Pest Megyei Hirlap, 1965. január (9. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-24 / 20. szám
1965. JANUAR 24, VASÁRNAP 7 Az idegsejt, az élő szervezet „vezérlő berendezésének” ez az eleme hatványozottan bonyolultabb, mint bármely műszaki vezérlő berendezés: az elektroncső, vagy a tranzisztor, a félvezető, amelyet a kibernetika magyarázatánál gyakran' hasonlítanak hozzá. Éppen az elmúlt két-három esztendő vezetett új, izgalmas felfedezésekhez, s az 1963. évi Nobel-díjak közül is hármat e tudományág művelőinek ítéltek oda. Az idegsejt az új tanulmányok fényében, az elektron- mikroszkóp több százezres nagyításának tükrében óriási „birodalommá” vált, amelynek „tájai” érdekes sajátosságokkal rendelkeznek. A múlt évben, egy tihanyi tudományos ülésszakon előadást tartott az idegsejtről kialakult új felfogásról Hámori József, a Budapesti Orvostudományi Egyetem anatómiai intézetének kutatója. A saját méréseinek eredményeiről és feltevéseiről is beszámolt. Értekezésének — és más forrásmunkáknak — a nyomán érdemes áttekinteni a legújabb tapasztalatokat. Dendritek, szinapszisok Az idegsejt — a neuron — részei: a sejttest, benne a mag — a nukleusz — a sejttestről nyúlványok — dendritek — ágaznak le, amelyek a továbbiakban mint a fa ágai vagy gyökerei ismét csak elágaznak. A dendritek a sejttest felé vezetik az ingerületet; a hosszú, vastag idegrost — axon — viszont a sejttestben keletkezett ingerületet vezeti kifelé. A neuronok más neuronokkal különleges „kapuk”, az úgynevezett szinapszisok útján érintkeznek. Az ingerület — az elfogadott feltevés szerint — elektromosimpulzus alakjában halad végig a rostokon, a dendriteken, amelyek különböző vastagságúak. Az A rostok kb. 20 mikron szélesek, valóságos „kötelek”. a B rostok vékonyabbak. 2—3 mikron átmérőjűek, a 0 rostok már csak 0,2—0,3 mikronos „cérnák”. A tapasztalat szerint minél vastagabbak a rostok, annál gyorsabban halad át rajtuk az impulzus. Különleges figyelmet érdemeinek a szinapszisok, amelyek általában egy úgynevezett szinapszis előtti és a szinopszis utáni membránból és a kettő között elterülő szinoptikus résből állanak. Az eddigiekben az volt az általános felfogás, hogy az elektromos impulzus mindig csak egy irányban haladhat át a szinapszison, mégpedig a szinapszis előtti membránból a szinapszis utáni membrán felé és azt is általánosan vallották, hogy a szinaptikus rés áthidalásához legtöbbször valamilyen kémiai anyag — mediator — szükséges. Minthogy az idegsejt legfőbb funkciója felKORUNK REJTÉLYE? MINTA FA GYÖKEREI... tehetően az idegingerület továbbítása, o szinapszisok az idegsejt kivételesen fontos helyei. Sok szinapszis magán a sejttesten helyezkedik el akár több száz is, 5 a felület 40 százalékát beborítja. Az egyes dendriteken is helyet foglalnak szinapszisok, amelyek az ideérkező impulzusokat a sejttestre vezetik. Több szinapszisból egyidejűleg is érkezhet impulzus a sejtbe, más szinapszisok ugyanakkor gátló hatást fejthetnek ki. A sejtben összegeződnek a hatások és ennek eredményeképpen vagy keletkezik kisülés, impulzus, vagy nem. E törvény alapján szokás az idegsejtet az elektronikus számológép elemeivel, elektroncsöveivel, félvezetőivel stb. összehasonlítani. Mind az élő, mind a technikai elemek kétféle állapotban, a „vezet” vagy „nem vezet” állapotában lehetnek. Nyüzsgő, eleven élet Ennyit a „múltról”. Eddig is gyanítottuk, hogy a valóság sokkal bonyolultabb, mint e kényszerűen egyszerű formákba tört sablon. Az új vizsgálatok igazolták a feltevést. Mikroelektródák segítségével nemcsak az egyedi idegsejteket, hanem ennek az idegsejtnek az egyedi tájait, a serkentő vagy gátló szinapszisokat is sikerült megközelíteni, sikerült az ingerület útját százezred millimétertől százezred milliméterre követni, ami már szinte kvantumfizikai méretekben való vizsgálódást jelent. Ezek révén, úgy tűnik, az idegsejt — legalábbis az ingerületvezetés szempontjából — az energia távvezeték alállomásához hasonlítható, amelynek bizonyos berendezései magának az energiának a közvetítésére szolgálnak, más részei azonban csak segédüzemekként működnek. Megfigyelték, hogy az idegsejt — viszonylag nagy — magjában a DNS anyag egyenletesen oszlik el. Ha a sejtben ingerület, impulzus keletkezik, akkor zsugorodások észlelhetők ebben az anyagban, aggregátumok alakulnak ki, illetve nagyobbodnak meg. A sejtmagon kívül az RNS anyagban figyelhető meg nagy fokú mennyiségi és minőségi változás mér néhány másodperces ingerlés után is. Hyden bizonyította, hogy ez a változás kihat az idegsejt fehérjéinek az összetételére is, amelyeknek keletkezésében az RNS döntő szerepet játszik. Nyüzsgő, eleven élet van az idegsejtben, hegyek keletkeznek és oszlanak el kocsonyás plazma-óceánjában. Az úgynevezett Golgi apparátus — amely különben a sejtben a kiválasztás központja — az ingerület átvitel funkciójához apró testecskék „gyártásával” járul hozzá, termeli a „den- secore” vezikulákat, amelyek a nor-adronalint, azt a kémiai mediátort hordják magukban, amely — mint fentebb említettük — a szinaptikus ingerület átvitelben már kémiai közvetítőkkel együtt jelentős szerepet játszanak. A mitochondriumok az idegrost vándorelemei, feltételezik róluk, hogy hosszú „utazásokat tesznek” egész az axionok, a neuritek legvégső csúcsaiig. Velük együtt „úsznak” a neu- rofilamentumok, ezek a hosz- szúkás keskeny testecskék, amelyek olykor magánosán haladnak, máskor meg köte- gekben, mintha hajórajokat alkotnának. Lehetséges, hogy e „vándorok” bizonyos közvetítő szerepet játszanak az ingerület továbbításában is. Ugyancsak az idegrostokban találhatjuk az úgynevezett multiverikuláris testecskéket, a zsírszerű lipoidszemcséket és más gömböcskéket. (A cikk befejező részét jövő vasárnapi számunkban közöljük.) Csató István „Jó üzlet“ a heroin Megint találtak két kilogramm heroint a France tengerjáró hajón. A gőzös egyik matrózát nemrég tartóztatták le kábítószercsempészés miatt, s akkoij is jelentős mennyiségű heroint foglaltak le. A titokzatos ügy mellékszereplője, a letartóztatott kábítószercsempész kabintársa az ügy leleplezése után öngyilkos lett. A múlt évi fizikai Nóbel- díj nyerteseinek munkássága is az érdeklődés homlokterébe állította a laserek kérdését. A technikának ez az új rubin- rúdból készített „varázspálcája”, az elméleti tudomány számos, eddigi „laboratóriumi” eredményét a gyakorlatban hasznosítja. A laser viszonylag egyszerű szerkezet: rubin alumí- niumoxidrúd, amelynek kristályrácsában minden kétezredik alumíniumatom helyén krómatom helyezkedik el. A rubinrúd lapjainak ezüstbevonata úgy készül, hogy az áthaladó fényt a laser-rúd egyik végén ne tartsa vissza. Az így előkészített rudat nagyteljesítményű villanólámpa közelébe helyezik el, ennek a fénye a krómatomokra olyan hatást gyakorol, hogy azokból fotonok indulnak el. A laser a keletkező fotonokat egy nyalábban tartja és felerősítve bocsátja ki. A lasersugarak rendkívül sokoldalúan hasznosíthatóak. A híradás céljára úgynevezett információkat lehet fény útján továbbítani. Ilyen módon történnek például a rádiós és a televíziós adások közvetítései. Hogy milyen hatalmas lehetőséget rejt magában ez az új metódus, arra talán elegendő egy adat: egyetlen lasersugár huszonöt- ezer adást is sugározhatna, tehát többet, mint amennyit a ma működő összes rádió- és televízióadás igényel. A laserradarral a Holdról is pontosabb információkat kapunk. A párhuzamos sugarak a Holdra érve mindössze 3 kilométer sugarú területről verődnék vissza és viszonylag kis területet „letapogatva” pontosabb értesüléseket nyújtanak, mint a másfajta mérések. A laser sugarával az energiaátvitel kérdésében is nagy haladást értek el. Elméletileg tízezer wattnyi energiát 1500 kilométer távolságra is át lehet vinni. A megvalósítás esetén nem kell az energiaforrások közelébe telepíteni a különböző üzemeket, hanem fény útján is megérkezhet az energia. Különö- - sen jelentős ez klimatikus szempontokból szélsőséges helyeken, a sarkvidékeken vagy hatalmas sivatagok alig elérhető részein, ahol a természeti kincsek kiaknázásához és az emberi települések fenntartásához szükséges energia, vezetékek nélkül, kisugárzott fény útján érkezhet a helyszínre. A ruhinlaser legfontosabb alkatrésze a rubinrudat rejtő spirális alakú villanólámpa 4- + Híradástechnikai információkat közvetítő laserberendezés + + Ami a halált hordozza... iíüatlflfm ti stmaristm—ifO fiira hasznosítása ^ beláthatatlan í Mikrominiatűr laserberendezés. Nyíl mutat rá a rubinrudas részre. A készülék nagyságát a gyufafej nagysága is érzékelteti cóodálatoó ndűnníd k idegeit - a cselekvés „alálloniásr ' ' '"""»""V'V X V \ XX X xxxxxxxx x\\x\\v\\ X XX a tény, hogy a tudósok figyelme és ereje az atomenergia békés hasznosítása télé fordult, beláthatatlan távlatokat nyit. Kis mennyiségben a stron- ciumot már most is többféleképpen hasznosíthatják: az orvostudományban bizonyos bőrbetegségek kezelésére, az iparban lemez, papír és karton vastagságának mérésére, továbbá tárgyak statikus elektromossággal való feltöl- tődöttségének megszüntetésére. Érdemes megemlíteni például, hogy a textiliparban a szövetek előállítási folyamat alatt sokszor feltöltődnek villamossággal és ezért a levegőből a szennyet és porszemcséket igen erősen magukhoz vonzzák. A stron- cium 90-et elektromos akkumulátorszerkesztésnél már sikerrel használták fel energiaforrásként. A lehetőségeket ezzel azonban távolról sem merítették ki. Nem feledkezhetünk meg: az emberiség jövője függ attól, miként óvhatjuk meg korunk nemzedékét a stroncium és az egyéb sugárzó anyagok keletkezésétől, valamint miként tudjuk az atomenergiát még inkább az emberiség javára fordítani. Ligeti György Minthogy ezek a veszélyes sugárzó anyagok csak igen lassan szállnak le a földre, a szél elhajtja őket és így nagy, egymástól távollevő területeket fertőznek meg. A rádióaktív stroncium megmérgezi a levegőt, a vizet, a talajt: a fű, a zöldség, a gabona és más növények a különböző tápanyagokkal együtt felszívják és így végül a stroncium a vízzel, tejjel, hússal és kenyérrel az emberi szervezetbe jut. Évről évre lényegesen nagyobb mennyiségű radioaktív stroncium kerülne az emberek szervezetébe, ha nem került volna sor a légitöri kísérletek betiltására! Ha az atomcsendegyez- mény nyomán a légköri kísérletek mindenütt abbamaradnak, akkor a stroncium képződését is ellenőrizhető körülmények közé lehet helyezni. Egészen más ugyanis a helyzet, ha e sugárzó anyag nem atomrobbantások, hanem a szabályozott és vezérelt reaktorok munkája nyomán keletkezik! Az get a tejben és a húsban. Télen a veszély valamivel kisebb, mert az állatokat szénával táplálják, amelynek sugárzása a tárolás alatt vesztett az erejéből. Egyébként nemcsak szarvasmarhák és birkák vesznek fel radioaktív táplálékot, hanem tengeri állatok, halak, rákok is a radioaktivitással fertőzött tengerből. A robbantás radioaktív termékei közül a fő veszélyt az említett stroncium nevű fém jelenti. Vegyileg tiszta alakjában a stroncium ezüstfehér színű és aránylag puha. Már a korábbi kutatások is bebizonyították: a stroncium a legveszedelmesebb radioaktív anyagok közé tartozik, mert a mésszel való vegyi rokonsága folytán ugyanúgy lerakódik a csontokban, főleg a gyerek csontjaiban, mint a mész és ott roncsolja a vérképző sejteket. Atomrobbantáskor a levegő magasabb rétegeibe kerülő anyagok kb. öt százaléka radioaktív stronciumból áll. „Minden ember radioaktív, hiszen rádióaktív világban élünk. Éppen ezért elhatározták, hogy hat országban a fogyasztott élelmiszereket rendszeresen megvizsgálják" — dr. Loutit, az angliai har- ivelli atomkutató-intézet tudományos munkatársa nem tesz említést arról, hogy ezzel a kérdés nincs lezárva. Pedig napjainkban az emberiséget érdekli: sikerül-e megakadályozni a korábbi légköri atomkísérletek nyomán keletkezett radioaktivitás hatásait ? Az eddigi tapasztalatok szerint az esőben bővelkedő területeken fokozott radioaktivitással kell számolni; ezt a tapasztalatot a további kutatások minden valószínűség szerint megerősíthetik. Az eső a lebegő és csak lassan leszálló radioaktív port úgyszólván kimossa a levegőből és magával viszi a földre. Wales nyugati partján fekvő Cardiganshire grófság a legesősebb vidék; valóban évek óta ott találják a legnagyobb stronciummennyisé-
