Pest Megyei Hirlap, 1965. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-07 / 5. szám

NAGYKÁTAi JÁRÁS RÉSZÉRE II. ÉVFOLYAM. 1. SZÁM 1965. JANUÁR 7, CSÜTÖRTÖK Ahol só és kavits között - paradicsom terem A közelmúltban harmincán jártak közülünk a Szovjetunió­ban. Kilenc napot töltöttek Moszkvában és Kijevben. Ha­zatérésük után Palkó Veroni­kával, a tóalmási Lenin Ter­melőszövetkezet főkönyvelőjé­vel beszélgettünk. — Utazásuk célja? — Rövid ismerkedés a Szov­jetunióval. — És? — Kilenc nap nagyon kevés ahhoz, hogy megismerkedjünk egy ilyen hatalmas országgal. Rövid szünetet tart, és mo­solyogva emlékezik vissza az elmúlt napokra. — Megérkezésünkkor a szov­jet légierők ünnepségét láttuk. Azután, felejthetetlen a metró, a Kreml, a modern házak, a széles, tiszta utcák, a műemlé­kek és a múzeumok gazdag kincsei. A forradalom alatt a szovjet emberek az urak mű­tárgyait összegyűjtötték, meg­őrizték, s most a múzeumok­ban közkinccsé teszik. Elhallgat. Várja, hogy kér­dezzem. — Milyen emlékkel tértek haza? — Nem is emlékkel, hanem emlékekkel. A legújabb, lég­modernebb szállóban, az ör­mény-szállóban laktunk. Meg­látogattuk Grúziában Lenin otthonát. — Voltak a mauzóleumban is? — Igen. Láttuk Lenint. Gyö­nyörű katafalkon fekszik. Negyven éve, hogy meghalt, és mindennap ezrek sorakoz­nak ravatala előtt. Képeslapsorozatot, fényképe­ket tesz az asztalra, a moszk­vai Nagy Színházat mutatja. — Ebben a színházban éltem át életem legnagyobb színházi élményét. A Szilfid-et láttam, Margarita Vologyinával a fő­szerepben. Vologyinát a ma­gyar közönség több filmből is ismeri. Nagy élmény volt látni a moszkvai és kijevi építkezé­seket, és a mezőgazdaság gép­ellátását. Felejthetetlen egy Kijev melletti zöldséggyárban tett látogatásunk is. Nyolcezer hektáron termelnek zöldségfé­lét, só és apró kő-kavics kö­zött. Mindnyájain kaptunk egy paradicsomot emlékül... — Milyenek a szovjet em­berek? Kicsit gondolkodik. — Szorgalmasan dolgoznak, tanulnak és szórakoznak — egyszóval — szeretik a bé­két ... (bán) EGYPERCES RIPORT; Sereghajtókból az elsők TAPIOSAG KÖZSÉGI KÖNYVTÁR Hétfőn és pénteken délután 5 órától A tápiószentmártoni Kos­suth Tsz tavaly a községben még a mérleghiányos terme­lőszövetkezetek között is se­reghajtó volt. Korábban egyik évről a másikra tologatták az adósságot, a göngyöleghiányt meg a leltári leírásokat. Az idén új vezetőség ke­rült a szövetkezet élére. Nem­csak hogy a hiányokat pótol­ták, hanem most a év végén a község három szövet­kezete közül nekik van a legtöbb pénzük a folyószámlán. — Egy év alatt nem lehet csodát művelni — mondja a szövetkezet elnöke. — De fe­gyelmet, rendet teremteni, megakadályozni a pocsékolást és a rongálást, olcsóbban, ész­szerűbben termelni igen is le­het. A Kossuth szénája mind­inkább rendbejön, mindjobban megszilárdul a bizalom a vezetőség iránt. Most lázasan dolgozunk a zár­számadás előkészítésén... Nyugodtan néznek a köz­gyűlés elébe ... Tavaly azt mondták a művelődési ház igazgatójának: fel ne tegyen egy lemezt is a lemezjátszó­ra! Az idén? Kultúrműsor lesz a közgyűlés után. A ve­zetőség nyugodt lelkiisme­rettel nézhet a tagság szemé­be. V. B. A JÁRÁSI PÁRTBIZOTTSÁG HÍRTI Ma ülést tart a járási párt- bizottság. Megtárgyalják a Központi Bizottság februári határozata nyomán a március 28-i járási pártbizottsági hatá­rozat végrehajtását, különös tekintettel a gyengén működő termelőszövetkezetek megszi­lárdítására. a továbbiakban a járási pártbizottság kádermun­káját értékelik, majd 1965 első fél évi munkatervét vitatják meg. A járási pártalapszervezetek titkárai részére holnap és hol­napután kétnapos értekezlet lesz. Háromnapos tanfolyam in­dul a szervező titkárok, pro­pagandisták és a gazdasági fe­lelősök részére a jövő hétfőn. | HÍREK — Ajándék a kicsiknek. Mint minden évben, most ka­rácsonykor is megajándékozta a pedagógus-szakszervezet a tíz éven aluli pedagógusgyer­mekeket. Madaras Edéné tá­pióbicskei iskolaigazgató ké­szítette el a csomagokat, s küldte szét a járásba. — Nősök bálja. Szombat es­te 7 órakor kezdődik a Tápió- szecsői Damjanich Művelődési Házban a nősök hagyományos bálja. A bálon csak házaspá­rok. jegyespárok, és bátyút ho­zó anyósok vehetnek részt. A szórakozásról tánczenekar és fúvószenekar gondoskodik. Csárdásverseny és babasorso­lás is lesz. Az Évák elvitték a virágot Meg előzőleg az Etelkák, a Ferencek, Borbálák, Mikló­sok, Juditok és Gabriellák. Igaz, tulajdonképpen nem is ők, hanem nekik, a vőlegé­nyek, a menyasszonyok, bará­tok, szülők, gyerekek. De azért még maradt virág a nagykátai földművesszövetkezeti virág­boltban. Szegfű és krizantém illatozik, örökzöld ágaikkal, egészen, legalábbis ami az es­küvőket illeti. Nagykátán és környékén októberben és no­vemberben van a legtöbb. Pél­dául az idén őszön szinte min­den szombaton elvittek tíz­tizenöt menyasszonyi csokrot. A vőlegények jönnek megrendelni a virágot. Milye­nek ezek a mai vőlegények? Tápiószecsőről Tápióságra érve két középület hívja fel a figyelmet, az iskola és a tanácsháza. A tanácsháza falán fehér zománctábla, ez­zel a felirattal: „Népkönyv­tár — kölcsönzés ’. Vezetője: Prepák Irénke, akit már is­kolás korában is úgy is­mertek a társai, mint aki nagyon szereti a könyve­ket. Valaha a községben nem­igen olvastak az emberek. A földművesszövetkezet el­árusítóinak erőfeszítése ré­vén került egy-egy könyv imitt-amott valakinek kezé­be. Jellemző, hogy 1962 má­jusában mindössze 482 kötet könyv volt a könyvtár állo­mánya, de községünk könyv­tára ma már 1700 kötetet számlál. Azonban ez az adat is pillangóéletű lesz, mert a közeljövőben újabb 300 könyvvel gazdagodik a könyvtár. A község 2800 lakójából ma háromszázan olvasnak rendszeresen, háromheten­ként cserélnek újabb és újabb könyveket. Gyakori látogató Gulyás Mihály bácsi a maga 82 évével, vagy a 78 éves Gigor Mihály, a 60 éves Prepok János. A szorgalmas olvasók- között kell említe­nünk Papp János családját, Varró Lászlót, Bartucz Má­riát, Kun Zoltánt, Zsila Gábornét és Szűcsi József- nét is. De igazságtalanok lennénk, ha kihagynánk a felsorolásból Kecskés Vence­lek családját, akik egyik legszorgalmasabb olvasói a könyvtárnak. A különböző érdeklődési körű olvasók megtalálják maguknak a könyvet. Sok regény, ifjúsági és mező- gazdasági könyv áll rendel­kezésükre. Az idősebbek ál­talában a régebbi íróktól olvasnak szívesebben, de próbálkoznak az új, fiatal írók műveivel is megismer­kedni. A fiatalok inkább a mai írók könyveit kérik és olvassák. Könyvtárunk szép környe­zetben várja az olvasókat. Kedves, hangulatos helyisé­get mondhat a magáénak a tanács épületében. Modern asztalok, párnázott székek, nagyméretű, háromajtós könyvszekrények, szőnyegek és függönyök díszítik az ol­vasószobát. Régi és új olvasóit a könyv­tár minden hétfőn és pén­teken délután 5 órától várja. László János 1965 első szülőlle: Magdolna Szilvia leveleikkel körülveszik'a fiku- szok, filodendronok, szanzavé- riák, főnixpálmák, Geszler Jó­zsefnél. Szép munka lehet, ta­lán egyike a legszebbeknek a világon, mindig illatok, színek ; között lenni, egy kicsit min­dig a tavaszban, a nyárban. — Szeretem a virágokat. Még talán a munka is köny­; nyebb lehet, még talán a | munka gondjai sem lehetnek olyan igazi gondok itt, a vi- | rágboltban. — Minden estére halálosan [ elfáradok. Virágok között mindig szép, j és talán mindig vidám is az J élet. — Szép és vidám, amikor j névnapra, születésnapra, tín- I nepre viszik, vagy esküvőre I menyasszonyi csokrot készítek. ! De szomorú, amikor halotti koszorút csinálok. — Biztos karácsonykor volt a legtöbb esküvő, eljegyzés. — Valóban ezt hinné az ember. S mégsem így van Január 1-én este fél 12-kor sírt fel járásunk első újszülött­je: Magdolna Szilvia. Az édes­apa Bógyis Lajos MÁV kocsi- vizsgáló, az édesanya háztar­tásbeli. A kis újszülött szülei­nek második gyermeke, három (Rada Aladár felvétele) kilogrammal született és 55 centiméter hosszú. Szüleinek a legszebb módon kívánt boldog új évet: sírással. Az édesanya és Magdolna Szilvia is jól érzi magát a nagykátai szülőott­honban. ----­— Egyformák. Mind a leg­szebbet szeretné vinni, a föld legszebb lányának. S higgye el, hogy én mindnek a legszeb­bet adom. Geszlernének két gyermeke van. Kislánya másodikos gim­nazista. a fiú még csak tíz­éves. Vajon örökölték-e édes­anyjuk virágszeretetét? — A virágok szeretetét, igen. De hogy mik lesznek, ha felnőnek, az még bizonytalan, ök maguk sem tudják. Kis­fiam autószerelő akar lenni. A kislányom? Hát... — Lehet, hogy éppen vi­rágkertész lesz? Amikor édesanyjuk neve. napja, vagy születésnapja kö­zeledik már jóelőre súgdolóz- nak és pajkosan csillog a sze­mük. — Olyankor többek között virággal lepnek meg, de nem tőlem veszik, mert azt mond­ják, hogy akkor nem megle­petés a meglepetés ... Deregán Gábor Csirkehír A Tápiószelei Állami Gazda­ságban megkezdődött a korai csirkék keltetése. Ez azt jelen­ti, hogy kilenc hét múlva már idei rántott csirkét tálalhatunk asztalainkra. Az első naposcsibe szállít­mányt a nagykátai Magyar— Koreai Barátság Tsz-nek kül­dik, s onnan hatheti szaksze­rű továbbnevelés után kerül­nek a piacra. A Dobó Katica szocialista brigád háromtagú iris kollek­tívája mindent megtesz, hogy a keltetés a szezon előtt minél eredményesebb legyen. Nem törődnek az időjárás viszon­tagságaival, pedig munkahe­lyükre éjjel-nappal, hóban, sárban legalább hat kilométert kell kerékpározzanak. A fegyver visszafelé „sült" el A tápióbicskei Tóth János még 1956 őszén vásárolt egy szétszedhető vadászfegyvert és lőszert ismeretlen katoná­tól tíz liter borért. A fegy­vert és a lőszert öt éven át elrejtve tartotta, de 1961-től kezdve időnként elővette és nyúlra, fácánra vadászott. Az idén, október 27-én Tápiósá- gon egy családi ünnepségen italos állapotban a lőszerrel játszadozott, mire a rokonság ártalmatlanná tette. A járás- bíróság a munkáját egyéb­ként becsületesen végző Tóth Jánost egy évi börtönre ítél­te, figyelemmel azonban őszin­te megbánására, három kis­korú gyermekére, jó munká­jára és arra, hogy a fegyvert nem társadalon ellenes ma­gatartás és ellenséges szán­dékból tartotta magánál s börtönbüntetés végrehajtását felfüggesztette. Az ítélet jogerős. (m) Világrekord - epizóddal A napokban furcsa látvány­nak voltak tanúi az egyik szovjet kisváros lakói. A fel­hőtlen ég alatt kétségbeesett berregéssel keringett egy kis motoros repülőmodell, miköz­ben „pilótája”, Nyikolaj Ma­likov sportmester Moszkvi­csának elnémult motorja fölé hajolva .ügyködött. A modell gazdája rádión ugyanis uta­sítást adott a kis repülőgép­nek, hogy várja be az üldö­zésben „kimerült” autót. Malikov repülőgépmodellje több mint százkilométeres se­bességgel haladt a megadott útvonalon úgy, hogy a Moszkvics alig tudta követni. Az autó motorhibájának ki­javítása után Malikov rádión Utasította a modellt a repülés folytatására. Alig másfél óra múlvp Jelec község határában sima területen leszállt a mo­dell, s a bírák rögzítették Nyikolaj Malikov sportmester 250 kilométeres távon elért motoros repülőmodell-világ- rekordját. — Nagy sikert aratott a „Be­kopog a szerelem” című ze­nés vígjáték karácsonykor Tá- pióbicskén. A tápióbicskei mű­velődési ház színjátszói, a da­rabot Pándon is bemutatják, holnapután, szombat este 6 órakor. — Több mint száz asszony vett részt a nők akadémiáján Tápiószecsőn. A hathetes tan­folyamot klubesttel zárták, s ott egyúttal megalakították az asszonyok művelődési körét. M ég most is, rá égy hét­re, szilveszter éjszaká­jára gondolok. S megcsóvá­lom a fejemet. Szilveszter éjszakáján le­hetett már úgy két óra, amikor kifizettem a ce- chet. Megszámoltam mara­dék pénzemet. Maradt há­rom húszasom, öt tízesem, és apróban is annyi, ameny- nyi elég egy csomag Terv­re és az újság újévi számá­ra. Míg otthon vetkőztünk, azon merengtem Irénnek, hogy évek óta ez az első szilveszter, amikor nem egy fillér nélkül állítottunk ha­za. A száztíz forintból ra­gyogóan kihúzzuk negye­dikéig, amikor is felveszem a fizetésemet. Irén vállat vont, hatalmas ásítás után beugrott az ágyba, és ma­gára húzta a paplant. Már napokkal előbb tervezget­tük, hogy újévkor sokáig heverünk, és alaposan ki­pihenjük a szilveszteri ki­ruccanást. fjét óra lehetett, amikor a csengő felriasztott. Irén is felült az ágyban. — Mit bámulsz apukám? Nézd meg legalább, hogy ki csenget! Magamra kanyarintottam a kabátomat, lábaimat pa­pucsba bújtattam, és kisi­ettem az előszobába. — Az szerencsét hoz, ha az új esztendőben férfi kí­ván először boldog új évet! — vágta ki hegyesen a hi­vatalsegéd. Megköszöntem, kezet fog­tam vele, s egy húszast f csaptam a markába. ^ Makacs csengetésével 8 'j óra táján ébresztett fel kéményseprő. — Boldog új évet! — har- % sogta, s a tízest frissen % süllyesztette a zsebe mélyé- j. re. \ Fél tíz felé a tejes riasz-% tott. Zsebre vágta ő is a'j tízest. a ztán, hej, haj! — hasz- % /l tálán fogadtam meg, £ hogy most már senkinek$ sem nyitok ajtót! Szabóm £ ipari tanulója addig nyom-£ ta a csengő gombját, amígf én tíz forinttal ismét sze- f gényebb lettem. Azután jött-i a szomszédasszonyunk kis-j fia, az utca végéről a Ko- j vács Sanyi, s aztán, aztán, a -í délelőtt folyamán legalább % tizen csengettek. Az utol-% sóknak már nem nyitottam ? ajtót. Minek? Úgysem volt 4 már egy vasam sem ... (rossi) £ Sam-sem nap

Next

/
Thumbnails
Contents