, mint az eper, vagy a málna és az őszibaracknál is háromszor több devizát hoz. A spárgatermesztést támp- gatja a kormány és a további termesztés céljából ezután minden hold elültetett spárgára 20 ezer forint hosszú lejáratú hitelt folyósít, amelyből megfelelő minőségű telepítés esetén a termőrefordu- láskor 10 ezer forintot elenged. Bár a megye spárgatermesztése az utóbbi időben visszafejlődött, de azért még mindig van 632 hold termő terület és különösen jól kezelt, gondozott ültetvények vannak Albertirsán, a kakucsi Lenin Termelőszövetkezetben, Szenitlőrinckátán, örszentmik- lóson stb. — összesen 214 hold. kakucsiak tették, akik a spár- gaültetvényeket családi művelésre adták ki a tagoknak. Nem is maradt a termés a földben, idejében felszedték és értékesítették a spárgasípokat. A spárga jó valuta, kitűnő üzlet és jól jöverelmező növény, érdemes vele bajlódni a Pest megyei futóhomokon. Gáli Sándor TAVASZ A TÉLBEN Zsúfolt villamos a körúton. Fejkendős, vidéki néni száll fel a megállóban. Körülnéz. Szeme fiatalosan, vidáman fénylik. Egy jól öltözött, nagybajuszú, ősz hajú bácsi udvariasan kínálja a helyét. — Ejnye, de hisz maga Idősebb mint én! — méltatlankodik a néni. Aztán rámosolyog az öregúrra és leül. — Mit gondol, hány éves vagyok? — húzza ki magát a bácsi. — Nem tudom — méri fel egy szemvillanással az asszonyság az öreget. — Én hatvanöt múltam. Két esztendeje hagyott itt a párom — mondja közvetlenül. — Hm. Hát igaza van. Én idősebb vagyok, a hetvenkette- dikefc taposom. —. A válasz kicsit bizonytalan. — Akkor magát illeti a hely — ugrana fel a néni, de közben egy fiatal fiú átadja a szemben lévő helyet, majd Ic- szállni készül. A Margit-hídnál már együtt lépnek le a kocsiról. A bácsi karonfogja az asszonyságot, s jó ismerősként, nevetgélve mennek át a síkos úttesten. G. J. Heti jogi tanácsaink Néhány óra múlva akár indulhat is az újabb szállítmány. Sok köíeget kell még összerakni —• amíg tart a téli aratás v (Foto: Gábor) A jövő Ezekről az ültetvényekről ez idén 10 mázsa feletti termés várható holdanként. Az ültetvényeket általában megtrágyázták és kellően előkészítették a termésre. Közepesen kezelt ültetvények vannak még Inárcson, Tatár- szentgyörgyön, Szudán, Nagy- kátán stb. — összesen 132 holdon. Ezeket az ültetvényeket az elmúlt évben csak i részben trágyázták meg és a növényápolást sem végezték el idejében> igy csak kj_ sebb termés várható. A meglevő nehézségek ellenére a spárgatermesztésnek Pest megyében nagy jövője van, hiszen a spárga nemcsak folyamatos munkát, hanem jó jövedelmet is biztosít a termelőszövetkezeteknek, a népgazdaságnak pedig valutát. Érdemes tehát vele foglalkozni annál is inkább, mivel az állam segíti a telepítést. Ha Kovács Sándornak az 1940-es években kifizetődött a telepítés — pedig nem részesült semmilyen állami támogatásban — akkor hogyne fi- zetődne ki a termelőszövetkezetnek, amely már nagyüzemiig munkálhatja meg a földet és gépekkel szórhatja szét a trágyát a spárgaföldekre. Igaz, a spárga szedését nem lehet gépesíteni, sok kézi <5 munkát kíván, de ezen is lehet segíteni1 úgy, mint ahogyan a Mikor kell visszaszolgáltatni a munkaruhát. „Munkaköri feladatom tüzelőanyag beszerzése és szállítása volt. Nagyobbrészt szabadban dolgoztam, ezért kaptam egy pufajka öltönyt, amit a munkáltató visszaSkövetelt. Mikor vagyok köteles visszaszolgáltatni a munkaruhát?" — kérdezi V. F. újlengyeli lakos. A munkaruha-juttatásról szóló, módosított 17/1953. Korm. sz. rendelet szerint az időjárás elleni védelem céljára adott ruhaféleségeket munkaruhaként kell kezelni, a kihordási idő elteltével a ruha a dolgozó tulajdonába megy át, addig azonban a vállalat tulajdonát képezi. Vissza kell szolgáltatni a ruhát mihelyt olyan munkakörbe kerül, amelyben ez a juttatás nem illeti meg. Ha a munkaviszony a juttatási idő eltelte előtt megszűnik, jogosult azt megvásárolni. Ellenkező esetben — amennyiben a juttatási idő még nem telt el, — köteles visszaszolgáltatni, úgyszintén akkor is, ha egy hónapnál hosszabb fizetésnélküli —, rendkívüli szabadságot kap, vagy tényleges katonai szolgálatra vonul be. Mindenesetre a kihordási idő letelte előtt anyagi felelősség terheli. Társbérlet megürese- désekor köteles-e a lakáshivatal minden esetben biztosítani a visszamaradt társbérlőnek a cseréhez való jogot. „Ügy tudom, — írja N. L. ceglédi olvasónk —, hogy meg- üresedés esetén a másik társbérlő jogosult a lakásra. Ahhoz is joga van —, ha jogos lakásigényét meghaladná a lakás —, hogy mindkét lakrészt arra igényjogosult személlyel elcserélje. A lakásügyi hatóság intézkedését törvénysértőnek tartom, mert a cseréhez való jogot részemre nem biztosította, s másnak utalta ki a lakást.” A levelében írtak annyiban igazak, hogy valóban a másik társbérlő jogosult elsősorban a lakásra, s ha lakásigényét meghaladná a bérlemény, akkor jogosult hat hónapon belül a lakást elcserélni. Csakhogy ennek a rendelkezésnek az a célja, hogy a sok súrlódásra okot adó társbérletek száma fokozatosan csökkenjen. a társbérlő e joga tehát nem szolgálhat spekulációs törekvéseket. Ezért az ide vonatkozó rendelkezések úgy értelmezendők, hogy amennyiben a lakásban maradt társbérlő jogos lakásigénye nem terjed ki a megüresedett helyiségekre, de az különbejáratú —, egyszerű ajtónyitással azzá tehető -r-, a lakásügyi hatóság nem köteles a visszamaradt társbérlőnek a cseréhez való jogot biztosítani. Az intézkedés tehát bármenynyire is sérelmes önre, nem törvénysértő. Az eltartó mikor jogosult a bérleti jogviszony folytatására. „Az elhunyt tényleges eltartója voltam. Eltartási szerződést azonban írásban nem kötöttünk. Az özvegy halála után most gyermeke is igényt tart az anyja lakására. Jogos-e az elhunyt hozzátartozójának igénye, vagy pedig engem illet a lakásbérleti jog?’! — kérdi S. K. nagykőrösi olvasónk. A lakásrendelet szerint jogosult a lakásra az, aki eltartási szerződés alapján legalább hat hónapig együtt lakott az eltartottal, és a szerződés megkötésétől a halál bekövetkezéséig hat hónap eltelt. Ha ezek közül bármelyik feltétel hiányzik, a bérleti jogviszony folytatására az eltartó nem jogosult. Mindenesetre súlyos hiba az ön részéről, hogy az eltartást nem foglalták írásba. A Polgári Törvénykönyv ugyanis kimondja, hogy a tartási szerződést írásban kell megkötni. Mégsem kell azonban aggódnia akkor, ha hosz- szabb időn keresztül ellenszolgáltatás fejében ténylegesen eltartotta az özvegyet. Polgári jogunk az írásbeliség formakényszere alól ez esetben kivételt állapít meg. Az elhunyt gyermekének igényessége pedig nem jogos, mert anyja halálakor nem lakott a lakásban. Ha az áthelyezett dolgozót a másik vállalat nem veszi át, korábbi vállalatánál áll fenn továbbra is munkaviszonya. „Előzetes tárgyalások alapján lakóhelyemhez közelebb levő, szakiképzettségemnek inkább megfelelő munkahelyen kívántam elhelyézkedni, ahonnan kikérő levelet is kaptam. Az áthelyezés elhúzódása miatt helyemre mást vettek fel, ezért most már alkalmazni az új vállalatnál nem kívánnak. A korábbi vállalatnál is intézkedés történt helyem betöltésére. Saját hibámon kívül elvesztettem munkahelyemet. Melyik vállalattal szemben áll fenn a munkaviszonyom és panaszommal hova fordulhatok?” — kérdi levelében M. O. vácegresi lakos. Minthogy saját hibáján kí- vül került ebbe a helyzetbe, joghátrány természetesen nem érheti. a kikérő vállalatnál munkayiszony nem jött létre, mert munkaszerződést nem kötöttek, és munkába .állása sem történt meg. Munkaviszonya, korábbi vállalatával áll fenn és amennyiben ezt elismerni nem akarják, forduljon panaszával a vállalati egyeztető bizottsághoz. Dr. M. J. Fővárosi 3. számú Építőipari Vállalat felvesz építőipari szakmunkásokat és kiszolgáló segédmunkásokat. Jelentkezés Budapest Vili., Csokonai utca ó. Munkaügyi osztály.
