Pest Megyei Hirlap, 1965. január (9. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-08 / 6. szám
1965. JANUÁR 8. FENTEK 5 A mai falusi asszony Irta: Ortutay Zsuzsa, a Magyar Nők Országos Tanácsának titkára Napjainkban sok jeIentós értekezleten hangzik el az a vélemény, hogy a magyar nőmozgalom legfontosabb tennivalói ma a falvakban adódnak. Ebben a vonatkozásban foglalkoznak a nőmozgalom ügyeivel a megyei és járási pártbizottságok és természetesen a Magyar Nők Országos Tanácsa is. Néhány hónappal ezelőtt kérdést intéztünk a parasztasszonyokhoz, miként látják megváltozott helyzetüket a múlthoz viszonyítva. Kérdéseinkre sokan válaszoltak. Feleleteik igen tömören fejezik ki a fejlődés lényegét. Szólották a könnyebb életről, a magasabb életszínvonalról, a létbiztonságról, a kulturális felemelkedésről és a vele járó szélesebb látókörről. Mindez a fejlődés kétségtelen bizonyítéka. Tükrözik a válaszok azt is, hogy a mai parasztasszonyok milyen fejlett öntudattal és felelősségérzettel vesznek részt a termelőmunkában, a közösség életében. Mindezt — igen jól tudják —, a törvényben biztosított jogaik és a megváltozott termelési viszonyok tették lehetővé. De a2 út, amelyen a falu társadalma megindult és halad — sok küzdelemmel és ellentmondással is terhes. A nők fejlődésére különösen érvényes igazság ez. Egyidejű helytállásuk a munkában, az anyai hivatásban és a tanulásban — sok olyan feltétel megteremtését igényli még mindig, amelyet a közös munka, az egész társadalom további felemelkedése tesz lehetővé és fejleszt tovább. Milyen a mai falusi asz- szony, akit a közös munka formált át az új társadalom új emberévé? A termelőszövetkezeti tagság 38,5 százaléka nő (418 215), és mintegy 200 000 nő családtagként vesz részt a tsz közös munkájában. A nők tehát közvetlen részesei a nagyüzemi gazdálkodásnak, benne élnek a nagyüzemek közösségében. 1963-ban a nők által megtermelt érték egy főre jutó átlaga 18 500 forint volt. A növénytermelési munka 60 —70 százalékát nők végzik. A termelőszövetkezeti elnökök egyre több elismeréssel mondják: „A kapásnövények ápolását, betakarítását a nők nélkül el sem tudnánk végezni." És az egyre fokozódó gépesítés ellenére még sokáig kézi munkára épül a növényápolás zöme. Csak azt kifogásolják a nők, hogy e területen a munkanormák és a kereset aránya hátrányos számukra. A baromfitenyésztés szinte kizárólagosan, azaz 90—95 százalékban a nők munkaköre lett. A nagyüzemi gazdálkodás dolgozók általános iskolájában 34 000 nő tanul. Közülük 53,3 százalék falusi. És bár tekintélyes a szakmunkásképzésben részt vevő nők száma, még mindig nem kielégítő, ugyanis nem áll arányban sem a szükséglettel, sem az érdeklődéssel. Az asszonyok az iskolarendszerű tanulás mellett részt vesznek politikai és ismeret- terjesztő előadásokon, tsz- akadémiákon, a nők akadémiáin, a nőklubok előadásain, a nömozgalom szakkörein, a különféle pedagógiai előadásokon. A Hazafias Népfront, a SZÖVOSZ és a nőtanács által szervezett olvasómozgalom lelkes támogatói. De még mindig jelentős akadályokat kell legyőznie a lelkesedésnek. A mezőgazdaságban helytálló dolgozó nő háztartásának lelke, s a háztáji gazdaság legjobb munkaereje. Ugyanakkor a családon belül még erősen hat a régi „szellem”. A régi abban az értelemben hat, hogy csaknem minden munka gondja az anyára nehezedik. Szerencsére a szolgáltatások fejlesztése, az üzlet- hálózat és a háztartási ismeretterjesztés igyekezik segíteni a nők gondjain, s a gyermekintézmények ugyancsak nagy támogatást nyújtanak. Lényeges a társadalom által a nőknek adott segítség, de az igények rohamos növekedéséhez mérten — még mindig nem elegendő. A nő családon belüli helyzete a múltban méltatlan, alárendelt volt. A változás nagyon lassú, szívós munkát igényel. A nőmozgalom, az iskolák, a szülői munkaközösségek igen sokat tehetnek e tekintetben. A visz- szahúzó hagyományok felszámolása az egyik jelentős tényezője a társadalmi haladás ügyének. Főként abban segíthetik a nőket, hogy képesek legyenek szocialista emberré nevelni gyermekeiket. Ilyen módon a korszerűség levegőjét és erkölcsét vihetik a családi otthon falai közé. Szükséges tevékenység ez. Bizonyítja a nőtanács közvéleménykutatásainak eredménye. A nőtanács többek között azt kutatta, milyen pályát szánnak a szülők gyermekeiknek? Mire készülnek maguk a gyermekek? Elgondolkodtató volt az a tapasztalat, hogy azok az anyák, akik megértették a nagyüzemi termelés fontosságát — népgazdasági és egyéni előnyeit — olykor mily kevéssé érzik fontosnak gyermekeik számára a mezőgazdasági szakmát. Vajon az áttörés nehézségei miatt nem veszik észre a nagyszerű lehetőségeket? Pedig látniuk kellene, miként változik a gépesítés és a szaktudás révén mind könnyebbé a hajdan oly nehéz munka. Igaz, még hosszú a folyamat, de a könnyebbség a gyermekek számára már általános lesz. A pedagógiai munka egyik fontos feladata, hogy ezeket a problémákat a szülői munkaközösségek tevékenységének középpontjába helyezze. A nagyszerű úttörő munkát végző szülők forradalmi szemlélete az ő munkájuk folytatására nevelje a gyermekeket. A nőtanács által irányított mozgalom mintegy háromezer nőtanács — közöttük 63 városi — továbbá 1500 termelőszövetkezeti nőbizottság csaknem félmillió társadalmi aktíva segítségével folytatja tevékenységét. A termelőszövetkezeti nőbizottságok még fiatalok, de már jelentős munkát végeznek. Többségük eredményesen segíti a termelőszövetkezetek vezetőségének munkáját. Támogatják a termel ŐEZövetkeze- tek termelési, politikai, kulturális tennivalóit. Érdekvédelmi szerepet is betöltenek. Feltárják azokat az okokat, amelyek miatt a nőik egyenjogúságának érvényrejutása itt- ott még akadályokba ütközik. A helyes szemlélet és a gyakorlat kialakítása sokoldalú, türelmes munkát kíván a nőbizottságoktól. Szükséges, hogy a termelőszövetkezetek vezetőségével jó kapcsolatot alakítsanak ki, alaposan mérlegeljék a termelőszövetkezet gazdasági helyzetét, a közösség gondjait. A termelőszövetkezeti nőbizottságok, munkájuk alapján, egyre inkább fellépnek azzal az igénnyel, hogy a nők jelentősebb szerepet kapjanak a vezetésben. A termelőszövetkezeti nőbizottságok segítése, továbbképzése, a jó módszerek elterjesztése egyik legfontosabb feladata a mozgalomnak. Húsz év eredményeinek számbavétele folyik most hazánkban. A nők és közöttük a parasztnők fejlődését, megváltozott helyzetét, a társadalomért vállalt felelős munkáját — a legnagyobb eredmények közé soroljuk. Olyanképpen, ahogy az egyik asszony sommázta: „Ez csak népköztársaságunkban valósulhatott meg így”. A kulturális szemle előkészületei Nagykőrösön 1965, január 8, péntek, Szeverin napja. A nap kél: 7.31, nyugszik: 16.10 órakor. A hold kél: 10.41, nyugszik: 21.48 órakor. Várható időjárás: erősebb éjszakai lehűlés. Időnként felhösödés, szórványosan kisebb havazásokkal. Helyenként élénkebb északi-északkeleti szél. — Balesetelhárítási kiállítás Monoron. Január 15-én, jövő pénteken, a megyei rendőrfőkapitányság egyhetes, filmvetítéssel színesített balesetelhárítási kiállítást rendez Monoron. — „Felszabadult életünk húsz éve — irodalmunk tükrében” címmel tart ma este előadást Nagykőrösön, a nők akadémiáján, Tóth Mária tanárnő. — Zsurzs Évát, a Magyar Televízió rendezőjét öthetes „vendégrendezésre” hívta meg a belgrádi televízió. Zsurzs Éva ma utazik Belg- rádba. Dokumentumok, ismertetők Madáchról A Madách-centenárium alkalmából az Országos Béketa- nács 120 külföldi békemozgalomhoz, szervezethez, illetve intézményhez juttatott el dokumentumokat, ismertetőket a nagy magyar drámaíró életéről, munkásságáról. Az ember tragédiája alkotójáról ugyanis nemcsak hazánkban, hanem a béke-világmozgalom ünne- peltjeinek sorában számos más országban is megemlékeztek: méltatták írói és emberi pályáját, nagyságát. (MTI) __ Vigyázzunk a húsfüstölésnél. Szerdán Kistarcsán, a Széchenyi út 60. számú házban, Mikus Ferenc portáján kigyulladt egy favázas húsfüstölő. A tűz Mikus Ferenc 18 éves fiának. Istvánnak gondatlansága miatt keletkezett, mivel nem megfelelő füstölőanyagot használt, s a nyílt lángot magára hagyta. — Kétszemélyes tengeralattjáró. Münchenben eredményes kísérleteket folytattak kétszemélyes tengeralattjáróval, amely hat órán át képes a víz alatt maradni. — Bekopog a szerelem Pándra. A tápióbicskei művelődési ház színjátszói szombaton Pándon mutatják be a „Bekopog a szerelem” című zenés vígjátékot. Ma Gödöllőn sorsolják a lottót A lottó 2. játékheti sorsolását ma délelőtt tíz órai kezdettel Gödöllőn rendezi a Sport- fogadási és Lottóigazgatóság. (MTI) — A gyomról gépjárműtulajdonosok e hó közepén a községi MHS-Szervezettel közösen megalakítják országjáró túraszakosztályukat. Tervezik, hogy a nyáron már külföldi túrát is lebonyolíthatnak. Bulgáriába. — Még ebben a hónapban a szikvízellátás megjavítása érdekében Vecsésen és Üllőn jó vizű, mély fúrású kutakkal ellátott új szikvíz- készítő üzemek kezdik meg a termelést. — Javában tartanak az Állami Déryné Színházban Mark Twain Koldus és királyfi című regénye színpadi változatának próbái. Ifjúsági előadásokon mutatják majd be. A darabot Csongrádi Mária rendezi. A bemutatóra február elején kerül sor. — Üj óvoda épül az idén Monoron, a Kossuth Lajos utcában. — Tojáslámpázókkal látja el idén a Nagykőrösi Földművesszövetkezet külterületi boltjait. Ezzel kívánja biztosítani, hogy a felvásárlók csak egészséges, ép tojást vegyenek át a termelőktől. — 11 500 hampshiri háztáji törzsbaromfit biztosít a Nagykörösi Földművesszövetkezet tagjai részére. — Járdaépítés Tésán. Az idén 31 ezer forint értékű járdaépítési munkálatokat végeznek Tésán. Ebből 26 ezer forintot a községi tanács biztosít, a lakosság pedig á járdaépítéshez 5000 forint értékű társadalmi munkával járul hozzá. — Nőbank. Edinburghban megnyílt a nők bankja: kizárólag női személyzettel és női ügyfelekkel. — A pápa újságkihordója. Marcello Bigi minden reggel pontban 7 órakor a Vatikán bronzkapujában léadja VI. Pál pápa részére az összes olasz újságokat. A Bigi-esa- ládban a vatikáni újságkihordás már tradíció. Marcello Bigi édesapja 1939-ben kapta meg az engedélyt, hogy újságkioszkot nyithasson az olasz állam és a Vatikán határán. 1615-ben, írójának, Cervantes- nek halála előtt egy évvel jelent meg a világirodalom egyik legnagyobb hatású és úttörő jelentőségű regénye, a Don Quijote második, s egyben befejező része. Az akkoriban divatozó émelygős lovagregények paródiájának szánt mű, a feudális Spanyolország gúnyos társadalombírálata. Históriája: Egy XVI. században élő, a lovagregények habzsolása közben hóbortossá vált kurtanemcs XII. századbeli lovagnak képzeli magát, gebéjét táltosnak. Szomszédjában lakó együgyű, de józanítéletű parasztembert fegyverhordozójának kinevezve útrakel a világot megváltani, képzelete szülte ellenfelekkel megverekeőni. Az „elmés, nemes** lovagot mindenütt kudarcok és megszégyenítések érik, kinevetik, gyakran elpáholják. A kóbor lovag története alkalmat ad az írónak, hogy leleplezze korának vérszívóit, a felfuvalkodott arisztokráciát, az erőszakoskodó főpapokat, s az inkvizíció embertelenül véres világát. A búsképű lovag szo- morí tó-mulattató regénye a terméketlen múltbafordulás irodalmi jelképe lett. Sikere szerte a világon immár három és fél évszázada töretlen. — Csak házaspárok, jegyespárok és batyut hozó anyósok vehetnek részt az immár hagyományos zártkörű nősök bálján a tápió- szecsői Damjanich Művelődési Házban, melyet szombaton tartanak. A bálon csárdásversenyre és „babasorsolásra” is sor kerül. Vizuális segédeszközök a nyelvoktatásban • „Audió-vizuális segédeszközök a felnőttek nyelvoktatásában” címmel négynapos szakmai tanfolyam kezdődött szerda délelőtt a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem nyelvi laboratóriumában a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat idegen-nyelvoktatási választmányának rendezésében. A részvevők megvitatják. milyen módszerek felelnek meg leginkább a felnőtteknek, hogyan lehet a lehető legrövidebb idő alatt jól elsajátítani egy-egy nyelvet. Kalapáccsá! félbevágta két új vonása a női munka esetében is megmutatkozik. Az egyik a versenyszellem. Heves megyében, például — és még sok helyütt —, 36 női munkacsapat versenyez a szocialista brigád címért. Borsodban összesen 387 az élenjáró, kiváló szocialista címekért harcoló női brigádok száma. Ismeretes a nők és a nőmozgalom szerepe a versenyszellem ébresztésében. Például a baromfi- és tojástermelés érdekében indított és ma már elevenen ható akció nemcsak az árutermelés növekedését segítette. Elérte azt is, hogy a verseny meggyökeresedett a köztudatban, fejleszti a jó munka szellemét és előmozdítja a részvevők emberi fejlődését. A nagyüzemi gazdálkodás másik vonása a mezőgazda- sági munka szakosodása. Az egyes munkaterületek a szakmunka rangjára emelkednek. Ezzel együtt növekszik a parasztasszonyok szakmai érdeklődése is. Ez a tény ugyancsak táplálja a tanulás és a művelődés iránti igényüket. Sokat kellett pótolniuk a falusi nőknek az elmúlt húsz évben. Ne feledjük: 1930— 1931-ben a szegényparaszti lányok közül csak minden 21 136-ik járhatott középiskolába. Sok falusi lány már az elemi iskola első-második osztályából kimaradt. A most folyó tanévben — ez is a nagy tanulási kedvet mutatja —, a Nagykőrösön évről évre színvonalas bemutatókat rendeznek a kulturális szemle keretén belül. A városi művelődési ház, a gyárak, üzemek, termelőszövetkezetek csoportjai sok száz műkedvelő fiatalt küldenek színpadra, hogy reprezentálják munkahelyük, kollektívájuk kulturális tevékenységét. Az idén a szokásosnál is szebbnek, színvonalasabbnak ígérkezik a városi bemutató, amelyre hazánk fel- szabadulásának 20. évfordulója megünneplése jegyében kerül sor. A kórusok, színjátszó együttesek, zenekarok, szólisták, klubok, szakkörök már megkezdték a felkészülést a nagy eseményre. A városi tanács művelődésügyi osztálya pedig körlevélben fordult valameny- nyi kulturális tevékenységet végző tömegszervezethez, intézményhez. együtteshez, hogy az alkalomhoz méltó műsorral álljanak a város közönsége elé. A felhívás azt javasolja a tömegszervezeti kulturális vezetőknek, az együttesek vezetőinek, hogy a bemutatásra kerülő színpadi-, ének-, zene-, prózai-, verses-, táncosművek összeállításánál úgy válogassanak, hogy ezek a számok tükrözzék népünk törekvéseit, érzéseit. A felhívás szól a művelődési ház dolgozóihoz, a népművelési ügyvezetőkhöz, könyvtárosokhoz, a kultúra minden hivatott terjesztőjéhez, hogy segítsék a város ifjúságát ötletekkel, tanácsokkal, ebben a nagy készülődésben. — Tizenöt esztendős bíró. Noel Butler erős hangjával, éles szemével és határozottságával — 15 esztendős létére — alkalmasnak bizonyult arra, hogy Anglia legfiatalabb futballbírája legyen. A rádió és a televízió mai műsora Kossuth rádió 8.15: Édes anyanyelvűnk. — 8.20: Bécsi vér. Részletek Johann Strauss operettjéből. — 9.00: Szeptember hercegnő. Mese felnőtteknek, gyerekeknek. Irta: S. Maugham. — 9.20: Magyar költők, magyar dalok. Petőfi Sándor megzenésített versei. — 10.10: Óvodások műsora. — 10.30: Könnyűzene. — 11.00: Iskolarádió. Osztályfőnöki óra VII. osztályosoknak és Angol társalgás 3. lecke. — 12.15: Népek zenéje. — 13.00: Ami a jövő hét zenei műsorából kimarad. — 14.10: Beethoven: F-dúr „Tavasz” szonáta Op. 24. — 14.35: Üjévi babonák és más érdekességek. Az Ifjúsági Rádió műsora. — 15.00: Egy szerző — több műfaj. Fényes Sza- j bölcs műveiből. — 15.40: A magyar jakobinusok. Krúdy Gyula i regénye folytatásokban III. rész. — 16.10: Debussy hangverseny. — 16.40: Moha bácsi, a törpe. — 17.00: ötórai tea. — 18.10: Üj ze- | nei újság. — 18.50: így láttam Japánt! Szepesi György riportsorozata V. rész. — 19.10: Magyar nóta és népdal-est. — 20.25: A Stúdió 11 játszik. — 20.40: A Rádió- színház bemutatja. Lengyel József és Tóth János: Isten ostora. Rádiójáték. —* 21.36: Székely Mihály felvételeiből. — 22.20: Sporthírek. —• 22.25: Zenei panoráma VII. — 23.00: Könnyűzene éjfélig. — 0.10: Régi angol muzsika. Petőfi rádió í 14.00: Dalok az orosz polgárhá- | ború idejéből. — 14.25: Magyar í nóták. — 15.05: Operarészletek. — 16.05: Válaszolunk hallgatóinknak. I 16.20: Könnyűzenei híradó. — ' 17.05: A Román Rádió Gyermek- kórusa énekel. — -17.20: Pillantás a térképre: Tananarivo. Az Ifjúsági Rádió műsora. — 17.50: Horgászok ötperce. — 17.55: Kamarazene Tartini és Corelli műveiből. — 18.12: „A Bundeswehr két korszaka között.” Gellért Endre írása. — 18.27: Operettrészletek. — 19.10: Mi történt a nagyvilágban? — 19.25: Pergolesi művek. — •20.40: Verbunkosok. — 21.05: Magyar szerzők táncdalaiból. — 21.40: Láttuk, hallottuk ... — 22.00: Ami a jövő hét zenei műsorából kimarad. URH 18.40: A dzsessz kedvelőinek. — 19.00: Kamarazene. — 19.50: Köny- nyüzene. 20.22: Vihar után. He- mingway elbeszélése. — 20.37: Ze- I nekari muzsika. TELEVÍZIÓ 8.05: iskola-tv, Kémia. — 8.55: Iskola-tv: Tanulmányi kirándulás: Látogatás a Hajógyárban. — 9.30: A zöld szörnyeteg II. Magyarul beszélő NDK-íilm (csak 14 éven felülieknek). — 10.55: Hogyan akart a nyuszi csúszkálni? — csehszlovák rajzfilm. — 11.05: A jövő hét műsora. — 18.28: Téli falusi esték. A mezőgazdaság szerepe a népgazdaságban. Január 1-én délelőtt hangos , szóváltás keletkezett Csömörön a Kossuth Lajos utca 35-ös számú házban. A ház két lakója. Nemesi Mihály 30 éves HÉV-alkalmazott és idősebb Vlaha István szólalkozott ösz- sze. Az összeszólalkozás során Nemesi bántalmazta az idős embert. Úgy látszott, az ügy ezzel lezárul, de este fél 7-kor folytatása következett. Az idős ember fia, Vlaha István 39 éves lakatos-segédmunkás, az ÉM. 42, Építőipari Vállalat dolgozója tudomást szerezve a dél- 1 előtt történtekről, beállított Nemesihez. Felelősségre vonta, majd a szóváltás során a magával hozott kőműveskalapáccsal többször fejbevágta apja bántalmazóját. A támadás elől Nemesi kimenekült az ! utcára, áe Vlaha utána szaladt, i tovább ütötte a kalapáccsal és 'ántalmazta. Nemesit súlyos sérülésekkel szállították Budapestre, a Pé- teríy Sándor utcai kórházba. Ifjú Vlahát emberölés kísérletének bűntette miatt őrizetbe vették. TÉLI ESTÉK (Kiss Béla rajza) 350 EVE
