Pest Megyei Hirlap, 1965. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-26 / 21. szám

Limerick* Négyes ikrek Szombaton az írországi Li- merickben egy 35 éves asszony négyes ikreknek adott életet. Az anya és gyermekei egész­ségesek. RIO DE JANEIRO Letartóztattak egy képviselőt A brazil titkos rendőrség felforgató tevékenység vád­jával letartóztatta Sergio Mu­rillo képviselőt, aki Goulart elnök kormányában a föld­művelésügyi minisztérium­ban fontos állást töltött be. MADRID Felrobbant a fűtőberendezés Felrobbant a fűtőberendezés egy madridi lakásban. Az is­meretlen okból bekövetkezett hatalmas robbanás ereje ki­röpített az ablakon egy gyer­meket. A szerencsétlenség kö­vetkeztében egy asszony és négy gyermek életét vesz­tette. pfiS'f Jjk VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! megyei •m Kfunap AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA IX. ÉVFOLYAM, 21. SZÁM ARA 50 FILLER 1965. JANUÁR 26, KEDD Készül a zárszámadási mérleg Kartalon Kora délután van, csendes a falu. Aki csak teheti, fedél alá húzódik a hideg elől. Nép- telen a kartali főutca. Az Uj Élet Tsz irodájában is csend honol, csakhogy más­fajta csend: amilyen az elmé­lyült munkához kell. Készül a zárszámadási mérleg. — Milyen eredményekről ad­hatnak számot a közgyűlésnek? Adóm László főkönyvelő he­lyesbít: — Elsősorban a fölöttes szerveknek. A tagság ismeri az eredményeket, elvégre — gaz­dája a szövetkezetnek. Min­Történelem — magnószalagon Az évforduló nemcsak ünnep — egyben intőjel is: az idő múlására figyelmeztet! Felszabadulásunk közelgő, huszadik évfordulója arra int bennünket: ami húsz esztendeje tör­tént, az ma már történelem. Eseményeit addig kell megörö­kítenünk, amíg élnek a résztvevők és a szemtanúk. Ez a szándék vezeti most, a nagy ünnepre készülve a Hazafias Népfront bizottságait, a tanácsi és társadalmi szerveket, az emlékbizottságokat, s ez a cél hívta életre a honismereti szakköröket. Hazánk felszabadulásának sorsdöntő, kiemelkedő esemé­nyeit számontartja a történetírás. De egy-egy városka, falu újjászületésének, a szabadság útján megtett első lépteinek krónikáját csak most írjuk. A már-már feledésbe merült emlékek összegyűjtéséből megyeszerte százak és százak ve­szik •ki a részüket, veteránoktól az úttörőgyermekekig. Ki tollal, ki élőszóval rakja le a maga mozaikját a történelem­mé formálódott egészhez. Wi' M Képünkön: Sőregi János, kartali tanácselnök (jobbról) magnetofonszalagra rögzíti a falu felszabadulás utáni vezetőinek, és a földosztó bizottság egykori tagjainak ér­tékes visszaemlékezéseit (Foto: Gábor) Hazánkba látogat dr. Bruno Pittermann osztrák alkanceSlár Fock Jenőnek, a Miniszter- tanács elnökhelyettesének meghívására január 28—30 kö­zött hazánkban tartózkodik dr. Bruno Pittermann osztrák al­kancellár. Az alkancellárt út­jára elkíséri Ausztria legna­gyobb államosított ipari üze­mei vezérigazgatóinak egy csoportja. ENSZ FOLYTATÓDIK A POLITIKAI VITA Az előzetes tervek szerint hétfőn kellett volna befeje­ződnie az általános politikai vitának az ENSZ-közgyűlés XIX. ülésszakán. Churchill halála miatt azonban módosították a napirendet. A hétfő délelőtti ülésen Alex Quaison-Sackey, a közgyűlés elnöke emlékezett meg az el­hunyt brit államférfiről, aki­nek jelentős szerepe volt a világszervezet létrehozásában. A résztvevők egyperces néma felállással adóztak Churchill emlékének. Ezenkívül gyászülést is tart a világszervezet. Az általános politikai vitát így tehát csak a késő délutáni órákban folytatják, s mivel a szónokok listáján még hét or­szág szerepel — Csád, Algé­ria, Olaszország, Ciprus, Tö­rökország, Afganisztán és utol­sónak az Egyesült Államok —, nem valószínű, hogy a nap folyamán sikerül befejezni a vitát. Hétfőn délelőtt és délután folytatódnak a megbe­szélések az ENSZ úgyne­vezett pénzügyi válságá­ról. A napirendben bekövetkezett halasztás lehetőséget nyújtott személyes találkozásokra. Bevált az eredményességi elszámolás Intenzívebb öntözés: magasabb terméseredmény denki tudja, mit végeztünk, mennyit gyarapodtunk, s azt is, hogy a jövőben mit terve­zünk, mit kell jobban csinál­nunk, mint eddig. Különös helyzetben van a kartali Uj Elet. Negyven forintra terve­zett, s negyvenkettőre tel­jesített munkaegységével a járásban csupán a köze­pes termelőszövetkezetek sorába tartozik. Másutt az ilyen eredmény ki­emelkedő. Itt, ahol a járási átlag évek óta igen magas, — „csak“ közepes. A Galga menti tsz-ek ugyanis 60 forinton felül fizetnek. — Nem vagyunk elbizako- dottak, de elégedetlenségre sincs okunk. Tiszta vagyonunk eléri a hatmillió forintot, a fel nem osztható szövetkezeti alap a négy és félmilliót. Az elmúlt gazdasági évben a jövedelemelosztásban, is előbb­re léptünk: a hagyományos munkaegység mellett, bizonyos növényféleségek betakarításá­nál eredményességi elszámo­lási alkalmaztunk. — Sikerrel? — A betakarítás meggyor­sult, a tagság jövedelme emel­kedett. Érdemes ezzel kapcso­latban megkérdezni a tagokat. Kinn az udvarban kukori­cát morzsolnak az asszonyok.' Jakab Jánosné munkacsapat- vezető megerősíti a főkönyve­lő szavait: — Az uborka betakarításá­nál 1963-ban 17 munkaegysé­get — tizenhétszer negyvenkét forintot — szereztem. Tavaly viszont az eredményességi el­számolással 2200 forintot ke­restem. De igyekezett is a munkával mindenki! Szó van róla, hogy az idén más növény­félékre is kiterjesztik az ered­ményességi elszámolást. Benne vagyunk! Ha már az asszonyok között vagyunk, szóba hozzuk o téti foglalkoztatás kérdését. Van-e munkájuk telente, lehet-e ilyenkor keresni? — Annyi van, amennyi kell — teszi le a garast Kiss Já­nosné, a növénytermesztési brigád egyik tagja. — Káposz­tatisztítás, zsákfoldozás, kuko- ricamorzsolás. Megmondom úgy, ahogy van, többet nem is kívánunk: dolgoztunk eleget, ilyenkor jól jön egy kis pihe­nés. A családdal, háztartással is csak ilyentájt tudunk job­ban foglalkozni. — Kiss Jánosnénak igaza van — mondja Újvári Miklós agronómus, miközben ismét az iroda felé szaporázzuik a lépést — tavasztól őszig ugyancsak sok a dolog a tsz- ben. Tekintve, hogy a szántó- területünk nem túl nagy — 1560 katasztrális hold — mindinkább a jövedelme­zőbb, öntözéses belterjes gazdálkodásra törekszünk, az pedig eléggé munkaigé­nyes! Árutermelésünk nagy részét a zöldborsó, az uborka é$ a cukorrépa teszi ki. Foglalko­zunk továbbá lucernaszéna-, répa- és lucernamag-termesz- téssel is. A főkönyvelő közben kike­reste az előterveket, s az idei évről ad rövid tájékoztatást. — Növeljük az ipari növé­nyek vetésterületét: több napraforgót, mákot termesz­tünk, mint tavaly. A takar­mánynövények vetésszerkeze­tén belül növekszik az őszi árpa vetésterülete. Gabonafé­lékből az idén vetünk először hazai intenzív búzát, a Fér­tődi 293-ast, valamint Bán- kutit és Bezosztáját. A tervek szerint idén fej­lesztik a szántóföldi öntö­zést is. Régebbi, 60 hold öntözésére alkal­mas csővezetékes öntöző­rendszerüket felújították, az irányításhoz szükséges szakember rendelkezésükre áll, semmi akadálya tehát, hogy a kapásokon kívül a szálas takarmány öntözéséhez is hozzákezdjenek. Több víz jut a szántóföldi kertészet­nek — káposztának, papri­kának,' zöldségnek — is. Ennyit a növénytermesztés­ről. És az állatállomány? Szászi András állattenyész­tési brigádvezető így sum­mázza az állattenyésztés hely- zertét: — Állatállományunk — a szántóterülethez képest — nagyobb is lehetne. Fejlesz­tésének azonban korlátokat szab a férőhely- és — időn­ként — az abrakhiány. Az utóbbin úgy kívánunk segí­teni, hogy őszi és tavaszi takar­mánykeverékkel biztosít­juk a takarmányozás fo­lyamatosságát. A férőhely dolgában azon­ban egyelőre azzal kell be­érnünk, ami van: egy ötven- f érőhelyes tehénistállóval és egy korszerű növendékmarha- istállóval, amiben 65 növen­déket tartunk. Arra viszont büszkék vagyunk, hogy te­hénállományunk gümőkór- mentesl — Ami a sertés-, juh- és baromfitenyésztést illeti, mind­három megfelelően fejlődik veszi át a szót a mezőgaz­dász. — A téliesítést befe­jeztük, a sertéselletőt most korszerűsítettük. Hetvenkét anyakocánk és 408 darab hízónk van. Utóbbiból idei 350 darabos leadási tervün­ket jócskán túlteljesítjük. Ezerdarabos baromfiállomá­nyunk rövidesen többszörö­sére gyarapodik, juhásza- tunkban pedig 656 darab anyajuhot és 532 növendék­bárányt gondozunk. Úgy ér­zem, nyugodtan mondhat­juk: nem vesztegettük az időt, a tavaszi munkákat meg­felelően előkészítettük... Per­sze, a végső szót idei ter­veink, és általában a veze­tés fölött, majd a tagság mondja ki, a február elejére tervezett zárszámadó közgyű­lésen. ny. é. A művezetők a termelés irányítói Az üzemek munkáját jelentősen segítő, a mű­vezetők hatáskörét, jogait és kötelességeit bővítő kormányrendelet került nem régen nyilvánosságra, amely egyértelmű választ ad sok, évek óta vita­tott kérdésre. A rendelke­zés feltétlenül hasznosnak ígérkezik, hiszen azoknak a vezetőknek a feladatait tisztázza, akik a műhe­lyekben első számú és közvetlen irányítói a ter­melésnek. Nagyon várták már a művezetők ezt az egyér­telmű és világos intézke­dést. Emlékszem, ősszel beszélgettem egyik régi ismerősömmel, aki pana­szainak áradatát öntötte ki. Ezzel kezdte: „Hiába írja elő utasítás, hogy a műhely, vagy a termelési részleg teljes jogú veze­tője, a termelés közvetlen irányítója vagyok, lehetet­len érvényt szerezni en­nek. A művezető legjobb esetben csak kiszolgálója a munkának, hiszen any- nyi apró üggyel foglalko­zik, hogy a valóságos irá­nyításra nem jut. idő.” Példák sorát említette, hogy magasabb beosztású vezetők intézi:, igeikkel hányszor nyúltak át feje felett, kivették a kezéből egyes, a műhelyhez tar­tozó munkák irányítását és ezzel kiesett hatáskö­réből a termelési egység vezetése. Előfordult, hogy műszaki szakemberek, prog­ramozók, meósok egymás­sal ellentétes utasítások végrehajtására akarták kö­telezni. Szinte alig volt fe­gyelmi jogköre, s nem egy felelőtlen dolgozó igyeke­zett kihasználni ezt a hely­zetet. Ezért volt szükség a pontosabb, és határozot­tabb intézkedésre. Mi szerepel a kormány- rendeletben? A többi közt meghatározza, hogy a mű­vezetők első számú gaz­dája az igazgató és al­kalmazásuk, áthelyezésük, felmentésük annak hatás­körébe tartozik. Az igaz­gató hozzájárulása nélkül nem lehet fegyelmi, vagy kártérítési eljárást indí­tani a művezető ellen. Ismételten, de a régi ren­deletnél határozottabban rögzíti a művezető sze­mélyes felelősségét. Maga­sabb beosztású üzemi tiszt­viselők csak halaszthatat­lanul szükséges esetben adhatnak közvetlen uta­sítást a dolgozóknak, mert ez elsősorban a művezető joga. Nagyobb a hatáskö­rük a termelés irányításá­ban. A munka megszer­vezéséért, a szervezeti elő­írások megtartásáért, az eszközök és az anyagok védelméért a művezető felelős. Hozzá tartozik a termékek minőségének ja­vítása, a műhely bérgaz­dálkodása és a munkavé­delem ezernyi gondja. Mindezzel együtt azonban a jogai is bővülnek. A na­gyobb egységek vezetőit megilleti a felvételi és el­bocsátási jog. A műveze­tő állapítja meg a dolgo­zók beosztását és az elő­írások szerinti bérbesoro­lást. Lehetővé vált, hogy az igazgatótól az anyagi ösztönzés fokozására önál­ló jutalmazási keretet kap­jon. Növekedett a műve­zetők szerepe az újító­mozgalom és a mun­kaverseny fejlesztésében, a vállalati demokrá­cia növelésében, s ki­csinek látszik, de hatásá­ban talán legjelentősebb, hogy a rendelet előírja: a termeléssel szoros össze­függésben nem álló ad­minisztrációval nem ter­helhetik meg a műveze­tőt. A kormányrendelet fel­tételeket adott csupán, az üzemekben dől el, hogyan élnek ezekkel. Annyi bizo­nyos, hogy még nagyobb szükségük van a műve­zetőknek szakmai képzett­ségük növelésére, a veze­tés módszereinek vagy az üzemszervezésnek a rész­letesebb elsajátítására, a közgazdasági és a pénzügyi ismeretek csiszolására. A valóságos irányítás azt is igényli a műhelyek veze­tőitől, hogy jobban bízza­nak beosztottjaikban, ad­janak nagyobb önállósá­got a csoport- és brigád­vezetőknek, ne aprózzák szét feleslegesen munkáju­kat, önmagukat. A műhelyirányítás szín­vonalának javításához az igazgatóktól is többet vár­nak a művezetők. Mosta­nában például sok érte­kezletet, műszaki tanács­kozást tartanak a gyá­rakban, de ezeken ritkán javítják meg a vezetés, az irányítás módszereit, nem oktatják a kisebb egysé­gek vezetőit, hogyan vé­gezzenek gazdasági elem­zést és értékelést, miként vizsgálják a termelékeny­ség tartalékait, a gazda­ságosságot, az önköltség- csökkentés lehetőségeit. Legtöbb műszaki konfe­renciának szépséghibája, hogy elmerül a napi ter­melés kérdéseiben, vi­szonylag keveset foglal­kozik a holnapok tenni­valóival. Minden nem szerepelhet rendeletekben, sok sajátos feltételnek munka közben, az üzemekben kell ér­vényre jutnia. Hogyan lesz valóság, hogy a művezető tényleges irányító legyen? Hogyan biztosítható, hogy ne csupán végrehajtó kö­zeg maradjon, hanem kez­deményező, alkotó ember­ré, a gazdaságosabb, ered­ményesebb termelés, fe­lelős személyiségévé vál­jon? Ennek biztosítékát a rendelet adta feltételekkel részben önmaguknak, részben az igazgatóknak, az üzemvezetőknek kell meg­teremteni. Kovács András Koszigin, Johnson és más államférfiak részvétnyilvánítása Szombaton temetik Sir Winston Churchillt Egy időre megbénult az angol politikai élet A brit parlament hétfőn délután összeült, hogy' kegye­lettel adózzék az elhunyt Sir Winston Churchill emlékének. Wilson miniszterelnök a kép­viselők elé terjesztette hiva­talos formában II. Erzsébet királynő kérését: tekintse az állam saját halottjának az elhunyt politikust. Eddig csak két esetben volt példa arra, hogy angol mi­niszterelnököt halála után ál­lami temetésben részesítettek volna: 1852-ben Wellington herceget és 1898-ban Glads- tone-t. A világ minden tájáról özön­lenek a részvéttáviratok.. Alekszej Koszigin, a Szovjet­unió miniszterelnöke a követ­kező táviratot küldte Harold Wilsonnak, Nagy-Britannia miniszterelnökének: „Sir Winston Churchill, a kiváló brit államférfi elhunyta alkal­mából fogadja őszinte részvé­temet. A Szovjetunióban jól emlékeznek arra, milyen fárad­hatatlan tevékenységet fejtett ki Sir Winston Churchill a hitleri Németország elleni há­borúban és osztoznak a brit népnek a veszteség miatt ér­zett fájdalmában.” Részvétét nyilvánította töb­bek között Johnson amerikai elnök, a pápa, Tito elnök, Radhákrishnan, India elnöke, Dal más shazar, izraeli elnök, VI. Gusztáv Adolf svéd király, IX. Frigyes dán király, Konsz- tantin görög király, Papandreu görög és Moro olasz kormány­fő. Johnson elnök utasítást adott, hogy Churchill te­metésének napján az ame­rikai középületeken eresz­szék félárbocra a lobogó­kat. Az Egyesült Államok történe­tében- először fordul elő, hogy külföldi állampolgárt ilyen megtiszteltetésben részesítse­nek. A temetésre egyébként a világ minden tájáról elnökök, miniszterelnökök, politikusok jelentették be érkezésüket. Churchill holttestét szerdá­tól szombatig a parlament épületében ravatalozták fel. A szombati hivatalos állami te­metés napját országos gyász­nappá nyilvánítják Angliában. Stanley Levinson jelenti: Churchill halála egy időre megbénította az angol po­litikai életet. A parlament a formális tisz­telgő ülésen kívül a héten nem tart ülést. (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents