Pest Megyei Hirlap, 1965. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-28 / 23. szám

CEGLÉDI JÁRÁS ÉS C EG LJÉ D\VÁ R O.S RÉSZÉRE IX. ÉVFOLYAM, 23. SZÁM 1963. JANUÁR 28, CSÜTÖRTÖK 136 milliót költöttünk tavaly a város fejlesztésére Kevés az építőmunkás — Még mindig vannak „vadépítők" — Telek­megoszlások a központban Amiről a legközelebbi városi tanácsülés tárgyal Komárom—Pöstyén-Pozsony— Magas Tátra Szlovákiai kirándulást szervez a nőfanács A városi tanács végrehajtó bizottsága átfogó jelentést terjeszt a legközelebbi tanács­ülésen a tanácstagok elé az 1964. év eredményeiről, ese­ményeiről, problémáiról. A szakosztályok jelentéseiben színes és elgondolkoztató kép alakul ki az elmúlt év kultu­rális életéről, egészségügyéről, gazdasági kérdéseiről és vá­rosfejlesztéséről. Egy-két érdekességet szeret­nénk a nyilvánosság előtt is elmondani. A Községgazdálkodási Válla­lat eredményesen teljesítette saját építő feladatait. Az álla­mi házak és a gyógyfürdő bevételi tervét túlteljesí­tette. Viszont a tanács építőipari vállalata a járási építőipari ktsz-szel együtt mind az épí­tés, mind az önköltség terén elmaradt a tervezettől. A le­maradás okai között első he­lyen az anyag-, főleg a tégla­hiányt, valamint azt a króni­kus csapássá váló létszám- hiányt említenénk meg. Az év végén a tanács építőipari vál­lalata átkerült megyei tanács irányítása alá, így a városnak most már önálló építőipari vállalata nincs. Természetesen az átadásnál megfelelően biz­tosították azt, hogy a ceglédi vállalat tovább­ra is elsősorban a város és a járás építési igényeit elégítse ki. Mi történt az építésrendé­szet területén? Alapvető változást hozott az ■új építésügyi törvény. Amíg korábban az építtetőknek egész sor hatóságnál kellett kilincselniök, addig most az építési és a bontási kérelme­ket egy osztályra, az építési osztályra adják be. Az összes további ható­sági hozzájárulást, szak­véleményt az építési osz­tály szerzi be hivatalból. Az építési és városfejleszté­si állandó bizottság helyszíni felülvizsgálattal hagy jóvá minden építési kérelmet. A szako sztály az állandó bizott­ság véleményét minden eset­ben figyelembe veszi, mielőtt a hatósági döntést meghozza. Sa.nos, még mindig vannak olyanok, akik engedély nél­kül építkeznek. Tavaly tizenegy ilyen építtetővel szemben kellett eljárást indítani. Lakók, egyéb érdekeltek beje­lentései alapján harmincegy háztulajdonost köteleztek kü­lönböző tatarozási munkák el­végzésére. Sok telektulajdo­nos látta be saját maga is, hogy a város belterületén ki­használatlan nagy portáját nem vonhatja ki a közérdek követelményei alól. Negyven­két telekmegosztást engedé­lyeztek, s ezzel tulajdonképpen negyvenkét új ház beltelki építésére teremtettek lehető-; séget. A városfejlesztés? A különböző tanács- és; minisztériumi szervek 136; millió forintot fordítottak olyan célok megvalósítására, [ amelyek közvetlenül összefüg­genek a város rendezésével ,: fejlesztésével. A központi: szennyvízcsatorna december: óta végre működik. Az év vé- I gén megkezdődött a kórházig; vezető új szakasz kivitelezése ; is. A belterület elavult vízve- : zeték-hálózatának rekonstruk-; ciója mellett bővítik a hálózatot a Ki­nizsi utcában, a Dobó ut­cában cs a Szűcs-telepen. Az áramszolgáltató vállalat tóbb kilométer légvezetéket kábelesített. öt régi elavult transzformátorházat lebontott és új, modern transzformáto­rokkal javította a villanyener- gia-szolgáltatást. Ismeretes, hogy elkészült a körút kőpályája. Az új cipő­gyár megközelítése is lehetővé vált, a Fűtőház utca kövezésé­vel. Szépen bontakozott ki a lentkezők, ugyancsak Ceg­lédről indulva Miskolcot, Kas­sát és a Magas-Tátrát tekin­tik meg, onnan pedig külön­böző helyekre kirándulhat­nak. Február 20-ig lehet az utazásra jelentkezni Kratoch- will Edéné járási titkárnál (Székely utca 1.), vagy Ceg­léden, a járási nőtanácsnál. A jelentkezéskor háromszáz forintot kell befizetni, a töb­bit pedig az értesítésnek meg­felelően az utazás előtt kö­rülbelül 15 nappal. röRUM Erősebbek és többen vagyunk, mint ők! Az ifjúságról véleményt mondani, erényeit védeni és hibáit ostorozni nehéz fel­adat. Elnézést hát az elfogult- i ságért, amellyel védeni a jót J és menteni a hibát próbálko- j zom. Mentségemül szolgál­jon, hogy én is fiatal va­gyok. Vasárnap a művelődési házban nekem is megingott rendíthetetlen hitem az if­júságban. A mély mondani- valóju verseket közbekiabá­lással megszakító és az íz­léstelen öltözékben vonagló, de művészileg értéktelen tánczenekart tombolva ün­neplő ifjúság erre minden okot megadott. Az ifjúság ingatagságát, szélsőségességét magam is végig éltem és is­merem. Tudom azonban, hogy az ifjúságnak csak kis szá­zaléka tartóink a nagy hangú, műveletlen fajankók közé. Miért nyomhatja hát rá szé­gyenteljes bélyegét az ö vi­selkedésük egy olyan ren­dezvényre, amelynek híre messze túl megy a város határain? Valóban nem tudják ezek a fiatalok, hogy a színház­ban elhangzó fütty nem tet­szésnyilvánítás, hanem mű­veletlen embert jellemző ki­fejezése a nemtetszésnek? virágos Ceglédért mozgalom. A Dózsa Népe Tsz ingyenes virágpalántákkal segítette ezt a mozgalmat. Remélhetőleg az idén több kertészet is bekap­csolódik a közérdekű mozga­lomba. Szinte elfelejtkeztünk már a Gerje csatorna gátren­dezéséről. Pedig ez a munka még nincs egészen készen. Az idén tovább folytatják a hiányzó részek felújítását és rendezik a Körösi út városbe- jáio környékét. Újszerű verseny a Május 1 Ruhagyárban a technológiai fegyelem be­tartására, a gyártmányok gondos és szép kidolgozására. Jó pontokat lehet szerezni a napi ütemességgel. A szala­gok közötti helyezési sorren­det havonta állapítják meg. A Május 1. Ruhagyárban 1965-ben három szakaszra osztva szervezik meg a mun­kaversenyt. Az eddigi tapasz­talatok ugyanis azt mutatták, hogy a hosszúlejáratú verse­nyek nem eléggé ösztönző- ék. Tavaly különösen az év első felében uralkodott lany­hább szemlélet, amikor még messze volt az értékelés ide­je. Ezért döntöttek úgy, hogy most két negyedéves és egy féléves szakaszt vesznek ala­pul a teljesítmények elbírá­lásánál. Az új munkaversenyek je­lentős kiegészítése lesz a fel- szabadulás 20. évfordulójára tett vállalás, amelyet a mun­kásokkal megtárgyal az üze­mi tanács. A versenypontokban újdon­ságnak számít, hogy figyelem­be lehet venni az átállásokat. Ezek csaknem minden eset­ben visszavetik a szalagok és műhelyek teljesítményét és ilyenkor a munkások önhibá­jukon kívül kerülnek hátrá­nyos helyzetbe. Nagyobb fi­gyelmet kívánnak fordítani Háziasszonyok, figyelem! A gépesítés betör a ház­tartásokba is és mindinkább megkönnyíti a háziasszonyok munkáját. A gépek elterje- j désével arányosan nő azon- j ban a balesetek száma is, [ mert a háziasszonyok nem ismerik ezeknek a gépeknek baleseti veszélyeit. A Szakszervezetek Pest megyei Tanácsának rendezé­sében érdekes kiállítás nyílt városunkban, amely e baleseti veszélyekre és elhárítási módjukra felhívja a figyel­met. Ezt minden háziasz- szonynak látnia kell. A ki­állítás, melynek anyagát ed­dig több városban bemutat­ták, nagy sikert aratott. Kü­lönösen érdekes és tanulsá­gos a kiállítás keretén beiül naponta délután 2-től 5 óráig tartó folyamatos filmvetítés, melyet bárki díjtalanul meg­tekinthet. A film szemlélete­sen mutatja be a balesetek elhárításának módját. A kiállítás, amely tájékoz­tat az ipari elektromos érin­tésvédelemről is, nyitva van mindennap 10—17 óráig. — Albertirsán szellemi ve­télkedő lesz február 28-án. Annyira ferde ifjúságunk íz­lése, hogy piros „giccs- mellényben” megjelenő, mű­vészileg azonban semmit sem produkáló zenészeket tombol­va ünnepli? Nem tudják ta­lán, hogy goromba tapintat­lanság a müsorszámok köz­ben járkálni? Nem tudják, hogy neveletlenség megza­varni mások szórakozását? Az előbbi kérdésekre csak­is azt a választ adhatjuk, hogy az ilyen magatartás nem jellemzi ifjúságunkat. A válasz helytállóságát éke­sen bizonyítja ifjúságunk szerepe a munkában, tanu­lóink sohasem tapasztalt ma­gas tanulmányi színvonala, a nagy többség benső igé­nye az igazi művészet meg­teremtésére és művelésére. Felelősségvállalás, jóra törek­vés, művelt magatartás jel­lemző a többségre. Ennek a többségnek arra kell töre­kedni, hogy mind őmaga, mind a felnőttek érdekében fékezze meg, nevelje meg a rendzavarokat, a megbotrán- koztatókat. Merje hango­sabbra emelni szavát a be­csületes ifjúság, mint a mun­kakerülő, félművelt, vagy műveletlen nagyhangúak. Ócsai István városi úttörötitkár Megmutatták: ők a legények (Foto: Gulicska) A mezőgazdasági munka­versenyekben járásunkból 1402 fiatal vett részt. Válla­lásaikat mindenütt teljesítet­kap­zsin pillantott oda. Ohó, a csizma. Nincs vaiami jó ál­lapotba, de kímélni lehet vele a jobbikat. Már ő is harmadik napja tanakodik, méket válassza, a csizmát vagy a tarisznyát. Ha tudta vön, mék kell jobban a bátyjának! Mert hiszen ő úgyis csak addig fogja vi­selni a tarisznyát, míg nem ér a városba, mert a város­ban már senki se hord ta­risznyát, de ha ennél ma­rad, itt még száz esztendő múlva is meglesz, hát en­nek ez sokat ér... De ö is szerette volna, mert ő meg elutazik. Hogy lehet tarisz­nya nélkül útrakelni a fa­luból, szinte úgy érezné magát, mintha üresen, sem­mi nélkül menne, csupa­szon ... Hanem most ször­nyen megijesztette, hogy a bátyja fel se veszi a tarisz­nyaválasztást, s a csizmá­hoz pártol. Elkezdett vörös arccal azon gondolkodni, hátha mégis sokkal jobb az a csizma, amilyennek ő látta. — Ó, fijaim, — mondta az anyjuk elpityeredve — itt mán minden a tiétek. Meg­halt a ti jó apátok!... S szomorú szemmel pis­logott a tarisznyára meg a csizmára. Bizony úgy vön az igazság, hogy itt minden az övé volna, el lehetne ad­ni a tarisznyát, el Is akar­ta, de nem merte, míg az öreg élt, hogy majd azután. A Lukácsék fia járt itt va­lamelyik este, kérte a ta­risznyát, meg a veres pi­pát. s egy őtözet ruhát ígért érte az anyjáéból, fekete ternó ruhát, kicsit ződ már Birkaitató válu a színje, de még elfeselve sincs. Nagyon szeretett vén abba a ruhába menni a pa- pékhó, mert akárhogy for­gatja, nincs neki egy vala­mirevaló rongya se, amibe mutathassa magát. Elkez­dett keservesen sírni, sirt, sírt,' csakúgy hulldogált a könnye. Kifordult a házból, olyan erősen sírt. Nem lesz má semmi becsülete a pa- rókhián, ha a fiúk a csiz­mát is, a tarisznyát is vi­szik, mehet utcai kódus- nak... A fiai tudták, hogy sajnálja tőlük a tarisznyát, de nem tudták a Lukács Sándor kínálatát, hát azt hitték, ez csak irigység, s ez nagyon fájt a tulajdon édesanyjuktól. Mikor elun­ta a sírást, a nagyobbik rá is szólt: — Maga mit rücsköl!? ... Az öregasszony sokára, s szepegve szólalt meg: — Ó, fijaim, sajnálom én aztat a ti jó apátokat... Nem tudjátok ti, mi vót ű nekem! Akkor már Feri a gom­bos lajbit akasztotta le az ajtó sarkáról, az öregasz- szonynak megállt a szívve­rése. ennek a zsebjébe vót a veres pipa ... A másik meg a kasza­készségre tette rá a kezét, s hosszasan s nagy érte­lemmel tűnődtek rajta, hogy most melyikük jár jobban... De a szegény anya csak azt látta, hogy a tarisznyát is, a veres pipát is a kisebbik fiú harácsol­ta el, ez a rossz, gonosz kí­gyótermészet, aki még a faluból is el akar menni s rettenetesen meggyűlölte érte a gyerekét. _ O, ti kutyák, — mondta s megfenyegette őket ököllel — még el se dugták jól az apjukat, már ezek rávetik a körmüket a jó lélek vagyonára. Inkább téged kapartalak vön el, ha ilyen bitangok vattok. De a fiúk felől beszélhe­tett. Azok egymás után szedték-vették a rossz, ringy-rongy holmikat, szól­tak, néztek, hümmögettek, ümmögettek, egész másnap délig folyton spekuláltak, míg mindenen elosztoztak. Már akkor beköltözött az új zsellér, már az anyjukat is elhurcolta a szomszéd szekere a papákhoz, ágyá­val, ágybelijével, ócska lá­dájával, a fiúk még min­dig nem végeztek, de már úgy gyűlölték egymást, hogy mind a kettő tudta, hogy soha az életben még háttal sein fog arra fordul­ni, amerre az egy testvé­rét véli... Itt nőttek fel ebben a rossz n ízbon. e közt a lim-lom közt, soha nem jutott eszükbe válogatni, osztozkodni valamin: csa­ládi közösség levegője, bé­kessége volt ez körülöttük. De most egyszerre egyének­ké, lényekké lettek a búto­rok, ruhák, még a rozsdás járomszög is: megjelent köztük, amit eddig itthon nem ismertek, a magántu­lajdon, minden borzalmas szenvedélyével és átká­val és kést tudtak volna verni egymásba a rossz motyókért, amit még fel­kajtattak. Végre mégiscsak készen voltak. Akkor a kisebb meglátott egy udvar fene­kén egy hosszú s rettenete­sen rossz birkaitató válut. — Ezt még nem osztot­tuk el — mondta. — Az a — morogta söté­ten a bátyja. — Most evvel mit te­gyünk? Az új zsellér odaállott közzéjük és heccölve bele­szólt: — Vágjátok ketté. Nevetett rajtuk, mert mit ér a válu, ha kettévág­ják. De az öregebb, a gaz­da, kifundálta, hogy ha kettévágják, akkor ő a le­vágott végire deszkát sze­gez, jó lesz a még válunak. Az öccse persze nem akar­ta magával vinni a város­ba. neki mindegy, majd valakinek elajándékozza vagy a zsidó ad érte egy pakli dohányt... Mihály átvetette a fű­részt a válu derekán. Erre Feri kitalálta a bátyja szá­mítását. Hm, még ez a válu teszi gazdává a bá- tyót; ebből malacot lehet etetni, ha a malacot elad­ja. bornyút vesz’ ha a te­henet eladja, házat vesz: gazda lesz; ő meg kódus az országúton . .. Fogta a fűrészt s hosz- szába tette a válun . .. így vágták el a válut két­felé, hosszában, hogy egyik­nek se legyen haszna be­lőle ... ték, sőt túlteljesítették. Á legeredményesebben dolgozók közül sorolunk most fel né­hányat. . Az abonyi Kossuth Tsz hat­í tagú silózó brigádja a beter- vezett 6500 köbméter helyett 8800 köbmétert silózott be. JSzép eredménnyel dicseked- i hét a dánszentmiklósi Micsu- >'in Tsz kukoricatermelő ifjú- l sági munkacsapata is. A ter- í vezett húszmázsás termésát- \ laggal szemben nyolcvanhat í holdon, 40,6 mázsás átlagter- i mést értek el májusi mor- \ Zsoltból. Az. abonyi Kossuth {Tsz kukoricatermelő fiataljai Jaz önköltségcsökkentés terű- \ létén értek el szép eredmé- ! nyaltét. Százhetven holdon í huszonhat mázsás volt az át- ! lagtermés, egy mázsa önkölt- j ségi ára pedig 15 forint. ; Jászkarajenőn a Lenin Tsz- ; ben eredményesen dolgozik a ; növénytermesztő brigád. Bur- ; gonyából holdanként hatvan­nyolc mázsát takarítottak be, • negyvenöt forintos mázsán- ; kénti önköltséggel. 4 4 4 4 \ Mindenki természetjáró \ A Ruhaipari Vállalat KISZ- i alapszervezetében nagy mun- : ka folyik. A népitánc-csoport már január elején megkezdte ja próbákat, hogy színvonalas j műsorral jelenhessen meg a j kulturális seregszemlén. : Tevékenységüket természe- ; tesen nem meríti ki ez a ké­szülődés. Együttes kirándulá- j sokat, közös szórakozásokat j szerveznek. Nemrégiben a szervezet minden tagja be­iratkozott a természetjáró szakkörbe. A KISZ minden rendezvényén ott vannak a fiatal ipari tanulók és a KISZ-en kívüliek közül is so­kan eljönnek. A vezetőség most elhatározta, hogy közü­lük többet felvesznek a szer­vezetbe. A járási nőtanács kezde­ményezéséhez csatlakozott a városi nőtanács is. Két szó­rakoztató kirándulást szer­veznek Csehszlovákiába. 1965. március 22- és április 17-e között három-, illetve ötna­pos társasutazást szerveznek autóbusszal. A kiinduló pont Cegléd lesz. A háromnapos kirándulás útvonala Cegléd, Budapest, | Komárom, Nyitra, Pöstyén, i Pozsony, Rajka, Budapest, Cegléd. Az út költsége 550 , forint, plusz a költőpénz. Az ötnapos kirándulásra je­TÉL

Next

/
Thumbnails
Contents