Pest Megyei Hirlap, 1965. január (9. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-09 / 7. szám
Szentendre IX. ÉVFOLYAM, 2. SZÁM 1965. JANUAR 9, SZOMBAT PEST MEGYEI HÍRLAP KÜL ÖN KIADÁSA Nagy a készülődés a szövetkezeti parasztság közös fórumára MIT VÁRHATUNK A TÉLI TANFOLYAMOKTÓL? Járásunkban először tavaly januárban nyílt lehetőség arra, hogy termelőszövetkezeti és szakszövetkezeti tagok a téri tanfolyamokon tanácskozhassanak politikai kérdésekről, mezőgazdaságunk helyzetéről, továbbfejlesztésének lehetőségéről, valamint az általános és a helyi feladatokról. Most januárban a Kisoroszin, Tahi- tőtfaluban, Pócsmegyeren. Szigetmonostoron, Pomázon. Budakalásson induló hathetes téli tanfolyamok ismét lehetőséget nyújtanak arra, hogy közös fórumokon vitassák meg egyéni és közös problémáikat A téli tanfolyamok előtt párt-, állami és tömegszervezeti vezetőink azon versenyeznek, hogy ki tud többet és jobbat nyújtani a szervezésben, dolgozó parasztságunk mozgósításában. Budakalászon és Pomázon a meleg, barátságos és ízlésesen berendezett helyiségekben a szellemi táplálék mellett, a helyi nőtanács, vöröskereszt és szakszövetkezetek esetenként boros teával kedveskednek az előadás hallgatóinak. E kedvesség és figyelmesség mellett, sokkal nagyobb jelentőségű az, hogy tömegszervezeteink vezetői otthonukban keresik fel dolgozó parasztságunkat, hogy személyesen hívják meg őket a téli tanfolyamra. Az iskolák igazgatói és nevelői, szemléltető eszközöket, filmvetítögépet és kezelőt adnak az előadásokra. Tanítvá- nyaik és a szülői munkaközösség révén még segítik is a szervezést. Miről ad tájékoztatást a téli tanfolyam? Megismertet az időszerű bélés külpolitikai eseményekkel, tájékoztat a népgazdaság előtt álló legfontosabb feladatokról, ezenbelül elsősorban a szak- szövetkezetek gazdasági, erkölcsi és politikai megszilárdításáról. Nincs ma már olyan ember, akit ne érdekelne a nagyüzemi szocialista gazdálkodás továbbfejlesztésének kérdései. Mindenki keresi azt az utat, amely a szakszövetkezetek eyors felvirágzásához vezet. A téli tanfolyamok hozzá- sesítik parasztságunkat ahhoz. hogv a közöst valóban sajátjuknak érezzék, benne közös és emiéni boldonulásuk lehetőségét lássák. A szakszövetkezeti demokrácia talaján jó politikai és szakvezetés mellett, közös összefogással nyílik lehetőség járásunk szocialista nagyüzemű mezőgazdaságának gyors ütemű felvirágzására. Bállá Benjámin SZERKESZTOSEGUNK ' ÚJ CÍME Szerkesztőségünk január 3- án új helyiségbe költözött. Címünk: Somogyi—Bacsópart 16, földszint 8. Telefonszámunk: 138. Hivatalos idő: hétfő—szerda 16 órától 19 óráig. Patikáink modernizálása nem tűr halasztást! A járási főgyógyszerész nyilatkozata Ügyeletes orvos szombat délután és vasárnap dr. Gyre- kó János körzeti orvos. Ügyeletes állatorvos: dr. Madarász Lajos. A járás ügyeletes állatorvosa dr. Kova- nián Haratyun. Villanyfény a Szarvashegyen Hol pokol-éjben gyertya sem volt —: ott fény önti el a Szarvas-dombot... villany világít a tájon szerte — havazott — ruhás december este! Mily remek kép ez — messzünnen nézve! Adassék áldás a munkáskézre s ki elgondolta s keresztül vitte! Szarvasok jönnek csodálni szinte, bársonyos szemmel szemlélve e tájt: erdös-világuk-éjjel: mire vált?! Kékibánya, 1964 decemberén D. B. Téli kupaktanács Megkértük Hetényi Ferenc járási főgyógyszerészt, adjon felvilágosítást olvasóink számára, a város területén levő két gyógyszertár működéséről és gyógyszerrel való ellátottságáról. A főgyógyszerész elmondta, hogy a tavalyi év folyamán a lakosság gyógyszerellátásában fennakadás nem volt. A városi gyógyszertár a behozatalra engedélyezett külföldi gyógyszerekkel is el van látva, valamint az új gyógyszereket folyamatosan megkapja, így a lakosság a legújabb gyógyszereket azonnal beszerezheti. A legnagyobb nehézséget a gyógyszerellátás terén az jelenti, hogy mindkét gyógyszertár korszerűtlen, szűk és szinte a kötelező gyógyszerek raktározására is képtelen. 1950-ben az államosítás idején, a két gyógyszertár a jelenlegi helyén, a mostani helyiségekben működött. Akkor a két gyógyszertárnak, — tehát a „Városinak” és a „Ráby Mátyásénak” — összes forgalma évi hatszáz-hétszázezer forint volt! Ez az összeg változatlan körülmények mellett, 1959-ben egymillió-kilencszáz- nyolcvanötezer forintra 1964- ben pedig hárommillió-háromszázötvenezer forintra emelkedett! Ezekből az adatokból is világossá válik, hogy mindkét gyógyszertár korszerűsítése halaszthatatlanná vált! A Pest megyei Gyógyszertári Központ a gyógyszerszükségletet a raktározási nehézségek miatt úgy igyekszik biztosítani, hogy a havi kétszeri szállítás helyett hetenként szállítja a gyógyszert Szentendrére. Ez azonban nem változtat sokat a tarthatatlan munkakörülményeken. sőt. adminisztrációs téren többletmunkát jelent. Hetényi Ferenc főgyógyszerész tájékoztatását azzal fejezte be, hogv a két szentendrei gyógyszertár alkalmazottai és vezető gyógyszerészei, a nehézségekre való tekintettel, teljes elismerést érdemelnek. Kató György (A nyilatkozathoz várjuk a Gyógy szeri ár Vállalat véleményét. — A szerk.) Csípjük nyakon a modern vandálokat! A nemtörődömség, felelőtlenség rengeteg bajt zúdított már az emberiség fejére. Közvetve vagy közvetlenül a haladás, a kulturált élet meg- rontójává vált. E rövid eszme- futtatásra, sokak számára talán nevetségesen apró, jelentéktelen dolog késztetett. Az orr bánkereszti autóbuszmegálló „hányatott sorsa”! Jól emlékszünk még azokra a dülivel vegyes sirámokra amelyekre különösen őszi esős, zimankós napokon a környékbeli lakók, vagy látogatóik fakadtak. És igazuk volt! A szabad ég alatt kellett a meglehetősen laza menetrend szerint járó autóbuszokat várniuk. A sok-sok panasz végül meghallgatásra talált és a városi tanács jóvoltából néhány tízezer forintos költséggel felépült az annyira áhított autóbuszmegálló. Szépen beüvegezték, menetrendet is kifüggesztettek, később két pad is beépült, és, hogy a szétszórt jegyek százai ne tegyék szemétdombbá a kellemes külsejű váróhelyiséget, egy hulladékkosár is került a közeibe. De! És most kezdődik a tulajdonképpeni történet: az üveget már az első éjjel „ügyes” kezek kitördelték és elvitték. Még arra is volt gondjuk, hogy helyi gittegyleteik felvirágoztatása érdekében az összes gittet is elvigyék. A legapróbb morzsáig. Ezt követte a hulladék- kosár „kivégzése”. Nincs is annál szebb, mikor egy sárgára festett vadonatúj szemétládában meggyújtják a beledobált jegyeket! Illatosán füstöl és csaknem teljesen használhatatlanná ég ... Azután felkerültek a szebbnél szebb freskók, melyeket nem is annyira művészi, mint inkább ostoba fajankók pornográf keze rajzolt és véstek, helyesebben vésve-raj- zoltak a fehérre meszelt falra. Később az is megesett — sőt megesik —, hogy a váróhelyiA TÜDŐSZŰRÉS MINDENKINEK ÉRDEKE Városunkban január 4-töl február 5-ig tartják a kötelező I tüdőszűrést. 1 A vizsgálat helye: Szentendre. Városi Körzeti Orvosi Rendelő, Bükkös-part, 27. szám. A tanács egészségügyi cso- I portja felkéri a város lakossá- i gát. hogy minden 14 éven fe- j lüli személy, a részére kiküi- ; dött idézésben megjelölt idő- | ben. pontosan jelenjen meg. A j behívás úgy történt, hogy t>é- ! rakozni ne kelljen. I A tüdőszűrést naponta 8— j 12-ig és 3—6 óráig tartják. A i megjelenés kötelező, az igazo- | lattanul távolmaradókat há- j romezer forintig terjedő pénz- 1 bírsággal büntetik. Az idézést és a tavalyi tüdőszűrési leletet mindenki vigye magával. Az egészségügyi hatóságok az ernyőfénykép-szűrést azért tették kötelezővé, mert a mai modern vizsgálati módszerek és gyógyszerek segítségével, minden idejében felderített *!)(' guóo ntható. Az 1963. évi tüdőszűrés során, a járásban tizennégy emberről derjjlt ki, hogy olyan tbc fertőzésük volt, amelyről ők maguk sem tudtak. Azóta gyógykezelik őket, illetve, jó részük már meg is gyógyult. A tüdöszűrésre az év folyamán a járás összes községeiben sor kerül. Az időpontról később adunk tájékoztatást. Egy foghíjas kiállítás margójára (Foto: Gábor) MESELNEK AZ ÖREGEK. l^áhj 1/Y}atyád utóda yaó NAGY ÜR VOLT vata- mikor Szentendrén a városgazda. Akadtak köztük olyanok, akik értették a módját, hogy lehet szert tenni egy kis pénzmagra, ök rendelkeztek a legelők felett, valamint a közmunkákat is ők végeztették. Persze ők utalták ki a pénzt is. Abban az időben a tanácsba és a város vezetőségébe nagyon nehéz volt bejutni idegennek. Hogy-hogy nem, valahogyan mégis bekerült a tanácsba Lieber bácsi, a nyugalmazott tan- felügyelő, f. vele együtt a nyugtalanság. Nagyon becsületes ember hírében állt. Nem szívelte a korrupciót. ö képviselte az ellenzéket a tanácsban. Akkor a városnak még 2300 hold erdeje volt. Bizony ez nagy vagyonnak számított. Ezt a vagyont dézsmálgatni viszont feltűnés nélkül lehetett. Legalábbis így gondolták, akik megtették. A FALOPÁSOK problémája az üléseken többször szóba került, de nem tettek ellene semmit. Minek is mikor a városgazda húzta belőle a legtöbb hasznot! Lieber bácsi végül meg unta a dolgot. Nem szé- gyellte, vette a fáradságot és kiült az izbégi út szélére és bizony megállított minden fát fuvarozó kocsit Megkérdezte, honnan való a fa, no meg hogy hová viszik? Azután bement a tanácsba és kérte az iratokat. Követelte, mutassák meg neki a kiutalást, mert szeretné tudni, igaz-e a fuvar!? Az ilyen „kellemetlenkedéseknek” persze nem volt j nagy sikere sem a város- j gazdánál, sem a tanácsnál. J Több hasonló eset után, !• egyszer aztán betelt a po- ' hár. LIEBER BÁCSI ugyanis szóvátette a tanácsban, % hogy a városgazda a köz-% munkára felvett embere- ^ két — akiket természetesen ^ a város fizetett — a maga jj földjén dolgoztatja! Ezért a; sérelemért a városgazda j személyes elégtételt vett, a takarékpénztár előtt, fé- £ nyes nappal. Lieber bácsit £ <ól elverte egy bottal. Lieber bácsi kénytelen ^ volt elszenvedni a verést, í mivel gyengébb volt a vá- $ ’■osgazdánál, s emellett még% sánta is. úgyhogy még el- 'ütni sem tudott. , y így szenvedett az igazsa- j gért Lieber bácsi Rab Rá- byhoz hasonlóan. $ A Ferenczy Károly Múzeumban december végén nyílt , meg a ,.Felszabadulási emlék. kiállítás”. A beküldött és feldolgozott anyag elrendezése ízléses, jól • áttekinthető, lelkiismeretes munka. Elismerés illeti a két rendező művészt, Balogh Lászlót és Deim Pált. Ugyancsak elismerés illeti Onódy Bélánét a múzeum ; igazgatóját, és Jászai Béla mű- i velődési felügyelőt. Meg kell azonban állapítanunk, hogy a feldolgozott anyag korántsem teljes. Egyes üzemek sokkal több anyagot I küldhették volna. Különösen a | tanács részéről érthetetlen, I hogy csupán egy tablóval szerepel. A város fejlődése mindenki számára a legérdekesebb és nem hisszük, hogy a tanács ne rendelkezne megfelelő anyaggal. , Különösképpen azért, mert a múzeumba nemcsak a városiak — sőt, főleg, nem a városiak — járnak, nagyon sok turista láMgatja őket, pedig elsősorban a város érdekli! Az sem mentség, hogy a tanács áprilisban külön kiállítást rendez és arra tartalékolják az anyagot! A kiállító üzemek, vállalatok közül a legváltozatosabb és átfogóbb anyaggal, az erdészet szerepel. Tudomásunk szerint a kiállítás áprilisig lesz nyitva. Még nem késő. hogy ami hiányzik, azt — pótolják! * 2 * 4 Női kerékpár keresi gazdáját. Igazolt tulajdonosa átveheti a járási rendőrkapitányság illetékes osztályán. Jó eredménnyel fejezték be a II. évfolyamot a kertészeti technikum hallgatói. A sikeres vizsgák után huszonnyolcán folytatják tovább tanulmányaikat a III. évfolyamon. ASZTALITENISZ HÍREK (sztara) A járási asztalitenisz-baj- noliságot a Budakalászi Textilművek kultúrtermében rendezik meg. A verseny vasárnap délelőtt 9 órakor kezdődik. Az indulóknak délelőtt tél 9-ig kell jelentkezniük a versenybíróságnál. ■k Hétfőn indul a járási körzeti asztalitenisz-bajnokság, amelyen négy község sportolói vesznek részt. Ugyanakkor indul a városi körzeti bajnokság is. Körzetbeosztás: 1. Budakalászi Gyapjú, Budakalászi Textil, Pomázi KSK. Pomázi KISZ. 2. Visegrádi Gizellatelep, Vi- segrád Erdészet, Kisoroszi KSK. Dunabogdányi Építők. 3 Pócsmegyeri KSK. A- és B-csapat, Szigetmonostor KSK Városi körzet: 4. Cementipar, Papírgyár. BHÉV vontatás, Kéziszerszámgyár, Állami Gimnázium. A mérkőzéseket február 25-ig kell lejátszani, hármas csapatokkal. A körzetgyőztesek járási döntőn vesznek részt. séget valaki összetévesztette a nyilvános illemhellyel. Hát igen, az ízlések és a ... megállóhelyek különbözők. Most legutóbb újabb „átalakítás” eredményeinek örülhettünk. Toldi Miklós késői „követői“ a falba épített padot rángatták ki a helyéből. Julius Fucik szavai jutnak eszembe: „Emberek, legyetek éberek!”, amelyet ez alkalommal így alkalmaznék: „Emberek, legyetek emberek!’’ Emberek és ne vandálok, akik sok keserves munka, rengeteg pénzáldozat gyümölcsét pillanatok alatt semmivé teszik! Fogjunk össze végre a társadalmi tulajdon gonosz ron- gálói, pusztítói ellen. Csípjük nyakon a rongálókat, a vandál pusztítókat és vigyük őket a törvény elé. Hadd pusztuljon közülünk a modern vandálok undorító tálkája. Horányi Sándor
