Pest Megyei Hirlap, 1965. január (9. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-27 / 22. szám
^ A Uj emberek, új gépek A CEGLÉDI JÁRÁS ÉS CEGL.ÉD VÁROS RE SZERE IX. ÉVFOLYAM, 22. SZÁM 1965. JANUÁR 27, SZERDA A szerkesztőség postájából Nézzünk körül a saját portánkon! Lénárd Pál technikus egy a sok közül, aki a fizikai munka meneti járta ki ió eredménnyel a technikumot. Jelenleg a KGV-ben az új típusú gépek hidraulikus berendezéseinél hasznosítja szaktudását Ugyancsak a KGV-ben „állva” járatják be újabban a ge- nerálozott dömpereket. A bejárató pad a műszaki fejlesztés eredménye. Gazdaságos jószág, emeli a termelékenységet. Akik eddig a bejáratásnál voltak lekötve, azok munkaereje most más célokra szabadult fel (Foto, szöveg: Gulicska) Kendőid vagy nem rendelei ? A Ceglédi Hírlop január I 22-én ismertette a hóeltakarí- j tásról szóló tanácsrendeletet, i Ebből mindenki tudomásul ve- j hette, hogy az esővíz, a hóié , lefolyását senkinek sem szabad meggátolnia. Sajnos a Török utca egyik | lakójának kisebb gondja is j nagyobb annál, mint az, hogy j ezt a rendeletet betartsa. A nagy gonddal ápolt lefolyót mindig eltörni és az utcában a víz nem egy esetben három- négy méteres tóvá dagad. Szeretnénk az illetékesek segítségét kérni a Török utca vízének állandó elvezetéséhez a rendelet érvényesítéséhez! Támadi Ferenc Cegléd, Török u. 2jb. Erős kézzel kell hozzányúlnunk a belső tartalékokhoz ÜRESEN JARO GEPEK l?W APORTDESZKA SZÉTSZABDALVA — Készül a nádpalló. Dózsa Népe Termelőszövetkezet harminc holdas nádasát hetek óta aratják. A hét végére végeznek vele, s a minlegy húszezer kéve nádat saját maguk dolgozzák fel pallónak. HATMILLIÓ VESZENDŐBEN? A városi pártbizottság a legutóbbi ülésén részletesen elemezte ipari és kereskedelmi vállalataink négyéves tevékenységét, majd megszabta azokat a tennivalókat, amelyek elsősorban a minőség javítása terén várnak az üzemi kollektívákra. A beszámoló, majd az azt követő vita, sok olyan tényre hívta fel a figyelmet, amelyről gyakran elfelejtkezünk. Nincs mód arra, hogy az egész gazdasági elemzés megállapításaival foglalkozzunk. Érdemes azonban foglalkozni azzal a gyakran hangoztatott aggodalommal, hogy Szülők akadémiája Kocséron Vetélkedés — zűrzavarból? Vasárnap délelőtt tíz órakor ifjúsági vetélkedő volt a Szabadság Filmszínházban. A vetélkedő első részében filmtotó pályázatot, majd a mozivásznon filmrészleteket élvezhettek a gyerekek. A részletek levetítése után a filmről kérdéseket adott fel a játékvezető. A játék végén kiosztották a nyerteseknek járó jutalmat és a helyezetteknek az ajándékokat. Eddig a vetélkedő. Most a vetélkedő lebonyolításáról néhány szót. A játékvezető csak az első sorokban levő. gyerekeidet kérdezgette, mert a hátsóit, már nem jutott el a hangja Később körülvették öt, és c zsűrit a gyerekek, így mosi már még szükebb körber, folyt a vetélkedő. A hátúi ülők unalmukban tapssal, do- bálással szórakoztatták magukat. A játékvezető és a jegyszedők felszólítására sem lett csend. Állandó kiabálás, fülsiketítő fütyülés zavarta a játékot. A gyerekek elunták magukat, a felnőttek is zúgolódtak a tűrhetetlen állapot miatt. Filmtotószelvényt sem kapott minden gyerek, csak egynéhány. Egyórás zűrzavar után — ennyi ideig tartott a vetélkedő — végre elcsendesült a terem. Sor került a filmvetítésre. Mi volt ez? Vetélkedés — zűrzavarban? Bujáki Gyula A kocséri Gábor Áron isko- [ la nevelőtestülete tizenkilenc | előadásból álló szülök akadémiája sorozatot indított. Ed- i dig tizennégy előadást tartottak, nagy érdeklődés mellett. Minden előadáson hetvennyolcvan hallgató vesz részt. Az előadók lelkiismeretesen felkészülve, nívós előadásokat tartanak és érdekes, közérdekű témákat tárgyalnak. Különösen érdekes és magasszin- vonalű előadást tartott Nagy Klára a pályaválasztásról és XJttasy Miklós az apák szerepéről a nevelésben. A közönség szervezéséért dicséret illeti Pintér Lászlónét, a helyi nőtanács vezetőjét és Ragó István igazgatót. — Visszatérítés. A Cegléd és Vidéki Körzeti Fmsz megkezdte a tagság múlt évi vásárlási és értékesítés vissza- : terítési könyvecskéjének a beszedését. Az fmsz tagjai február 5-ig adhatják le könyveiket a ceglédi központban, Cse- mőn a TÜZÉP-telepen, Törteién pedig az fmsz-i irodában. — Tanuljon táncolni! Nemcsak közös tánctanfolyamra, hanem külön órákra is lehet jelentkezni a művelődési házban. lehet-e még csökkenteni az önköltséget akkor, amikor a terveket mindig az előző évi tényszá- mokra építik rá. Felvetődik olyan vélemény is. hogy maholnap nem is marad lehetőség az önköltség további csökkentésére, hiszen amit az anyagfelhasználás területén meg lehetne takarítani, azt már megtakarították. Vannak akik azt mondják, hogy amit a munkaerő-takarékosság területén el lehetett érni, azt minden üzem elérte. Milyen költség- tényező maradt tehát még ahhoz, hogy a termelés gazdaságosabbá váljék? Nézzünk szembe a tényekkel! Rövid vizsgálódás után egyet kell értenünk a párt- bizottság ülésén hozott határozattal. Gondos mérlegeléssel, szigorú kézzel kell hozzányúlni a belső tartalékok sokszor emlegetett, de kellően még ki nem aknázott lehetőségéhez. A teljesség helyett illusztráljuk csak a belső tartalékok kihasználásának kérdését egy-két példával. A járási tanács egyik tisztviselője szóvá tette, hogy a Puskin utcai iskola tatarozásánál az ott dolgozó munkások pazarolják az anyagot. Saját szeméver látta, amikor az importdészkát meggondolatlanul szétszabdalták. Az HÍREK — Vizsgáznak. A Ruhaipari ff Technikum Május 1 Ruha- f gyárba kihelyezett osztályé- ff nak tizennyolc hallgatója hét- ff főn kezdte meg egyhetes fél- ff évi vizsgáját. ^ — A háziasszonyok vedel- ff me. Hélfőn délelőtt 10 óra-^ kor a Járási Munkavédélmi ^ Felügyelőség rendezésében ki- ff állítás nyílt a művelődési ház- ff ban, ahol a háztartási kisgé- ff pék kezelésével, illetve azok ff balesetvédelmi tudnivalóival ff ismerkedhettek meg az érdek- f lódök. i ff — Mikor lesz közgyűlés? Ma ^ kezdődik a járási tanács me- í zőgazdasági osztályán a járási ff termelőszövetkezetek mérlegé- ff nek a megerősítése. Elsőnek a ff nyársapáti Kossuth és József.^ Attila tsz zárszámadását vizs- ^ gálják felül a szakemberek, ff majd megállapítják a közgyü- ff lés idejét. f> 7 — Lámpa nélkül kerékpáro- ff zott L. Benő ceglédi lakos. A ff rendőrség 120 forintra büntet- f te. | — Üitörőkarnevál. A VIII. ff járási úttörőkarnevál február ^ 28-án lesz a Kossuth Étterem- ff ben. ff ff — Naponta egy tv. A cegle- f di fmsz-áruházban ebben a ff hónapban, 25-ig bezárólag hu- 'f szonöt tv talált gazdára. Kö- 'f zülük tízet OTP hitellevélre, ^ a többit pedig készpénzért vá-^ sárolták. ' f I. Meghalt a faluban legszegényebb zsellérember. Meghalt szegény, emberi módon, ágyban fekve, hosszú sorvadás után. Kivitték a temetőbe, gyalu- latlan deszkakoporsóban, betették a földbe s ráhúzták a rögöt. Aztán hazajött az a néhány ember, aki kikísérte. Nagyon kevesen voltak; a két legénysorban levő fia s a töppedt kis öreg felesége; a szomszédokból három asszony meg egy öreg, akivel egész életében csak veszekedett. Talán azért kísérte ki, hogy még egyszer megdobja röggel a koporsóját. Négy-öt iskolás gyerek ment elől a tanítóval, aki végigénekelte a falut s hátul megint négy-öt gyerek, de ezek nem énekeltek, csak bámészkodtak. Azután hazajöttek s mielőtt szétoszlottak, egy pár szót váltottak, hogy jó- ravaló ember volt, még élhetett volna, hogy különösen pipázni nagyon szeretett, ha dohánya nem vót, a krumpliszárat is elszítta szegény, ezzel elmúlt az emberek emlékezetéből. A két fia bement a kis házba, amely olyan alacsony volt, hogy a mestergerendát érte a kalapjuk, csendesen leültek a két székre, az anyjuk meg bezárta az ablakot, amit eddig nyitva hagytak a koporsó után. Az öregasszony tüzet rakott s megmelegítette a töltött káposztát, amit a gazdáék küldtek, egy nagy fazékkal. Ez a töltött káposzta az egész temetés alatt ott volt s a szaga beleszólott a tanító imádságába is, a két fiú már arra gondolt mellesleg, hogy ha hazajönnek a temetőből, legalább egy jót fognak enni a szegény atyus halálára. Nagyon tisztességes embernek nevezték magukban a gazdát, pedig csak három napja mondta meg nekik, hogy ki kell menni a házból. Addig még ott maradhatnak, míg az öreg meghal, de másnap aztán gondoskodjanak maguknak helyről, mert már a másik zsellér várja, mikor költözködhetik be. Itt a tavasz, kell a munkás, mert a trágyahordással is elmaradtak az öreg betegsége miatt. Nem búsultak ezen mert a jövő el volt rendezve. A vénasszonyt megszólította a papné, mikor fent járt a parókián bejelenteni, hogy az öreg úrvacsorát kíván, hogy „hát Zsuzsi néni, mit fog azután csinálni?” Mondta, hogy nála ellakhat, kivált, ha ágya is van, a kis kamrát odaadják neki, ott el lehet, míg él, csak a baromfira kell vigyázni, zöldet szedni a rucáknak, disznót etetni, udvart seperni meg a kertben, már amit egy öreg asszony lendíteni tud. Nagyon meg is nyugtatta szegényt ez a dolog s azóta nem sírt annyit, mint addig, most inkább csak azt sajnálta, állványozás szétszedésénél az erősítő deszkákat gondos lebontás helyett szétforgácsolták. S mindez mellett éppen elegen látták, hogy a néhány hetes munkát milyen hosszú hónapokig csinálgatták. Az egyik üzemben — termelési profilváltozás miatt —< több mint hatmillió forint értékben évek óta elfekszik a tervezett gyártmányhoz előre beszerzett anyag. Vajon nem a belső tartalékok feltárása között szerepel az ilyen elfekvő készletek felkutatása, értékesítése? Vagy vegyünk még egy példát. A tanács építőipari vállalata lemaradását azzal mentegette, hogy hiába volt bérkerete, nem tudott annyi munkást felvenni, amennyivel feladatait teljesíteni tudta volna. S akkor, amikor amúgyis munkaerőhiány volt, vajon hány órát jelentett annak a 120 kilépőnek és 140 belépőnek a munkaterülettel való megismertetése, a személyi ügyeinek adminisztrálása, a munkával való ellátása vagy a kilépőknél a leltári tárgyak visszavételének lebonyolítása? A különböző példák azt bizonyítják, hogy közel sem használtunk fel minden lehetőséget. a munkaidő jobb kihasználására. amivel külön költség nélkül javítanánk a gazdaságosságot. Akkor, amikor anyaghiány miatt a munkaórák százai \esznek a semmibe, vagy egy szemerkélő, kis eső jogán a csatornaépítő munkások több órás cigarettaszünetre húzódnak be a munkaterület környéki házakba, el kell ismerni, hogy érdemes minden üzemnek, minden gazdaságnak a saját portáján alaposan körülnézni. Nagy tartalékok vannak még a nem normázott munkaterületeken is. Sok munkaóra vész el még igazolatlan mulasztás címén. Ügy véljük, minden üzemben érdemes lenne megvizsgálni, hogy hányán hagyják A a munkahelyet különböző társa- ^ dalmi ügyek intézésére. ff Ezeknek egy része feltétlenül ff jogos, de mindenki tudna pél- ff dát mondani arra, hogy egy- ff egy jogos, 30 percet igénylő ff tanácsi idézővel vagy orvosi ff vizsgálattal hányán számol- ff nak el fél napokat, vagy egész ff napokat. ff A belső tartalékok kérdésé- ff ről évek óta sokszor esik szó. ff De például a szállítások jobb ff szervezésével mennyi kereszt- ff fuvart lehetne megtakarítani. ff Annyiszor hallunk üzemi érte- ^ kezleteken bosszankodó fel- ff szólalást az miatt, hogy egyes 'ff anyagokból kétszer annyi f mennyiséget szereznek be, ff máskor meg tévedésből, fele- ff dékenységből egy-egy ör.magá- ff ban kis értékű anyag vagy al- ff katrész hiánya miatt az egész ff termék heteket vár az átadás- ff ra. Sokszor járnak üresen a ff gépek, gyakran bajt nagy telje- ff sitményü erőgép is kis kapaci- ff tású munkaeszközt. A forgá- f csoló üzemrészek munkásai a ff megmondhatói, hogy mennyi | anyag és munkaidő vész el ff mert az öntödék a tonna terv- ff teljesítés érdekében több ff anyagot gyártanak az öntvény ff szükségességénél, ff Most, amikor az üzemekben ff is készülnek a komplex ter- 'f vek és egyre határozottabban ff és eredményesebben bontako- 4 zik ki a felszabadulási mun- ff kaverseny, érdemes volna a 'f régi „Termelj többet” jelszót 'f felcserélni a „Termelj hatéko- f, nyabban” jelszóval. 't. (dózsa) MÓRICZ ZSIGMONDI Birkaitató válu hogy mér nem tudott ó régebben erre a boldog állapotra jutni. Nem kellett már neki a roggyant kis ház, még kiseperni is csak a szoba közepét kotorta össze, minek, a más számára? Reggel ő már megy a papákhoz, a többihez meg semmi köze. Lassan, szótlanul eddegélték, míg csak meglehetősen jól nem laktak. Akkor a két fiú az anyjára nézett, ők is készen voltak: egyikük se marad a gazdánál, eleget ette a zsírjukat, még jó, hogy szabadulnak tőle. Egyik elmegy kocsisnak egy nagygazdához, a másik meg a városba megy, nincs kedve többet falun lakni, városba megy. Most hát arra gondoltak, el kén osztozni. — Maga megy a papék- ho? — kérdezte az anyját a kisebbik s a városra gondolt; ha pénzt tudna esi-, nálni, meg se állana Amerikáig ... — Nem tudom, hogy lesz — mondta óvatosan az öregasszony. Nem mert őszinte szót mondani, megszokta életében, hogy a jövő percet se tudhatja az ember, s hátha a gyerekeknek van még valami külön akaratjuk. Attól félt legjobban, hogy valamelyik azt fogja kívánni, hogy vele lakjon, mert biz ö már nagyon megutálta az örökös szegénységet, csakúgy reszketett, hogy kikerüljön ebből a nyomorúságból, mint a paradicsomba, úgy vágyott a papné konyhájára, Istenem, csak ma is, mikor fenn járt, csirkét pucoltak, hétköznap ... — Maga dóga — mondta csendesen az öregebb fiú, aki itthon akart maradni a faluban, de lány járt az eszébe, házasodni szeretett vön, annál jobban, mert a jányéknak van egy kis házuk is: örült azért, hogy szabadul az anyjától. A kisebbik bekattantotta a bicskáját. Halnyelű pene- cilusa volt, úgy csattant, mint egy kis pisztolylövés, ki is nyitotta még egyszer s újra becsattan tóttá: ez olyan messze vágyó embernek való fajin kés volt... Sehogy se tudta, hogy kén kezdeni már az osztozkodást. — Be oafra egy tarisznya — mondta aztán s a szőr tarisznyára nézett. A bátyja is k nézett a tarisznyára: hm, az öcskös a közös tarisznyát akarja, amivel az apjuk a vásárra járt, meg messze idegenbe, régebben, kubikos munkára. Ez a szőrtarisznya volt álmaik netovábbja, gyerekkorukban ebből került ki a madárlátta kenyér, meg a vásárfia, nagyon megbecsülték ezt a tarisznyát. De ő tudta, mit jelent az öccse szava: böcsmöli, hogy ingyen kapja meg az öreg szerszámot. Lassú, hosszú várakozás után, mintha nem volna fontos, lenézett az öregnek a csizmájára, ami kikandikált az ágy alól. — No, a tarisznya még tarisznya — mondta —, de evvel a vedlett rossz csizmával micsinájjunk! (Folyt, köv.)
