Pest Megyei Hirlap, 1965. január (9. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-21 / 17. szám
Pánd: humanitásból az élen Legközelebb Nagykátán lesz önkéntes véradás Megkértük Sauer Lászlót, a Vöröskereszt járási titkárát, tájékoztassa a Tápió mentét arról, hogy milyen eredményekkel és tapasztalatokkal zárult az elmúlt évi önkéntes véradás. — Tavaly hirdettünk első ízben a járás valamennyi községében véradó napot. Az eredmények felülmúlták elképzelésünket. Közel ezren adtak térítésmentesen vért. Háromszáznyolc liter vért továbbítottunk járásunkból a kórházaknak. — Tehát járásunk emberségből jelesre vizsgázott. — Úgyszólván társadalmunk valamennyi rétege képviselte magát. Tsz-tag, munkás, orvos, bíró, tanár, pap és pártfunkcionárius egyaránt eljött a kérő szóra. Mégis, az elmúlt év arra figyelmeztet minket: sok még a tennivalónk, hogy minden ember megértse a véradás jelentőségét, lényegét. Azt mondhatjuk, hogy az emberek humanitásból nem egyformán vizsgáztak. Szinte hihetetlen például, hogy a kátai állami gazdaságból négy-öt, a tápió- szeleiböl hat-nyolc, a szent- mártonkátai gépállomásról mindössze hat ember adott vért. Ugyanakkor a tápiószől- lösi pedagógusok szinte teljes létszámban eljöttek. — Emberi lelkiismeretlen- ségből-e, vagy a szervezés tökéletlensége miatt, ez — még tisztázatlan, de tény, hogy a. véradásra jelentkezettek harminc százaléka nem jelent meg a véradáson. Ki kell azonban emelni Kókát és Tápiósze- csőt, ahol a jelentkezettek szinte teljes létszámban meg is jelentek. — Mely községekben adtak a legtöbben, s mely községekben a legkevesebben vért? — Pánd szép példát mutatott. A lakosság öt százaléka adott vért, ami igen jó eredmény. Ez azt jelenti, hogy a 2100 lakosból száztíz véradó, ugyanakkor Tápiógyörgye 4600 lakosából csak huszonöt. Szép eredményt ért el Újszilvás is, viszont Tápióság Györgyéhez hasonlóan az utolsó helyeken van. — Az összesített eredmény mégis nagyon szép. Ez a vöröskereszt szervezetek jó munkáját dicséri. — Igen. Vöröskereszt szervezeteink derekasan dolgoztak, megtették kötelességeiket. Azonban azt is meg kell mondani, hogy nagyon sok segítséget kaptak a különböző társadalmi szervektől, a földművesszövetkezettől, tanácstól, nőtanácstól, a Hazafias Népfronttól. — Milyen a régi és az új véradók aránya? — A véradók mintegy negyven százaléka másodszor, harmadszor adott vért, hatvan százaléka először. A második félévben azok, akik már nem első véradók, véradó könyvecskét kaptak, illetve kapnak. Ezeknek a szétküldése most. van folyamatban. Az önkéntes véradómozgalom idei első híre? — Az első véradónap Nagykátán lesz az idén, február 11-én. (d. g.) A család és a válás ii. Jóval több bejáró ember vált el járásunkban 1964-ben házastársától, mint tsz-tag. Ennek okait többek között éppen a bejárásban, a családtól való távollétben kell keresni. Átalakulóban levő társadalmunkban még bomlaszt a felszámolt polgári társadalom nem egy súlyos gazdasági és erkölcsi öröksége, amely a házasságok egy részének a megromlásához is vezet. Hat még az a helytelen felfogás, amely a férj hűtlenségét lényegesen enyhébben bírálja el, mint a feleségét, holott a szocialista erkölcsi felfogás szerint mind a két nemnél egyformán kell elítélnünk a házassági hűséget sértő magatartást. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a dolgozó nő megélhetésének alapjává a saját keresete vált. Ez növelte nemcsak az öntudatát, önállóságát, de egyenlővé tette a férfival gazdaságilag is. Ebből az is következik egyben, hogy többet vár a házastárstól és főleg kevesebb méltánytalanságot és megaláztatást tűr el, mint régebben. Más emberi fogyatékosságok és körülmények (a szülőkkel való kényszerű együttlakás, a betegségek, az iszá- kosság, a durva magatartás, a munkakerülő életmód, bűncselekmények elkövetése stb.) is a házasságok megromlásához vezethetnek. Az érzelmi kapcsolatok megszűnése és ellentétbe való át- csapása, a közös érdekek feladása egymás elhagyása esetén, a társadalom számára is értéktelenné, sőt károssá válik a házasság. Az ilyen tartósan megromlott házasság további fenntartása sem egyéni, sem közösségi érdekből nem kívánatos immár. Családjogi törvényünk lehetővé teszi, hogy a bíróság az elromlott házasságot felbontsa. A házasság felbonthatóságának őszinte és nyílt elismerése mellett azonban a szocialista jog a házasság védelmét nemcsak a társadalom, de a házastársak és a gyermekek érdekében is különösen fontos feladatának tekinti. Megállapíthatjuk tehát, hogy a család, a házasság nincs válságban, de a meggondolatlanul kötött házasságok nagy részét felbontják. Éppen ezért komolyan kell készülni a házasságra, s csak érett fejjel szabad ilyen döntő lépésre szánnia magát mindenkinek. A teljesen önállóvá vált nő sem kíván egyedül élni, de képtelen élni a régi módon, megaláztatásban és mellőzésben. A jövő a szocialista családé, ahol a férj és a feleség teljesen egyenjogú, s nem kerül még csak szóba sem az a kérdés: ki viseli a kalapot?! Ebben a szocialista szellemű családban jól érzi magát a feleség és fér.i egyaránt. Ez a családi közösség nem a férji önkényen és az asszony elhallgattatásán épül fel, hanem megfelelő szerephez jut az asszony mélyebb érzelmi lénye is. Ebben a családban mindketten hűséggel és szeretettel viseltetnek egymás iránt. Egymásért s gyermekeikért sok mindenről le is tudnak mondani és ezt nem tekintik áldozathozatalnak. Nemcsak a még megkötésre váró házasságoknak, de a már régebben megkötött házasságoknak is ezekre az elvekre kell épiilniök és ez esetben a házasság válságának a gondolata még csak fel sem merülhet. Dr. Magócs Imre EGY LÉPÉSSEL KÖZELEBB A TV STÚDIÓJÁHOZ Vasárnap Cegléden kerül sor a KISZ Kulturális Szemle keretében a Ki mit tud? területi döntőjére, melyen ott lesznek járásunk legjobbjai is. Kik utaznak Ceglédre, milyen somokkal lépnek dobogóra? A nagyltátai gimnázium tánccsoportja mellett a járási művelődési ház tánccsoportja megy a híres Cigánytánccal. Az Iroda mi Színpad Virradat címmel mutatja be műsorát. Ugyancsak a gimnazisták lépnek fel hangszerszólókkal, két- két duó-, ille,tve triópárjuk táncdalokat énekel. Népdalokat a tápiósági Burján László, táncdalokat a nagykátai Gulyás István ad elő. A tápíó- szentmártoni Kossuth Tsz tagja, Szabó Mariann is szaval majd vasárnap délelőtt. A területi döntőről a legjobbak a megyei döntőbe kerülnek, a megyei győztesek előtt pedig megnyílnak a tv stúdiói. II. ÉVFOLYAM, 5. SZÁM 1965. JANUÁR 21, CSÜTÖRTÖK JÓL TELEL AZ ÁLLATÁLLOMÁNY Kik az elsők és kik az utolsók ? Ahol törődnek a takarmánnyal és ahol nem Járásunk termelőszövetkezeteiben az előző évek során elég sok szükségférőhely épült. Ebből adódik, hogy az állati férőhelyeknek csak egy bizonyos százaléka felel meg a korszerűség és a szakszerű- I ség követelményeinek. A téli- esítés időbeni és megfelelő * végrehajtására, többek között I ezek miatt is, nagy gondot | fordítottunk. Helyszínen vizsgáltuk meg végrehajtását. Ez a vizsgálat egyúttal felölelte az egész állattenyésztés helyzetét. Igyekeztünk tanácsainkkal, javaslatainkkal már ott a helyszínen segíteni, ahol erre szükség volt. Milyen főbb szempontokra tértünk ki vizsgálatunk során? Az állati férőhelyek téliesí- tésének tervszerű végrehajtása volt a középpontban. Néztük az állatnyilvántartások pontos, naprakész vezetését, a takarmány helyes tárolását, adagolását, az állatlétszám alakulását a termelési terv tükrében. A felesleges állatok kiselejtezése, az itatásos borjúnevelés bevezetésének lehetőségei, az idei tervek előkészítésének reális helyzete, az állatgondozók jövedelemelosztása, szociális ellátása, — mind, mind része volt vizsgálatunknak. A vizsgálat minden részletére kitérni nincs módom egy cikk keretében, csupán egykét fontosabb tapasztalatot említenék meg. Általános tapasztalat az, hogy tőség áll a tsz-ek rendelkezésére, amelyekkel élni most sem késő. (És emellett egyáltalán nem költséges!) Itt említem meg elsősorban a nagy légterek csökkentésére és a hideg elszigetelésére megtehető intézkedéseket. Gondolok a szalma és a kukoricaszár felhasználására. A fiaz- tató kutricák egy részének lefedésére, szalmával vagy kukoricaszárral való körülraká- sára. Különös gondot kell, hogy fordítsunk a szabadba nyíló malackifutók huzatmentes elzárására, a páramentes alom biztosítására. E két dolog megfelelő módon való elintézése akadályozhatja meg elsősorban az állatok megbetegedését. Egyes esetekben az állatok elhullásához is vezethetnek a. hu- rutos tüdő- és bélgyulladás, a különböző bőrbetegségek. Vizsgálatunk tapasztalatait fel kell használnunk a következő években. Az állatféröhelyek tcli- esíteset idén már a tavasz első napjaiban ismét meg kell kezdeni, Koraesti munkásvonat Almos, elbillent fejek zötyögö vonatában ez az ultizó sziget csak arra jó, hogy eszembe jusson: mikor, mikor mennek már sebesen, gyönyörűen napjaink, a munkás vonatok. (A kopott bőrönd megsimogatja a rácsapó, kártyázó kezeket.) Lehetne idill is: fáradtan, vörösen megy le a nap, s olyan magányosak, esetlenek az esti fák; De a szél — egy csomag kártyát — összerázza őket, s nyereségként zsebreteszi a.felhőket. Bodó Sándor az elmúlt évekhez képest javult az állatok teljesítésének helyzete. Több tsz-nél tudták biztosítani az összes szükséges feltételeket az átteleltetéshez. Különösen a téli fiaztatás lehetősége javult sokat, biztatóbb, mint az elmúlt évben. A téliesítés javításához még vagy egy sor helyi lehenem szabad az év utolsó szakaszára hagyni. Egy-két szót a takarékos takarmánygazdálkodásról, a takarmány szakszerű adagolásáról , és felhasználásáról. A nyári és őszi időszakban betakarított szálas siló és egyéb takarmány tárolása mezőgazdasági üzemeink nagy részében a jó gazda gondosságára vall. Szalmával befedett, az idő viszontagságaitól védett széna- és törckkaz- lakkal találkoztunk. Sok helyen a napi szálas takarmány beszállítása után a kazlak környékét szépen ösz- szetakarították, a takarmányt' az előkészítőben gondosan raktározták. Külön ki volt készítve nem egy tsz-ben az etetésre váró abrak, szálas és silótakarmány. Tsz-eink többségében naponta porciózzák és mérlegelik a különböző takarmányokat. Nagyon helyesen ismerték fel és látták be, hogy ez a gazdaságosság és a takarékosság egyik fontos módja. Minden tsz-ben meg kell ezt valósítani! Persze akadt olyan tsz is, ahol a fentieknek éppen az ellenkezőjét tapasztaltuk. A kazlak Iförnyékén a szénacsomók széthullva, sárba taposva, a silótakarmányok az istálló elé lefagyva stb. Ez mindenképpen káros. Nemcsak maga a takarmány megy tönkre, hanem az állatnak is árt a gyatra takarmány. Mindent összevetve, a vizsgálat tapasztalatai az előző évekhez viszonyítva pozitívak. Az állattenyésztés javulásában fő szerepe van az ott dolgozó szakembereknek. Sok helyen elég nehéz körülmények között dolgoznak, de nem ismernek fáradságot az állattenyésztés hozamának növelése érdekében. Ha a vizsgálat tapasztalatai alapján a járás 18 termelő- szövetkezete között sorrendet kellene felállítani, véleményünk szerint az első Három legjobb termelőszövetkezet: a szentlörickátai Új Világ, a tápiógyörgyei Zöld Mező és az újszilvási Kossuth lenne. Utolsónak maradnának viszont a tápiószentmártoni Úttörő és a tápiósági Kossuth Tsz. Kiss Lajos, járási főállattenyésztő — Harminc fiatal vett részt a szentlőrinckátai KISZ-isták szellemi vetélkedőjén. Megnyílt járásunk legmodernebb óvodája p Am még sok játékszer kelt hozzá Nagyszerű intézménnyél gazdagodott Tápiószentmár- ton. Az ifjú papák és mamák, no meg a kis nebulók népes serege örül annak, hogy kitárult az új óvoda kapuja. Az ötvenszemélyes, teljesen korszerű óvodában saját artézi kút, hideg-meleg vizes fürdő és zuhanyozó, modern ételelőkészítő- és konyhaberendezés, és nem utolsósorban két tágas játszószoba, két hatalmas udvar várja a kicsinyeket. Az épületben komfortos szolgálati lakás áll a pedagógusok rendelkezésére. Az építkezést a községi tanács saját kezelésben végezte 'el. így csak 900 ezer forintba került. Ebből 100 ezret állami támogatásból, 800 ezret a községfejlesztési alapból biztosítottak. Jelentős társadalmi munka is segítette az építkezést. A műszaki átvételnél érdekes dolog derült ki. Mégpedig az, hogy a tervezettnél 90 ezer forinttal olcsóbban épült az óvoda. Ez úgy történt, hogy a község vezetői az anyagbeszerzésben, az épület kivitelezésében, a munkálatok ellenőrzésében kivették a részüket. Mondhatnánk: szinte „második műszakban” dolgoztak azért, hogy az óvoda célszerűen és minél olcsóbban épüljön meg. Most már csak a dolgok „könnyebbik” része van hátra. Kell a sok játék, kell a sok felszerelés az új épülethez. A nőtanács már eddig i? jelentős összeggel járult hozzá a játékok vásárlásához. A szülők varrják a függönyöket, szépítik, díszítik gyermekeik Az első ebéd az új óvodában Az első játékóra (Várallyai Béla képes riportja) új otthonát. Kora tavasszal fásítás, parkosítás következik. A Kossuth-liget szomszédságában levő új óvoda tehát rövidesen a legszebb lesz járásunkban. Hetvennégy éves korában elhunyt dr. Csányi József, nyugdíjas tápiószelei körorvos. Közel fél évszázadig volt a község orvosa, s ezen idő alatt szívével, lelkiismeretességével megszerettette magát a falu népével. Mindenben, munkájában és magánéletében is példát mutatott a fiatalabb orvosoknak. Több száz szelei lakos mély részvéte mellett vasárnap helyezték örök nyugalomra.
