Pest Megyei Hirlap, 1965. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-24 / 20. szám

Ünnep a szociális otthonban Kedves kis ünnepség szín­helye volt csütörtökön esté a ceglédi szociális otthon. A sokéves hagyománynak eleget téve a KlOSZ-énekkar elláto­gatott az otthon ápoltjaihoz. Tóth Ferenc ügyvezető el­nök szeretettel üdvözölte az ápoltakat, majd az énekkar szórakoztatta őket. Pomázi Jó­zsef két tréfás Kisfaludi-verset mondott el és Aradi Gyuláné is szavalt egy időszerű verset. A Péntek Lajos karnagy ve­zette énekkar Bálint Já­nos szólistával az élen rendkívül nagy sikert ara­tott. A műsorszámok után az énekkar tagjai elbeszélget­tek az öregekkel, süteménnyel és borral vendégelték meg őket. Felvételeink e kellemes es­tén készültek. Az énekkar. A hálás közönség. (Foto, szöveg: Gulicska) C E G L E D,l J Á R Á S É S CÉG 1 JÉ D\VA R O S R í S Z E R E IX. ÉVFOLYAM, 20. SZÁM 1965. JANUÁR 24, VASÁRNAP Egy pillanatra „Ki mit tud” lesz ma délután, Vers zene és próza, Sok tehetség készül erre Hosszú hetek óta. lm egy sóhaj: Nincs nagyon sok Fantázia benne, Nagyobb siker lehetne ha, — „Kiről mit tud” — lenne. Akar Ön labdarúgóin ró lenni ? A tavaszi labdarúgó-szezon nemsokára megkezdődik. A járási labdarúgó-szaikszövetség nagy gondban van, mert ke­vés a labdarúgó-játékvezető. A megerősödött járási labdarú­gó-bajnoksághoz sürgősen újabb bírókra van szükség. Ezért február elsején labdarú­gó-bírói tanfolyamot indíta­nak a járási TS tanácstermé­ben. A tanfolyam díjtalan és körülbelül hat hétig tart. Akik eredményesen végeznek, már közreműködhetnek a járási mérkőzéseken mint bírák, vagy partjelzők. A jelentkezést február else­jén zárják le. Jelentkezni le­het Cegléd, Rákóczi út 14. szám alatt a járási TS-nél sze­mélyesen. vagy telefonon: 14/908. A 600 köbméteres óriásgomba a holnap elébe néz Városias város leszünk: 30 000 lakosnak lehet folyóvizes lakása! A vonatozó utasnak . valaha a nagytemplom messziről fel­tűnő kupolája jelezte a vá­rost. Az utazó ember tájé­kozódott, hogy már Cegléd közelében jár. Nemrég egy földből kinőtt óriásgombá­val bővült a kép. Nyúrga, nagy kalapú víztornyunk is a város fölé emelkedett. A fejlődés állította társul és így, együtt a templom ku­polájával nemcsak a köze­ledő állomást jelzi, hanem a megtett utat is. Városunkban ma még ke­vés lakásban van konyhai vízcsap és fürdőszoba. De az állami új lakásokat már ter­mészetesen komforttal építik. Közben pedig gondoskodni kell a lakosság túlnyomó többségéről is. Azokról, akik régi házakban laknak. Az általános városfejlesztési terv első lépése az, hogy Ceglé­det városias várossá tegye. Ezt a törekvést szolgálja egyre több ház bekapcsolá­sa a vízvezetékhálózatba és a csatornázás. Kutunk van elég, akár hat­vanezer ember vízellátása is megoldható lenne. Jelenleg mégis csupán hatezren élvezik a la­kásba vezetett víz elő­nyeit. Törpe vízmüveink és az avult vezetékek nem bírnak el ennél nagyobb igénybe­vételt. összesen 38 kilométer hosszúságú vizvezetékhálóza- tun-k van. A rég lefekte­tett fémcsöveket kikezdte az idő, s korszerűetlenek vol­nának a növekvő terhelésre. Ezért szükségessé vált a csö­vek kicserélése, ami folya­matosan történik. Eddig a hálózat tíz kilométernyi sza­kaszán fektették le a meg­felelőbb anyagból készült új vezetéket. A víztorony helyének kije­lölésénél figyelembe vették az általános városfejlesztési terv egészét. A Széchenyi teret találták alkalmasnak számá­ra, mivel így a jövendő magasépítési övezet középpontjában lesz. Tervei a Mélyépítő Válla­lat tervezőirodájában szület­tek. Ugyancsak ez a válla­lat kezdett építéséhez 1963 őszén. Ezután jó tempóban haladt a munka. Naponta mind magasabbra irányuló tekintettel lestük a torony óriássá fejlődését, hunyorgó szemmel figyeltük magasban dolgozó építőit. Maguk a szakemberek is feszült figye­lemmel kísérték a munkát, mivel az építkezés műszaki érdekessége, hogy a tervező újítását bát­ran alkalmazták, a csú­szó zsaluzást. Amikor a külső munkák egy időre a különleges minő­ségű építőanyag hiányában szüneteltek, elterjedt a vá­rosban a rémhír: baj van a víztoronnyal! A híresztelések _ alaptalanok voltak. v. A hetenként végzett mű- f szeres ellenőrzések még ^ milliméteres eltérést sem ^ mutattak. í _ z A belső szereléseket pedig í időközben is folytatták. Most, V a tél beálltával ismét leállt f a munka. A hátralevő fel- ^ adatok megoldásának nem kedvez a hideg idő. Meg ^ kell várni a tavaszt. í x A kétmillió forintos víz- f torony hatszáz köbméteres t tartályával harmincezer la- % kos vízellátását biztosítja % még a legforróbb nyári idő- ^ szakban, a negyedik emele- ^ ten lakók számára is. Üze- ^ meltetését összehangolják a | meglevő törpe vízművekkel. f Azok feladata a jövőben — ^ a toronnyal együtt — a nap- á pali vízellátás biztosítása, | az éjszakai órákban pe- | dig ismét feltöltik a to- f rony tartályát. fi A víztorony még ebben az f évben elkészül. Esténként f körben kigyúlnak a tetejére | szerelt piros l ámpák, jelezve f létét, nehogy a közel 45 mé- ^ tér magas kalapjának egy ^ alacsonyan szálló repülő ne- ^ kiütközzék. Üzembeállítására ^ azonban csak akkor kerülhet ^ sor, amikor a régi vízveze-/ tékek kicserélése befejező­dött. Ezért kívánatos volna, hogy fokozottabb ütemben ha­ladjanak a csőcserével. Szép és jó dolog lesz, ami­kor szinte minden belterü­leten élő lakos számára el­érhetővé válik a víz. Ez a lépés lényegesen megjavítja életkörülményeinket, egészsé­gesebb, emberibb életmód­hoz nyújt alapot — ipari előnyeiről nem is beszélve. A távolba néző szürke óriás belsejéből fürgén csörgedez majd a víz, s eljut minden­hová, ahol csak szükséges. Talán ezért üdvözli már mesz- sziről méltósággal, torony­társai közül kiemelkedve, az érkezőt. Tamasi Tamás Sokan talán azt hiszik, hogy a pincészetekben most csend van, téli álmukat alusszák a borral megtöltött nagy hor­dók. Pedig ez nem így van. | Most is álcád tennivaló, kezeí- j ni kell a borokat télen is. Az- i zal a szándékkal kerestük fel | Kardos Sándort a ceglédi pin- ! cészet felvásárlás vezetőjét, | hogy adjon egy-két jó taná­csot a termelőknek a borok téli tárolásához. Először azon­ban lenne néhány kérdésünk az eredményeket, terveket, gondokat illetően. — Megoldódnak-e az idén a tárolási gondok? — A szüret alatt és utána komoly tárolótérgondokkál küzdöttünk. Ügy próbáltunk segíteni a helyzeten, hogy az állami gazdaságok szer­ződött borát, ott, náluk tárolják. Ezáltal kissé enyhült a gond, de még mindig nincs teljesen megoldva. — Hogy állunk a szabad borok átvételével? — A szerződött, egyszer és kétszer fejtett borokat június végéig zavartalanul át tudjuk venni. Szeretném megjegyez­ni, hogy azon termelőink, akik két­szer fejtett borra kötöttek szerződést, tömegesen ke­resik fel pincészetünket, azzal a kéréssel, hogy már most vegyük át a bort. Ez le­hetetlen. Mi ugyanis kétszer fejtett bort várunk ezektől a termelőktől, s köztudott do­log, hogy az alföldi borokat március hónapban fejtjük má­sodszor. Az új boroknak a pihenéshez, a fejlődéshez er­re az időre feltétlen szüksé­gük van. Korai és indokolat­lan tehát a termelők ilyen irá­nyú kérése. Viszont a szabad borokat át tudjuk venni. — És mikor lehet a. kétszer fejtett borokat szállítani? — Március végén, ápri­lis elején kezdjük meg az átvételt. Arra kérjük termelőinket: a beszállítás előtt keressék fel pincészetünket, hogy megbe­széljük a szállítás időpontját. — Akkor hát hadd halljuk a szakmai tanácsokat! — Legfontosabb teendője most a bortermelő gazdáknak, hogy borát a seprőről lefejt­se. A hosszú ideig seprőn ma­radt bor könnyen kaphat bőr­betegséget. Vigyázzanak a ter­Arany tanácsok Márciusban fejleni kell Fagyos hordából ne lopázz! melók arra is, hogy „darab hordó” ne maradjon, mert az idei alacsony fokú bo­rok hamar bevirágosod- nak. Ezért nagy gondot kell fordí­tani a téli feltöltögetésre is. Azok, akik kénytelenek fagy­veszélyes helyen tárolni bo­rukat, vigyázzanak, hogy ne öntsék tele a hordót, mert a fagy szétnyomhatja. Néhány litert vegyenek le a tele hor- dóból, s az így előállt, üres térben végezzenek enyhe ké- nezést, majd dugaszolják le a hordókat. A fagyott bor lé­nyeges változást nem szenved és — ha egyébként egészsé­ges — vállalatunk átveszi. Köztudott dolog, hogy a bor­nak csak a víztartalma fagy meg. Éppen ezért — vigyázat! — ha fagyos hordóból lopóz- nak, csak az alkoholt szívják ki, a víz pedig a hordó alján marad. Ez aztán tavasszal kel­lemetlen meglepetést okozhat. Bónácz Mária Itészeg irsai fenegyerekek dánszentmiklósi botránya Bíróság elé áll a kát rád motoros Nem először írunk az ittas motorosokról. Nap mint nap jelennek meg cikkek felelőt­len gépkocsivezetőkről. A KRESZ ellen vétő járműtulaj­donosokról. Az alábbiak azon­ban ezeken is túltettek. Igaz, áldozatot nem követelt ittas motorozásuk, de rosszabbul is végződhetett volna furikázá- suk. Hogy is történt? Vasárnap délután volt. Albertirsán már minden kocsmát végigjártak, gondolták, átruccannak Dán- szentmiklósra, vajon ott mi­lyen bort mérnek? Simó László kezét néha megrántot­ta a motorkerékpár kormá­nya, de a háta mögött ülő Hu­szár Mihály ezt észre sem vette, hiszen ő is alkohol­mámorban kótyagosodott volt. Csak nem iszik kevesebbet, mint a barátja? Dánszentmik- lóson az italoolt előtt féke­zett a vezető. Két pohár sör mellett megegyeztek abban, hogy Huszár Mihály most elmegy valahová a mo­torral. El is indult, méghoz­zá a járdán. Azért ott mégis simább az út! Hogy ott gye­rekek játszadoznak, oda se neki! Majd kikerülik a részeg duhajt,' ha nem akarják, hogy elüsse őket. Ámde a kocsma elé akkor érkezett meg egy vadásztár­saság, köztük önkéntes rend­őrök is. Pillanat alatt felmér­ték a helyzetet, s egyikük oda­lépett Huszárhoz: — Ide figyeljen, barátom! Maga részegen ne üljön mo­torra — figyelmeztette őt, mi­után önkéntes rendőri igazol­ványát felmutatta, — Mi köze hozzá!? Nem vagyok részeg és ott motoro­zok, ahol akarok. Érti? — or­dította magából kikelve a ré­szegek dühével s eg - mozdulattal az önkén­tes rendőr arcába vágott. Cimborája, Simó is hamaro­san ott termett s pár perc múlva egész kis tömegvere­kedésben „gyönyörködhetett” a kíváncsi tömeg. A két erős legény azután is­mét motorral ment haza Al- bertirsára. Részegen imbo- lyogva. Azóta a rendőrség megindította ellenük az eljá­rást, s átadja az ügyet az ügyészségnek vádemelésre, mert ez már több, mint sza­bálysértés. — Tűzcsiholás gyufa nél­kül ... Szibériában szovjet diákcsoport érdekes kísérle­tet végzett. Olyan körülmé­nyek között élt, ahogy vala­ha a primitív emberek. Meg­állapították, hogy a tűzcsi­holás gyufa nélkül 3 óra és 15 percig tart, kőkést 9 óra alatt lehet készíteni, tutajt pedig egy nap alatt. Egy bár­ka megépítése tűz és kőszer­számok segítségével nyolc napig tart. ; XXVvVNXXXVvVvXVvVXXV.\'.XX\VXXNNXXXXXX\V\XX\XXVXXX\XX\XXXXXN.XW'.NXWXX\X\XXNXXNXVvVV,NWv\\\X\X\XNXXXVXX\XXNXXVWVNXV.XV,.NXNXVvVvXXXX\\X\VXXXVsXX\X\\XNNXX\W\NXXXVXXXXNVN\VW\W\XN Az elmúlt napokban fiatalok között jártam és ugyancsak jó kedvre de­rültem. — Milyen híreket hallot­tunk ma, Benő bácsi? — Sokat és jót! Tudod édes fiam, hogy és mindig nagy elismeréssel nyilat­koztam a fiatalságnak a kultúra iránti buzgalmá­ról. — Szép is az, Benő bá­csi! — Igen, de közös erőfe­szítés nélkül sohasem ju­tottunk volna ide. Tudod, most is nagy számvetésre készülnek ezek az ifik. Ma délután három órakor „Ki mit tud ?"-vetélkedő lesz a művelődési ház szín­háztermében. Cegléd leg- jobbjain kívül bemutat­ják tudásukat a járásiak, a nagykőrösiek, a monori és dabasi, továbbá a nagyká- tai járás legjobbja is. Az elődöntők alapján itt talál­koznak tehát a legjobb szó­listák, szavalok, színját­szók, paródisták és tánc­zenekarok. — Módomban állt rész­letesen átnézni a műsoro­kat, sőt az elődöntőn is je Wtae-van f részt vettem. Mondhatom, hogy érdemes lesz ma oda­menni, nemcsak fiatalok­nak, hanem azoknak a fel­nőtteknek is, akik szeretik az ilyet. — Ügy gondoljuk Benő bácsi, hogy sok ceglédi fia­tal jön el délután a műve­lődési házba, hogy végig­drukkolhassa a ceglédiek szereplését. — Én meg azokra a fel­nőttekre számítok, akik minden meggyőződés nél­kül szeretik szidni a mai fiatalokat. — Hát ami azt illeti, ad­nak okot erre! Például igen sok felnőtt emlegeti, hogy nagy azoknak a fiatalok­nak a száma, akik szabad idejükben céltalanul kószálnak. a városban! — Van ilyen is, édes fiam! De mondjátok meg őszintén, hogy a mostani téli hosszú estéken mit is lehet Cegléden csinálni? Van-e például lehetőség téli sportolásra? Akartak a fiatalok korcsolyapályát építeni, de támogatás hí­ján ez sajnos csak' ötlet maradt. Aztán: a minisz­tériumi rendelet szerint volna mód szeszmentes szórakozásra hetenként egyszer a Kossuth-étte- remben. Ez kezdetben jó, olcsó és népszerű volt. De az utóbbi időben baj van a szeszmentességgel. Vé­gül — ifjúsági klub híján marad a házibuli, vagy a céltalan kószálás az utcán. — De úgy hírlik, Benő bácsi, hogy végre megala­kul Cegléden az Ifjúsági Klub! — Eziránt én is érdek­lődtem. Meggyőződtem ró­la, hogy a KlSZ-szerveze­tek már delegáltak tago­kat a leendő klubba. Sőt helyiségük is van, de más semmi. A lelkesedés, a ter­vezés sokszor kevés, ha tá­mogatás nélkül marad. A klubbal például olyaja ne­hézségeik vannak, amit egy- maguk képtelenek megol­dani. Társadalmi összefo­gás és segítség kellene. A négy üres fa! között nem lehet szórakozni. Szükségük volna asztalra, székre, sakkra, társasjáté­kokra, könyvekre, folyó­iratokra. Úgy gondolom, hogy a városban működő üzemeknél, hivataloknál és egyéb intézményeknél most az évvégi leltározás közben előkerültek az el­fekvő vagy selejtezendő bútorok, berendezések. Kö­zülük sok majd csak a jö­vő évi leltározáskor kerül ismét kézbe. Milyen nagy­szerű és nemes gesztus volt ezeket a berendezéseket az ifjúsági klub rendelkezésé­re bocsátani! Mert hogy édes fiam nemcsak vesze­kedni, de törődni is kell velük... (— és) Jó tudni a termeinknek ; A kétszer fejtett borokat csak március—áprilisban veszik át

Next

/
Thumbnails
Contents