Pest Megyei Hirlap, 1965. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-05 / 3. szám

1965. JANUAR 5, KEDD PEST megyei 'kúrián Nyilatkozat - moziügyben Befejeződik a megye mozijainak szélesvásznúsítása - Hét új magyar film az első negyedévben — Nagy sikerű külföldi filmalkotások műsoron Az emberek szeretnek szóra­kozni. A szórakozás legnépsze­rűbb formája: a mozi. Vajon mit várhat Pest megye mozi­látogató közönsége az új esz­tendőben? — tettük fel a kér­dést Üjszászi Gyulának, a Pest megyei Moziüzemi Vállalat igazgatójának. — Kezdeném azzal, amivel adósak vagyunk. Karácsony­kor kellett volna megnyit­nunk a megye legszebb kis- moziját Tápiószentmártonban. Ez a mozi a korábbi években csak keskenyfilmek vetítésé­re volt alkalmas, most pedig szélesvásznú filmeket vetítünk itt. Az újjáalakított mozi át­adása, sajnos, rajtunk kívül álló okok következtében ké­sik, de remélhetőleg hama­rosan sor kerül megnyitásá­ra. — Hogyan fejlődik a megye mozihálózata az új esztendő­ben? — Az idén befejezzük a gyáli mozi teljes felújítását, át­alakítását. Előreláthatóan má­jus elsején nyitja meg ka­puit a nagyközönség előtt. Tervbe vettük a nagykátai mo­zi átépítését és szélesvásznú- sítását, valamint a verőcei mozi felújítását. A nagykőrösi Arany János Filmszínház új berendezést, új belső műbőr burkolatot kap az idén. A ceglédi Szabadság mozit — amelyet tavaly belül újítot­tunk fel — az idén kívül ta­tarozzuk. Mindezen túl az idén befejezzük a megye moziháló­zatának szélesvásznúsitását. Előreláthatóan tíz-tizenkét új szélesvásznú mozi kezdi meg még az idén működését, töb­bek között Dunavarsányban, Taksonyban, Kiskunlacházán, Piliscsabán, Felsőgödön és Dabason. A szélesvásznúsí tás befejezése egyébként annyit jelent, hogy a megye 60 nor­málmozija közül mintegy 40— 45-öt alakítottunk át — vagyis valamennyit, ahol erre lehe­tőség kínálkozott. Ugyancsak az idén megrendeljük a jászka- rajenői és a gyömröi mozik át­alakításainak dokumentumait, hogy a következő évben hoz­zákezdhessünk ott is a mun­kálatokhoz. — Milyen új magyar filme­ket láthatunk az elkövetkező negyedévben a megye film­színházaiban? — Hét új és három felújított magyar film szerepel a mo­zik első negyedévi műsorán. Felszabadulásunk sorsfordító napjait idézi Bokor Péter: Éjszakára hajnal című új do­kumentumfilmje. Fábián Zol­tán kisregényéből készült Ré- nyi Tamás Déltől hajnalig cí­mű filmje, amely a Tanács- köztársaság napjait eleveníti fel. Két film Jókai nevéhez fűződik. Egy műsorban játsz- szák majd a kétrészes, színes, szélesvásznú A kőszívű ember fiai című filmet, amelyet Vár- konyi Zoltán rendezett. A Rab Ráby rendezője ' Hintsch György. Jancsó Miklós új film­je, az Így jöttem, a második világháború utolsó napjaiban játszódik. Mai fiatalok prob­lémáival foglalkozik Szabó Ist­ván Álmodozások kora című műve. Bán Frigyes Kér a ben­zinért című alkotása — vígjá­ték. A három felújított film pedig: Körhinta, Bakaruhá­ban, Éjfélkor. — A szovjet filmművészetet milyen új filmek képviselik? — Elsősorban Kozincev nagysikerű kétrészes Hamlet­ié tarthat na?'- érdeklődésre számot. Solohov novellái alap­ján készült a szintén bemuta­tásra váró Doni elbeszélés. Ka- zakevics Ketten a sztyeppén című filmje a nemrég hazánk­ban is megjelent hasonló cí­mű könyve alapján készült. Egy vidám fiatalember kaland­jairól szól a Volt egy ilyen le­gény című alkotás. A ma em­bere elé tart görbe tükröt a Könnyű élet című film. Világ- háborús léniát dolgoz' fel az Egy fiatal tiszt naplója. Ér­dekesnek ígérkezik a szovjet— olasz koprodukcióban készült Moszkva—Genova című alko­tás is. — Milyen új nyugati filme­ket láthatunk 1965-ben? — Többek között hat olasz filmet, köztük a Szép Anto­nio-1, amelyben a címszerepet alakító Marcello Mastroian- ni partnerei Claudia Cardinale és Pierre Brasseur. Mulat­tató szatirikus hangú epizódok­ból áll a Mi olaszok és a nők című alkotás, amelynek szen­vedő hősei póruljárt olasz fér­fiak. Az éjszaka világa című olasz film alkotói a világ leg­különbözőbb szórakozóhelyeit és azok műsorait mutatják be. Az angol filmgyártást a Ne hagyd magad Pitkin című víg­játék, a Tárgyalás című film Simone Signorét és Laurence Olivier főszereplésével, és a Vadul vagy engedékenyen cí­mű mű képviseli. A bemutatásra kerülő francia filmek közül említést érdemel A Szent Tro- pezi csendőr és a Gyávák ban­dája — amelynek két fősze­replője Pascalé Petit és Roger Moore, akit mint Angyalt is­mert meg a magyar közönség. A japán filmgyártást a cannesi fesztiválon kitüntetett Haraki­ri képviseli. Gyermekgyilkosság Cegléden „■1 tctívs fviíikas&totta mayát Hidegebbre fordul az idd Darányi János ceglédi lakos december 29-én délelőtt je­lentette a rendőrségen, hogy Imre nevű 11 éves fia, aki előző este szánkózni ment, el­tűnt. A kisfiút a rokonoknál sem találta. A bejelentés nyo­mán megindult a nyomozás, amely rövidesen megállapí­totta, hogy a kisfiú gyilkos­ság áldozata lett, s tisztázta a bűncselekmény körülményeit is. 28-án este, amikor a kisfiú szánkázott, egy részeg vasutas haladt arra, aki a Mikes utca iránt érdeklődött. A kisfiú készségesen elvezette a vas­utast a kérdezett utcába. A rendőrség először ennyit tudott meg azoktól a kislá­nyoktól, akikkel Darányi Im­re szánkázott. Rövidesen ki­derítették, hogy Halmi Mihály 40 éves MÁV-pályamunkás- nak telke (és azon egy kis vi- tyillója) van a Mikes utcá­ban. Miután a házikót zárva találták, Halmi lakására mentek, de Halmi már nem volt életben, ugyanis hajnal­ban felakasztotta magát. A rendőrség hatósági bi­zottsággal visszament a vi- tyillóhoz, és ajtaját felfeszí­tették. Megdöbbenve látták: a kisfiú ruhái szétszórva a föl­dön, nagy vértócsa a padlón és a dunyhán. A nyomok már nyilvánvalóan indokol­ták a gyilkosságot. A harmin­cadikára virradó hajnalban végül a rendőrség megtalál­ta a 11 éves Darányi Imre holttestét is. A megcsonkított holttestet a kalyibától nem messze, egy kukoricaszárkúp- ban rejtette el az elvetemült gyilkos, aki bűne súlyától megrettenve másnap hajnal­ban felakasztotta magát. Csaknem egész Európában szokatlan enyheséggel köszön­tött be az új esztendő, s csak vasárnap kezdődött nagyobb arányú átálakulás. Az Alpok keleti vége, valamint az észak- nyugati Kárpátok vidékén már vrsámap nagyarányú ha­vazás, hófúvás kezdődött. A nap folyamán, illetve hétfőre virradó éjszaka a havazás a Kárpát-medence nyugati és északkeleti vidékeire is átter- jeat. Az ország keleti és dél­keleti vidékeiről esőzéseket je­lentettek a megfigyelők. A Meteorológiai Intézet köz­ponti előrejelző osztályán tá­jékoztatásul közölték, hogy kedden „északnyugat felöl va­lószínűleg felszakadozik a fel­hőzet, délkeleten folytatód­nak az esőzések, másutt hava­zásra kell még számítanunk. Az északias szél az ország ke­leti felében is erősödik. A Du­nántúlon folytatódik a hófú­vás. A hőmérséklet mór ked­den észrevehetően csökken: a reggeli minimumszint —1 —6, a keddi maximumok 9 fok körül alakulnak ki. A hét közepén a hideg fokozódására kell számítanunk. Az Országos Béketanács vendégeként 29 ország békemozgalmának, pacifista és egyéb haladó szer­vezetének, illetve csoportosu­lásának csaknem négyszáz vezetője és munkása töltött 1964-ben hosszabb-rövidebb időt hazánkban. A látogatók megismerkedtek népünk éle­tével, az ország nevezetes­ségeivel, békemozgalmunk te­vékenységével. Tanácskozás a textilesszakszervezetben Hétfőn központi vezetőségi ülést tartott a Textilipari Dol­gozók Szakszervezete. Tóth Anna, a szakszervezet főtitká­ra számolt be a textilipar 1964. évi munkájáról és ez évi fel­adatairól. A szakszervezet központi ve­zetősége ezen az ülésen vitat­ta meg azt. a jelentést is, amely a textilipari munkások nagy többségét jelentő nődolgozók helyzetével, munka- és élet- körülményeik javításával fog­lalkozik. (MTI) AZ IDÉN ÉPÜL Az 1965-ös évben tovább épül, szépül az ország. A tervezőintézetekben nagyobb beruházások tervei. már elkészültek A Pest megyei Bíróság új épületének makettje. Tervező: Kiss E. László Hogyan lehet a téli almát a legjobban tárolni? Ötéves kísérletsorozat fejeződött be a Kertészeti Kutató Intézetben Az új telepítések- termőre- I növekedésével mind nagyobb fordulásával és a hozamok ' problémát jelent a téli alma tárolása. A probléma megol­dását segíti a Kertészeti Ku­tató Intézetnek az a most be­fejeződött öt esztendős kísér­letsorozata, amellyel, az ered­ményes tárolás legfontosabb feltételeit állapították meg. Az eredmények azt mutat­ják, hogy bár az almát hosszú ideig, hónapokig csakis hűtő­házban lehet minimális vesz­teséggel tárolni, néhány egyéb követelmény megvalósításá­val a hűtőházon kívüli táro­lásnál is lényegesen csökkent- hetik a súlyveszteséget és a minőségi romlást. Nagyon fon­tos például, hogy jól válasszák meg a szüret időpontját, ak­kor szedjék az almát, amikor az még nem teljesen érett. A kísérleti adatok szerint ahány hetet késik a szüret az opti­mális időponthoz képest, any-1 nyiszor 10 százalék romlik el a gyümölcsből az öthónapos tárolási idő alatt. Hasonló je­lentősége van o szedés és a tárolás kezdete közötti idő csökkentésének. Ha az almát 1—2 nappal a szedés után szállítják a tárolóhelyiségekbe, akkor a tél végére csak a ter­més két százalékánál foltoso- dík meg a héj, de ha a gyü­mölcs 3—5 hétig áll szabadon, akkor 80 százalékos lesz a héj- foltosodás aránya. AZ ÖREG SCHUBLER garettát sodor. Kínál előbb engem is, de szégyenkezve vallom be, hogy nem tudok sodorni. Rosszallóan csóválja a fejét: — Pedig sodorva olcsóbb!... De maguk, mai fiatalok nem nézik a fillért... Maguknál tíz forintnál kezdődik a pénz!... — Hazudnék, ha azt mon­danám, hogy könnyű ezt meg­emészteni. Napokig a sértett hiúság gyötört, öreg ember vagyok én már és az önérze­temen. a hiúságomon esett leg­inkább csorba. Tárgyilagos vagyok, kérem, magamhoz is. Aztán, ahogy elfüstölgött az első mérgem, elgondolkoztam: csakugyan méltatlan lennék a bizalomra? Hiszen amit rám bíztak, elvégeztem!... Azt mondják a többiek, a kollektíva, hogy nem is a bi­zalmatlanságról, a méltat­lanságról van itt szó, hanem másról. Az öreg csakugyan elvégezte, amit rábíztak. Be­szedte a tagdíjakat, s pontos kimutatást készített az el­számolásról. Szervezte a sze­mináriumot, s elment maga is. Szervezte a vasárnapi tár­sadalmi munkát, s ott volt ő is. Ha gyűlést hirdettek, körözvényt szerkesztett, s alá­íratta mindenkivel. Nem is hiányzott senki. No, de csak ez lenne manapság a bizalmi dolga? A többit újra Hermann Sándor mondja: — A taggyűlésen vágták a fejemhez, hogy olyan va­gyok, mint a schubler: pre­cíz, megbízható, de hideg. Tisztelnek, de nem szeretnek. Ezt az Eszti mondta, aki aztán utódom lett... Mit mondhattam az igazam mel­lett? Azt mondtam, én nem vagyok pletykás asszony, hogy azzal törődjek, kinek mikor babázott le a felesége. Ez azért kívánkozott a szám­ra, mert amikor Kiss La- joseknál két eve jött a gye­rek, Esztiek meggratuláiták. Akuora felhajtást csináltak, hogy még virágot is raktak a satupaara . .. Persze, az Eszti tudott a szülésről, mert mint később kiderült, el­volt kél másik műhelybeli asszonnyal Kisséknél, s nagy­takarítást csináltak, mire jött az asszonyka a kicsi­vel ... Na, dehát ént ölem ne várja senki, hogy pelen­kát mossak! __ Reznák Mis­k a meg — itt, ni, a szomszéd padnál — velembéli öreg, azt hányta a szememre, hogy nyolc éve dolgozunk egymás mellett, de meg nem sodort a dóznimból, pedig igen jó illata van a keverékemnek, mert hogy valami füvet te­szek a dohány alá ... Hát így történt kérem . .. Azóta is ezen rágódok, pedig hetek múltak el. Csak azon csodál­kozom, hogy ez az Eszti, ez a gyereklány hogy felnőtt... Negyvenöt februárjában, ami­kor kezdtük itt rendbehoz­ni a csarnokot, ő is bejárt az apjával. Olyan tízéves forma lehetett. Ö hordta a teát nekünk. Kék-zöld volt a hidegtől, és mindig rá kel­lett szólni, hogy törölje meg az orrát, mert csepeg ... Most meg lám, ő adogat neveket másoknak, hogy „öreg Schub­ler”. .. Rosszallóan csóválja a fe­jét még búcsúzáskor is. A műhelyajtóból vissza­nézve éppen Reznák Mihály munkapadjára lehet látni. A két öreg a fúró zaját túlkia­bálva, összehajolva beszél valamit. Előttük a krómnik­kel dózni és felváltva nyúl- kálnak bele: sodornak az il­latos dohányból . . Tenkely Miklós £ A schubler német szó. 5 Die Schublehre. Annyit je- í lent, hogy tolómérce. De így % hosszabb. Ezért megmaradt í a német elnevezés az első kis f vasas kócerájok idejéből, mind a mai napig. Fontos szerszám: } tizcdmilliméter pontossággal } mér. í A lakatosműhelyben Her- \ mann Sándort, az idős lemez- í lakatost hívják háta mögött a \ többiek „Schubler”-nek. A Í név találó mert az öreg pre- \ ciz, megbízható, de hideg '/f mint a szerszám acélja. November végéig Hermann 'í Sándor volt az N-i gépgyár lakatosműhelyének pártbi- 'jzalmija. Akkor a taggyűlé- Í sen leszavazták és mást vá- \ lasztottak helyette. Egy kis \\ pergő nyelvű, „töltött ga­ll lamb” asszonykát. Találkoz- \ tam is vele a művezető iro- í dójában. Amikor bejött, még ía száját sem nyitotta ki, már- í is tele volt vele a kis üveg- kalitka. Gyors, tettrekész, vi- fjdám teremtés. % Hermann Sándor 15 évig % volt bizalmi. Tizenöt eszten- % dö, a harmincból, amelyet itt f töltött a gyárban, í A háború előtt nem politi- í zált túlzottan. Inkább csak a Í szakszervezetbe járogatott el. 1) Olvasta a Népszavát, részt $ vett egy-két gyűléseit, de több- $ re nem futotta érdeklödésé- £ bői. A háború alatt pedig hadi £ üzem lett a gyár és amúgy ij sem volt tanácsos szerepel­ni getni.1 Hermann Sándor há- 'j romgyerekes apa lévén, örült f, a mentesítésnek és szerényen £ meghúzta magát. Negyvenöt februárjában ff. az elsők között volt, akik megjelentek a gyár újjáépí­tésén. Es ott volt azon a hi­deg télvégi estén a kiscsar- nokban, amikor néhány esz­tergapad összebarkácsolása után a jól végzett munka örö­mével leültek beszélgetni a hordóból fabrikált tábori kály­ha mellé. Két cigarettaszí- vásnyi idő alatt megalakítot­ták a gyári pártszervezetet. Hosszú idő telt el azóta, sok minden történt a világban. De Hermann Sándor mint egy törhetetlen műszer tette dol­gát, bárhogy alakult is. Soha egyetlen napot nem mulasz­tott, késni soha senki nem látta és az ötvenes évek ver- senytábláján ahhoz a közép­hadhoz tartozott, amelynek tagjai ugyan nem lettek szta­hanovisták, de a „csiga” há­tára sem ültek soha. Meg­bízható, példamutató, szerény ember volt. Ezért is lett bi­zalmi. S most leszavazták ... A múltjából ennyit a pártbizottságon mondtak ró­la. A pártbizottság titkára valamikor együtt inaskodott Hermann Sándorral, nagyjá­ból ismeri életútját. De töb­bet nem tud, mert soha nem barátkoztak. Hermann Sán­dor nem tartozik a barátkozó természetű emberek közé. Fi­zetésnapon ugyan ő is betér a szomszédos Aranykesztyű­be, megissza a korsó sört, benne féldeci rummal, de so­ha többet. Mire a műhelybe­liek a második kört rende­lik, az öreg fejébe nyomja zsíros kalapját, fogja a kis bőröndjét, amiben a kosztot hordja és már megy is. Zár­kózott, rideg, de tekintélye vitathatatlan. Az ötvenéves művezető előre köszön neki. Hogy mégis miért szavazták le? A pártbizottság titkára tanácstalanul tárja szét a ke­zét: — Nem tudom. Sajnálom az öreget, mindig lehetett rá szá­mítani, dehát így döntött a kollektíva. O maga talán töb­bet tud mondani... Amikor a kérdés elhangzik, Hermann Sándor, éppen a sa­tupadnál áll. Előtte az aszta­lon kiterítve egy fogdosástól olajfoltos tervrajz, kezében pedig fényes schubler. Nézem a mércét, akaratlanul is gúny­neve jut eszembe. Aztán ta­lálkozik pillantásunk. Húsos orrán drótkeretes pápaszem ül, az üveg mögött tiszta átható tekintetű kék szem. Lassan el­mosolyodik: észrevette, hogy az előbb a szerszámot néztem. — Magának is mondták? So­káig nem tudtam, de már én is tudom. Azon a bizonyos taggyűlésen szólta el magát az egyik gyerek, hogy „az öreg Schubler”. A mosolyból nevetés lesz. Bosszankodva mulat saját ma­gán: — A fene enné meg ezeket a kölyköket, hogy mit rá nem raggatnak az emberre!... Aztán elkomolyodik: — Mondjam azt. hogy van egy kis igazuk? Hogy azért nem kaptam bizalmat, mert van benne valami, hogy olyan vagyok, mint a schubler? Per­sze, hogy mit dolgoztam ér­tük, azt nem mondják... De­hát miért is mondanák? ... Ledobja a tolómércét a tervrajzra. Kihúzza a szerszá­mos fiókot és fényesre kopott krómnikkel dóznit vesz elő, ci-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents