Pest Megyei Hirlap, 1965. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-06 / 4. szám

\ Húsz ember ereiben... „Az ember körülbelül öt liternyi vére negyvenöt-negy­venhét másodperc alatt for- I dúl egyszer körül testében. [ A vér — folyékony állapo­tú szövet.” A véradók nagyon sok éle- | tét mentettek már meg. Kő-j zéjük tartozik Beöthy Gábor 1 is. Nemrégen tüntették ki, j mint hússzoros önkéntes j véradót. — Hogy miért teszem? — ; kérdezte vissza. — Nem a | pénzért, az biztos. Húsz al­kalommal álltam már a kö­telező vizsgálatok előtt, a véradás után. de még egy fillért sem fogadtam el. Van sok donor, aki vérének árát a torkán engedi le. Az ige­neket gyűlölöm. Én csak egyszerűen kötelességemnek érzem. — Egyszer egy nyolcnapos kisgyerek élete függött azon, hogy kap-e gyorsan vért. Hát lehet az ilyennek ellent­H0110B*VIDftI P t S MEGYÉI HÍRLAP KÜLÖN K;IA DA S A A harmadikosoknak sikerüli legjobban a vizsga a mezőgazdasági technikumban VII. ÉVFOLYAM. 1. SZÁM 1003. JANUÁR 6. SZERDA r jrleniösrgn cpilkezésck az itlrn Monnron: de Beöthy Gábor Sok bosszúságot okozott már az, hogy a szépen elter­vezett közületi munkákra megvolt a pénz, de nem gon­doskodtak idejében a munkák­hoz szükséges kapacitásról. Így aztán nemcsak az építke­zések maradtak el, hanem sok esetben elveszítették a hitele­ket is. Az építési, tatarozás:, átalakítási munkákat rendsze­rint a kora tavasszal kell meg­kezdeni, viszont a vállalatok a munkájukat akkor tudják gazdaságosan beosztani, ha a feladatokat kellő időben meg­kapják. A monori községfejlesz ési és költségvetési tervekbe felvett munkák is csak abban az eset­ben valósulnak meg, ha azok elvégzését már most biztosít­ják. Földváry György tanácstit­kárt kerestük fel a kérdéssel, hogy a betervezett munkák elvégzésére a szükséges intéz­kedések megtörténtek-e? — Nagyobb jelentőségű épít­kezésünk ez évben — kaptuk a felvilágosítást — a Kossuth Lajos utcai új óvoda lesz. Az É. M. tervezőirodája által készített tervdokumentá­ció rendelkezésünkre áll, a kivitelezésre a ceglédi tanács építő vállalatát jelölték ki. A vállalattal a tárgyalásokat megindítottuk és a szerződés megkötése rövidesen sorra ke­rül. A monori művelődési ott­hon bővítésére a tervek .most Ivsiz-e hasstí anyag* yáp és munkaerő? készülnek, építkezést ugyan­csak a fenti vállalat fogja végezni. — Az iskolák felújítási prog­ramjában szerepel a Kossuth iskola külső ta­tarozása cs tetőjavítása, valamint a napközi otthon szá­mára megvásárolt Bajcsy- Zsilinszky út 11. számú ház átalakítása is. Az iskolagond­nokság máris felvette a kap­csolatot a ceglédi vállalattal, hogy ezek a munkák a tanítá­si idővel összehangolva, idejé­ben folyjanak. Nem községi feladat ugyan, de mint monori építkezést megemlítjük; eb­ben az évben sorra kerül a Deák Ferenc utcai járási tü­dőbeteggondozó intézet rend- behozatala is. — Kereken félmillió forintos költséggel a község gondoskod­ni fog a Mátyás király, a Vö­rös Hadsereg, a Liliom, a Pe­tőfi, a Munkásőr, a Bajcsy- Zsilinszky, a Deák Ferenc ut­cák úttestének felülkezelésé- ről, valamint a Kossuth Lajos utca vá­sártéri szakaszának rend­behozataláról. — A villanyhálózat bővíté­se céljára a községfejlesztési alapnál rendelkezésre álló hi­telből a DAV pótolja a köz­ség egyes részein még hi­ányzó villanyoszlopokat. Ez- irányú tárgyalások folyamat­ban vannak. — Ebben az évben harminc­ezer forintos költséggel a Városépítő Tervező Irodában elkészül községünk belső részletes rendezési terve, mely hosszabb időre megszab­ja községünk jövő képének ki­alakulását. Dr. Huszty Károly A népi építészet emlékei Mendén A XVIII. század elején új­játelepült község lakóházai a szőkébb táji adottságok­nak is megfelelően, a közép­magyar, az alföldi háztípus keretébe tartoznak. Azzal a különbséggel, hogy a tüzelő- berendezésben még a XIX. Eredményesen zárult a po'gári védelmi oktatás első szakasza A közelmúltban fejeződött be járásunkban a polgári vé­delem ez évi első oktatása. A bevont személyek nyolc­van százaléka végezte el a tanfolyamot, vett részt a ki­képzésben. — Az elmúlt évi oktatáshoz viszonyítva sokkal eredmé­nyesebb munka folyt most — tájékoztatott Illés István, a járási polgári védelem törzs­parancsnoka. Már az előadó­kat alaposabban készítették fel és a községi vezetők mun­kája is jobb volt mint 1963- ban. Bizonyítja* ezt, hogy Gomba 100, Pilis 97, Tápió- sáp 91, Úri és Monor 90 szá­zalékra teljesítette kiképzési tervét. Nagy volt az igyeke­zet Nyáregyházán és Vecsésen is. A látogatottságot a témakö­rök sokrétűségében rejlő von­zalom és a jól kiválasztott előadók is elősegítették. Az előadások érdekesek, szóra­koztató jellegűek voltak. Az oktatásba bevont közel há1- romezer ember közül a le­morzsolódást a betegség, el­költözés, illetve hasonló okok idézték elő. A községekben és a járási parancsnokságon is folyik már a következő oktatás elő­készítése. ANYAKÖNYVI HÍREK Gyömrő Házasságot kötött: Tófalvi Zol­tán és Ranskó Ilona. Elhunyt: özvegy Szokola István­ná Szabó Erzsébet 81 éves, özvegy Csadi Józsefné Berkó Mária 76 éves. Monor Született: Sulah Pál és Sándor Terézia leánya: Terézia, Hegedűs Pál és Guth Mária fia: Pál. Kri- zsanics Ádám Tibor és Barta Éva fia: Tibor, Petrányi Károly és Csúza Judit fia: Károly, Horváth Lajos és Cserfalvi Erzsébet fia: Lajos. Házasságot kötött: Rádi István és Balogh Veronika. Elhunyt: Fábián János 77 éves, Ondó István 71 éves, Szakács Gyu­la 77 éves. század első felében is gya­koriak voltak az északma­gyar, a palóc háztípusra jel­lemző kürtös, lapos, belülről fűtő kemencék. A lakóházak az általános vertfalas, ágasfás, szelemen­gerendás, szabadkéményes, elrendezésben, szoba + pit­var-konyha + szoba, vagy kamra beosztással épültek. Az újabb lakóházak városi, falusi kismesterek hatására a hagyományos népi formá­kat már nagyrészt levetkőz­ték. A XIX. század folyamán a lakóházak még általában széles ereszaljjal épültek, a kiálló födémgerendák fara­gónak és festettek. A lakóhá­zak homlokzatait újabban erősen színezik. Az orom­falazatokon gyakori a sze­rény, barokkos vakolatdisz, a nád- és a zsúpfedés még eléggé általános. Az Andrássy utca 1. és 3. szám alatti lakóházak a XIX. század közepén épültek. Mind­kettő földszintes, nádazott. Oromzatukon kettóskereszt i van kovácsolt vasból. Az j egyes számú ház utcai hóm- | lokzatán kék színű falsávok I között két ablak van, kékre . festett oromfalában két pad- j lásnyílás. A hármas számú ház utcai homlokzata fali sá­vokkal szegélyezett két ab­lakkal, barokkos jellegű öv­párkánnyal. Régi ház még a Vasút utca 11. szám alatti is. A XIX. század első felé­ben épült, de azóta már át­alakították. Az óév utolsó napjaiban ke­rült sor a ceglédi „Török Já­nos” mezőgazdasági technikum Monorra kihelyezett levelező tagozatának év végi vizsgáira. Három évfolyam működött, összesen 70 hallgatóval. A 33-as létszámú harmadik osz­tály volt a legnépesebb, egy­ben a technikum büszkesége: 3.77-es eredménnyel végeztek! Leggyengébb volt az I. évfo­lyam, 2,99-os átlaggal. A vizsgán jelen volt Foga- rasi János, a Földművelésügyi Minisztériumból kiküldött vizsgabiztos, társelnökként: Oláh István, a monori József Attila Gimnázium igazgatója, | Drahota Dénes, a ceglédi Me­zőgazdasági Technikum igaz- I gatója és Deli Gyula, a levele­ző tagozat vezetője. Az ünnepélyes eredmény- hirdetés után Oláh István el­mondotta: meglepő volt szá­mára a III. osztály szép telje­sítménye. a közismereti tár­gyak iránti érdeklődés. Fel­ajánlotta. hogy szervezzen a levelező tagozat a gimnázium esti tagozatával közös színházlátogatáso­kat. Fogarasi János vette át a szót: — Nagyon örvendetesnek tartom a három intézméry pedagógusainak együttműkö­dését — mondotta —, azt, hogy itt a levelezők oktatásá­ban részt vesznek a ceglédi és monori tanárok mind a gimnáziumból, mind pedig az általános iskolákból. — Minden vizsga egy-egv szorosabbra fűző kapocs kö­zöttünk — mondotta Simon Henrikné, az osztálvtitkár. — Nemcsak mi kerülünk köze­lebb ilyenkor egymáshoz, de az otthon levő családtag­jaink is bekerülnek köz­ben ebbe a kollektívába. S valóban, ötpercenként csengett a tanári szobában a telefon, egy-egy férj, feleség, vőlegény, édesanya telefonált: sikerült? Még hányból kell le­menned? Már csak állattan? Melyik volt a legnehezebb? Ilyenkor, vizsgák idején, ha­gyományossá vált az osztály­ban, hogy házi büfét „terülj- terülj asztalkánV’-ot varázsol­nak, ahol azután a két vizs­ganap bármely időszakában elverhetik pillanatnyi éhüket — szomjukat. Sürög-forog ilyenkor az osztály sok vidám, talpraesett menyecskéje, kü­lönösen a tűzről pattant vecsé- siek: Győri Józsefné, Mezei Józsefné, Erdei Andrásné, Do­bos Ferencné. Előkerülnek a szatyrokból a finom mézes­csókok, hölgyszeszélyek (és hál’ istennek, itt elfogy a ka­rácsonyról maradt beigli is!) Persze, nemcsak ez a hagyo­mányos vendéglátás a jó kö­zösségi szellem jele. Hiszen tu­dom róluk, hogyan segítették egész évben Jávorszki Lászlót, akinek motorszerencsétlenség következtében mintegy húsz seb tarkította lábát. Az asz- szonyok akkor valóságos cso­dát műveltek: a felesége elkí­sérte a buszmegállóig, minden előadás alkalmával, hallgstó- társai ..átvették” tőle, felse­gítették őt a kocsira, lesegítet­ték, iskolába támogatták; majd visszafelé ugyanazt! Felnőtt diákok felnőtt kö­zössége. Befejezésül hadd álljon még itt az osztálv „üdvöskéjének”, a kitűnő tanuló Dobrovicz Jóskának a neve. Mindenki büszke rá: a technikum taná­rai, az osztály, a vizsgaelnökök — reméljük, a vecsési Zöld Mező Tsz is, ahol dolgozik! Fogarasi Olga A hír lapos fiú Ahogy közelebb ér bicikli­jével, akkor ismerem meg. Igen, Béla az. Átadja az újsá­gokat, aztán arra terelődik a szó: hogyan lett belőle' liirláp- kézbesíiö? — Csak- néhány • hete va­gyok eben a ,,szakmában” — mondja kissé elfogódottan. (Ez nem is csoda, hiszen életében először nyilatkozik). — Haza­jöttem, mert itthon Gyomron is megtalálom számításomat. Itt is megkeresem az ezerkét­százat, Pesten sem kaptam többet. Meg aztán jobb ideha­za, ismerősök között. Körze­tem elég nagy, de igyekszem gyorsan szélliordani a napila­pokat. Már nyolc órakor útra­kelek és délre már sokszor befejezem. Persze, ha hetila­pokat is hordok, akkor ké­sőbb végzek. Megszerettem e?t a mesterséget. A legszíveseb­ben én a Pest megyei Hírla­pot olvasom, de a megrende­lők nagy része is ezt a lapot szereti a legjobban. Azért ér­dekes ez a lap, mert ez írja a legtöbbet a községünk életé­ről. Felszáll a biciklire, s to­vább karikázik az országúton. (G—) Vélemény EGY NŐ A HAJÓN (r. b.) Fájdalmasan szép torzó ez a film, Andrzej Munk félbemaradt remeke. Néhány képsor készült csak el be­lőle, de ez is elegendő ahhoz, hogy sejtesse: páratlan mű­alkotás lett volna, ha a ren­dezőt nem éri utol orvul a MAI MŰSOR Mozik Gomba: Otelló. Gyömrő: 8 és Va. Maglód: Vasszűz (szélesvásznú). Monor: Ének az esőben. Nyáregy­háza: Papát vásároltam. Pilis: Másfél millió. Tápiósüly: Hintón- járó szerelem. Űri: A vizsgálóbíró kételkedik. Üllő: Bálvány (széles­vásznú). Vasad: Kallódó emberek. Vecsés: A hazudós Billy (széles­vásznú). JELENTKEZETT az év első takarékos mo­nori lakosa, hétfői cik­künk nyomón. Bár ö is kérte, hogy nevét ne kö­zöljük, elárulta, hogyan tudott takarékoskodni eny- nyi ünnep után: minden­nap másutt volt vendégség­ben. Hja. kérem, aki ko­csira spórol. . . A termelőszövetkezeti pártit karok részére hol­nap délelőtt Guba Pál, a járási pártbizottság titká­ra tart tájékoztatót az 1964- cs év eredményeiről és az idei feladatokról. A MESEMONDÓ — Tanar bácsi, kérem! Miért a Béla jutott tovább a Ki mii tud a mesemondás­ban? Én sokkal jobb mesélő vagyok. — Gyere le holnap dél­előtt kilencre. Meghallgat­lak. — Pontos leszek! — hangzott az ígéret. Másnap délelőtt fél tíz — fél óra hiábavaló vára­kozás — után jöttem rá. hogy neki van igaza. Ö az igazi mesemondó. —i—r MINEK VAN, HA NINCS? Már hosszabb ideje vias­kodom magammal, írni kellene arról, hogy a mo­nori MÁVAUT-nál és a gyomrot vasútállomáson mi célból szerelték fel a hangszórókat. A gyöm- rőiek azonban kedd reg­gelre úgy látszik meg­érezték, hogy ezen írás készülget ellenük. Kora reggel zenét közvetítettek a vonatra várakozó uta­soknak és csodák-csodája, minden érkező vonatot „bekonferáltak”. A főréri bemondó azon­ban olyan csendes, mint a sir. Pedig hasznos is le­hetne, ha néha-néha (hát még ha mindig) tájékoz­tatnák az utasokat. Nyá­ron még csak megtet­ték — most viszont úgy látszik. befagyott a be­mondó Vagy a hangszóró? (— sk —) Az év első tanácsülése pénteken lesz, Gyömrőn. Napirenden szerepel a pénzügyi állandó bizottság munkájának és az 1964. évi pénzügyi tervek tel­jesítésének értékelése. Szeszinentes cukrászda Nyáregyházán. Félreértés ne essék, nem az fnisz szánta rá magát a szeszes­ital forgalmazásának meg­szüntetésére. hanem a köz­egészségügyi hatóság tiltot­ta be. mert nincs megfelelő mellékhelyiség. halál. A történet így befeje- zéstelen, a cselekmény hiá­nyos — de a műélvezet hi­ánytalan. így, csonkán is, tel­jes erővel hat és bizonyít. Bi­zonyítja, hogy még most, húsz év és annyi lágerregény és film után is lehet újat mondani a náci haláltáborok iszonyatáról. A hatása döb­benetes: ismét ráébreszt ben­nünket arra, hogy sem elfe­lejtenünk, sem megbocsáta­nunk nem szabad a fasizmus jóvátehetetlen bűneit. Még most, húsz év után sem! A filmet a napokban tűzi műsorára a monori mozi. Megtekintését melegen ajánl­juk. KÖSZÖNET Decemberben két mű­sort rendeztünk egymás­után, jótékony célra, mind­kettőt szép sikerrel. Ez­úton köszönjük meg a ze­nekarnak és a műsorok közreműködőinek, hogy elő­segítették rendezvényeink sikerét. Községi nőtanács, Monor LUCA SZÉKE állítólag 13 nap alatt ké- $ szül, de Monor on a köz- í , , , / segi tanacs ajtóinak — ^ ablakainak festése még % lassabban. Ember legyen; a talpán, aki ott hetek i óta rendes munkát képes í végezni. Hol egy-két ab- \ lak, hol egy-egy ajtó; hiányzik. Ez így van \ rendjén, hiszen a festés ez- zel jár. Node: 1. Lehetett \ volna talán nyáron is. 2. / Ha már most csinálják, \ legalább módszeresebben. gyorsabban készítenék! \---------------- | Folitikai könyvek három- j ezer forintért. Sikeresek \ voltak a politikai könyv- ^ hetek Gyomron: decem- j bér végéig 3000 forint ér- \ tékű könyvet adtak el a j Kossuth Könyvkiadó kiad- £ ványaiból. Kohuth G. József elv- ^ társ maradt továbbra is —í / a korábbi híradásunktól el-J térően, — a Hazafias Nép- ^ front gyömrői helyi bízott-; ságának elnöke. i PÉNTEKTŐL MONORON játsszák az Egy nő a hajón című lengyel filmet, amelynek egyik jelenetét mutatja be képünk. állni? Más alkalommal Pes­ten jelentkeztem. — Ma nincs vérvétel — közölte az orvos. Már épp el akartam jönni, amikor behoztak egy balesetest. Közvetlenül an­nak kellett adnom. Sokan kínáltak pénzt már a be­tegek közül is. Visszautasí­tottam. Kis dobozkát vett elő, amelyben érmek, jelvények vannak. — Ezt a Lenin-jelvényt azért kaptam, mert egy szov­jet katonának adtam vért. Ez a jelvény az első vér­adás emlékét, emez pedig a másodikét őrzi. Tekintetével végigsimogatott egy kis fekete dobozt. Ab­ban őrizte a kiváló véradó jelvényt. Mellette az iga­zolást. Aztán megint a miért­re terelődött a szó. — Sok a vérem — mondta. — Beteg soha nem voltam még. A nullás csoportban vagyok, ezért tudok sok embernek segíteni. Azelőtt sokat sportoltam. A mara­toni futás erősen igénybe vette a szervezetem. Most, ötvennégy éves fejjel, már nem futok. De talán el­érem azt, hogy mást segí­tek a rajthoz állni helyet­tem. * ,,Az ember körülbelül öt li­ter vére 4,—17 másodperc alatt fordul egyszer körül a testében.” Húsz ember ereiben már az ő vére kering. Gyarmati Sándor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents