Pest Megyei Hirlap, 1965. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-23 / 19. szám

IX. ÉVFOLYAM, 19. SZÁM 1965. JANUAR 23. SZOMBAT Amíg a hámozott burgonya odáig eljut... A konzervgyári tervezőcsoport nagy sikere Január 29-én, pénteken este 7 órakor az Állami Déryné Színház vendégszerepei a mű­velődési otthon színháztermé­ben. Jókai Mór regénye alap­ján készült A szerelem bo­londjai című háromfelvonásos színművét adják elő. A dara­bot Vereczkey Zoltán alkal­mazta színpadra és Földeák Róbert rendezte. + Lakásváltoztatását nem je­lentette be a rendőrségen Bu­gyi Antalné Apró Hona (Szász Károly utca 3.), 100 forint pénzbírságot fizetett a sza­bálysértési hatóságnak. * MIT LATUNK MA A MOZIBAN? Don Carlos. Schiller drámá­ja a bécsi Burgtheater művé­szeinek előadásában. Széles­vásznú. Kisérőműsor: Először. Eddig a leírás, de most hall­junk néhány szót magáról a tervező csoportról. A csoportnak kilenc tagja van, a második műszakban végezték el a tervezést. Muhi Jenő gépészmérnök kezében összpontosult az irányítás. Amikor délután befejező­dött a munkaidőnk, a kollektíva tagjai to­vább dolgoztak, bizony ha a szükség úgy kíván­ta, késő éjszakáig, néha hajnalig. Különben a helyi Gépjavító Ktsz készí­tette el az első két gépsort és január hetedike óta már folyik a próbaüzemelés. . A gépek végleges helye a Budapesti N agyvásártele- rer? lesz. Innen szállítják ki a meghámozott' burgonyát. A konyhákba, az üzletekbe. Az egyik gépsor márciusban kerül a végleges helyére, a másik gépsor a Budapesti Nemzetközi Ipari Vásáron mu­tatkozik be majd. Energia-fogyasztása egé­szen jelentéktelen. Szerény költséggel huszonnégy óra alatt kétszázötven mázsa bur­gonyát hámoz. Kétségtelenül jövője van a nagyméretű vendéglátóipari konyhákban és nincs messze az idő, amikor a háziasszo­nyok mindenütt gondos mű­anyag-csomagolásban kapják a konyhakész hámozott bur­gonyát. HALLOTTUK ÍRUNK RÓLA MA: HAMLETNAK NINCS IGAZA Gáspár Margit: Hamletnak nincs igaza című háromfelvo­násos színművét ma este 7 órakor adják elő a művelődési otthon színjátszói a színházte­remben. A darabot Király Béla rendezte. L. Szolga Ilo­na, Sajó András, Becser Ernő, Cz. Terényi Anikó. H. Kovács Lilla, Langer István és L. Tóth Ferenc alakítják a darab fő­szerepeit. * A terv szerint 35 hold gyü­mölcsöst telepítenek ebben az esztendőben termelőszövetke­zeteinkben. ★ Két bélyegautomatát szerel­tek fel a konzervgyár I. tele­pének új előcsarnokában. * CIKKÜNK NYOMÁN A városi tanács építé­si- és közlekedési osztá­lyának vezetője utasí­totta az Utbiztosi Hiva­talt, hogy a Hétvezér és a Damjanich utca csatlakozó útjainak át­járóit rendszeresen tart­sák tisztán. ★ Kétszáz sertés a hízóban. Az Arany János Termelőszö­vetkezet az idén négyszáz ser­tés hizlalását vállalta. Hogy az idei tervüket időben telje­síthessék, már kétszáz sertést beállítottak a hizlaldába. Kiváló eredményt ért cl Varga Ambrus (Lu­das dűlő 16.) a szerző­désben. Ötven pulykát, 16 kilogramm csirkét és négyezer darab tojást adott át felvásárlásra szerződése alapján a földművesszövetkezet­nek. Szép számmal jelentkeztek a kezdőknek beindított orosz nyelvtanfolyamra a művelő­dési otthonban. A tanfolya­mokat hetente kétszer egy-egy órás előadás keretében tart­ják. •k KÖZGYŰLÉS AZ MIIS-NÉL Holnap reggel, 9 órakor tartja évi szokásos beszámoló taggyűlését és a vezetőség újjáválasztását az MHS lö­vészklubja, a városi MHS-el- nökségen. k Ma délután, 4 órakor Laza Béla tanácstag a Hunyadi Ter­melőszövetkezet klubjában tartja tanácstagi beszámolóját választópolgárai részére. k Száz holdra hordták ki ed­dig a szerves trágyát a Rákó­czi Termelőszövetkezetben. A SZERELEM BOLONDJAI A konzervgyárban a! szük­ség már évekkel ezelőtt megkövetelte, hogy a gyü- mclcshámozást gépesítsék. Ma ezt a munkát több gép­sor gyorsan és megbízhatóan végzi. A gépsorok működése niztonságos, munkájukban üzemzavar nem jelentkezik. Dr Biró Oszkár, a gyü­mölcs-zöldség raktáríejlesz- tesi és technológiai szövet- Kezet igazgatója kutató- csoportjával készítette el a lúgos burgonyahámozó gép­sort. A konzervgyár tervezöcso- portjának több éves tapasz­talata van a lúgos hámozó­gépsor működésében. Ezért esett a választás a konzerv­gyári tervezőcsoportra. A cso­port dr. Bíró Oszkár felké­résére. dokumentációt állított össze, amely tartalmazta a gépsor összes gépeinek műszaki le­írását és azok technológiáját. A dokumentáció elküldése után hamarosan megérke­zett a megbízás — mondotta Szabó Mihály, a gépüzem ve­zetője, a tervezócsoport egyik tagja.— A gépsor tizenegy egységből áll, a hossza kö­rülbelül negyven méter. Az üzemeltetéshez hozzávetőle­gesen tizenöt lóerőre van szükség. A berendezés első gépe az adagolószalag, amely egyenletesen adagolja a bur­gonyát. Utána következik a szelektálógép, amely elvá­lasztja a szemetet és a mé­reten aluli burgonyát. Ezt követően a másfél köbméte- tes kefés mosógépbe kerül a burgonya, amely tisztára mossa a burgonyát, s az on­nan közvetlenül, kerül a lú­gos hámozóba. Ennek az a rendeltetése, hogy a lúggal feloldja a burgonya héját. Ezt követi a lúglerázó berendezés, majd következik egy kefés ríörzsölőgép, amelynek ren­deltetése, hogy a lemaradt hé­jat eltávolítsa. A biszulfitos bemártógép megvédi a meg­tisztított burgonyát a bámu­lástól. A tisztitószalag jelen­tőségét nem kell külön hangsúlyozni. Feladata, hogy a csírahelyeken maradt tisztátalanságot eltávolít­sa. Befejezi a munkát a biszulfi­tos áztató, amelyben húsz percig van a burgonya. In­nen kerül tisztán a felhasz­náló helyre. — A gépsor egyik végén ömlesztve adagoljuk be a burgonyát és anélkül, hogy emberi erővel hozzá kellene nyúlni, a gépsor másik vé­gén kikerül a burgonya. STOPKOCSI TÖRTÉNET Korunk új köz­lekedési lehetősé­ge hosszú időn át főleg a balatoni országúton volt szokásban. Kalan­dos fiatalemberek, csinos fehér né­pek állították le egyszerű kézfel­tartással a felé­jük suhanó gép­kocsit. Néhány színes szó után a vezető udvaria­san helyet muta­tott a hátsó ülé­sen. Erősen indo­kolt esetben — csinos fruska, kí­vánatos asszony­ka esetében — maga mellett. A kocsik szá­mának szaporo­dásával a stop­kocsi intézmény egyre terjed,, el­jutott mái: hoz­zánk is, s most már hazai tulaj­donban is. talál­kozunk aranyos stopkocsi törté­netekkel. íme egy. Kocsink simán robog a kerami- ton. Már kika­nyarodtunk az országúira, s a város utolsó há­zát is elhagytuk. Jobbra az úttest szélén ormótlan csizmákban apró legényke ballag. Nyakába akasz­tott táska a boká­ját veri. Ki tud­ja, mire gondol­hat, amikor a fé­kek megcsikor- dulnak és kocsink váratlanul megáll mellette. Az obiigát kér­dés: — Hová mész? — Haza! Az is­kolából ! — Messze lak­tok? ; ' — Még arrébb! — Hogy hív­nak? — Maka Sanyi­nak. — No, gyere ülj be! Alig tud felka­paszkodni a lép­csőn. Gombóccá összehúzódva la­pul az ülés sar­kában. Frissen vágtat a Moszk­vics és a gyerek­től kétszer is megkérdezzük, hogy nem kell-e még leszállni. A nyolcadik kilomé­terkőnél megál­lunk. — Mutasd meg, hogy merre laktok! Megfordul, kis kezével vissza­felé mutat. Nem harag­szom, de azért ko­molyan ráripako- dom. — Miért nem szóltál, te mam­lasz? Az apróság ar­cán leírhatatlan gyönyörűség. — Még sosem ültem ótóban. ÖTTUSA ÉLMÉNYEK Tokióban — Nagykőrösön A TOKIÓBAN bronzér­met nyert öttusacsapatunk kapitánya, dr. Hegedűs Fri­gyes nagy érdeklődés mel­lett tartott élménybeszámo­lót városunk sportközönsé­gének a művelődési ház színháztermében. Előadása iránt azért is nagy érdeklő­dés nyilvánult meg, mert Hegedűs Ferenc nagykő­rösi születésű sportember. — Mintha tegnap történt volna minden — kezdte visszaemlékezését a jól is­mert táncdal szövegével, az­tán teljes lendülettel be­szélt a tízmilliós, tarka szín­ben pompázó világvárosról, az ünneplő kimonóba öltö­zött japánok lelkes rajon­gásáról, a magyarok iránti rokonszenvröl. — „CITIUS, altius, for­tius” — az olimpiák jól is­mert három jelszava még lángbetűkkel hirdette a nagy verseny kezdetét, ami­kor indult az öttusa-vetél­kedő. Ez az ötnapos nagy verseny minden napra meghozta a maga rendkí­vüli izgalmát. Az első napi kitűnő rajt a szinte fékez- hetetlenül rohanó sárga és pej lovakon, a vívószámban elért első hely, a harmadik nap pisztolyszámában Tö­rök Ottó eredményének le­értékelése, (a versenybíróság úgy találta, hogy Török Ottó öt helyett hatszor lőtt), az úszószám utáni páratlan végküzdelem, az öttusázás- hoz nem eszményi, lejtős, kanyargós pályán rendezett futás meghozta a magyar csapat nagy sikerét: a csa­patnak a bronzérmet, és Török Ferenc dr. számára az aranyat. Török Ferenc dr. olimpiai bajnokságának szivet-lelket melengető hatá­sa a többi versenyzőknek is nagyobb biztonságérzetet adott. Erőt a küzdelemhez. HESZ Mihály kajakos olimpikonunk nem tudott eljönni. Helyette is Hege­dűs dr. mondta el a kajak egyes 1000 méteres verse­nyének történetét: — ötszáz méternél Hesz a negyedik helyen feküdt. Itt hatalmas hajrát nyitott. Megelőzte a német, majd a román fiút. A vezető svéd Petterssont is alaposan megszorongatta, aki csak mintegy arasznyi különbség­gel jutott célba a kitűnően hajrázó Hesz Mihály előtt. (Pettersson ideje: 3:57,13, Hesz Mihályé 3:57,28.) — A labdarúgáshoz nem értő nyolc magyar ember egyike én vagyok — mon­dotta kedélyesen — de azért beszélek arról is. \ ARRÓL,— és végered­ményben majd minden sportágról beszélt Hegedűs Frigyes érdekes, élményt jelentő történeteket, tette­ket, felejthetetlen diadalt — sokat. (rippcl) A HÉTVÉGÉ SPORTJA ÖKÖLVÍVÁS A Kinizsi Sportkör ökölvívó szakosztálya ma délután 6 óra kor a Szigethalomi Vasa csapatával mérkőzik a Kini zsi székházában. BIRKÓZÁS A Kinizsi Sportkör birkózó­szakosztálya ma és holnap a Kelet-területi ifjúsági csa­patbajnokságért küzd Jászbe­rényben. A haza védelme mindannyiunk feladata! Miről tárgyalt az Az idei feladatokról, a kö­zeledő vezetőségválasztás elő­késztéséről tanácskoztak az MHS városi vezetői. A kibőví­tett ülésen üzemvezetők, párt­titkárok is részt vettek. Jelen Volt a megbeszélésen Bálint Gyula, a Magyar Honvédelmi Sportszövetség megyei elnöke. Bevezető előadásában Bá­lint Gyula beszélt arról, hogy a szövetség nagykőrösi szervezete az elmúlt évben teljesítette a kitűzött felada­tokat, kikerült az előző év „hullámvölgyéből”. A globális értelemben vett fejlődés ugyanakkor felszínre hozta az alapszervezetek hibáit. A jól és a kevésbé jól működő alap­szervek között éles határvonal alakult ki. Ez módot nyújt arra, hogy — az eredmények MHS értekezlete ? vélemények, javaslatok, kiegé­szítések hangzottak el az MHS városi, vezetői, a meghívott párttitkárok és üzemvezetők részéről. Csípő Balázs például elmon­dotta, hogy a fiatalokat a ka­tonaságnál nem mindig olyan fegyvernemhez osztják be, amelyből az MHS tanfolya­main már előképzésben része­sültek. Szorosabb kapcsolatot kell tehát kiépíteni az MHS és a honvédség között. Szóba került a tartalékos tiszteknek a szövetség mun­kájában való részvétele is. Városunknak jelenleg több mint másfélszáz tartalékos tisztje van. Az MHS és a tar­talékos tisztek közötti kapcso­lat azonban nem kielégítő. — A haza védelme mindannyiunk feladata — hangsúlyoz­ta Réti József, az MHS városi elnöke. mellett — feltárjuk a visszás­ságok okait és módot talál­junk az orvoslásra. Az MHS megyei elnöke egyes alapszer­vezetek tevékenységének e gyengeségét elsősorban a jó vezetők hiányában jelölte meg. Hangsúlyozta, hogy a soron levő választásokon fo­kozott figyelmet kell fordítani a megfelelő emberek kivá­lasztására. Az elkövetkező időben pedig a lakosság köré­ben eredményesebb honvédel­mi propagandát kell kifejteni. — Sajnos — mondotta — munkánk ma még leszűkül a sorkötelesek előképzésére és a különböző sportkörök tevé­kenységére. Káros az a nézet, hogy a haza védelmére való nevelés Csak a katonai alaku­latok feladata. Ennek a mun­kának minden tömegszervezet programjában szerepelnie kel­lene. A vitaindító előadás után Hiány mutatkozik képzett ka­tonai szakértőkben. A felszólalásokat és a javas­latokat Réti József, az MHS városi elnöke összegezte. Meg­említette többek között a gép­kocsivezető-tanfolyam problé­máját, amely abból adódik, hogy nincs a szervezetnek saját személygépkocsija és igy — bármennyire is szeretnék — nem tudják beindítani a tanfolyamot. A probléma ak­tualitásának bizonyosítására elég, ha megemlítjük, hogy az elmúlt évben százhúsz jelentkező volt a tanfolyamra, akiket — az oktatóeszköz-hiány miatt — kénytelenek voltak elküldeni. A választásokról szólva Réti József elmondotta, hogy ja­nuár 21-e és február 7-e kö­zött kerül sor az alapszervi vezetőségek megválasztására, majd február 14-én ül össze az MHS városi vezetőségvá­lasztó értekezlete. (Pintér — Papp) Savanyú így a szőlő Javiló-neccló munka, próbára bocsátás és pénzbüntetés Valami nagyon szépen mo­solyoghattak a szőlőfürtök Tar Domonkos kertjében, mert hiszen nemcsak meg- kívántatták magukat, hanem arra is csábítottak három fiatalembert, hogy behatolja­nak a kerítésen és többször is megvámolják a tőkéket. Tinesz Mihálynak volt már hasonló ügyes-bajos dolga. A két fiatalkorú, B. Pál se­gédmunkás, és B. Pál ipari tanuló első botlásukért fe­leltek a bíróság előtt. Tavaly augusztus derekától szeptember elejéig négy al­kalommal mászott be a há­rom fiatalember a Tar-por­tára. FIárom esetben a hely­színen tömték meg magukat szőlővel, egy esetben meg is rakodlak és mintegy hat ki­lónyit elvittek magukkal. A kerítésen Tinesz Mihály és B. Pál másztak be, míg a harmadik, B. Pál gondosan őr­ködött. Persze minden alka­lommal megkapta a porció­ját ő is. Számítás szerint körülbe­lül húsz-huszonöt kiló sző­lőt vittek el, aminek az ér­téke körülbelül százhuszonöt forint. Tinesz Mihály esetében a bíróság súlyosbító körülmény­nek vette, hogy lopásért már büntetve volt, ezért őt öt­hónapi javító-nevelő munká­ra ítélte, tizenöt százalékos bércsökkentéssel. B. Pált próbára bocsátotta és megkereste a bíróság a gyámügyi hatóságot azzal, hogy részére pártfogót je­löljön ki. A másik B. Pált két­száz forint pénzbüntetésre ítélték. Az ítélet jogerős.

Next

/
Thumbnails
Contents