Pest Megyei Hirlap, 1965. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-06 / 4. szám

LONDON MEGHALT ELIOT Kedden, londoni otthoná­ban, 76 éves korában el­hunyt Thomas Stearns Eliot, a XX. század egyik legna­gyobb angol költője és esz- széírója. Az amerikai szüle­tésű angol költő 1948-ban iro­dalmi Nobcl-dijat kapott, majd a következő évek so­rán az Egyesült Államok. Anglia és Franciaország kor­mányai több ízben tüntették ki. ___________ T elet éreznek a vadlibák Az évszakhoz képest rend­kívül enyhe az időjárás a hor­tobágyi pusztán. A decemberi hó elolvadt, a januári szélben hullámzik a Hortobágy folyó és a hétezer holdnyi halasta­vak vize. A fagynak, télnek nyoma sincs, A vadlibák azon­ban telet éreznek, mert nem fordultak vissza a pusztára. Máskor, ha enyhe az idő. át­menetileg visszatérnek a ván- dorúton levő viziszárnyasok. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK.' f 4 Erdeimag-vizsgáló állomás Az Erdészeti Tudományos Intézet ráckevei magvizsgálá állomásán az erdei magvakat csirázóképesség, ezermagsúly $ és tisztaság szempontjából megvizsgálják. A laboratórium- $ ban kidolgozták az erdősítést szolgáló gyors vizsgálati mód­ii szereket is. Moszkva „Orosz téV1 A Kreml kongresszusi pa­lotájában kedden nagysza­bású gálahangversennyel zá­rult az „Orosz tél” nevű mű­vészeti fesztivál, amelynek szerzői az elmúlt 12 napra csokorba szedték a szovjet zene-, tánc-, opera-, és szín­házművészet legjavát. Az .,Orosz tél” hangversenyeit és előadásait mintegy 150 000 ember, közöttük több mint tízezer külföldi látogatta. Fotókiállítás a falu húsz évéből Hazánk felszabadulásának áuszadik évfordulójára készül a nagymarosi járási művelődé­si ház fotoszakköre. A kör tag­jai régi fényképek után ku­tatnak, amelyek a felszabadu­lás idején és közvetlen utána készülték, de új felvételeket is készítenek az új létesítmé­nyekről és azok építőiről. Az összegyűjtött anyagból tablót készítenek a község monográ­fiájához. I AZ MSZMP.PtSf MEGYEI BIZOTTSÁGA 'ÉS A MEGYE? TANÁCS LAPJA I IX. ÉVFOLYAM, 4. SZÁM Aha 50 FILLÉR 1965. JANUÁR 6, SZERDA A tsz-építkezések, a szőlő- és gyümölcs- telepítés és a járulékos beruházások Ülést tartott az országgyűlési képviselők Pest megyei csoportja Az országgyűlési képviselők Pest megyei csoportja szerdán reggel megbeszélést tartott a megyei tanács épületében, ahol dr. Dajka Balázs, a Pest megyei Tanács elnökhelyette­se ismertette a termelőszövet­kezeti beruházások, a szőlö- és gyümölcstelepítés és a já­rulékos beruházások helyze­tét. Az ülésen részt vett dr. Beresztóczy Miklós ország- gyűlési képviselő, az ország- gyűlés alelnöke is. Bár még végleges statiszti­kai adatok nem állnak ren­delkezésre. az eddigiekből megállapítható, hogy a megye termelőszövet­kezetei a beruházásra for­dítandó összeg 95 száza­lékát használták fel. A ki­elégítő eredmény elsősor­ban a termelőszövetkezeti házilagos brigádoknak kö­szönhető. Az elmúlt évben a termelő- szövetkezetekben — csak a legjelentősebb elkészült beru­házásokat említve — átadásra került 17 száz férőhelyes is­tálló, 31 növendékmarha- istálló, 21 juhhodály, 22 góré, 14 permetlétorony, 29 gépszín és 30 öntözőtelep. A vízellá­tást 37 és a villamosítást 28 tsz-majorban oldották meg. December utolsó napjaiban hat tehén istálló építését már meg is kezdték a brigádok. Ezeket már 1965-re tervezték, elsősorban a monori és a váci járásban. Év közben sok nehézséget Az Építésügyi Minisztérium i fokozottabb gépesítéssel enyhíti a munkaerő-problémá­kat. Az idén több mint 300 millió forint értékű géppel segíti az építkezéseket. A gcpck egyharmadát ha­zai üzemek gyártják, a be­rendezések túlnyomó ré­szét külföldről, elsősor­ban baráti országoktól szerzik be. A földmunka gépesítésének "Iveit az idén megváltoztat­lak. Az eddig használt kotró­gépekhez ugyanis a föld el­szállítása miatt sok dömperre volt szükség. Most is 500 döm­pert igényeltek, de csak 25-öt kaptak. Ezért a kotrógépek he­lyett fokozatosan áttérnek a földnyeső- és földtológépek felhasználására, mert ezek a berendezések magukkal viszik a földet, s nincs szükség kü­lön szállítógépre. Az idén már összesen 47 különböző földto­ló- és nyesőgépet szereznek be. Az építőiparban az anyag- mozgatás foglalkoztatja a leg­több munkaerőt. Különösen sok erőt von el a rakodás, ezt a munkát most gumikerekes kis kotrókkal gépesítik. A Szovjetunió gyártja ezeket a gépeket és ebben az évben összesen 75 kis kotróval segí­ti a lapátolható építőanyagok 'akodását. Az építkezéseken sok munkaerőt mentesíte­nek majd a betonkeverés­től, mert az idén 10 új ' özponti betontelepet állí­tanak fel az országban. I Lengyelország szállítja a tele­pek korszerű keverőgépeit. A | telepek átlagosan 30 köbméter ; betont készítenek majd na- ■ ponta. A nagyobb munkahe- ; lyeken jól gépesített központi mész- és habarcstelep, sőt, be­tonvas előkészítő üzemrész berendezéséről is gondoskod- i nak. Felkészülnek a 20—25 1 emeletes toronyházak építésé­nek gépesítésére is. Többek között beszereznek egy .külön­leges darut, amelynek az az érdekessége, hogy lépést tart az épület magasodásával. Az újfajta darut ugyanis majd a toronyház liftaknájának falai­ra szerelik. Ezen az aknán kú­szik feljebb a daru. S amikor az építkezés befejeződik, da­rabokra bontják és elszállít­ják az új munkahelyre. A ma­gas toronyházak építőinek munkáját nagyon megnehezí­ti. hogy sok felesleges fárad­ságba és időbe kerül a szám­talan emelet megmászása. Ezért nemcsak az építőanya­gok. hancin a munkások sr/Mitását is felvonóval kell megoldani. Máris megkezdték a biztonságos építési személyfelvonó gyártási kísérleteit. Az építőipar gépeinek érté­ke már meghaladja a kétmil­liárd forintot. Az eddiginél fo­kozottabb gondot kell tehát I fordítani a berendezések javí- ; fására, karbantartására. Ezért főbb műhelykocsit kérnek az építők a hazai gépipartól, s i gvúttal az év stégéig összesen 8 szervizállomást rendeznek be ' az építőgépek részére. (MTI) Több mint háromszázmillió forint új építőipari gépekre Kotrógépek helyett földnyesők és földtolók Központi betontelepek - Különleges daru okozott bizonyos építési anya­gok — például a hullámpala — hiánya. Végül, ha költség­többlettel is, sikerült megol­dást találni. A 23-as és a 25-ös építő­ipari vállalat szerződés­ben vállalt kötelezettségé­nek vontatottan tett ele­get. Az építkezések mellett 32 miílió forintot fordítottak ta­valy a szőlő- és gyümölcste­lepítés járulékos beruházásai­ra. A megyei tanács mezőgaz­dasági osztálya nagy figye­lemmel kísérte a járulékos beruházások megvalósítását ott, ahol a telepítés már ter­mőre fordult. Dr. Dajkú Balázs elmon­dotta, hogy a megye a gyü­mölcs- és szőlőtelepítés II. öt­éves tervéből az év végéig gyümölcsből 84,6, szőlőből 71 százalékot teljesített. Az ed­dig eltelepített szőlők fajta­aránya azonban nem kedvező, mert csak 10,7 százalék a csemegeszőlő, míg 89,3 száza­lék borszőlő. Ezen az arányon a jövőben változtatni kell, mivel a megye helyzeténél fogva a csemege és minőségi borszőlők termesztésére kivá­lóan alkalmas. A telepítések minősége 85 százalékban jó­nak, 12 százalékban közepes­nek és csak 3 százalékban ne­vezhető gyengének. Az ültetvények ápolása azonban — főleg a meg­felelő speciális gépek hiá­nya miatt — nem minde­nütt történik a szakmai követelmények teljes fi­gyelembevételével. Szükséges lenne a most épí­tett permetlétornyok helyett egy olcsóbb típust találni, mi­vel ezek a növényvédőszerek rohamos fejlődése miatt né­hány éven belül úgy is feles­legessé válnak. El kell hatá­rozni azt is, hogy melyik mi­niszteri tárca kebelébe tarto­zó vállalat végezze a szőlő fel­dolgozását és tárolását. Mó­dot kellene arra adni a ter­melőszövetkezeteknek. hogy ők is növeljék termelő- és fel­dolgozó kapacitásukat. Ezután rátért az előadó az évi feladatokra. Jó lenne — mondotta —, ha a jelenlegi 17 közreműködő helyett a többi megyéhez hasonlóan Pest megyének is lenne ál­landó megyei építőipari vál­lalata. mert így a tervezés és a kivitelezés egységesebb, gyorsabb lehetne. Segíteni kell a házilagos építkezéseket a termelőszövetkezetekben az anyagellátással. A tervek szerint a megyében — csak a legjelentősebbeket említve — t 22 tehénistállót, 25 250 vagonos górct, 29 széna- szárítói, 7 magtárat, ezen­kívül gépszíneket, szol­gálati lakásokat, tejháza­kat és műhelyeket építc- í> nck ez idén. A képviselők hozzászólá- ^ j saikban főleg a járulékos be- £ | ruházások fontosságát hang- £ i súlyozták, esetleg még az ^ alapberuházások terhére is. í ■ Bírálták az építőipari válla- f latok munkáját, ami a terme- ^ ! lőszövetkezeteknek nagy jö- $í | vedelemkiesést okozott. Töb- ^ | ben kérték, vizsgálják felül ^ a típusterveket, mert előfor- ^ dúl, hogy azok a helyi igé- J nyéknek nem felelnek meg. A í | gyümölcs- és szőlőtelepítések f hamarosan termőre fordulnak, ^ ezért már most ^ megnyugtatóan rendezni ^ keli a termékek feldolgo- $ zásának módját, pincéket, ^ gépeket, osztályozókat és ^ hordókat kell biztosítani, í y Második napirendi pontként t a képviselőcsoport az 1965. £ évi munkatervjavaslatot vi- fi tatta meg. í Az intézet csíráztató laboratóriuma. A képen: Fuisz Jó­zsef tudományos főniunkatárs, az intézet igazgatója és Mayer Lászlóné, az intézet dolgozója Számolják a magokat (MTI Foto: Szebellédy Géza felv.) f'XXXXXXXXXX\XXXXX\XXXX\XXXXXXNXXXXXXVNXXXXXXXXXXXXXV\NVXXXXNXXXXXXXXXNYNXXXXNXXXXXXXXXXXX Az őszi falusi könyvhetek eredménye: 12 000 részvevő az író-olvasó találkozókor - Két és fél millió forintos könyvforgalom - Szép eredményeket hozott a „házról házra“ árusítás Elkészült a Szövetkezetek Pest megyéi Központjánál az őszi falusi könyvhetek ered­ményeiről érkezett jelentések elemzése. Ennek birtokában adott tájékoztatást lapunk munkatársának Rózsa Mik­lósáé, könyvterjesztési előadó. A már hagyományossá vált őszi falusi könyvhetek az idén is szép eredményekkel zárul­tak. Két hónap alatt a tervezett 60 író—olvasó találkozó helyett mintegy 85 ilyen rendezvényre ke­rült sor, ahol neves fővárosi írók és előadóművészek léptek fel, s beszélgettek el falusi olvasó­ikkal. A nyolchetes program ki­emelkedő eseménye volt az a nyolc nagyszabású irodalmi est, amelyet a megyei szer­vek segítségével rendeztek, s amelyek reprezentálták a könyv őszi ünnepét. Mind a előadó írók és művészek, mind a közönség elégedett­ségét fejezte ki a jól sikerült találkozók alkalmával. Tar­talmasak, érdekesek és rend­kívül népesek voltak ezek az irodalmi estek. Különösen jól sikerült Tabi László rész­vételével a dunabogdányi irodalmi est. Több járásban, mint pél­dául a nagykátai, a gödöllői és a szentendrei járásban, szellemi vetélkedőket is ren­deztek a művelődési ottho­nokban a tömegszervezetek, valamint a könyvbarát bi­zottságok közreműködésével. Több helyen részt vettek a zsűri munkájában a találko­zókra érkezett írók is. Pilis- vörösváron például Györy Dezső, Dánybaií pedig Tímár Máté ült a zsűritagoké sorá­ban. A szakemberek megál­lapítása szerint a szellemi vetélkedők még jobban felkeltették az irodalom iránti érdek­lődést, mint a már bizo­nyos fokig megS7 » ott, ha­gyományos ír..—„-.vasó ta­lálkozók. Ezért több népművelési szak­ember elhatározta, hogy a jö­vőben nagyobb súlyt helyez az irodalmi szellemi vetél­kedőkre, irodalmi „ki mit tud?” versenyekre. Az érdekes rendezvényeken kívül, illetve azokkal egy idő­ben természetesen könyváru­sítás is folyt, hiszen ez is fel­adata volt az őszi falusi könyvheteknek. A könyvek eladását kilenc járási föld­művesszövetkezeti könyves­bolt, több száz könyvbizomá­nyos, s közel kétezer föld­művesszövetkezeti alkalma­zott és úttörő bonyolította le. Különösen jó eredménye­ket hozott a házról házra történő könyvárusítás. Nagykőrösön például egyet­len vasárnap tizennégyezer forint értékű könyvet adott el kétszáz úttörő és a föld­művesszövetkezet helyi appa­rátusa. Albertirsán tíz és fél ezer, Üllőn ugyancsak tizen­négyezer, Zsámbokon pedig A Dunántúlon elcsitult a szélvihar Nagyobb lehűlés nem fenyeget kilencezer forint volt a ház­ról házra árusítás eredménye. A két hónap során a tava­lyi kétmilliókétszázezer forin­tos forgalommal szemben az idén kétmillióhatszázezer fo­rintos könyvforgalmat bo­nyolítottak le. Az összesített eredményekhez kívánkozik j még a rendezvények részt­vevőinek száma is, amely | meghaladja a tizenkétezret. /■ \ A földművesszövetkezeti ; könyvterjesztő apparátus kü­lönben — a karácsonyi vásár I eredménye nélkül — az el- i múlt év folyamán csaknem i 13 millió forintos könyvfor- | galmat bonyolított le. A ka- ! rácsonyi könyvforgalmat a ke- j reskedelmi. szakemberek más- I fél-kétmillió forintra becsü­lik megyénk földművesszö- ; vetkezeti hálózatában. A pon- ! tos adatok még nem állnak j rendelkezésre, de már így is megállapíthatjuk, hogy i megyénk minden lakosára j — az aggtól a csecsemőig I — körülbelül évi 20 forin­tos könyvvásárlás jut. | Ez két forinttal több szemé- ! lyenként, mint az elmúlt évi eredmény. A népművelési szakembe­rek, valamint a könyvterjesz­téssel foglalkozó kereskedel­mi szakemberek megállapí­tották, hogy megyénkben is évről évre nő a könyv iránt, igény. Bár egyre nagyobb v. közművelődési könyvtárai, kölcsönzési forgalma is, emel­lett azonban igen sokan gya­rapítják magánkönyvtárukat, s vásárolnak szakkönyveket is. Az őszi falusi könyvhe­tekhez hasonló nagy akciók növekvő sikerének másik ma­gyarázata pedig az, hogy az érdekelt állami, társadalmi és tömegszervezetek egységesen, összhangban végzik szervező munkájukat, egyesítik erejü­ket a Hazafias Népfront áltál meghirdetett könyvbará>; galom keretében. (tm) A Meteorológiai Intőket köz­ponti előrejelző osztályán tá­jékoztatásul közölték, hogy az élénk — a Duna—Tiszg közén még az 55—60 kilométeres óránkénti sebességet elérő szél­mozgás, valamint a kedden délután kezdődött újabb fel- hősödés miatt nagyobb lehű­lés egyelőre nem fenyeget. Szerdán reggelre előrelátható­lag mínusz 2, mínusz 7 fokos fagyok lesznek, a szerdai maximumok mínusz 3, plusz 2 fokig emelkednek. A szél északnyugati-északi irányból fúj továbbra is, s egyelőre élénk marad. Az ország északi vidékein valószínűleg újabb havazás kezdődik. Szárazföldi eredetű hideg légtömegek söpörték ki Kö- | zép-Európából az enyhe szub- : trópusi levegő maradványait. Kedden hazánkban a felhőzet többhelyütt felszakadozott, s a kristálytiszta levegőn jól át­hatoló napsütés átmeneti eny­heséget hozott. Délután a vi­haros szél a Dunántúlon el­csitult. Jelenleg csupán a Tisza kö­zépső szakasza mentén, vala­mint a Tiszántúl legészakibb tájain nincs összefüggő hóré­teg. A Dunántúl északi felén, valamint Somogy megyében és a Bükk. Mátra, és Börzsöny vidékén tíz centiméternél ma­gasabb a friss hó.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents