Pest Megyei Hirlap, 1965. január (9. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-28 / 23. szám
CEGLÉDI JÁRÁS ÉS C EG LJÉ D\VÁ R O.S RÉSZÉRE IX. ÉVFOLYAM, 23. SZÁM 1963. JANUÁR 28, CSÜTÖRTÖK 136 milliót költöttünk tavaly a város fejlesztésére Kevés az építőmunkás — Még mindig vannak „vadépítők" — Telekmegoszlások a központban Amiről a legközelebbi városi tanácsülés tárgyal Komárom—Pöstyén-Pozsony— Magas Tátra Szlovákiai kirándulást szervez a nőfanács A városi tanács végrehajtó bizottsága átfogó jelentést terjeszt a legközelebbi tanácsülésen a tanácstagok elé az 1964. év eredményeiről, eseményeiről, problémáiról. A szakosztályok jelentéseiben színes és elgondolkoztató kép alakul ki az elmúlt év kulturális életéről, egészségügyéről, gazdasági kérdéseiről és városfejlesztéséről. Egy-két érdekességet szeretnénk a nyilvánosság előtt is elmondani. A Községgazdálkodási Vállalat eredményesen teljesítette saját építő feladatait. Az állami házak és a gyógyfürdő bevételi tervét túlteljesítette. Viszont a tanács építőipari vállalata a járási építőipari ktsz-szel együtt mind az építés, mind az önköltség terén elmaradt a tervezettől. A lemaradás okai között első helyen az anyag-, főleg a téglahiányt, valamint azt a krónikus csapássá váló létszám- hiányt említenénk meg. Az év végén a tanács építőipari vállalata átkerült megyei tanács irányítása alá, így a városnak most már önálló építőipari vállalata nincs. Természetesen az átadásnál megfelelően biztosították azt, hogy a ceglédi vállalat továbbra is elsősorban a város és a járás építési igényeit elégítse ki. Mi történt az építésrendészet területén? Alapvető változást hozott az ■új építésügyi törvény. Amíg korábban az építtetőknek egész sor hatóságnál kellett kilincselniök, addig most az építési és a bontási kérelmeket egy osztályra, az építési osztályra adják be. Az összes további hatósági hozzájárulást, szakvéleményt az építési osztály szerzi be hivatalból. Az építési és városfejlesztési állandó bizottság helyszíni felülvizsgálattal hagy jóvá minden építési kérelmet. A szako sztály az állandó bizottság véleményét minden esetben figyelembe veszi, mielőtt a hatósági döntést meghozza. Sa.nos, még mindig vannak olyanok, akik engedély nélkül építkeznek. Tavaly tizenegy ilyen építtetővel szemben kellett eljárást indítani. Lakók, egyéb érdekeltek bejelentései alapján harmincegy háztulajdonost köteleztek különböző tatarozási munkák elvégzésére. Sok telektulajdonos látta be saját maga is, hogy a város belterületén kihasználatlan nagy portáját nem vonhatja ki a közérdek követelményei alól. Negyvenkét telekmegosztást engedélyeztek, s ezzel tulajdonképpen negyvenkét új ház beltelki építésére teremtettek lehető-; séget. A városfejlesztés? A különböző tanács- és; minisztériumi szervek 136; millió forintot fordítottak olyan célok megvalósítására, [ amelyek közvetlenül összefüggenek a város rendezésével ,: fejlesztésével. A központi: szennyvízcsatorna december: óta végre működik. Az év vé- I gén megkezdődött a kórházig; vezető új szakasz kivitelezése ; is. A belterület elavult vízve- : zeték-hálózatának rekonstruk-; ciója mellett bővítik a hálózatot a Kinizsi utcában, a Dobó utcában cs a Szűcs-telepen. Az áramszolgáltató vállalat tóbb kilométer légvezetéket kábelesített. öt régi elavult transzformátorházat lebontott és új, modern transzformátorokkal javította a villanyener- gia-szolgáltatást. Ismeretes, hogy elkészült a körút kőpályája. Az új cipőgyár megközelítése is lehetővé vált, a Fűtőház utca kövezésével. Szépen bontakozott ki a lentkezők, ugyancsak Ceglédről indulva Miskolcot, Kassát és a Magas-Tátrát tekintik meg, onnan pedig különböző helyekre kirándulhatnak. Február 20-ig lehet az utazásra jelentkezni Kratoch- will Edéné járási titkárnál (Székely utca 1.), vagy Cegléden, a járási nőtanácsnál. A jelentkezéskor háromszáz forintot kell befizetni, a többit pedig az értesítésnek megfelelően az utazás előtt körülbelül 15 nappal. röRUM Erősebbek és többen vagyunk, mint ők! Az ifjúságról véleményt mondani, erényeit védeni és hibáit ostorozni nehéz feladat. Elnézést hát az elfogult- i ságért, amellyel védeni a jót J és menteni a hibát próbálko- j zom. Mentségemül szolgáljon, hogy én is fiatal vagyok. Vasárnap a művelődési házban nekem is megingott rendíthetetlen hitem az ifjúságban. A mély mondani- valóju verseket közbekiabálással megszakító és az ízléstelen öltözékben vonagló, de művészileg értéktelen tánczenekart tombolva ünneplő ifjúság erre minden okot megadott. Az ifjúság ingatagságát, szélsőségességét magam is végig éltem és ismerem. Tudom azonban, hogy az ifjúságnak csak kis százaléka tartóink a nagy hangú, műveletlen fajankók közé. Miért nyomhatja hát rá szégyenteljes bélyegét az ö viselkedésük egy olyan rendezvényre, amelynek híre messze túl megy a város határain? Valóban nem tudják ezek a fiatalok, hogy a színházban elhangzó fütty nem tetszésnyilvánítás, hanem műveletlen embert jellemző kifejezése a nemtetszésnek? virágos Ceglédért mozgalom. A Dózsa Népe Tsz ingyenes virágpalántákkal segítette ezt a mozgalmat. Remélhetőleg az idén több kertészet is bekapcsolódik a közérdekű mozgalomba. Szinte elfelejtkeztünk már a Gerje csatorna gátrendezéséről. Pedig ez a munka még nincs egészen készen. Az idén tovább folytatják a hiányzó részek felújítását és rendezik a Körösi út városbe- jáio környékét. Újszerű verseny a Május 1 Ruhagyárban a technológiai fegyelem betartására, a gyártmányok gondos és szép kidolgozására. Jó pontokat lehet szerezni a napi ütemességgel. A szalagok közötti helyezési sorrendet havonta állapítják meg. A Május 1. Ruhagyárban 1965-ben három szakaszra osztva szervezik meg a munkaversenyt. Az eddigi tapasztalatok ugyanis azt mutatták, hogy a hosszúlejáratú versenyek nem eléggé ösztönző- ék. Tavaly különösen az év első felében uralkodott lanyhább szemlélet, amikor még messze volt az értékelés ideje. Ezért döntöttek úgy, hogy most két negyedéves és egy féléves szakaszt vesznek alapul a teljesítmények elbírálásánál. Az új munkaversenyek jelentős kiegészítése lesz a fel- szabadulás 20. évfordulójára tett vállalás, amelyet a munkásokkal megtárgyal az üzemi tanács. A versenypontokban újdonságnak számít, hogy figyelembe lehet venni az átállásokat. Ezek csaknem minden esetben visszavetik a szalagok és műhelyek teljesítményét és ilyenkor a munkások önhibájukon kívül kerülnek hátrányos helyzetbe. Nagyobb figyelmet kívánnak fordítani Háziasszonyok, figyelem! A gépesítés betör a háztartásokba is és mindinkább megkönnyíti a háziasszonyok munkáját. A gépek elterje- j désével arányosan nő azon- j ban a balesetek száma is, [ mert a háziasszonyok nem ismerik ezeknek a gépeknek baleseti veszélyeit. A Szakszervezetek Pest megyei Tanácsának rendezésében érdekes kiállítás nyílt városunkban, amely e baleseti veszélyekre és elhárítási módjukra felhívja a figyelmet. Ezt minden háziasz- szonynak látnia kell. A kiállítás, melynek anyagát eddig több városban bemutatták, nagy sikert aratott. Különösen érdekes és tanulságos a kiállítás keretén beiül naponta délután 2-től 5 óráig tartó folyamatos filmvetítés, melyet bárki díjtalanul megtekinthet. A film szemléletesen mutatja be a balesetek elhárításának módját. A kiállítás, amely tájékoztat az ipari elektromos érintésvédelemről is, nyitva van mindennap 10—17 óráig. — Albertirsán szellemi vetélkedő lesz február 28-án. Annyira ferde ifjúságunk ízlése, hogy piros „giccs- mellényben” megjelenő, művészileg azonban semmit sem produkáló zenészeket tombolva ünnepli? Nem tudják talán, hogy goromba tapintatlanság a müsorszámok közben járkálni? Nem tudják, hogy neveletlenség megzavarni mások szórakozását? Az előbbi kérdésekre csakis azt a választ adhatjuk, hogy az ilyen magatartás nem jellemzi ifjúságunkat. A válasz helytállóságát ékesen bizonyítja ifjúságunk szerepe a munkában, tanulóink sohasem tapasztalt magas tanulmányi színvonala, a nagy többség benső igénye az igazi művészet megteremtésére és művelésére. Felelősségvállalás, jóra törekvés, művelt magatartás jellemző a többségre. Ennek a többségnek arra kell törekedni, hogy mind őmaga, mind a felnőttek érdekében fékezze meg, nevelje meg a rendzavarokat, a megbotrán- koztatókat. Merje hangosabbra emelni szavát a becsületes ifjúság, mint a munkakerülő, félművelt, vagy műveletlen nagyhangúak. Ócsai István városi úttörötitkár Megmutatták: ők a legények (Foto: Gulicska) A mezőgazdasági munkaversenyekben járásunkból 1402 fiatal vett részt. Vállalásaikat mindenütt teljesítetkapzsin pillantott oda. Ohó, a csizma. Nincs vaiami jó állapotba, de kímélni lehet vele a jobbikat. Már ő is harmadik napja tanakodik, méket válassza, a csizmát vagy a tarisznyát. Ha tudta vön, mék kell jobban a bátyjának! Mert hiszen ő úgyis csak addig fogja viselni a tarisznyát, míg nem ér a városba, mert a városban már senki se hord tarisznyát, de ha ennél marad, itt még száz esztendő múlva is meglesz, hát ennek ez sokat ér... De ö is szerette volna, mert ő meg elutazik. Hogy lehet tarisznya nélkül útrakelni a faluból, szinte úgy érezné magát, mintha üresen, semmi nélkül menne, csupaszon ... Hanem most szörnyen megijesztette, hogy a bátyja fel se veszi a tarisznyaválasztást, s a csizmához pártol. Elkezdett vörös arccal azon gondolkodni, hátha mégis sokkal jobb az a csizma, amilyennek ő látta. — Ó, fijaim, — mondta az anyjuk elpityeredve — itt mán minden a tiétek. Meghalt a ti jó apátok!... S szomorú szemmel pislogott a tarisznyára meg a csizmára. Bizony úgy vön az igazság, hogy itt minden az övé volna, el lehetne adni a tarisznyát, el Is akarta, de nem merte, míg az öreg élt, hogy majd azután. A Lukácsék fia járt itt valamelyik este, kérte a tarisznyát, meg a veres pipát. s egy őtözet ruhát ígért érte az anyjáéból, fekete ternó ruhát, kicsit ződ már Birkaitató válu a színje, de még elfeselve sincs. Nagyon szeretett vén abba a ruhába menni a pa- pékhó, mert akárhogy forgatja, nincs neki egy valamirevaló rongya se, amibe mutathassa magát. Elkezdett keservesen sírni, sirt, sírt,' csakúgy hulldogált a könnye. Kifordult a házból, olyan erősen sírt. Nem lesz má semmi becsülete a pa- rókhián, ha a fiúk a csizmát is, a tarisznyát is viszik, mehet utcai kódus- nak... A fiai tudták, hogy sajnálja tőlük a tarisznyát, de nem tudták a Lukács Sándor kínálatát, hát azt hitték, ez csak irigység, s ez nagyon fájt a tulajdon édesanyjuktól. Mikor elunta a sírást, a nagyobbik rá is szólt: — Maga mit rücsköl!? ... Az öregasszony sokára, s szepegve szólalt meg: — Ó, fijaim, sajnálom én aztat a ti jó apátokat... Nem tudjátok ti, mi vót ű nekem! Akkor már Feri a gombos lajbit akasztotta le az ajtó sarkáról, az öregasz- szonynak megállt a szívverése. ennek a zsebjébe vót a veres pipa ... A másik meg a kaszakészségre tette rá a kezét, s hosszasan s nagy értelemmel tűnődtek rajta, hogy most melyikük jár jobban... De a szegény anya csak azt látta, hogy a tarisznyát is, a veres pipát is a kisebbik fiú harácsolta el, ez a rossz, gonosz kígyótermészet, aki még a faluból is el akar menni s rettenetesen meggyűlölte érte a gyerekét. _ O, ti kutyák, — mondta s megfenyegette őket ököllel — még el se dugták jól az apjukat, már ezek rávetik a körmüket a jó lélek vagyonára. Inkább téged kapartalak vön el, ha ilyen bitangok vattok. De a fiúk felől beszélhetett. Azok egymás után szedték-vették a rossz, ringy-rongy holmikat, szóltak, néztek, hümmögettek, ümmögettek, egész másnap délig folyton spekuláltak, míg mindenen elosztoztak. Már akkor beköltözött az új zsellér, már az anyjukat is elhurcolta a szomszéd szekere a papákhoz, ágyával, ágybelijével, ócska ládájával, a fiúk még mindig nem végeztek, de már úgy gyűlölték egymást, hogy mind a kettő tudta, hogy soha az életben még háttal sein fog arra fordulni, amerre az egy testvérét véli... Itt nőttek fel ebben a rossz n ízbon. e közt a lim-lom közt, soha nem jutott eszükbe válogatni, osztozkodni valamin: családi közösség levegője, békessége volt ez körülöttük. De most egyszerre egyénekké, lényekké lettek a bútorok, ruhák, még a rozsdás járomszög is: megjelent köztük, amit eddig itthon nem ismertek, a magántulajdon, minden borzalmas szenvedélyével és átkával és kést tudtak volna verni egymásba a rossz motyókért, amit még felkajtattak. Végre mégiscsak készen voltak. Akkor a kisebb meglátott egy udvar fenekén egy hosszú s rettenetesen rossz birkaitató válut. — Ezt még nem osztottuk el — mondta. — Az a — morogta sötéten a bátyja. — Most evvel mit tegyünk? Az új zsellér odaállott közzéjük és heccölve beleszólt: — Vágjátok ketté. Nevetett rajtuk, mert mit ér a válu, ha kettévágják. De az öregebb, a gazda, kifundálta, hogy ha kettévágják, akkor ő a levágott végire deszkát szegez, jó lesz a még válunak. Az öccse persze nem akarta magával vinni a városba. neki mindegy, majd valakinek elajándékozza vagy a zsidó ad érte egy pakli dohányt... Mihály átvetette a fűrészt a válu derekán. Erre Feri kitalálta a bátyja számítását. Hm, még ez a válu teszi gazdává a bá- tyót; ebből malacot lehet etetni, ha a malacot eladja. bornyút vesz’ ha a tehenet eladja, házat vesz: gazda lesz; ő meg kódus az országúton . .. Fogta a fűrészt s hosz- szába tette a válun . .. így vágták el a válut kétfelé, hosszában, hogy egyiknek se legyen haszna belőle ... ték, sőt túlteljesítették. Á legeredményesebben dolgozók közül sorolunk most fel néhányat. . Az abonyi Kossuth Tsz hatí tagú silózó brigádja a beter- vezett 6500 köbméter helyett 8800 köbmétert silózott be. JSzép eredménnyel dicseked- i hét a dánszentmiklósi Micsu- >'in Tsz kukoricatermelő ifjú- l sági munkacsapata is. A ter- í vezett húszmázsás termésát- \ laggal szemben nyolcvanhat í holdon, 40,6 mázsás átlagter- i mést értek el májusi mor- \ Zsoltból. Az. abonyi Kossuth {Tsz kukoricatermelő fiataljai Jaz önköltségcsökkentés terű- \ létén értek el szép eredmé- ! nyaltét. Százhetven holdon í huszonhat mázsás volt az át- ! lagtermés, egy mázsa önkölt- j ségi ára pedig 15 forint. ; Jászkarajenőn a Lenin Tsz- ; ben eredményesen dolgozik a ; növénytermesztő brigád. Bur- ; gonyából holdanként hatvannyolc mázsát takarítottak be, • negyvenöt forintos mázsán- ; kénti önköltséggel. 4 4 4 4 \ Mindenki természetjáró \ A Ruhaipari Vállalat KISZ- i alapszervezetében nagy mun- : ka folyik. A népitánc-csoport már január elején megkezdte ja próbákat, hogy színvonalas j műsorral jelenhessen meg a j kulturális seregszemlén. : Tevékenységüket természe- ; tesen nem meríti ki ez a készülődés. Együttes kirándulá- j sokat, közös szórakozásokat j szerveznek. Nemrégiben a szervezet minden tagja beiratkozott a természetjáró szakkörbe. A KISZ minden rendezvényén ott vannak a fiatal ipari tanulók és a KISZ-en kívüliek közül is sokan eljönnek. A vezetőség most elhatározta, hogy közülük többet felvesznek a szervezetbe. A járási nőtanács kezdeményezéséhez csatlakozott a városi nőtanács is. Két szórakoztató kirándulást szerveznek Csehszlovákiába. 1965. március 22- és április 17-e között három-, illetve ötnapos társasutazást szerveznek autóbusszal. A kiinduló pont Cegléd lesz. A háromnapos kirándulás útvonala Cegléd, Budapest, | Komárom, Nyitra, Pöstyén, i Pozsony, Rajka, Budapest, Cegléd. Az út költsége 550 , forint, plusz a költőpénz. Az ötnapos kirándulásra jeTÉL
