Pest Megyei Hirlap, 1965. január (9. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-05 / 3. szám
1965. JANUÁR 5« KEDD í'fcM JlfECl hírlap András bácsi bora Nem azt mondják, hogy eszes, hanem, hogy jó feje van ennek a gyereknek. Körülbelül így utal a jó munkára a híres bor. így emlegetik a boráról három ember nevét Dömsödön. Az egyik ifjú Siket Gábor, a másik a református pap, a harmadik pedig Orpss András bácsi. — Igaz. hogy nem a mi tízünkben van — mondják a Petőfi Termelőszövetkezet irodáján —, de meg kell hagyni, hogy a borkezeléshez ért. No, akkor hozzá megyünk. Ha már a vetélytárs tsz-ben is dicsérik, akkor igazán kiváló szőlősgazda lehet. Otthon is találjuk a Szabadság utca 123. szám alatt. Karácsonyi szünet lévén, a pedagóguslány és vő, meg a diákunokák ís otthon tartózkodnak. Szép, kerek, nagy család. A nagyapa borosgazda, a veje amatőr almatermelő, az egyik unoka pedig felsőfokú mezőgazdasági technikumban tanul. Szakértő az egész család. — Mondja meg, kedves András bácsi, hogy a hírneve mifán terem? Minek köszönheti, hogy magát messze földön emlegetik? — Nem kell törődni vele. Mármint a hírnév után futni. Szeretni kell a szőlőt és érteni a borkezelést. — Talán valami különleges módszere van? — Elég baj az, fiam, hogy még mindig különlegesnek számít a modern bortermelés. Ügy lenne jó, ha ez lenne már a közönséges. Vagyis, ha ezt csinálná minden szőlősgazda. Pedig a titok nem titok már, szakkönyvek és tanfolyamok kínálják szüntelen. Egy fajta szőlőt kell termeszteni, meg kell adni neki a táperőt, meg a növényvédelmet is. Kapát, vegyszert egyaránt. Ezután ki kell várni a legmagasabb cukorfokot, akkor szüretelni. Addigra seprett, kénezett legyen a pince és fertőtlenített a hordó. Az erjesztésnek pedig ugyancsak megvan a maga legjobb módja. András bácsi már évek óta főleg hárslevelűt termeszt. Még Munkácson szerette meg az ízét, valaha ifjabb éveiben. A művelést úgy végzi, mint mások általában, csak egy kissé gondosabban és alaposabban és a szüretre is ugyanígy vigyáz. Az ő pincéjében csak egyszer forr meg a bor, de akkor aztán annyira, ameny- nyire kell. Nincs „másodvi- rágzása" soha az ő hárslevelűjének. Minden évben fajélesztőt vásárol a Szőlészeti Kutatóintézettől és azzal forralja a borát. Próbaszüret révén öt-hat liter mustot nyer, amelyet teljesen sterilizál, azaz felforral tűzön. Lehűlés után ebbe teszi az élesztőoldatot és olyan hőmérsékleten szaporítja el a gombákat, amilyen a pincéjében szokásos. Szüret kezdetén ezzel egy hektoliter mustot beolt. Zajos erjedésig hagyja ezt együtt, majd elosztja a többi mustos hordó között. Ezzel az eljárással azt éri el. hogy nem a szőlőn megtapadt különféle mikrobák, hanem a tokaji fajélesztő erjeszti meg a bort. Hogy ez a módszer menynyire bölcs és hasznos dolog, azt a tavalyi év mutatta meg a legjobban. Míg másutt csaknem feketék, vagy legalább is erősen barnatörésesek lettek a borok, addig András bácsié megőrizte a szőlő üde színét és i ízét. Nem volt annak egy fi- I karcnyi mellékíze vagy illa- i ta. Ha más nem, hát a külön- | böző borversenyeken kapott j oklevelek igazolják ezt. Igazolja persze más is, méghozzá élő tanú. S nemcsak a falu emberei, hanem például az a megrendelés, amely mai nap egyenesen Bagdadból, az ö borára jött. Akkor már nem volt eladó d borából, amikor megérkezett ez a megrendelés. de azért eleget tett ne- i ki. S tette azt azért elsősorban, hogy növelje a magyar bor jó hírnevét. Búcsúzunk az öreg, „kéthetes" — most 77 éves — szőlősgazdától és megszorítjuk a kezét. „Igyanak meg egy pohárral, legalább nem fáznak Pestig. Hogy kitűnő aromájú a borom? Mondta ezt már nékem emi másik újságíró is, a Gyuri! Parragi György, nyugodjon szegény. . . Ha csak te- \ hette, az én boromból ivott...” N. I. 1965. január 5, kedd, Simon napja. A nap kél: 7.32, nyugszik: 16.07 órakor. A hold kél: 9.28, nyugszik: 18.29 órakor. Várható időjárás: lassan felszakadozó felhőzet. Megerősödő északi szél. Hófúvások. Az éjszakai lehűlés erősödik, a nappali felmelegedés kissé gyengül. — Cserebere. Korszerű étterem nyílik a húsbolt helyén Bugyi községben. A húsbolt új korszerű helyiségbe költözik. A cserebere „előmunkálatait’’ már e hónapban megkezdik. TÉLI ÖRÖMÖK Orkán a Dunántúlon Hótorlaszok, kidőlt oszlopok gátolják a közlekedést Győr-Sopron megyében hétfőre virradó éjjel erős szél keletkezett, amely hétfőn a reggeli és a délelőtti óráikban valóságos arkáníná erősödött. A több mint 24 órán át tartó havazás és a viharos erejű szél hótorlaszokat emelt az utakra. A főútvonalak kivételével Beled—Csorna—Mosonmagyaróvártól nyugatra valamennyi út járhatatlanná vált. A közúti igazgatóság valamennyi hótoló gépét az 1-es számú, Budapest —Bécs közötti országúira irányította, s az út továbbra is járható. A MÁV fő-menetirányító tájékoztatása szerint az orkánszerű szél a dunántúli vasútvonalak mentén távíró- és telefonoszlopokat döntött ki és ezek egy része a pályára dőlt. Megnehezíti a helyreállítást, hogy Nyugat-Dunántúlom még a délutáni órákban is tombolt a szélvihar. A Postavezérigazgatóság főügyelete is sorban kapta a jelentéseket, amely szerint Győr, Sopron, Csorna, Kapuvár, Szombathely, Pápa. Celldö- mölk, Zalaegerszeg körzetében tömegesen okozott zavarokat a telefonforgalomban a hóvihar. (Foto: Kotroczó) — A jövő héten befejeződik Gödöllőn A beszéd, az előadás, a fellépés művészete a mindennapi életben című előadássorozat. A záró klubesten tanítványok emlékeznek a beszéd művészeire, többek között Hegedűs Gyulára és Rózsahegyi Kálmánra. — A Leopárd őrs győzött. A dunakeszi 3. számú általános iskola úttörői a község felszabadításának napján, december 29-én vetélkedőt tartottak. A vetélkedő tárgya Dunakeszi története volt. A győzelmet a Leopárd Örs „hetedikes" tagjai szerezték meg, a Sirály és a Tigris őrs előtt. — A gyomról szövetkezeti énekkar tavasszal ünnepli félévszázados fennállását. Ez alkalomból országos szövetkezeti dalostalálkozó megtartását tervezik. A huszonhéttagú énekkar tagjai között vannak olyanok, akik a megalakulás óta, tehát immár ötven esztendeje énekelnek az énekkarban. — Gázcseretelep nyílik tavasszal Tápiószecsőn. — Olyan órát készítettek Bászov és Prohorov szovjet tudósok, az idei fizikai No- bel-díj nyertesei, amely 7000 éven át jár. Eltérése az órának ezer évenként mindösz- szg egy másodperc lesz. — Decemberben öt vagon paradicsompürét exportált a Nagykőrösi Konzervgyár Belgiumba. 110 EVE. 1855. Január 5-én halt meg Pol- láck Mihály, a magyar monumentális építészet úttörője. Bécs- bfll kerti» Pestre. Nagy szakmai tudásának és tehetségének köszönhette. hogy elhalmozták megbízásokkal. Alkotásai tanúskodnak róla: nagyvonalú és nagyképzeletű müvészegyéniség volt. Müveit a klasszikus egyszerűségre való törekvés és a1 részletek ötletessége jellemezte. Számos fővárosi épületet és vidéki kastélyt épített. Többek között az egykori pesti német színházat és a régi Vigadót. Az ő müve, a Kun Béla téren, az egykori Ludovika Akadémia fö épülete, valamint a Deák téri evangélikus templom. Már túl volt a hatvanadik életévén, amikor fömüvének, a Nemzeti Múzeum épületének építésébe kezdett és azt a bécsi udvari körök művészeti gánesoskodása ellenére ís megvalósította. Nagy elfoglaltsága mellett 1838-ban jelentős részt vállalt a nagy pesti árvíz pusztításai után újjáépülő Pest városszabál.vozási munkálataiban és az új magyar építésznemzedék nevelésében ís. Beszakadd a csaíarna oldalfala Gödöllőn, a Plazma Oltóanyaggyár építésén egy csatorna árkát ásták a kubikosok. December 30-án, délután háromnegyed háromkor beszakadt a csatorna oldalfala, s a lent dolgozó három boldogi kubikost, a 42 éves Tóth Józsefet, a 36 éves Sápi Józsefet és a 35 éves Janota Lukácsot maga alá temette. A közelben levők azonnal a szerencsétlenül jártak segítségére siettek, ám Tóth Józsefet már csak holtan tudták kihúzni a föld alól. A felelősség megállapítására a vizsgálat folyamatban van. — Mi az a nargilé? A párizsi Samaritane áruházban 117 frankért nargilét lehet kapni. A nargilé keleti pipa. A pipa zománcedényét egyharmadáig vízzel töltik meg, a tetején lévő pipafejet pedig megtömik dohánnyal. Az edényből kiágazó három hajlékony csövön át három dohányos élvezheti egyszerre a pipázás örömeit. — Baromfibiztosítás. Nyu- gat-Németországban legújabban a tíznapos csirkéket orvosi vizsgálat alapján biztosítani lehet baleset, betegség és lopás ellen. — Monori nap februárban a Vígszínházban. Február 14-én ötszáz monori járásbeli fiatal tekinti meg a Vígszínházban Csurka István: Szájhős című vígjátékát. — Telefon kerítő. Koppenhágai újdonság az az automata, amely elősegíti az ismeretséget telefonon keresztül. Nyolc koronát kell az automatába bedobni, amely cédulát dob ki, rajta a telefonszámmal ... A rádió és a telei'izió mai műsora KOSSUTH RADIO 8.15: Reggeli hangverseny. 9.00: Az ifjúsági rádió műsora. 9.20: Könnyűzene. 10.10: Napirenden. 10.15: Hovanscsina — operarészletek. 11.00: Iskolarádió. 11.30: Népi zenekar. 12.15: Tánczenei koktél. 13.00: Gazdaszemmel. 13.15: Liszt művek. 13.45: Törvénykönyv. 14.10: Falusi délután. 14.10: Népi zene. 14.15: Szuhay Erzsébet riportja. 14.25: Muzsikáló képeslapok. 14.50: Mai magyar elbeszélők. 15.05: Bányászdalok. 15.15: Lányok, asszonyok. 15.35: Tánccsárdások. 15.40: Válaszolunk hallgatóinknak. 15.50: Szüreti nópdalpárosok. 16.10: Ifjúsági magazin. 16.35: ránczene. 17.05: Rádióiskola. 18.15: Operarészletek. 18.45: így láttam Japánt! — riportsorozat. 19.00: Madarász Katalin és Bolla Tibor énekel. 19.15: A Szabó család. 20.25: Kedves lemezeim. 22.20: Utak Bartókhoz. 23.40: Operettmuzsika. PETŐFI RADIO 14.00: Szokolay Sándor—Weöres Sándor: Vizimesék. 14.25: A mosoly országa — operettrészletek. 15.05: Kamarazene. 15.45: Bán Róbert írása. 16.00: Operarészletek. 16.45: Dr. Tóth Aurél előadása. .05: Délutáni frissítő. 18.15: Lakoma. 18.45: Magyar fuvószene. 19-00' Mi történt a nagyvilágban? 19.t~ Luzerni fesztivál. 1964. 20.41: Né' zenekar. 21.05: Fekete líra. 21."' Corelli: Triószonáták Op. 3. 22.T?Tánczene. ) URH 18.40: Chopin: 12 etűd Op. 2- 19.13: Opera részletek. 19.31: Tán- zene. 20.20: Két jugoszláv elbeszé lés. 20 45: Szimfonikus zenekar. 22.13: Perui népdalok. TELEVÍZIÓ 17.13: Az iskola-tv postája. Műsorkalauz — pedagógusoknak. 17.30: Hírek. 17:35: 109 kérdés — 100 felelet. 18.15: Csak egy kicsivel jobban ... Közvetítés a Technika Házából. 18.45: Érmek és érmesek. Visszapillantás a tokiói olimpiára. A kamera előtt: Kozma István. 19.00: Tsz Budapest peremén. A Televízió riportfilmje. 19.20: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 19.50: Napi jegyzetünk. 20.00: A zöld szörnyeteg. Magyarul beszélő NDK-film. I. rész (14 éven felülieknek). 21.35: Magyar mesterek Barabás Miklós. Közvetítés a Nemzeti Galériából. 22.05: Tv-híradó. 2. kiadás. 22.25: Vacsora után az Újságíró Klubban. Szepesi György vendégei rádió- és tv-kritikusoV. 4 4 azért megtaláljuk a számitá- í sunkat — s ahogy ránézek ! öregesen is fiatal arcára, meg- ( nyugszom: panaszkodnak az ; emberek, de munkájuk érté- ; két is tudják. — Most is olyan szépek a < sokszoknyás lányok? — kacsin- \ gatnak ki belőlem az emle- 1 kék. í — Ma is eltáncolna velük \ — nevet rám —, mint akkor ; fiatalkorában, amikor három j tojás volt a belépődíj, és em- í lékszem magára, annyira sze- ■ retett táncolni... A lányokat ! biztosan megismerné, de a í faluját már nem. Halász- í csárda épült a Duna-parton, ; még Pestről is lejönnek! Néz- \ ze, az az igazság, hogy sose ; éltünk olyan jól, mint ma. ; Két-három disznót hizlalok \ évente, de mennyi munka \ van velük! \ • (Megismertem újra Borka j nénit, s nem sírom el magam j az utolsó fél mondat halla- \ tán.) ; — örülök — mondtam na- i gyón megnyugodva —, hogy maguk is megtalálták az \ utat. Arra kell menni, hogy a ; gyerekeknek több legyen az j öröm — íróskodtam — s mind \ teltebb kosarú ez a lelt világ. ! Amikor lezártuk a tévét — na most már fekszünk jel- ; szóval — átkísértem a másik í szobába. — Nyugodalmas, jó $ éjszakát — szóltam, s úgy \ tűnt, hogy mindhárman na- í gyón melegen és egyszerre $ mondtuk. í Papp Miklós *> — Barka néni, hát mért nem mondják meg nekik, hiszen maguk is, ők is jót akarnak? — Maga egy városi ember. Mit tudja, hogy mi van falun! — Mesélje csak, hogy maguk felé hogy van. Nagyon érdekel! — S aztán mikor megérkeztek a zsákok, nem került teherautó, hogy elszállítsa . .. S mikor beálltak később a kocsik, nem volt ember, aki fölrakja. Nézzük a tévét. Négytonnás teherautókat raknak krumpliszsákokkal. — Hajh, ha így menne nálunk! — sóhajt. — Higgye el, nehéz a tsz-ben! — Borka néni, ismerek én is, városi ember létemre néhány szövetkezetét. Tudom, hogy még nem megy minden úgy, ahogy kellene, de higgye el. ez az egyetlen helyes út... S hogy élnek az emberek a nekem régi, de már új faluban? — Figyeljen ide. Én maholnap öregasszony leszek, tíz éve dolgozom a szövetkezetben. Van egy kateszteri — így mondja — háztájim, s tavaly 36 forint volt a munkaegység. Nem panaszkodhatunk ... — Na, de a krumpli? — Hát azt csak úgy mondtam. Három évvel ezelőtt volt — mosolyog huncutul — s azt is bőven behozta a szőlő. — Mi baj van akkor, Borka néni? —r Tudja, furcsa nekünk a szövetkezet. Szokatlan, de — Anyukája mondta, hogy maga író. S gyereke van-e? — Két fiú — peckesked- tem, és már nem is bántam a versemet; majd elmondom neki, hogy milyen jók- rosszak, s mennyi örömöt hozók . .. — Nekem csak egy fiam van, de milyen dolgos gyerek! Huszonkét éves. s már kitüntetett kőműves! — A nagyobbik fiam tizenkét ötöst hozott egy hónap alatt — berzenkedtem, nehogy lemaradjak. Ekkor már úgy ültünk egymás mellett, mint akik nemcsak régi ismerősök, de a gyerekben megtalált szavakkal barátokká lettek. — Jajj, csak az a tsz ne lenne! — tárta szét karját. Meghökkentem. — Tudja maga, mi van ott? Nagy várakozással figyelek. — Elmesélem magának, de nehogy megírja! Kikerülöm a választ, ránézek: — Háromszáz mázsa krumplit ástunk ki. s képzelje, csak fele annyi zsák volt, mint kellett volna! Megromlott a krumpli kinn a földön, Hát szabad ilyet csinálni? Aztán meg a vezetőség! Hát minek vannak, ha nem tudnak előre gondolkodni? — legyint. jön vacsorára, a Borka néni. Emlékszel? — Vers már nem lesz — legyintettem a szívem felé és egy fél percig nagyon bambán nézhettem. A harminc másodperc alatt, több nem lehetett, összeraktam a falun töltött éveket, a baranyai világ belémfutott vígságát- baja.it, s ezután, vagy ezzel párhuzamosan. ki is szűrtem mindent, ami nem falu, ami nem Borka néni... — Olyan fekete, harapós kutyájuk volt — értelmet- lenkedtem, de régi emlékek megtalált ízét kóstolgatva . .. Aztán már csak az udvarias arc mutatta az örömöt: hiába a külön szoba, megint nem sikerül... — Gyerünk játszani — próbáltam oldani magam s az unokákkal tv-t néztünk, olimpiát; elmondtam, hogy ezeknek a fekete bőrű embereknek is olyan kerek csemetéik vannak, mint ti; ugyanúgy labdáznak, játszanak és nagyon szeretik szüleiket; s mivel — most utólag már tudom — nagyon melegen beszéltem, közelebb bújtak hozzám. Csengetés. — Most jön — ijedtem föl a székből: vége a játéknak is. Széles, parasztszoK-nyájú asz- szony, kövéren, és friss, piros arccal köszöntött. Az ember tudja, hogy honnan inául, vagy legatuob is sejti, de hogy nova es minor er nézik? A Keletinél aut meg az autóousz. — A nove.e.u.i ez fogok menni — rendezgetem Lépeseimet és a Lelnem; elvonulok egy üres szobába, s cég re megírhatom az; a régóta zamaté verset. Tervem vissza, .opogták a két emelet lépcsői: — nagyon jó Lesz, ez más környezet, icifzapcso.o sz, s végre megszünteted. Na siess, szaladj...’’ nagyon erősen nyomtam meg u LScilQÍ/i. — he jó, hogy jössz, olyan regen vurun.z — csilingellek a hozzam unja hangok. — uiopalinkát vagy feketét kérsz? .d hideg pohárka barna tüze kellemesei! melegített, s duruzsolva beszélgettünk: édesanyám a fiúkat dicsérte. én meg a pesti unokáknak örültem, s le is vertünk egy hamutartót a nagy hancúrozás közben. — Erős ez a pálinka — tettettem magam, tudva, hogy örömöt szerzek. — Én csináltam — büszkélkedett anyám és össze- i acsintva koccintottunk. A n.igy örömből visszahatott a meleg kávé: mi lesz az Írással? — Töltött kelt csináltam, a Irencedet. És vendég is Furcsa beszélgetés
