Pest Megyei Hirlap, 1965. január (9. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-04 / 2. szám
Gondosan készítsük elő a téli tanfolyamokat Űj esztendőbe léptünk. Gazdasági egységeink, termelőszövetkezeteink elemezve az elmúlt év munkájának eredményét, hozzáfognak a zárszámadás számszaki előkészítéséhez, a közgyűlések megszervezéséhez. A zárszámadás politikai előkészítését a téli tanfolyamok szolgálják. Meg kellett találni azt a szervezeti keretet, amelynek segítségével a . termelőszövetkezet tagságával mór a zárszámadó közgyűlés elölt ismertetni lehet a szövetkezet legfőbb erényeit, problémáit. Felhívhatják a tagság figyelmét a következő időszak legfontosabb feladataira, hogy azután a zárszámadó közgyűlésen a vita valóban a vezetőség beszámolója és a következő feladatok felett folyjék. A téli tanfolyamok előadói valamennyi termelőszövetkezetünkben a járási vezetők. A tematikát úgy állították ösz- sze, hogy abban valóban benne legyenek a járás legfontosabb témái, ismertetése feltétlenül hozzájárul a tsz-tagok helyesebb politikai állásfoglalásához. A téli tanfolyamokon megtárgyaljuk az aktuális nemzetközi kérdéseket, a szocialis- lista hazafiságot, a proletár internacionalizmus kérdését, a termelőszövetkezetek munkaerőgazdálkodásának helyzetét, a munkaerkölcsöt, a szocialista tulajdon védelmét, a tsz-ek ! gazdasági megerősítésének fel- j adatait, a mezőgazdasági áru- i termelést, és a felvásárlást. A foglalkozások általában január 7-e és 70-e között kezdődnek a termelőszövetkezetek által kért időpontban. A tsz-tagok, ' meghallgatják az előadást, | majd kérdéseket tehetnek fel az előadónak, illetve hozzászólás formájában mondhatják el véleményüket, javaslataikat. Tsz pártszervezeteinknek mindent meg kell tenniök annak érdekében, hogy a téli tanfolyamokig hátralevő néhány nap alatt a pártvezctöségek mindenekelőtt azok jó előkészítését biztosítsák. Persze, ne csak a pártvezetőség tagjai, hanem a termelőszövetkezet gazdasági vezetői is vegyenek részt az előkészítő munkában. Javasoljuk továbbá a pártvezetőségnek, hogy használják ki a televízió nyújtotta lehetőséget, mely januártól kezdve rendszeresen ad a téli tanfolyamokhoz filmeket. (V.) A tűzoltóknak már ki kellett vonulniok... Nyomatékos intelem belvíz ügyben Évről évre felvetődik a kérdés: van-e belvízveszély, s a válasz mindig azonos: illetékeseink mindent elkövetnek, hogy pe legyen. Viszont ők sem egészen próféták Semmi esetre sem azok, hiszen máris vannak bajok belvízügyben. Megemlíthetjük például a gerjei állapotokat, ahol a csatornázás még' nem oldotta meg a belvízlevezetdst. Hétfőn már a tűzoltóságot is igénybe kellett venni a kisvasút és Várkonyi István út csücskében fekvő teriiléten összegyűlt, a házakat fenyegető víztömeg eltávolításához. Átmenetinek tekintve a. helyzetet, nem kívánunk most felróni máshói is előforduló hibákat. Reméljük, újabb tanulsággal szolgálnak majd. Nyomatékosan figyelmeztetnünk kell azonban a ház és telektulajdonosokat a hozzájuk tortozó árkot, hidak és átereszek karbantartására. Az erősebb fagyok beállta után ezek tisztítása már nem lesz lehetséges, s végtére is. az ő házuk épségéről van szó! A fiatalok tehetségesek, az edző jó Van-e jövője nálunk az úszósporfnak ? Még nincs kétéves Cegléd újjászülető úszósportja, s máris a nyert versenyek sorozata áll mögötte. Hogyan látja most év végén az elért eredményeket, s a sportág jövőjét két úszóveteránunk, Veres László és Bálint Pál. Veres László a Széchenyi úti iskola tanára — mindenki Laci bácsija — így vélekedik: — Cegléden az úszósportnak hagyományai vannak. Ha ennek nyomdokain halad a szakosztály, akkor szép eredményekre számíthatunk. Sok sportnagyság indult már el városunkból. Mészáros Sándor például, aki a Nemzeti Sportuszoda úszómesteré, maid később az öltusácsapat edzője lelt. A mai gyerekeknek több lehetőségük van a sportolásra. de ezt nem minden sportágban bizositiák egyformán a részükre. Véleményem szerint az edző. Gáti Károly hatalmas erőfeszítéseket tesz. az úszósport fellendítése érdekében. de nem kap megfelelő támogatást. A medence kies’ és nincs arra lehetőség, homi naponta több órát rrranodtan in vor*ntnr>u 1 foglalkozhasson i niia-cl>'al;kcl. — Veres Laci jól látja a helyzetet — helyesel Bálint Pál. — Cegléd úszósportja a harmincas évek végén egyenrangú volt Szolnokéval. Ehhez azonban kemény munka, többszöri edzés kellett, amire ma sajnos nincs lehetőség. Egy ízben úgy tudtunk Lacival feljutni Pestre az úszó- versenyre. hogy beálltunk az ünnepi stafétába és pár kilométer futásért felvitt a teherautó. Másnap egymást támogatva döcögtünk haza. A csapat együtt pingpongozott, j együtt atlétizált, s így kiala- J kult a közösségi szellem. Úgy j tudom, hogy Gáti edző is ebben a szellemben neveli a gyerekeket, de felszerelések- I kel támogatni kellene őt. — Mi a véleménye az utánpótlásról? Nem túlzás Cegléd- j ről. mint leendő úszóközpont- ! lói beszélni? — Véleményem szerint fejezi be a beszélgetést Veres László — a gyerekek tehetségesek. az edző jó. Az eddigi eredmények szépek. Előbb- ytóbb csak lesz egy medence fr részükre és akkor sok dl- 1 cső«éget szereznek majd városunknak. A kilencvennyolc éves Törnek bácsi szilvesztere, aki szeretné megérni a százéves kort A ceglédi szociális otthonban is vidáman töltötték az év utolsó estéjét. Az otthon lakóinak nagy része a társalgóban nézte a televíziót, s várta az éjfélt, az új évet. Törnek Sándor bácsi kilencvennyolc éves korát mcglia- zudt.ió lendülettel verses köszöntőt irt az ünnepi estre. — Ezernyolcszázhatvanhé‘ február huszonhetedikén szil lettem — meséli vidáman. Tok jót és rosszat megérten Ötéves koromtól kezdve nagy Cnyám nevelt: mert szüleim elhaltak Sokáig voltam kanász egy pusztán Arad mellett, majd a kovácsmesterséget tanultam. Sok helyen dolgoztam. majd az északi főműhelybe kerültem kovácsnak. — Négy fiam volt, kettő az első világháborúban halt meg. Egy fiam gyógypedagógus, gyakran meglátogat. Jói érzem magam az otthonban. ! Nagyon szeretek olvasni, s egyik legkedvesebb újságom n Pest megyei Hírlap. Nagyon •zeretném megérni a száz -vet legalább ilyen egészségben — remélem sikerül. Ezúton is boldog új évet kívánok a lap minden olvasójának! (SZ) A CEGL E Dl JÁRÁS ÉS CÉG L jÉ d\v Á RO.S R ÉSZ ÉRÉ IX. ÉVFOLYAM. 2. SZÁM 1965. JANUAR 4, HÉTFŐ AZ EV ELSŐ ÚJSZÜLÖTTEI Kíváncsiak voltunk, vajon kik érkeztek az új év első óráiban új ceglédi polgárnak. A szülőotthonban Németh Klára főmadám, kedvesen, mosolyogva, állt rendelkezésünkre és szívesen adott engedélyt arra, hogy a kismamákkal beszélhessünk. — A második fiam született — mondja boldog mosollyal Müller Sándorné. — Férjem gépkezelő Budapesten a mélyépítőknél. Mindketten nagyon boldogok vagyunk. Sanyika három kiló húsz dekával, ötvennyolc centivel jött a világra. Jól eszik és január 1-én reggel öt óra harminc perckor a városban ő született elsőnek. — Nekem az első gyermekem született most — mondja ragyogó mosollyal az arcán Halmi Lászióné. — Január 1-én délelőtt tizenegy órakor született a kislányom, három kiló huszonöt deka és ötvenegy centi hosszú. Judit Ildikó lesz a neve. Férjem a 44-es Építőipari Vállalatnál dolgozik és mindketten na gyón-nagyon örülünk jövetelének ... (sz) HÍREK — Szilveszter éjszakáját nyugodtan tölthette a baleseti kórház ügyeletes orvosa. Városunkban ezen az éjszakán nem történt baleset, a szilveszter jó hangulatát semmi különös esemény nem zavarta meg. — Megérte? Sárik Andrásnak (Ugyeri dűlő 17.) megtetszett a Sztackó József kerékpárjának stoplámpaja és azt leszerelte. Kétszáz forintos pénzbírság megfizetésére kötelezték. RENDŐRSÉGI KRÓNIKA Botrány. Homoki Károly (Hattyú u. 7.) erősen ittas állapotban a vasútállomáson botrányt rendezett. A járási rendőrkapitányság 300 forintra büntette. * Furikázás. Pásztor Sándor (Abony, Mátyás király u. 6.) gépjárművezetői igazolvány nélkül vezette motorkerékpárját. Hatszáz forintra büntették. Ittas biciklista. Lugosi László (Vezér u. 7.) lámpa nélkül, ittasan kerékpározott. A szabálysértésért 300 forintot fizetett. MÉG EGYSZER: a tanyasi szülők örömmel fogadnák Ezzel a címmel írtunk a közelmúltban a tanyasi gyerekek problémájáról. A cikkben azt tárgyaltuk, hogy a tanyasi is- ko'ákban egyre nagyobb gond a tanítás, különösen a felsőbb osztályokban. Kevés a szaktanár, kevés a gyerek és a kis létszámhoz az illetékesek nem tudnak megfelelő mennyiségű taneszközt biztosítani. De tízmillió forint kellene! Felvetődött már régebben egy internátus létrehozásának gondolata. Ezzel végre megnyugtató módon lehetne biztosítani a gyermekek oktatását, A szülök is örömmel fogadnának egy ilyen megoldást. Győré Sándor, a városi tanács művelődési osztályának Kurta-furcsa válaszok közügyben és egy tanácsHsztviselő hatalmas tévedése Amilyen örömmel figyelték a Rákóczi út lakói az építkezések előrehaladását, olyan aggodalommal nézik a lezárt utat, amelyen tüzelőt szállítani nem lehet. Felkerestük Be- recz Lászlót, az Állami Fuvarozási- és Kordélyozási Vállalat vezetőjét, hogy a tüzelő szállításáról érdeklődjünk. — Mi üivenmázsás kocsikkal a járdára fel nem hajthatunk, ezt nem is vállaljuk. Kisebb kocsink pedig nincs. toy a Széchenyi út és az állomás közti útszakaszra ezen a télen tüzelőt szállítani nem tudunk — válaszolta tömören és röviden. — Mi a véleménye a járdán való szállításról a rendőrségnek? — Kényszerhelyzetben, kisebb gumikerekű jármüvei a szállítást átmenetileg megengedjük — kaptuk a felvilágosítást — de a tüzelő leszórásá- val a járdát elzárni nem szabad! Az ÁFKV-nek nincs kiskocsija. S ha volna, akkor is hiába, mert a keskeny járdáról az udvarokba befordulni nem lehet. Lenne azonban egy lehetőség: a Vigadó oldalán széles, kövezett utsávot hagytak az építők. Csak két helyen egy-egy földkupacot kellene eltávolítani és ezen az oldalon minden ház megközelíthető lenne. Hasonló a helyzet a gimnázium oldalán, ahol a sétányra ledőlt föld szélének csekély megigazgatá- sa után a nagy TÜKER-ko- csik is járhatnának. — Van lehetőség erre? — kérdeztük telefonon a városi tanács műszaki osztályától. — Nem miránk tartozik, keZAtSUWh S A aWEVDE TfZv- VtN «N07T MEGKEZDŐDTEK A fiVAtil «4/C ressék fel azt a vállalatot, amelyik az árkot készítette — hangzott a kurta válasz. — Külön i is, az előrelátó emberek már nyáron beszerezték a tüzelőt (!!!) — Akkor miért nem figyelmeztették a lakosságot időben? — Ez nem a tanács dolga! — Kihez fordulhatnak a lakók ezek után panaszukkal? — Ez sem tartozik a műszaki osztályra! — Szép kis álláspont. Tájékoztatni fogjuk róla a lakosságot — mondottuk. — No, ezért nem fogják megdicsérni magukat — jegyezte meg nem minden gúny nélkül, epésen .. . Nos, dicséret ide, szidás oda, a mi dolgunk, az, hogy szóvá- tegyiik azokat a hibákat, amelyek megoldása az illetékeseknek nem nagyon akarózik. Tesszük ezt nem dicséretért, hanem kötelességszerűen. Íme, hát megírtuk a szénszállítás tarthatatlan anomáliáját, bízva abban, hogy hátha mégis felfigyel rá valaki. Mert hogy közérdekről van szó. De ha már megírtuk mindezt, hadd mondjuk még el a véleményünket is a tanács idézett tisztviselőjének, bájos véleményéről: az a sanda gyanúnk, hogy ha valakit ebben az ügyben nem fognak megdicsérni — akkor ö lesz az! (d.) vezetőjével beszélgettünk a napokban a cikkben felvetett gondolatokról. 4 — Nagyon örülünk annak, hogy az újság is foglalkozik ezzel a komoly problémával — mondotta többek között — de sajnos, a javasolt megoldás nem látszik kivitelezhetőnek. A Kossuth Termelőszövetkezetben, a kastélyban csak a gyermekek elhelyezéséről lehetne szó. Onnan is be kellene járniok a városba. Nagyon igaz az, amiről a cikkben szó volt, hogy a tanyasi iskolákban egyre kevesebben tanulnak. Csak egyetlen példát: a Lendér-dűlői iskola alsó négy osztályában hét, míg a felső négy osztályban tizennégy gyermek tanul. A legjobb akaratunk mellett sem tudunk biztosítani szaktanárokat ilyen kevés gyerek részére. Innen bejárni?! Szinte lehetetlen. De nagyon-nagyon fáradságos lenne a kijárás a szaktanároknak is. A most bejáró gyermekek helyzete nagyon rossz. Az autóbuszmegállóknál nincs fedett váróhelyiség, s bizony a gyermekek igen sokat áznak-fáznak. — Nem utolsósorban ezért szüntettük meg a további körzetesítést. A jövőben sem kell bejárniok a tanulóknak azokból az iskolákból, ahonnan még nem jártak be. Viszont egy megoldást látunk megvalósíthatónak — amiről az első cikk is szólt. Egy általános iskolai kollégiumot kellene felállítani, mégpedig bent, a városban. Csak így tudnának emberséges körülmények között járni ■ iskolába a tanyasi gyerekek. Egy ilyen kollégium építése mintegy tízmillió forintba kerülne. De a községfejlesztési alapból és természetesen a minisztérium segítségével megoldható lenne az építkezés — mondotta befejezésül a művelődési osztály vezetője. Kap-e helyiséget Bercelen a szakmaközi bizottság? A napokban beszámoltunk arról, hogy a ceglédberceli szakmaközi. bizottság találkozót rendezett az idős nyugdíjas szakszervezeti tagok részére. Ottohál Vilmosáétól, a bizottság titkárnőjétől érdeklődtünk a munkájuk felől. — Ez az összejövetel nem az első és nem is az utolsó, — mondotta a titkárnő. — A bizottság három évvel ezelőtt a az alakult. Feladata azoknak szakszervezeti tagoknak összefogása, akiknek a községben nincs alapszervezete. Sajnos, még nincs helyiségük és ez nagyon akadályozza a munkánkat. A legközelebbi terveink között szerepel egy munkásakadémia szervezése a bejárók szakmai és politikai nevelésére. Örömmel dolgoznak itt a gyerekek Jól felszerelt tanműhely a Táncsics iskolában Nem akarjuk megzavarni a gyerekek szünidejét, de ezt a tantárgyat, amiről most szó esik, egyébként is szeretik a gyerekek. Az átalakított Táncsics iskolában vagyunk és Péntek Lajos igazgatóhelyettessel arról beszélgetünk, mennyivel könnyebb a munkájuk a pedagógusoknak egy jól felszerelt iskolában. — Különösen a gyakorlati oktatásban nagy segítség a jól felszerelt tanműhely — mondotta az igazgatóhelyettes. — Ebben a tanévben már mindkét tagozaton beindíthattuk a politechnikai oktatást. A kicsik természetesen egyelőre még csak papírral, gyantával dolgoznak, de a felső tagozatosok már gépeken dolgoznak. Tessék csak menni, majd Gál István, a tanműhely vezetője bemutatja a gépeket. Tágas, gépekkel felszerelt műhelybe lépünk Megtalálható itt a szalagfűrésztől a lemezollóig minden. — Látná csak, milyen ölömmel dolgoznak itt a gyerekek — mondja Gál István. Különösen a rádiószakkör tagjai nagyon lelkesek. Szenczi tanár úr vezetésével dolgoznak. — Hány órái vannak a műhelyben a gyerekek? — Heti két órában, tizennyolc csoportot oktatnak itt a pedagógusok. A gép-, szerszám- és anyagellátás nem a mi gondunk. Ezt központi szerv végzi, mondhatom nagyon jól. Pedagógusaink is megfelelő felkészültséggel végzik munkájulcat.
