Pest Megyei Hirlap, 1965. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-08 / 6. szám

1945—1965 MONOB°V!DEQ A Pf StT MEG YE I H I R LAP K Ü L Ö N K I A D AS A VII. ÉVFOLYAM. 6. SZÁM 1965. JANUÁR 8, PÉNTEK VECSÉS 52 kilométer a megépített vízvezeték hossza Haí*#,áz köbméirrrw víztorony Jövőre befejeződik a hálózat kiépítése Bekötik a harmadik kutat Az első sikertelen kísérlet után szépszámú választott kül­dött és érdeklődő jött össze a Vecsési Ivóvíz Társulat évi közgyűlésére. Beszámolót hal­lottunk az ez évi munkáról és a jövő terveiről. Baranyai László, a társulat elnöke és Auguszlin József műszaki vezető tájékoztatá­sunkra elmondták, hogy a tár­sulat a kezdeti nehézségeken túljutva, most már állandó fő foglalkozású dolgozókat al­kalmazva, biztosította a folya­matos munkát. Az anyagokat, ha nehézségekkel is, de meg­kapták. így lehetővé vált, hogy a csőfektetéseknél a múlt évi lemaradást behozzák. Eddig több mint 52 kilométer csőhálózatot fektettek le. A közkutak száma 90. A házi bekötések száma 800 körül mozog. Aki a múlt évben házi bekötést kért, annak a munkát el is végezték. El­mondhatjuk, hogy a múlt évet sikerrel zártuk, de ha a társu­lat tagsága — az egész lakos­ság — teljes egészében teljesí­tené vállalt kötelezettségét, akkor többet is tudtunk volna produkálni. A lakosság befizetéseinek csökkenéséről panaszkodott Begovics Gyula főkönyvelő is. — Különösen a falusi részen lakók nem teljesítik a hozzájárulást — mondotta. — Ezért a jövőben kénytelenek lesznek a hátralékos összegek végrehajtását kérni. A lakos­ság hozzájárulásának időbeni teljesítése nemcsak a vízmű felépítését, hanem az állami hozzájárulások, támogatások összegét is befolyásolhatja. Ez az összeg a múlt évben 640 ezer forint volt. 1965-re a megyei tanácstól félmillió, a községi tanácstól 200 ezer fo­rint, a vízügyi alapból még egyelőre meg nem határozott összegű állami hozzájárulást fogunk kapni. Erre annál is inkább szükségünk van, mert a jövő évi tervben szereplő beruházásokat állami kivitelező vállalat építi. A kiviteli szerződések megkötéséhez pedig szükséges a megfelelő pénzügyi fedezet is. — Melyek a társulat 1965. évi tervei? — Jelentőségében legkiemel­kedőbb a 600 köbméteres víz­torony építésének megkezdése, illetve terveinek elkészítése. Eire több mint egymilliót for­dítunk, míg 1966-ban további egymillióval a tornyot üzemképes ál­lapotba hozzuk. Ezenkívül 11 kilométer vízhá­lózatot építünk, fektetünk le a hozzátartozó szerelvények­kel és közkutakkal. Egyébként 1966-ban további 11 kilométer csőhálózat lefektetésével a teljes ivóvízhálózat és közkút- rendszer is kiépül. — Hogyan üzemel a már meglevő hálózat: a kutak, a víztorony? — kérdezzük a Pest megyei Víz- és Csatorna­művek helyi megbízottját, Bácskai Jánost. — Az elmúlt évben sok pa­nasz merült fel a közkutak működésére és a vízellátási za­varokra. A felszerelt, automa­tikusan kapcsoló URH-beren- dezés kitűnően bevált. Folya­matosan és eddig hiba nélkül biztosította a víztorony és a hálózat feltöltését, ennek kö­vetkeztében a hálózatban egyenletessé vált a nyomás, ami szükséges a közkutak fagymentes üzemeléséhez. A múlt évben két kútból nyer­tük a vizet, ami a nyári hóna­pokban a napi 800 köbméter víz­fogyasztást nem tudta biz­tosítani. Levegőszűrő, kormánykerék, hűtőtest ki idén teljesíteni szeretnék tervüket a gyömrői vasasok A Gyömrői Vas- és Fém­ipari Ktsz-ben Sál Lóránt, műszaki vezetőhelyettestől ér­deklődtünk a tavalyi tervtel­jesítésről és az idei feladatok­ról. — Múlt évi tervünket, elő­zetes számításaink szerint csak 98 százalékra teljesítet­tük — mondotta. — Tavaly kezdtünk hozzá a „Velence- kocsik” gyártásához, s ebből bizony a tervezett mennyisé­get nem tudtuk leszállítani az érdekelteknek. A lemaradást az idei évben pótoljuk. Az orvosi infralámpák gyártása sem úgy sikerült, ahogy azt vártuk. Kétszáz darabot kel­lett volna az OMKER-nak szállítani, azonban csak ki- iencvenhármat adtunk át. A lemaradás legfőbb oka az anyaghiány volt, mivel a lám­pa egyik fontos alkatrészét nem tudták biztosítani az il­letékesek. Az egységes leve- göszűrö folyamatos gyártása is az elmúlt évben kezdődött. Kétszáz darabot szállítottunk a kispesti Vörös Csillag Trak­torgyárnak, s az idén újabb 860-ra érkezett megrendelés. — Uj profilunk a kétküllős kormánykerék gyártása is. Az igen jól bevált kerekeket a Csepel Autógyárnak szállít­juk, ahonnan aztán a beszere­lés után a világ minden ré­szébe elkerül autóbuszokon, dömpereken és teherkocsikon egyaránt. A hosszú kísérlete­zési munka miatt a tavalyi tervet nem tudtuk ebből sem teljesíteni, de az idén biztosí­ték van arra, hogy behozzuk a lemaradást. Uj profil a 2500 literes hűtőtest, amelyet a Ke­reskedelmi Hűtőberendezések Gyárának szállítunk. Ebből 480 darabot rendelt az idén a gj'ár. A legjobban sikerült az öt-, hét- és hárompólusú von- latványcsatlakozó gyártása a múlt évben. Ezt a tervet jóval 100 százalékon felül teljesítet­tük, s az idei évre is a meg­rendelés igen jelentős. A ME- DICOR-nak az idén az auto­matákhoz a rekordfecskendők három alkatrészét gyártjuk. A ••cndéglátóipari vállalat ré- —éré pedig sörtálcákat, bor­hengerfedőket, kávétartó do­bozokat és kávéskanalakat. — Idei terveik? — Szeretnénk, ha éves ter­vünket 100 százalékon felül teljesítenénk. Erre biztosíték az, hogy a terv kissé alacso­nyabb lesz, mint tavaly. G. J. Az idén már nem fog ez sem előfordulni, ugyanis bekötés előtt áll a harmadik kút is. Sajnos, még most is fordulnak elő szándékos rongálások. En­nek megakadályozásához kér­jük a lakosság segítségét. Somogyi Lajos Bevált az új nyitvatartási rendszer a monori postán Közel két hónapja annak, hogy a monori postahiva­talban megváltoztak a hi­vatalos óTák és a postahi­vatal fényesen kivilágított Petőfi utcai ablakai este hat óra után elsötétülnek. Vajon, hogy fogadta a közönség ezt a változást, nem fordultak-e elő panaszok a késő esti hi­vatalos órák megszüntetése ellen? Ezekkel a kérdésekkel fordultunk Varró Imréhez, a monori postahivatal vezető­jéhez. — Az új hivatali időbeosz­tás bevált — hangzott a ha­tározott válasz. — A közön­ségnek kimondottan előnyére szolgál, mert a felszabadult munkaerőknek a csúcsforgal- mi időben való beállítása által lényegesen meggyor­sult a kiszolgálás. A hosz- szas várakozás, sorállás lé­nyegileg megszűnt. Az ünne­pek előtti, a vártnál is tete­mesen nagyobb csomag-, le­vél- és pénzforgalmat éppen az új .munkarend révén si­került zökkenőmentesen és maradék nélkül lebonyolí­tani. Természetesen a jó ered­ményhez hozzájárult a postai dolgozók munkateljesítménye is. A késő esti nyitvatartás ellen szól az is, hogy az új rend bevezetése óta egy esetben sem fordult elő pa­pasz, hogy valaki igénybe óhajtotta volna venni a pos­ta valamely szolgáltatását. — A január 3-án életbelé­pett új telefondíjszabással kapcsolatban helyi viszony­latban a következőkről ad­hatunk tudósítást: A távbe­szélő állomás alapdíja magán- személyeknek továbbra is 30 forint. Az előfizetési díjba eddig beszámított haűi 30 helyi beszélgetés kedvezmé­nye azonban megszűnt. Ezen­túl minden kezdeményezett beszélgetés után egy forint fizetendő. Az ikerállomások alapdíja az eddigi 15 forint helyett 20 lett, az eddig él­vezett havi 20 beszámított be­szélgetés kedvezménye szin­tén megszűnt. A távolsági beszélgetések szempontjából január 3 óta a távolságnak megfelelően három díjövezet lépett életbe: 25 kilométer távolságig háromperces be­szélgetés négy forint 50 fil­lér, minden további perc egy forint 50; 100 kilomé­terig az első három perc dí­ja kilenc, minden további perc három forint; 100 kilo­méteren felül háromperces beszélgetés 13 forint 50 fil­lér. a további beszélgetés percenként négy forint 50. A Monorról Budapestre va­ló telefonálás a 2. díjövezetbe tartozik. (—ty) Lottót nyert a lottón A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság, valamint az Ott­hon Áruház által hirdetett Lottó — otthon pályázat sorso­lásán Denkovits Istvánná, Vecsés, Néphadsereg u. IS. szám alatti lakos tíz darab 1965. év január hóra érvényes előfizetéses lottószelvényt nyert. MAI MŰSOR Mozik Monor: Egy nő a hajón (szé­les). Vecsés: A világ végéig (szé­les). Húszévvégi „leltározás“ Ecseren Ecser rokonszenves kis község Budapest töszomszédsá- ! siában. Ha valaki vonaton utazik erre, néhány percre felvil- j lan előtte a falu látképe, este pedig mindenkit meglep a kis j vasútállomás és néhány utca világvárosi fénypompája. Akik soha nem utaztak erre, azok is ismerik Ecsert, ha másról ! nem a lakodalmas táncjátékról, amelyet az Állami Népi Együttes világhírűvé tett. Ha idegen érkezik a faluba, az első benyomása igen kellemes, a szép, rendezett utcák, tiszta ud­varok és a falun átcsörgedező kanálisban lubickoló sok száz fehér liba meghitté, családiassá teszi ezt a települést. HÜSZ EVE A Steinmetz út nem tar­tozik a legszebbek közé. A kocsiút sáros, gödrös, a betonjárda sem ér végig az utcán. Üj házat viszont so­kat lehet látni. Az újak csaknem kivétel nélkül két, sőt, háromszoba-komforto- sak. Ezelőtt húsz évvel sok telek volt üres ebben az utcában. Az utca elején, a kettes számú házon márványtáb­la függ: ebből az utcából indult el utolsó útjára a felszabadító hadsereg hős parlamentere, Steinmetz kapitány, akit a fasiszták orvul meggyilkoltak. Húsz méterrel arrébb 15 éves forma leány álldogál az utcán. Kérdésünkre riadtan tekint fél. — Steinmetz? Róla van — Szeretsz iskolába járni, kispajtás? — tesszük fel ne­ki a sablonos kérdést. — Igen! — feleli határozot­tan. — Miért? — Mert jó odajárni! Tiszta, rendes és jó meleg! — vágja ki a talpraesett választ. És a tanárok is elég jók — teszi hozzá mérsékeltebb lelkesedés­sel. — Melyik iskolába jársz? — Az újba. Mióta megnyi­tották, oda járok. Szép nagy iskola, öt tanteremmel, vilá­gos, tágas. Mi harmincketten járunk az osztályba, kényel­mesen megférünk. Van nap­köziotthon is — de oda én nem járok. — Az osztályzat milyen? — Hármas, négyes. — Nem túl jó. — Nekem elég. — Hogyan épült fel az is­kola? A kérdésre Ferinek öröm csillan a szemében és gyor­san mesélni kezdi: egy nagy hegyet hordtunk el. — Volt ott markológép, von­tató, lovaskocsi és sok-sok gyerek és ember. Mindenki bányászott, rakodott. En is, pedig akkor még csak harma­dikos voltam. És a hegy he­lyén áll ma az iskola, (1960-ban sok ezer köbméter földet hordtak el társadalmi munkában a Vörös Csillag Traktorgyár segítségével.) A TERMELŐ­SZÖVETKEZETNEK 170 tagja van Ecseren, de nincs a tagok között talán 20 sem, aki ledolgozza a kötele­ző munkaegységet. Mégis fej­lődik a szövetkezet. Az alkal­mazottak és az idénymunká­sok húznak ki bennünket a sárból — vélekedik Kovács Mihály, a főkönyvelő. — Az ecseri tsz eddig a gyengén gazdálkodó szövetke­zetekhez tartozott igen lassú fejlődés eredménye az, hogy most már a „közepesen gazdálkodó” címet is elértük. Alig ötven ember munkája rejlik e mö­gött: az állattenyésztőké, trak­torosoké. és a kertészeké — mondja Tabányi János elnök. Máthé Attila főmezőgazdász nem állja meg, hogy ki ne kalauzoljon bennünket a ma­jorba. Egy régi istálló és sok limlom helyén ma öt korszerű épület és két épülőfélben levő objek­tum büszkélkedik. A major csendes, a gépműhelyben és az istállókban foglalatoskodnak az emberek. Az impozáns si­lógödörben 40 vagon siló van. — Ez évben először nincs takarmánygond! — osztja meg velünk örömét a főmezőgaz­dász. SAJÁT ÜZEMÜNK is van már! — mondta Uhrin I mre, a Gyömrő és Vidéke Ve­gyesipari Szolgáltató Ktsz ecseri részlegének a vezetője. — Nincs nagy múltunk, hi­szen 1960-ban alakultunk meg, hetes létszámmal. Azóta szép gyarapodást értünk el, ma már 17-en dolgozunk itt. Eleinte csak a lakosságnak végeztünk lakatosipari munkákat, ma már hűtőgépekhez is gyártunk alkatrészeket. Igaz ugyan, hogy ezt a ven­déglátóipari gépeket gyártó vállalatnak, de annyira köz- használatúak már ezek a gé­pek, hogy a lakosság is sokat vásárol belőle. — Nagy fejlődés mutatkozik a termelésben is. Míg az első tervünk egymillió kétszázezer forint volt, a tavalyi már több mint három és fél millió. És ami a legfontosabb: teljesítet­Pillanatkép az új iskolából... ... ts a régi iskola helyén létesített napköziből tűk is! ez az utca elnevezve. Hogy ki volt? Nem tudom ... EGY KIS LELTÁR A község gazdája: Gutái Pál tanácselnök, ízig-vérig ecseri. Mikor faluja 20 éves fejlődé­séről érdeklődünk tőle, egész legendákat tud mondani egy- egy új épületről, járdáról. Ne- I héz úgy felsorolni a változást, [ hogy egy kisebb fajta leltár ne kerekedjék belőle. Három és fél kilométer járda. 500 méter bekötőút, öt csőkét, az iskola, az épülő sporttelep és a kisebb-nagyobb jelentő- j ségű egyéb létesítmények mind j az itt élő emberek örömére szolgáltak! Mióta nyilvántart- i ják a társadalmi munkát, Ecser ; járási, sőt, megyei szinten is j előkelő helyen trónol. 1964- i ben például 175 ezer forint ér- : tékű társadalmi munkát vé- ' geztek a község dolgozói ez­zel 125 ezer forinttal teljesí­tették túl tervüket. Jedlicska József. Pintér Béla, Urbán Pál, Harazin János, Nagy László, Schmeltz Károly, Gutái Pál, Engel József, Gattyán Mihály 1 évek óta az első sorban áll- j nak. Mellüket a „községfej- [ lesztésért” aranyérem díszíti — de mögöttük a falu apraja, ' nagyja szinte mindenki tett és | tesz valamit a falujáért. ISKOLA A „HEGY” HELYÉN Merczel Feri hetedik osztá- j lyos diák. meglett fiatal em- I bér. Az utcán vígan lóbázza I táskáját, igyekszik hazafelé j az iskolából. A PRESSZÓBAN igen kedvesen fogadják a vendégel. Érdekes, hogy az idősek is nagyon szívesen járnak oda. Ha­mar megszokták az apró, modern asztalokat, székeket, a magnetofon zenéjét és a jó minőségű presszókávét. Igaz, hogy ez'Kása Bélánénak — a boltvezetőnek — is érdeme. A fiatalok is szeretnek ide járni. Kevés olyan van közöttük, aki fitymálja a helyet. A többség megérti, hogy ezelőtt húsz évvel a tizedének is örültek volna. TENNIVALÓ bőven van az 1965-ös és a következő évek ben is. A község vezetőségének, lakosságának fontos prob lémája az egészségügyi hálózat fejlesztése. A lakosság lét számának gyors növekedése szükségessé tenné egy korszerű egészségház felépítését. Az orvosi rendelő, orvosi lakás kicsi. Áldatlan ál­lapot, hogy a Zöldkereszt magánlakásban, szűk helyen van. Ez sok kellemetlenséget jelent a lakosság és a tulajdonos számára. Sajnos csak a szép tervek születtek meg, de anya­gi fedezet nincs az építkezéshez. Reméljük, hogy évek múl­va közös összefogással a szép tervek mégis megvalósulhat­nak. írták: Bognár Miklós, Gyarmati Sándor, Parázsó Gézáné. Képek: Fodor Péter.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents