Pest Megyei Hirlap, 1965. január (9. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-30 / 25. szám
PEST MEGYEI mXfi PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A L MSZM P PEST MEGYÉI B I Z OTTSVLG'A 1 $ A MFGYtl TANA CS. i.Á P J A IX. ÉVFOLYAM, 25. SZÁM ARA 50 FILLER 1965. JANUAR 30, SZOMBAT A fiatalokra is megnövekedett feladatok várnak A MIST. Pent mt’f/fjri Biawtiságának ülése A KISZ Pest megyei Bizottsága tegnap ülést tartott, amelyen Arató András, a KISZ megyei első titkára tájékoztatta a megjelenteket az 1965. évi népgazdasági terv alapján a fiatalokra váró feladatokról. A nagy érdeklődéssel hallgatott beszámolóban Arató András elmondta, hogy a KISZ VI. kongresszusára való felkészülés nagyban erősítette a szervezeteket. A kongresszus több évre előre meghatározta a KISZ feladatát. Most előtérbe került a munka gazdaságosságának új módon való megszervezése. Az 1965. évi terv megvalósítása nagyobb követelményt állít a népgazdaság elé a minőség és a korszerűség tekintetében. A tervek teljesítését sok esetben nehezítette a vállalatok nem megfelelő kooperációja. Ezen segíthetnek a KISZ-bizottságok szocialista szerződések útján, amely biztosítaná, hogy az adott üzem fiataljai munkálkodjanak a kooperációs feladatokon. Ugyanígy sokat te- i hetnek a jobb anyagmozgatás megszervezéséért. A diós- j dt csapágygyárban, az ikladi Ipari Milszergyárban és a ' Nagykőrösi Konzervgyárban már voltak kezdeményezések, de ezek elszigeteltek marad- * * 1 tak. Szükséges, hogy a fiatal , műszakiak felkutassák a jó megoldásokat, mert a termelékenység tényleges emelkedését csak a munka- és üzem- szervezéssel, a munkaerő teljes kihasználásával, az állóidők csökkentésével és az anyagi ösztönzők helyes alkalmazásával lehet elérni. A megye ipari üzemeiben dolgozó KISZ-fiatalok legfontosabb feladata most a termelékenység növelése. A fiatalok ismerjék meg és kérjenek részt a vállalati műszint- tervek megvalósításából. Ezután Arató Andráis ismertette, mit vár népgazdaságunk a mezőgazdaságban dolgozó ifjabtól. Az eddiginél lényegesen nagyobb tervszerűséget kell megvalósítani minden termelőszövetkezetben, állami gazdaságban és gépállomáson. Nagy gondot kell fordítani a kenyérgabonára, mert bár a vetéstervet teljesítettük, de a minőségre nem mindenütt ügyeltek. Ezért a kora tavaszi fejtrag}'ázást és növényápolást a szokásosnál nagyobb gonddal kell elvégezni. A megye állatállománya az elmúlt évben fejlődött, de a további tervek fokozott munkát kívánnak. Az előírt eredményeket mindenütt el lehet érni, ha gondo-t fordítanak a személyes érdekeltség elvének megvalósítására, különösen a fiataloknál, ahol a rendszeres előlegfizetés nagy vonzerő. A mezőgazdasági üzemekben is nagy teret hódít a szocialista munkaversany, az ifjúsági brigádok és kollektívák versenye. A versenyeken belül fő feladat az új, korszerű termelési eljárások bevezetése. a gazdaságos takarmány- felhasználásra való törekvés, az úttörőknek a rét- és legelőjavítás. A megye mezőgazdaságának egyik legfontosabb feladata Budapest zöldáruval való ellátása. A falusi KISZ- szervezetek érjék el, hogy a háztartásban dolgozók, a lányok mind nagyobb számban kapcsolódjanak be a termelőszövetkezeti kertészetek munkájába. A falu életében nagy szerep jut a fiatal agrárértelmiségnek. Mégis, az elmúlt tanévben egyetlen Pest megyei fiatal sem tanult ösztöndíjjal az agráregyetemen. A hozzászólók köziül Jakus József aszódi járási KISZ- tó'Jkár arról beszélt: nem elég csak a feladatokat meghatározni, hanem azok politikai jelentőségét is meg keli a fiataloknak magyarázni. Hivatkozott az ik-ladi Ipari Műszergyárra. ahol nem támaszkodnak kellő mértékben a fiatal műszakiakra, pedig már megmutatták, hogy tudnak dolgozni. Petrezselyem Károly, az abonyi Kossuth Tsz mezőgazdásza elmondta^ hogy legutóbb húsz fiatal tért vissza a termelőszövetkezetbe. A jő munka egyik kulcsa, hogy náluk a vezetőség már a tervkészítéskor megkérdezi a fiatalokat: mit tudnak vállalni? Hamis Sándor, a pilisi szénbánya tervteljesítéséről számolt be: tavaly II ezer tonna szénnel adtak többet a népgazdaságnak az előírtnál, s amellett csökkentették az önköltséget. Munkájukat akadályozza, hogy kevés a rob- bantómester és a csille. Ekés György, a Magyar Gördülócsapágyművek diósdi gyárából a muszaki fejlesztés eredményeiről beszélt. A KISZ-fiatalok ebben az évben a minőség javítására és az önköltség csökkentésére tettek vállalásokat. (k. m.) Dr. Bruno Pittermann al- kancellár, Fock Jenő miniszterelnökhelyettes kisíre- , tében pénteken Dunaújvárosba látogatott. Dunaújvárosban az alkan- j cellárt és a kíséretében levő j személyiségeket dr. Kocsis ; József kohó- és gépipari mi- i niszterhelyettes, Tapolczai Jenő, a városi tanács vb-el- nöke, Borovszki Ambrus, a Dunai Vasmű vezérigazgatója és Répási Gellert, a Dunai Vasmű főmérnöke üdvözölte. Tapolczai Jenő díszebédet adott az osztrák küldöttség tiszteletére. Pénteken este dr. Bruno Pittermann alkancellár és az osztrák küldöttség tagjai megtekintették az Állami Operaház előadását, amelyen a Kékszakállú herceg vára, a Fából faragott királyfi és a Csodálatos mandarin című 1 Bartók-műveket mutatták be. Kádár János, a kormány elnöke tegnap délelőtt foga rák Köztársaság alkancellárját. A találkozón részt vett Fock niszter-helyettes. Sebes István, a Magyar Népköztársaság Ezt megelőzően Fork Jenő fogadta az osztrák alkane Kiegyensúlyozott gazdálkodás - eredményes esztendő Mérte gzáró közgyűlés Szentlörinckátán dta a hazánkban tartózkodó dr. Bruno Pittcrmannt. az Oszt- Jenő. a kormány elnökhelyettese, Szilágyi Béla külügymí- bécsi nagykövete és dr. Simon Koller osztrák nagykövet, ellárt. MEZŐGAZDASÁGI KÖNYVHÓNAP Tegnap délelőtt a kisiskolások helyett ünneplőbe öltözött sző vetkezeti gazdák töltötték meg a szentlőrinekátei általános iskola nagytermét Itt tartotta zárszámadó közgyűlését az évek óta kiegyensúlyozottan gazdálkodó Üj Világ Termelőszövetkezet. A tagok most is a jól végzett munka örömével hallgathatták végig a vezetőség számadását, mert amit tervbe foglaltak, azt sorra megvalósította itt az elmúlt évben is a közös összefogás. Minthogy a munkából szinte valamennyien kivették a részüket, Szentlörinckátán a mostohább időjárás sem okozhatott kiesést. Sőt, csaknem valamennyi termékféleségből a vártnál többet takarítottak be. Jól fizetett a kenyérgabona — búzából 14 mázsás átlagot, rozsból (300 holdon) 9,7 mázsát értek el s 4-6 vagon kenyérgabonát adtak el az államnak. Tisztes többlet jövedelmet adott a cukorrépa is, amiből a 180 mázsás tervvel szemben 255 mázsás átlagot értek el. Kihasználták Szentlörinckátán a kertészkedésben rejlő lehetőségeket is. Többek között 150 holdon termeltek új- burgonyát, majd amikor ezt kiszedték, őszi káposztát ültettek a helyébe. Erről a területről holdanként tavaly 30 ezer forint bruttó termelési értéket könyvelhettek el. Varga Ferenc főagroI rvómus elmondotta, hogy a i nagyüzemi árutermelés elő- i nyelt tavaly is kihasználták. : Minthogy valamennyi termé- ! nyűket az államnak adták el, j ez lehetővé tette az évköz- berni rendszeres előlegfizetést, ! ezen túlmenően a biztonságos ! pénzgazdálkodást. összesen 700 vagon termény került ki az Üj Világ Termelőszövetkezet földjeiről az állami kereskedelem piacaira. Emellett az állattenyésztés is hozzájárult a bevételekhez. Nyolc- száz sertést hizlaltak, a tehenészetben — 130 tehén átlagában — eg}'-egy tehéntől majd négyezer liter tejet fejtek. Köizibevetőleg érdemes megjegyezni, hogy tavaly már az újonnan telepített szőlő ] termőre forduló parcellái, is j jelentékeny jövedelmet adtak. 1 Harmincöt kataszteri holdról 40,2 mázsás átlagtermést szüreteltek le. Sőt, volt olyan 25 holdas táblájuk, amelynek termésátlaga elérte a 78 mázsát. A negyven hold szőlőiskola ugyancsak némi többlet- bevételt adott. A munkát az eredményességi munkarend- szer alapján végezték — ami a szövetkezetben ugyancsak jól bevált. Tavaly egyébként 17 millió 50 ezer forint volt a tsz teljes termelési értéke. A tiszta vagyon hárommilliókétszázezer forinttal növekedett. Négymillióké tszázharminchá- romezer forintot ruháztak be — istállókat építettek, gépeket vásároltak stb. Noha évek óta 40 forintot terveznek és osztanak is a szövetkezetben munkaegységenként, ez korántsem fejezi ki a tagok tényleges jövedelmét, 1961-ben például, amikor szintén 40 forint volt a mun- kaegységérték, 6 millió 600 ezer forintot osztottak. A I múlt évben 40 forintos munkaegység mellett, 10 millió | 600 ezer forint került kifizetésre. Az egy tagra jutó jövedelem tavaly 17 950 forint volt. A mérlegbeszámolóból kiderült, amellett hogy tegnap közel 3 millió forint készpénzt osztottak ki a tagok járandóságaként, félmillió forintot tartalékoltak is az idei évre. Sokan tisztes összeget vettek át tegnap az év közben már folyósított előlegen kívül. Telek István növénytermesztő — hogy csak egy-két példát említsünk — végelszámolásként 18 ezer forintot kapott. Szvitek István növénytermesztő 15 ezer forintot vett át. Ifjú Nagy István ugyanennyit. Az ellenőrző bizottság beszámolójából is az derült ki, hogy Szentlörinckátán tavaly fegyelmezett, szilárd gazdálkodás volt, a vezetőség jól sáfárkodott a rábízott eszközökkel. A közgyűlés vitájában többen felszólaltak. Szóvá tették az évközbeni kisebb hibák tanulságait és elmondották, azt is, hogyan gazdálkodhat további jó eredménnyel szövetkezetük. <s. PÚ Sok szó esik napjainkban a mezőgazdasági termelés fejlesztésének szükségéről és lehetőségeiről. A viták számtalan újabb megoldást, jobb, termelékenyebb eljárás bevezetését eredményezik — de vita nélkül elfogadja mindenki, hogy a lendületesebb továbbfejlődésnek nélkülözhetetlen előfeltétele az alaposabb szakmai hozzáértés — a nagyobb szaktudás. A mezőgazdaságban dolgozók tekintélyes része érzi, hogy a jó szakmai fel- készültségre milyen mérhetetlenül nagy szüksége van elsősorban önmagának, de a közösségnek és az egész társadalomnak is. Ehhez a munkához ad nélkülözhetetlen segítséget a szakkönyv. A minden év februárjában megrendezendő mezőgazdasági könyvhónap kitűnő alkalmat nyújt valamennyi szakember számára, hogy ilyenkor — a nyugalmasabb téli időszakban — az igényeinek megfelelő szakkönyvből felfrissítse tudását. A könyvhónap idején szinte minden táján az országnak előadásokat tartanak, kiállításokat rendeznek, ily módon is ismertetik az érdeklődőkkel a legújabb mezőgazdasági szakkönyveket. Szakíró-olvasó találkozókat ugyancsak rendeznek. Az olvasóktól szerzett tapasztalatokat rendszeresen felhasználjuk a könyvkiadásban. Ilyen lényeges tapasztalat volt pl. az elmúlt időszakban az, hogy — főleg alapszinten — a szakkönyvek nem elég érdekesek, s így a munkában elfáradt ember figyelmét nem tudják huzamosabb ideig lekötni. Ezért országos pályázat útján kialakítottunk olyan szakirodalmi műfajt, amely alapképzettségű, vagy képzettség nélküli emberek számára is könnyen érthetővé, érdekessé és vonzóvá teszi a szakkönyvet. Az idén három pályadíjnyertes könyvet bocsátunk útjára ezekből az új műfajú kiadványokból. Alcser Jenő: Aki öntöz, többet termel című munkája népszerűén és mégis tudományos igénnyel mutatja be a legfontosabb mesterfogásokat. Molnár László: Hogyan lesz a tehenészből szakmunkás című könyve ugyancsak nagy érdeklődésre tarthat számot, elsősorban a szakmunkásképző tanfolyamok hallgatói körében. Kozma György: Mindennapra egy tanács a tojástermeléshez című munkájában a nagyüzemi és háztáji lojástermeléshez közöl érdekes képekben fontos szakismereteket. Ezek mellett természetesen változatlanul rendelkezésre áll a mezőgazdasági szakirodalom teljes tárháza, mintegy 200 féle könyvújdonsággal, közöttük számos új hazai és külföldi szerző műve, vagy a kereskedelemben kifogyott nagysikerű szakkönyv új kiadása. Bő mezőgazdasági szakismeretet tartalmazó választék kerül az olvasókhoz a könyvhónap során. De a szakkönyv csak akkor jár valóban haszonnal, ha állandó segítőtárssá, nélkülözhetetlen „munkaeszközzé” válik. A szakértelem nyomán gyorsabban telik a zsák, szebben fejlődik a jószág, nagyobb az osztalék, jobb a megélhetés. Dr. Sárkány Pál, a Mezőgazdasági Könyvkiadó igazgatója as&tráh aihaneellar Budapesten Kádár János fogadta dr. Pittermannt iátocrtás BvmóJváttosBRN
