Pest Megyei Hirlap, 1965. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-06 / 4. szám

4 1965. JANUÁR 6, SZERDA K^Círlap Szobrok az utcán Gondolatok a négy új váci szoborról \ A tv új előadássorozata: | „Téli \ falusi esték“ Égni és gyújtani... Földes Mihály József Attila.díjas író 60 eves Az esemény nem új. Még az elmúlt év novemoezőOEn történt, hogy Vácott egy na­pon négy közterületi szobrot avattak. Tulajdonképpen nem nagy esemény, a váciak is nyilván elfelejtették. A négy új szobrot megszokták és ma ■ már úgy mennek el mellet­tük, hogy szinte észre sem ve­szik. A nagyszabású szoborava­tásnak azonban van egy mé­lyebb tartalma, amely túléli az eseményt közlő hírt és amelyre kát hónap után is ér­demes visszatérni. Az utca képe mindig híven tükrözi az ember és a világ viszonyát. A középkorban a (Jogmák bilincsében sínylődő, a világot csak siralomvölgy­nek tekintő ember e'zá!’’ ózik az utcától. Házán szűke'; az ablakok, az utca keskeny, sö­tét és szennyes. Terek leg­feljebb a templomok körül vannak, ezek is dísztrl'nek. Csak a renaissance embere épít széles utcákat, nagy leve­gős tereket. Csak a felszaba­dult.- az életnek örvendező em­ber díszíti, a l:ö: tervietekéi ■ Ekkor jelennek meg az o’a'z városok utcáin Michelangelo szobrai, ekkor válik a világi szép életeszménnyé. E történelmi analógia ju­tott eszembe a négy úi váci szobor kapcsán. A ma embe­rének egy új igénye, a közös­ségi ember természetes meg­nyilvánulása ez. És még egy oksági összefüg­gés: amíg az ember szegény, amíg a hétköznapok gondjai­val küzd, amíg igényeit kielé­gítik az élet fenntart«-"‘hoz szüksége? dolgok, addig laká­sában csak az elengedhetetlen bútorok vannak. Amikor gaz­dagabb lesz, nőnek az igé­nyei. megjelennek lakásában a dísztárgyak. Előbb olcsó kis tucatnippek, értéktelen, vagy olcsó metszetek és karcok, majd az igények és gazdasági lehetőségek fejlődésével az egyedi kisplasztikák, értéke­sebb képek is. Valahogy így van ez a nagy Ikarus családban is. Az ember az utcán is él. Előbb csak a tisz­ta utcát követeli, majd szeret­né tereit, útvonalait is mind. szebbnek, díszesebbnek látni. És amint teheti, szobrokkal,. parkokkal teszi széppé, derűs­sé a nagy család, a társadalom élettereit. És ez mindig vala­mi renaissence jelenség. A tétikus környezetre van igé­nye. Az utca az övé, igényű, hogy szebb legyen. Ezért je­lentős társadalmilag is, hogy egyre szépülnek városaink, hogy a legkisebb faluban is parkokat, díszes szökőkutakat, gyepes, virágos játszótereket és sétányokat építenek. A négy új váci szobor már '• „Téli falusi esték" címmel új műsort sugái-oz a Magyar . Televízió. Az egyórás műsor- < ban gazdaságpolitikai kérdé- ^ sekkel foglalkoznak majd ki- í váló szakemberek, országszer- te ismert gazdasági vezetők. - A „Téli falusi esték” közön- ■ sége nemcsak a pártoktatás- '■ ban részvevők közül kerül í majd ki, hanem minden ér- deklödő megtekintheti, aki • mezőgazdasággal foglalkozik. j A műsort -kizárólag azzal a j céllal sugározzák, hogy a me- í zögazdasági munkások és vé­li zetők szakmai és agrárpoliti- kai ismereteiket bővítsék. í A televízióműsor pénteken j este IS óra 30 perckor kezdő- j, dik. A programot hetenként í közű a Rádióújság. £ A „Téli falusi esték" első ^ előadását Keserű János föld- 'j művelésügyi miniszterhelyet- ^ tés tartja január 8-án. Témá- £ ja a mezőgazdaság szerepe a népgazdaságban. M IVÉ LEHETETT a gozó kisemberek gyerme­ke a nehezen megszerzett középiskolai érettségivel a hú­szas években, amikor a diplo­mások ezrei is hiába kilin­cseltek munka után? Mint annyian mások, legfeljebb al­kalmi munkából tengethette éveit, s ha netán valami kö­ze volt a munkásmozgalom­hoz, ebből a lehetőségből is kirekesztették. Az ifjú Földes Mihály is ilyen sorsra jutott. Alig tizenkilenc évesen elkö­telezte magát a harcra övéi­ért, a kisemmizett kisembere­kért: csatlakozott a forradal­márok csapatához. „Mi vala­mennyien — fogalmazta meg jóval később akkori elhatáro­zását —. egy szem homoknak éreztük magunkat a növekvő hegyben. De ki tudná meg­mondani, melyik egy szem homok felesleges ahhoz, hogy a hegy létrejöjjön?” Harcra, küzdelemre vállal­kozott. „Akkor él az ember, ha verekszik az életért” — vallotta. S ebben a hitvallás­ban mindenkor a jövő váro­Nagyhatalom vagyok! ? Korsós lány modern építészet újra széles, nagy ablakokat n3'it az utcá­ra, házain tágas erkélyek van­nak, óz ember nem zárkózik el, ellenkezőleg, kitárulkozik a közösség felé. Ablakára színes szövetfüggönyt akaszt, amely nappal félrehúzva, beengedi az utca képeit, színeit és amely este mintáival, színeivel mint­egy rögzíti a kinti mozgalmas, színes képet. A közösségi embernek esz­mém olcsó dekoráció, hanem igényes alkotás. Hosszú idő­kön át hirdeti majd a mai kor emberének új renai san- ce-át. Biztató és örvendetes kezdet, amelynek további foly­tatása az lehet, hogy e Duna menti város a Dunakanyar egyik ékköve lesz. Fóka A négy új szobor közül el­sőnek talán a Mikus Sándor alkotta Korsós lányt kell meg­említeni. Nemcsak azért, mert alkotója a magyar szobrász- művészet nemzetközileg elis­mert reprezentánsa, hanem azért is, mert e mű talán a város legszebb plasztikája. Mikus művészetében remekül ötvöződik a modern és klasszi­kus jelképrendszer és az öt­vözet ez esetben is egy kor­szerű, színvonalasan dekoratív szobor. Itt kell megemlíteni, 'hogy egy szobor elhelyezése a térben külön tudomány, sőt a művészi alkotómunka lénye­ges, befejező momentuma. Eb­ből a szempontból vizsgálva a szobor talán megfelelőbb környezetet érdemelt volna. A legendák megőrizték, hogy Michelangelo egyik szobrához építették a teret. Itt persze nincs erről szó, de lehetett volna találni a Dunaparti sétány kis házakkal határolt sarkánál megfelelőbb helyet Is. Márton László Fekvő lány szobra a hajóállomásnál kapott helyet, hátterében a Duna kék szalagja csillog. Az örökké mozgó, vibráló háttérből éles keményen ugrik ki a fehér kőszobor, amelynek modern — mondhatni: kissé divatos — dezik bizalmat­lanul. — Az is mesterség, elv­társ? Jöjjön gom­bot önteni — az nem olyan semmi­munkai Más: — Erről aztán nem irhát az elv­társi Mert a já­rásnál megmond­ták, hogy erről nem szabad írni. És a járással nem lehet ám kukori- cázni, elvtársi A harmadik: — Kérem, elv- társ, én elhiszem, hogy magának 'fóntós ez az ügy, azt is, hogy kiuta­zott érte — de lássa be az elv- társ, hogy nekem most torba kell mennem, és az sokkal fontosabb. Ilyen és egyéb apróságok miatt már régen rájöt­tem arra, hogy csak legenda a nagyhatalmi, stá­tus, amikor a na­pokban újszerű meglepetés ért. A felkeresett intézmény vezető­je soron kívül fo­gadott. Aztán ifjú korom és tiltako­zásom ellenére le­segítette a kabá­tomat. Konyak­kal, feketével kí­nált, egy köteg blokkot adott és előzékenyen vá­laszolt minden kérdésemre. Köz­ben a cikkeimről áradozott és min­denkit mozgósí­tott, hogy az ösz- szes adatot haj­szálpontosan meg­kapjam. Sőt, két gépirónö azonnal lemásolta azokat a részeket, ame­lyeket megjelöl­tem az elém tett kimutatásokban. A harmadik pe­dig az én szavai­mat, kérdéseimet írta, hogy, heitz-, gyezhessék őket az intézmény ci- rádás aranyköny­vébe. Bevallom, jól­esett nagyon, hogy végre nagy­hatalom vagyok. Már azt gondol­tam. hogy kocsival felvisznek Pest­re. Azt is, hogy a legszebb kislány velem jön, ne­hogy az úton eset­leg, netalántán unatkozzam. A végén az in­tézmény vezetője elővett egy fény­képet. — A fiam. Az iskola gólzsák­ja ... — mondta pirulva. — Intéz­ze el az elvtárs. hogy center le­gyen a Fradiban... Murányi József dől- ; Hiányosainak életét tartotta szem előtt, amiként egyik hő­se mondja: „Forróság öntött el, mihelyt a gyárak és a föl­dek seregére gondoltam. Az izzadóknak, a keményöklü- eknek, akik tovább viszik az életet.” Ha munkásságának, a korán kibontakozó írói, újság­írói tevékenységének és rátö­ri működésének fő motívu­mát keressük, szembeötlően elénk tárul ez a harc és e küzdelemhez való hűség. A húszas-harmincas évek tőkés társadalmát leleplező hosszabb írásait még csak il­legálisan terjeszthette a gyá­rak kapuin kiözönlő munká­sok közt, röviddel később (1936-ban) azonban, mint a Népszava rovatvezetője, az új­ság hasábjain szólhatott hoz­zájuk: közéleti kérdésekről, társadalmi, közgazdasági problémákról. Számtalan rövi- debb cikke mellett — ebben az időszakban — mintegy két kötetre való osztályharcos el­beszélést, novellát publikált és csaknem harminc egyfeVvoná- sos színdarabot írt a legális és illegális munkás színjátszó csoportok számára. . FELSZABADULÁST kö­A vetően különféle felelős posztokon (Budapesti Pártbi­zottság, írószövetség) és or­szággyűlési képviselőként ugyancsak a vállalt célokért küzdött. Most már azért, hogy a szavak mihamarabb szárba- szökkenjenek, tettekké válja­nak. A legnemesebb értelem­ben mozgósított. Hivatali el­foglaltsága, majd később szerkesztői megbízatása mel­lett, az irodalomnak, az új­ságírásnak úgyszólván min­den műfajában tevékenyke­dett. Irt színműveket (Mély­szántás, amelyet 1950-ben Jó­zsef Attila-dfjjal tüntettek ki: Hajnal Pákozdon; Honvágy: örök szerelem stb), regénye­ket és több ezerre tehető ki- sebb-naayobb cikkeinek, hu­moreszkjeinek, tárcáinak, no­velláinak, publicisztikáinak száma, amelyeket a fővárosi és; vidéki napilapok, irodalmi és művészeti lapok közöltek. Irodalmi munkásságát 1054- ben másodszor jutalmazták József Attila-díjjal. Az élet izgalmas valósága iránti fáradhatatlan érdeklő­dés süt át az írásain, ábrázol­va és egyben formálva is azt. ami népünkben végbemegy. F öldes Mihály teljes szívét cs energiáját a kö­zösségnek szentelte. Immár több esztendeje a Központi Sajtószolgálat egyik vezető munkatársaként a megyei pártlapokban is gyakran je­lentkezik írásaival. Szüntele­nül aszerint cselekszik, ahogy a Viharos tavasz című regé­nyének népszerűvé vált hőse. Béres János vallja: ,,Én csak addig akarok élni, amíg har­colhatok ..Hatvanadik szü- létésnapia alkalmából kíván­juk: miként. eddig, folytassa a harcot, erőben és egészség­ben. (— W —) Fekvő lány formája esztétikus, szép lát­vány. A Rákóczi teret diszíti Szöl- lösi Endre Fóka című alkotá­sa. Kedves, játékos szobor ez, mosolyra, derűre késztet. . Előtte kis medence, körülötte a játszótér. A Fóka jól illik környezetébe. Ha a tervezők kicsit körültekintőbbek,' ta­lán magasabb talapzatra te­szik. így a gyerekek a fókát néha meglovagolják, de talán ez nem szentségtörés. A legkevésbé tetszett a ki­csit közhelyszerű megfogalma­zással készült Ikarus, melynek alkotója Ohmann Béla. A re­lief az autóbusz-pályaudvarnál kapott helyet. Talán túl kézen­fekvő és ezért is közhelyes az Ikarus-buszck mellett léve Ikarus alak, amely mellett ott van a farmotoros Ikarus köz­ismert rajza is. ★ Tavasszal a buszon, hajón érkezőket, a várost néző láto­gatókat újabb négy szobor fo­gadja. Négy új dísztárgy a váciak nagy családi otthoná­ban. Ősz Ferenc (Gábor Viktor felvételei) f i Az ember lép- ten-nyomon hall­ja, hogy a sajtó ! nagyhatalom. • Mindent tud és mindent lát, be­járása van min­' denhová, és a töb- bt és a többi. • Es az újság- í íróknak a magán- (életükben sincs gondjuk, min- t denki tiszteli őket, (sok a fizetésük — l az az igazi l gyöngy élet! Hogy ■; nem egészen igy é van, erre akkor í jöttem rá először, '■'.amikor telefont ; igétiyéttéml Kérel- '/f memet megtoldot- % tam a főszerkesz- £ töm ajánlásával, % aki írásban meg- ' esküdött: nélkü- ' lem nem jelenhet \ meg a lap. En i nélkülözhetetlen vagyok, gyakran kell riasztani, hogy egy-egy vá­ratlan esemény­énél azonnal a é helyszínen lehes- é sek — egyszóval, éirta főszerkesz- f- töm. munkatár­sunknak sürgősen szüksége van a f telefonra, f Telefonom az- {óta sincs, de az- é óta is csőstül sza- é kadnak rám a é meglepetések, é — Az elvtárs é újságíró? — kér-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents