Pest Megyei Hirlap, 1965. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-20 / 16. szám

rest mcre$ <JCírlap 1965. JANUÁR 20, SZERDA ERŐSEK ÉS GYENGÉK A mezőgazdaság irányítói, szakemberei számára mindig hasznos tanulságokkal jár, ha azt vizsgálják, miért erős az egyik és miért gyenge a má­sik közös gazdaság. Az ilyen elemzést évről évre elvégzik az országos, megyei és járási irányító szervek. De az is sok tanulsággal szolgál, ha egy- egy járásban a termelőszövet­kezetek vezetői is megteszik ugyanezt. Sőt: arra is biztat­nunk kell a tsz-eket, hogy a közvetlen szomszédos közős gazdaságok is évente legalább egyszer készítsenek összeha- scmlitó elemzéseket; s nem árt, ha ezeket nemcsak a ve­zetők, hanem a tsz-tagok is megismerik. A legutóbbi években az or­szág minden táján erősödtek a termelőszövetkezeti gazda­ságok. Általánosan növeke­dett a termelés, gyarapodott a közös vagyon; a dolgozó tagság jövedelme, megélheté­se is javult — szilárdabb, biztonságosabb lett a gazdál­kodás. Pedig a legutóbbi egy­két év időjárása nem túlsá­gosan kedvezett. 1964-ben a szövetkezeti gazdaságok még a mostohább időjárás ellené­re is sikeresen megbirkóztak feladataikkal. Most készülnek a tsz-ekfoen a zárszámadások.1 Végleges adatok még nincse­nek, de előreláthatóan keve­sebb lesz a mérleghiányos, gyenge szövetkezet, mint egy évvel korábban, de a jelek szerint a termelőszövetkeze­tek egyhetede, egynyolcada továbbra is a gyengék listá­ján marad. Az erősek és gyengék össze­hasonlításakor leginkább szembetűnő az a különbség, amely o vezetésben nyilvánul meg. Ezért az első tanulság abból adódik, hogy a jó szö­vetkezetekben szinte kivétel nélkül mind szakmailag, mind emberileg rendben van a ve­zetés. Szakmailag olyan érte­lemben, hogy ezekben az erős szövetkezetekben jó képzett­ségű, nagy szakmai-gyakorlat­tal rendelkező agronómusok, állattenyésztők, brigádveze- tők irányítják a termelést Pontosan tudják, hogy mikor mit és hogyan kell cseleked­niük a maximális eredmények elérése érdekében. A jó szak­mai hozzáértés a legfőbb biz­tosítéka a termelőszövetkeze­tekben, például a kedvezőtlen természeti körülmények el­lensúlyozásának. Régi pa­raszti mondás, hogy jó esz­tendőben mindenki tud gaz­dálkodni. Nos: a legerősebb termelőszövetkezetek vezetői tudásukat és rátermettségüket éppen azzal bizonyították be, hogy a néhány mostohább időjárású évben is számotte­vő eredményeket, sőt fejlődést tudnak felmutatni. De többnyire rendben van ezekben a termelőszövetkeze­tekben a vezetés emberileg is. Ahogy mondani szokás: nem érheti szó a vezetők háza tá­ját. A jó termelőszövetkezeti gazdaságot nem egy-két em­ber, hanem valóban egy veze­tőtestület irányítja, amely nem szólamnak, hanem a leg­komolyabb törvénynek tekin­ti a tsz-demokráeiát, azt, hogy a szövetkezet legmaga­sabb fóruma a tsz-gazdákból álló közgyűlés. Ezekben a ter­melőszövetkezetekben arra is érdemes felfigyelni, hogy a vezetők hosszabb ideje töltik be tisztségüket, nem válto­gatják őket évenként. A gyen­ge termelőszövetkezetek több­ségében viszont nagyon gyak­ran változnak a vezetők. És ugyancsak ezekben a szövet­kezetekben .vajmi kevés sze­repe van a közgyűlésnek. E gazdaságokban a közgyűlési meghívó láttán többnyire csak legyintenek az emberek — „kár oda elmenni, úgy sem történik semmi’’. A következ­tetés kézenfekvő: a gyenge termelőszövetkezetek megerő­sítésének feladatai között első helyen áll a szövetkezeti de­mokrácia kifejlesztése, a ve­zetés megszilárdítása. A legjobban gazdálkodó termelőszövetkezetek néhány éves tapasztalataiból tudjuk azt is: a termelés, a fejlődés növekedésének legbiztosabb húzóereje az ösztönző anyagi érdekeltség helyes rendszeré­tiek meghonosítása. Aki évek­re visszamenőleg elemzi a ma már jól gazdálkodó, de koráb­ban gyenge lábon álló szövet­kezetek eredményeit, az a leg­több esetben arra a következ­tetésre juthat, hogy az anyagi érdekeltség elvének követke­zetes alkalmazásakor történt a fordulat ezekben a közös gaz­daságokban. És az sem kevés­bé hasznos tanulság, hogy az anyagi ösztönzés elvének tisz­teletben tartása változatlanul alaptörvénye ezeknek a tsz- ekr.ek. Az anyagi érdekeltség­ről beszélve, az ország min­den táján gyakran halljuk em­legetni például a nádudvari módszert; a belvárdgyulai csa­ládi tervezést, vagy más neve­sebb termelőszövetkezetek módszereit; Érthető, ezeknek a híre távolabbi vidékekre is el­jutott, ám gyakran tapasztal­hatjuk, hogy csak a híre ju­tott el, de magát a módszert nem eléggé vagy éppenséggel nem a valóságnak megfelelően ismerik. Ezért érdemes és kell biztatni a termelőszövetkeze­tek vezetőit arra, hogy ismer­jék meg ezeket a módszere­ket és saját helyi körülmé­nyeiknek megfelelően alkal­mazzák is. A helyi sajátosságok figye­lembevétele minden termelő- szövetkezetnek saját jól felfo­gott érdeke. Több példát le­hetne említeni arra, hogy egy-egy termelőszövetkezet évekig azért nem tudott előbbre lépni, mert nem sok­ba vette a helyi körülménye­ket, vagy pontosabban szól­va: nem ragadott meg min­den lehetőséget, amellyel a gazdaságot gyarapíthalta vol­na. Hiszen Kétségtelen, egy- egy gazdaság körülményei — talaj és éghajlati viszo­nyai — nemcsak országré­szenként, hanem olykor egy járáson belül is eltérőek. Ép­pen az erős termelőszövet­kezetek példája figyelmeztet rá, hegy a gazdálkodásban mennyire alkalmazkodni kell a körülményekhez. Szerte az I országban akad olyan szö­vetkezet, amely mostoha, he­gyi, homoki vagy éppen szi­kes körülmények között is tűrhetően megtalálja számí­tását és évről-évre gyarap­szik. Érdemes tanulmányoz­ni ezeknek a szövetkezetek­nek a gazdálkodását; módsze­reiket, fogásaikat hasznos le­het meghonosítani a hasonló adottságokkal rendelkező kö­zös gazdaságokban. Sajnálatos jelenség, hogy gyakran az egymás közelé­ben lévő erős és gyenge ter­melőszövetkezet „kancsal sze­mekkel" nézi egymást. Pedig a termelőszövetkezeti mozga­lom erősödése, a szövetkezeti parasztság jólétének növelé­se nem egyes szövetkezetekre korlátozódott feladat, hanem ügye az egész parasztságnak, érdeke egész társadalmunk­nak. A gondokat — a ma még gyenge termelőszövetkezeteK megszilárdítását is — állo­munk viseli a vállán. Az év­ről évre meghatározott álla­mi támogatás fontos célja a gl’engc tsz-ek gazdálkodásá­nak megerősítése. De ez a tá­mogatás csak akkor éri el célját, ha a termelőszövetke­zetek vezetői és tagjai az ál­lami segítséget párosítják a saját erőfeszítéseikkel, szor­galmukkal, azoknak a lehe­tőségeknek felhasználásával, amelyek révén a ma még gyengék mielőbb felzárkóz­hatnak a jómódú, erős szö­vetkezetekhez. Horváth László [rcdniénjcs esztendőt zár a nyársapáti Haladás Terme­lőszövetkezet. Kovács Ferenc főkönyvelő elmondotta, hogy több termékféleségből a várt­nál többet takarítottak be. Szőlőből például 1600 mázsá­val termett több. A 250 ezer forintnyi többlet bevétel a ta­gok jövedelmét is növeli. Ta­valy az egy tagra jutó átlag- jövedelem 3825 forint vol t, az idén ez az összeg eléri a 10 ezer forintot. Ügy néz ki, hogy a 35 forintos munka­egységet ki tudják fizetni. 1964-ben egyébként 4 millió 800 ezer forint összegű be­ruházást hajtottak végre a szövetkezetben, 50 hold sző­lőt telepítettek, 10 vagonos műtrágyaraktárt építettek és elkészült a 220 holdas öntöző­telep. Dél-amerikai trópus- Budapest mellet t Ha valaki meg óhajtja is­merni a dél-amerikai trópu­sok növényzetét, nem kell fel­tétlenül a föld túlsó felére utaznia. Elegendő, ha a fő­várostól nem egészen 40 kilo­méterre, Vácrátótra megy, a Magyar Tudományos Akadé­mia botanikus kertjébe. Itt, egy hatszor tízméteres üveg­házban ízelítőt kaphat az amerikai kontinens egyenlítő­Februárban lehet jelentkezni a közép- és szakmunkástanuló iskolákba A Művelődésügyi Miniszté­rium illetékesei tájékoztatták az MTI munkatársát, hogy a gimnáziumok és a techniku­mok első osztályaiba — az idei tanévhez hasonlóan — a következő tanévben is mint­egy 63—70 ezer fiatal felvéte­Javult a vidék tüzelőellátása A Április 1-én kezdődik a SZOT füzeloakciója A Belkereskedelmi Mi­nisztérium TÜZÉP főigazga­tósága most összegezte a fű­tési idény eddigi tapasztala­tait. Ebből megállapítható, hogy az 1964. évi tüzelőellátás kielégítő volt. Évek óta elő­ször sikerült a főváros és a vidék között levő aránytalan­ságokat is csökkenteni. A földművesszövetkezeti keres­kedelem például a tervezett 117 000 vagon helyett 140 000 vagon tüzelőanyagot hozott vidéken forgalomba. A több­letmennyiség nagy részét az eddig hiányosan ellátott te­rületek kapták. Ennek kö­vetkeztében az eltelt idő­szakban huzamosabb áru­hiány sehol sem jelentke­zett. Az ellátás nemcsak mennyiségben, hanem a vá­lasztékban is javult. Jól be­vált s SZOT tüzelőakció szeptember 30-i határidejének pontos betartása, ami lehe­tővé tette, hogy a kisebb té­telekben vásárlók igényeit fennakadás nélkül, korlátla­nul ki tudták elégíteni. A tüzelőhelyzet jelenleg is biztató. A készleteli, a hazai bányák és a folyamatosan ér­kező import biztosíték arra, hogy a fűtési idény még hát­ralevő három hónapjában sem okoz problémát a tüzelő- ellátás. A TÜZÉP egyébként már az új évadra készülődik. A tervek szerint a SZOT-utal- vúnyokra a tavalyihoz ha­sonló mennyiségű tüzelőt ad­nak ki, s ehhez biztosít áru­alapot. Az akció a már jól bevált menetrend szerint áp­rilis 1-én indul. (MTI) léi tervezik. A szakmunkás- tanuló iskolákba előrelátható­lag 70—73 ezer fiatalt vesz­nek fel. Azokban a középisko­la-típusokban, vagy egyes kö­zépiskolákban, amelyekben túljelentkezés lesz, a tanulók kiválasztásánál arra töreksze­nek, hogy elsősorban a leg­jobb eredményt elért, legin­kább felkészült fiatalok ke­rüljenek be. A jelentkezéseket február­ban bonyolítják le. A jelent­kezésekig hátralevő időben a pedagógusok szülői értekezle­teken, illetve osztályfőnöki órákon ismertetik a pályavá­lasztási és továbbtanulási le­hetőségeket. A szülők, pedagó­gusok és diákok megbeszélé­sein a nevelők azt is elmond­ják, hogy véleményük és ta­pasztalataik szerint egy-sgy fiatal készségeinek, képessé­geinek melyik iskolatípus vagy szakma felel meg a leg­jobban, diákjaik hol állhatják meg legjobban helyüket, A minisztérium illetékesei végül hangoztatták: azokat a szakmákat, amelyek hosszabb felkészülést, középiskolai, egyetemi végzettséget igényel­nek, természetesen az olyan fiataloknak célszerű válasz­taniuk, akik az általános is­kolai tanulmányukat a leg­jobb eredménnyel végezték el. (MTI) Tárnoki panasz Panaszkodnak a tárnokiak, különösen a Benta patak környékén lakók. Ha megindul a tél végi olva­dás, ismét árvíz fenyegeti őket. Fülöp Mihály — aki maga is árvízkárosult — elmondotta, hogy már egy­másután kétszer öntötte el a környéket a víz. 1958- ban és tavalyelőtt, sok ház megrongálódott, több össze is dőlt. Tavalyelőtt például a Ligeti iskola két hétig volt megközelíthetetlen, mert vízben állt, az orvosi ren­delőnek meg a küszöbéig ért a víz. A Rákóczi úti Benta-híd szintén hosszú ideig volt az autóbuszok ré­szére járhatatlan, s így a bejárók gyalog tudtak csak eljutni az állomásra. Igaz, hogy a helyi tanács a kisebb levezető csa­tornákat karban tartja, és a bekövetkezhető árvíz esetére a szükséges intézkedéseket is megtette. Ám olyan munkákra lenne még ezen kívül szükség, ame­lyek magát az árvizet gátolnák meg. Erre pedig a községnek nincsen pénze. A tárnokiak éppen ezért, a vízügyi hatóság segítségét kérik. Sürgősen ki kel­lene emelni a Benta patak kocsihídja alól, a régi fa­híd oszlopmaradvány lit, mert esek csak gátolják a Víz elvonulását. A pataknak a hídtól a vasúti átereszig erős az esése. Ha ezt a rövid részt kimélyítenék, te­mérdek vizet lehelne elvezetni. Emellett még néhány hasonló intézkedésre lenne szükség a vízelvezetés ér­dekében. Mintegy hetven lakásról és 100 családról van szó, akiket veszélyeztet az árvíz, nem kis dolog tehát. «s. p.) VWÄVÄ\\\\\ környéki vidékének növény­világából. Magyarországon ez az első önálló botanikai gyűjtemény a dél-amerikai trópusokról. Gazdagsága, bujasága igen távol van ugyan az „eredeti­től”, de a mi szemünknek pa­zar, egzotikus látvány. Há­romszáz növényfaj él itt, köz­tük különleges páfrányok, halvány virágú orchideák, a faágakról fürtökben lecsün­gő, apró levelű íikuszok, kú­szó filodendronok, vanília- és ananászcserjék. Mindezek azonban csak a „körítést” ké­pezik a kis üvegház igazi kin­cseihez, a bromóliákiioz. Ez a világ egyik legnépe­sebb növénycsaládja. Dál- Amerikában több mint ezer faja tenyészik vadon: itt 200 különféle fajt nevelnek, A bro- méliagyűjteménynek, amely a maga nemében a legna­gyobb Közép-Európában, van még egy különlegessége: a vi­rágok egy része itt is, akár csak természetes körülmé­nyek között az őserdőben, fákon él. A fák ugyan nem trópusiak, hanem kiszáradt hazai barackfák, de kiválóan alkalmasak a dél-amerikai trópusok növényvilágának illusztrálására, s a broméliák is jól érzik magukat a görcsös ágak mohával bélelt hajlatai­ban. A broméliagyűjtemény egyébként nemcsak a botani­kai tudomány és a látványos­ság céljait szolgálja, hanem kifejezetten gyakorlati szere­pe is van. A szakemberek szerint ugyanis ez a virág a jövő szobanövénye. Néhány faját ugyan olykor látni a vi­rágüzletekben, de a választék sokkal bőségesebb lehetne. A bromélia kecses, kicsiny, mégis mutatós termetével jól illik a modern lakásokba, s évente néhány hétig színpompás, vál­tozatos virágokat hajt. Leve­leinek aljában napokig bírja a vizet tárolni, azért az öntö­zés iránt nem igényes. A vi­rágkedvelők „bromélia-ellá- tásának" törzsanyaga már készen áll a vácrátóti üveg­házban, — s most megkezdték hazai elszaporitásának kísér­leteit is. Nappal csónak, éjjel ágy Tovább fejlődik a campingcikk-gyártás Hatszázötvenezer felfújható gumimatracot állít elő ebben az évben az Országos Gumi­ipari Vállalat Pálma gyáregy­sége. A kedvelt camping- és strandcikk nagy „karriert” csinált az utóbbi években, je­léül az erősen fellendült campingező kedvnek. Tavaly­előtt még „csak” 368 000 mat­racot gyártottak, tavaly az 540 000-es tervelőirányzattal szemben 560 000-et, az idén pedig 650 000 készül. A sok rugalmas, színes matracot persze nem kizárólag hazai sátorozók, strandolok kapják, javarészét külföldre szál­lítja a CHEMOLIMPEX Külkereskedelmi Vállalat A gumiipar egyik legkereset­tebb, leggazdaságosabb ex­portterméke a gumimatrac. Ma már 20 különböző típust készít a Pálma, mintegy száz­féle szín- és formaváltozat­ban, részben a külföldi meg­rendelők kívánsága szerint. Uj típus a víziszánszerű mat­rac, amelyet motorcsónakhoz lehet kapcsolni. A rajta fek­vő, bebújós szerkezetű kötél­zettel erősítheti magát hozzá, hogy a gyorsan sikló motor hullámai le ne sodorják. Tovább fejlődik az idén a gumicsónakgyártás is. Bár 1 csak kisebb mértékben, mert \ a gyár budapesti, Lenhossék í utcai szűk telepén már nincs s hely a csónakrészleg bővíté- «sére. Az ismert Sirály 1 és í Sirály 2. elnevezésű, íelfúj- í ható gumitutajon, valamint a ^ Delfin típusú kajakon kívül ^ ismét gyártják a tetszés sze- ^ rint mindkét oldalán vízre- í helyezhető Boglár elnevezésű f tutajt. Az első negyedévben bo- '/f csatja ki az üzem ötödik J fajta vízi jármű vét, amely- < nek a Budapest nevet ad­2 'a­f A Budapest olyan felfújható | gumicsónak, amelynek oldal- j tömlői lenyithatók és akkor i kétszemélyes, kényelmes mat- {rác fekvőhely lesz belőle. A í kétéltű, nappal csónak — éj­ijei ágy matrac prototípusát £ nagy sikerrel mutatták be a í napokban Hollandiában, , a \ rotterdami campingkiállítá­f son. í í Tovább fejlődik az idén a \ Pálmában a gyermekjáték gyárrészleg is. A már ismert ( gumi. illetve PVC baba- és í állatfigurákon kívül megkez- f dik polietilén alvósbabák elő- í állítását, mozgatható végta- £ gokkal, fésülhető, platinasző- íke, polipropilén hajjal. (MTI) ^XXVVXXXVvXXXXVAVXvV \\\\\\\\\\\\\\\\\\\\%; 1 majd szétosztották egymás j között a jutalmat... ★ Egyesek abban látják a szó- l cializmus fölényét, hogy vál- í lalatuk ilyen gazdálkodás j mellett a kapitalizmusban j már régen csődbe ment vol- \ na, nálunk pedig még pré-1 miumot is fizetnek ... : ★ — Igaza van az Ein- j steinnek — mondta a feleség j a férjének negyvenedik szüle- j tésnapján, majd így folytat- j ta: — Te fiam, most negyven- j éves vagy. Itthon azonban öt- ! vennek látszol, míg társaság- : ban harmincnak. Hát ez a re- : táti vitás! j * Az emberiség óriási szeren- \ cséje, hogy az első egyse jt; hajlandó volt társadalmi műn- j kában osztódni, Arisztopha- j nesz előleg nélkül is megír-! ta csodálatos vígjátékait, Ko- \ lumbus nem kért kiküldetési i rendelvényt, napidijat és rep- ; rezentációs költséget, az \ Auróra matrózai nem ragasz- \ kodtak a veszélyességi pótlék- j hoz és a honvédő háborúban ! sem tartották be a nyolcórás i munkaidőt. ősz Ferenc í jövőt, a lány homloka bánato­san felhős volt. A fiú teljesen megzavarodott és elhallgatott. Egyszerre a lány arcán meg­jelentek a mosolyt kísérő bá­jos kis gödröcskék. A fiú ér­tetlenül nézett, különösen ak­kor, amikor a lány türelmet­lenül kérdezte: — Hát nem is szeretsz? Szegény fiú nem is sejtette, hogy a lány közben az asztal alatt lerúgta divatos cipőjét. Ö arra gondolt: lám, milyen bonyolult a női lélek... k Takarékoskodni kell — így szól a rendelet és ennek szel­lemében a vállalat vezetői többnapos tanácskozás után elhatározták, hogy megpa- rancsoltassék: ezentúl a gép- irónők egy centivel kisebb margót kötelesek használni a papírtakarékosság miatt. Az utasítást több ezer. óriásmére­tű plakáton hirdették ki, Vannak olyan emberek, akik a Pál utcai fiúk gittegy­letét galerinek neveznék, ka­landjaikat huliganizmusnak. Elképzelésük szerint Neme- csekék csak papírgyűjtésben versengenének és a Füvész- kertben a fűre lépni tilos lenne ... k Hallom, hosszú ideje tarta­nak a viták arról, hogy a ka­tolikus papok is megnősül­hetnek. Amennyiben a coeli- batust feloldják és a papok is nősülnek, annak első haszna az lesz, hogy isten szolgái már itt a földön megtudják, hogy milyen a mennyország — na és a pokol ... k A fiú tüzesen szerelmet vallott. A lány fájdalmas ar­cot vágott, időnként fintorgott. A fiú megkérte a kezét. A lány arca szenvedő volt. A fiú lángoló szavakkal ecsetelte a Minap egyik olvasónk a lapról szólván ezt mondta: — Én nem tudok este addig elaludni, amíg nem olvastam el az újságjukat. Az elismerés jólesett, bár még most sem tudom, hogy az illető valóban annak szán­ta-e. Aztán rájöttem, hogy az idézett mondat mindenkép­pen dicséret. Legalább olyan nemes dolog az olvasót tájé­koztatni, mint plaltatni... k Egyik községünkben külföl­di csoporttal találkoztam. Már egy hete járták az országot, nem is csoda tehát, hogy a legfontosabb 'szavakat, me­lyek az életünkben szinte el­engedhetetlenek, tökéletes ki­ejtéssel mondták. Közülük is a legjobban: — Egészségű ■'kre ... k Nem biztos, hogy a munka­erkölcsöt szilárdítja, ha na­gyon sokat beszélünk a mun­kaerkölcs megszilárdításáról — munkaidő alatt... k I A jó bornak nem kell cégér — mondja a régi magyar köz- : mondás, amit aztán sokan úgy ; értelmeztek, hogy hordó sem ; kell neki.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents