Pest Megyei Hirlap, 1965. január (9. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-19 / 15. szám
1965. JANUÁR 19, KEDD rtsi MEGYEI Ahol megköt az alföldi homok A kis asztalon a hamutartóban már egy halom cigarettavég, egy tucat Fecske elfüstöl- gött rövid idő alatt. A két beszédpartner is elfáradt, s beáll egy kis nyugtató csend, ami már kell is ahhoz, hogy rendezhesse az ember a sok képet és benyomást, amelyet gyors egymásutánban kapott. Megpróbálom tempósan visszajátszani a párbeszédet... — Teljes készültség? — Aki kezét-lábát bírta, mind beállt. — De hát mi ez: fejetlenség? Lelkesedés? Kétes értékű akció vagy dicsérendő offenzíva? — Nem lehet elítélni, de azt sem gondolom, hogy nagyon dicsérendő. Ezt valahogy meg kell indokolni. Az indok pedig, amelyet a Telefongyár bugyi üzemében a termelési főnök és a párttitkár felváltva fogalmaz, ez: — Ügy kezdődött, folytatódott az esztendő, ahogy csak a nagykönyvben megírták, — Októberig tartott a csodavilág, akkor egymás után apadtak ki az anyagforrásaink. Heteken át kínlódtunk. — Az év utolsó hónapja maradt arra, hogy helyrebillentsük, amit még lehet. Minden íróasztal-ember és vezető műszaki a szalaghoz ült. — Engem és a termelési főnököt is betanították és srófoltam ezerkétszáz forintos munkahelyen háromezres fizetésért. S ez már levon valamit a közös akció értékéből. — Előző évben elúsztunk — ez javarészt nem a mi lelkünket terhelte. A 64-es évet — dacból is — jól akarta befejezni minden itteni, telefongyári ember. Mindegy, hogy segédmunkás vagy mester, egytól-egyig drukkolt, mint egy nemzetközi sport- meccsen. Nem volt szabad veszíteni. — Egyenesbe jöttünk. Nem is egyszerűen teljesítettük, de hajszoltuk a tervet. Mindegy. Itt vagyunk... Ez hát a tömör előzmény. És most, tulajdonképpen a felező vonalnál állunk. A viszA termelési főnök: — Srófoltam ... háromezerért... szapillantás, s a legnehezebb küzdelem is egyúttal a holnap tanulsága. A csendet megtörve nagyon óvatosan kérdezem: — Most kezdődik minden elölről? A termelésvezető, Nagy György felkapja a tekintetét a csikk-halmos hamutartóról. — Ugyanez?! Azt nem! Kérem, az ember nem azért kapja havonta a „magyar valutát”, hogy ezért a pénzért üldögéljen hervadt babérain. — Tehát lehet más vágányon futni? — Szónoki kérdés. Tulajdonképpen mindenki tudja, — És nem csinálja? — Ezt is mondhatnánk. — Jó, akkor nézzük, milyen lesz az új évi járat. — A hatvanötös program változatlan. Már maga ez is egy kis megpihenés: se több nem lesz, se kevesebb, mint tavaly. Ha most nem, akkor soha nem érjük utói magunkat. Tudja mit szeretnék végre megérni? A teremtésit! Ha már fél évvel előbb összebogarásszuk, milyen terv szerint dolgozunk tizenkét hónapig, ne abban minutában potyogjon ki a gépből a hozzávaló, amikor éppen keresik. Majd, hogy a tenyerét tartja a szerelde az alkatrészműhely gépeinél. Ha kiesik egy, rohannak vele. És ha akár a legkisebb hiba megesik? Ugye, ez is szónoki kérdés, de én is megengedhetem magamnak . .. — Mert mindenkinél pontosabban tudod rá a választ A titkár: — Nincs mivel cserélni... (Foto: Gábor) — nevet a titkár, Csereklei István. — A szerszámokból nem készül dupla példány, nincs mivel cserélni s ha a baj reggel történik az alkatrészgyártó-műhelyben, délutánra már leáll a telefont összeszerelő-szalag. — Ugye, meg sem kérdezi, mibe telik, amíg kijavítják? S amelyik szerszámot ötvenezerszeres felhasználásra készítették, s már a százezrediknél járunk? Ez nem azt jelenti ám, hogy ilyen szupertartós a szerszám, ezt már megsínyli a termék. Jó időbe- erőbe telik, míg a kopás, romlás miatt rosszul sikerűiteket helyrehozzák. Még mielőtt közbekérdezne, hadd szögezzem le, mint a termelést irányító, elsősorban érdekelt ember, hogy magam nem az ideális állapotot keresem, csak a lehetségesét. A dupla szerszám — életbiztosítás —, de ha nem megy... — Milyen mentőöv az, amelyik még így is a víz színén tarthat? — Az elsüllyedés ellen az egyetlen biztosíték — amit különben a tervgazdálkodás lényegének tartok; előretartással kell dolgozni / Ha ezt nem tudjuk tető alá hozni, hajítófát sem ér a programgazdálkodás. Rágyújtásnyi szünetet tart. — Nem kérdezek semmit... — ... Úgyis folytatom, most már nem tudok megállni... Korántsem azért, mert annyira szeretem járatni a beszélőkémet. Éppen azt szeretném bizonyítani, hogy van jogunk méltatlankodni, mert teszünk is egyet-mást a keseregnivaló eltüntetésére. — Mondjam, ne mondjam, hogy emberünk közel sincs annyi, amennyi kellene. Biztosan tudja. Akit lehet, bizonyos Időre az alkatrészműhelybe vezénylünk kisegítésre — ez az elsősegély. Azt a veszteséget, amit ezalatt mondjuk a szerelőszalagnál szenvedtünk, játszva helyreütjük. A beszélgetés nem zavartalan. Többször telefonhoz hívják s a titkárnő időnként te- lexgépen érkezett sorokat tesz elé. Áz igazgató beteg s ő most a vezérkari főnök. Mégsem látni rajta semmilyen mesterkélt, tábornoki vonást. Most is másodpercek alatt átfutja a papírt, leteszi, s felpillant. — Hát ez... Ez a legfontosabb. — Arra nincs recept, hogy lehet itt a homokon gyári embert szerezni — ha már olyan kevesen vannak? — Most már bizonyos, hogy ez a vidék nem terem több munkást, mint amennyi van. Mihez kezdjünk azzal, aki a föld embere: szüretkor, aratáskor, ősszel-tavasszal viszi a szíve innen. És mégis van itt egy tartalékgárda. — Hol? — Itt a faluban. Vagy a többiben, a környéken. Nem Is tudom, hogy mondjam, nehogy komolytalannak vegye... Bedolgozókat akarunk toborozni. Asszonyokat inkább, akik a ház körüli dologban mindig találnak szabad órákat. Könnyen tanulható apró műveleteket végeztetnénk velük. így először, később talán többet. Hazavinnék a hozzávalót, s hoznák a készet. Pár hete, hogy kísérletet tettünk s idén 30—40 kézre kalkulálunk, ha a magasságos minisztérium is áldását adja rá. Maga elé nézve beleszív az utolsó Fecskébe. — Így, valahogy így... A többiről nem szívesen beszélnék. Még nem. De egy idő után szívesen látnánk, nagyon szívesen. Felbomlik az asztaltársaság. Mindenki megy a maga útjára. Odakinn fúj a jeges szél s ahonnan eltakarodott a hó, onnan már kapja-viszi az örök vándort, az Alföld porát. Tele lesz a vendég szeme- szája. A portás biztat, míg visszaadja a belépő igazolványt: „Majd rendbeszedjük itt a környéket. Jön a tavasz, megkötjük a futóhomokot...” Tóth György st eve, mai nap 1965. január 19, kedd, Sára napja. A nap kél: 7.25, nyugszik: 16.25 órakor. A hold nyugszik: 9.03, kél: 18.52 órakor. Várható időjárás: erősen felhős idő, többfelé esővel. Mérsékelt, időnként megélénkülő szél. A hőmérséklet alakulásában lényeges változás nem lesz. 20 éve 1945. január 19-én jelent meg Pesten az új demokratikus Magyarország első napilapjának, a „Szabadságinak első száma. — Megnyílt a monori Vigadó nagytermében a Belügyminisztérium és az Állami Biztosító rendezte balesetvédelmi kiállítás, melyet előzőleg a ráckevei járásban 12 ezren tekintettek meg. — Befejeződött a nagykőrösi nőtanács pedagógiai előadássorozata. A záróelőadást tegnap délután Szabó Zoltán, a megyei tanács előadója tartotta a pályaválasztásról. — Pénteken, január 22-én folytatódik a cementipari munkásakadémia Vácott, a deákvári lakótelep iskolájában. Ez alkalommal a mé- legüzemi ártalmakról és a bőrártalom elleni védekezésről lesz szó. 1915. január 19-én halt meg Ko- sutány Tamás agrokémikus, a mezőgazdasági iparok hazai fejlesztésének és az élelmiszerve- gyészetnek úttörője, akit kortársai „a búza, a liszt, a kenyér tudósaként” tiszteltek. A keszthelyi Országos Gazdasági Tanintézet hallgatójaként választotta élethivatásul az agrokémia művelését, majd a pesti és hallei egyetemeken tökéletesítette vegyészeti_ és agrártudományi ismereteit. Több mint négy évtizedig szolgálta a magyar mezőgazdaság ügyét, s gazdagította jelentős eredményekkel áz egyetemes agrártudományt. 1872-től a magyaróvári gazdasági akadémia tanára, míg 1903-ban Budapestre, az Országos Kémiai Intézet igazgatójává nevezték ki. Elsőként foglalkozott tudományos színvonalon a magyar búza és liszt minőségi kérdéseivel. Üj vizsgálati módszereket alkalmazott, s a tészta minőségi vizsgálatára készüléket szerkesztett. Nagy érdemeket szerzett a szeszgyártásban, s a malomipar korszerűsítésében. Tudományos-Irodalmi munkásságából kiemelkedik a hazai dohányfajták termesztésének javításáról és a borászatról írt munkája. Társszerzője volt a trágyázásról szóló első magyar szakkönyvnek. Megindította és szerkesztette az első magyar agrár- tudományi folyóiratot. HAT MAGYAR ÁRUBEMUTATÓ A TENGERENTÚL Az idén külkereskedelmünk 22 nemzetközi vásáron képviselteti magát kollektív kiállítással és ezek közül hat a tengerentúl lesz. Rangoonban és Havannában önálló kiállítást készít elő a Magyar Kereskedelmi Kamara, s ezeken a magyar exportcikkek széles skáláját tárja az érdeklődők elé. Algírban, Da- maszkuszban, Torontóban és Tripoliszban a nemzetközi vásárok külföldi kiállítói között jelentkezik hazánk. Torontóba és Algírba most első alkalommal küldik el vállalataink e piacokon érdeklődésre számot tartó exportcikkeik néhány mintadarabját. A tengerentúli magyar kiállítások közül sorrendben az első Líbiában lesz, a tripoliszi vásár ugyanis február 28-án nyílik. A magyar árukat már útnak indították Tripoliszba. Tizenkét külkereskedelmi vállalatunk exportkínálata alkotja a magyar árubemutató anyagát. Líbiában ötéves gazdaságfejlesztési tervet dolgoztak ki és külkereskedelmi szakembereink úgy választották ki a kiállításra szánt termékeket, hogy bemutassák, milyen magyar gyártmányokat tudnak ott felhasználni terveik végrehajtásához. — Tavasszal fásitják Isa- szeget. Háromezer fasuháng már a községben elvermelve várja a tavaszt. — A Vatikán hatnyelvű teológiai folyóiratot ad ki „Concilium” címen. — Majmok és emberek. A Puerto Rico-i trópuskutató intézet érdekes kísérletet folytatott az állatkertben. A majomketrecekbe embereket zártak, a majmokat viszont kiengedték. Az állatok pontosan úgy viselkedtek, mint az állatkert legtöbb látogatója: körülállták a ketreceket, ingerelték az embereket, banánhéjjal, gyümölcscsutkákkal dobálták őket... Pénzt csalt ki a hiszékeny emberektől Elítélték a szélhámoskodó jogászt Az emberi hiszékenység vámszedői nem fukarkodnak az ígéretekkel. Céljuk mindig ugyanaz: megszerezni a A rádió és a televízió mai műsora KOSSUTH RADIO 8.15: Napirenden. 8.20: A Magyar Rádió és Televízió sorozatából. 8.30: Színes szőttes, őfelsége udvarában. 9.40: Brahms: Esz-dur szonáta Klarinétra és zongorára. 10.10: Operettrészletek. 11.00: Iskolarádió. 11.30: Részletek Clzck operájából. 12.15: Tánczenei koktél. 13.15: Zenekari muzsika. 13.45: Törvény- könyv, a rádió jogi műsora. 14.10: Falusi délután. 14.15: Mai apostolok, riportműsor. 15.20: Falusi lányok, asszonyok . .. 15.40: Rischka: Táncfantázia II. Berlini rádió zenekara. 15.45: Szegények hatalma. 15.55: Tánccsárdások. 16.10: A Stúdió 11 játszik, Szirmay Márta énekel. 16.40: Ifjúsági magazin. 17.05: Rádióiskola. 18.10: Villanófényben: Mit végzett ma? 18.15: Maria Callas Puccini áriákat énekel. 18.45: Könnyűzenei híradó. 19.25: A Szabó család. 19.50: Jó éjszakát gyerekek. 20.00« Közvetítés Frankfurtból. A Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekarának hangversenye. 21.20: A hangversenyközvetítés folytatása. 21.50: Az Állami Népiegyüttes műsorából. 22.15: Sporthírek. 22.20: Kedvelt melódiák. 23.03: Korunk költészete. 23.18: Két trió. PETŐFI RADIO 14.00: Hajdú Júlia táncdalaiból. 14.25: Harminc év művészek között, hangfelvétel. 15.05: A szovjet rádió szimfonikus zenekara játszik. 16.25: Legendák és történelem, Pu- ruczki Béla írása. 16.40: Virágénekek. 17.05: A leghosszabb szolgálat... Zenés műsor azoknak, akik a szilveszteri műszakban dolgoztak. 17.50: Gazdasági számítások az iparban. Varga Jenő könyvének ismertetése. 18.00: A Pénzügyőrzenekar játszik. 18.20: Kemény Egon dalaiból. 19.00: Mi történt a nagyvilágban. 19.15: Verdi művek. 19.45: Családi körben „Bűnös kerestetik” c. dokumentum játék. 20.45: Népdalok. 21.05: Egy hang tragédiája. Zenés rádiómonológ. 22.00: Kamarazene. URH 18.40: Egy szerelem három éjszakája. Részletek Ránki—Hubay— Vasas zenés játékából. 19.05: Egy vidám történet. Elbeszélés. 19.25: A dzsessz kedvelőinek. 19.48: Há- romfelvonásos opera. TELEVÍZIÓ 8.05: Iskola-tv. 8.25: Orosz nyelv az ált. isk. 6. oszt. számára, félévi ismétlés. 9.00—9.20: Környezetismeret, az ált. isk. 4. osztályának. A vas. Hogyan készül a kerékpár a Csepel Vas- és Fémművekben? 10.05—10.35: Földrajz, az ált. isk. 5. osztályának. Északi Középhegység, Mátra, Bükk, Borsodi-medence, Aggteleki cseppkőbarlang. 11.00: Orosz nyelv, középiskolásoknak, Grisa, Andrej, Mása és a társas- utazás. 14.00—14.20: Orosz nyelv (ism.) Az ált. isk. 6. osztályának. 14.55—15.15: Környezetismeret ismétlés. 15.50—16.20: Földrajz ismétlés. 16.50—17.15: Orosz nyelv (ism.) középiskolásoknak. 17.20: Az iskola-tv postája. Műsorkalauz pedagógusoknak. 17.35: Hírek. 17.40: Kisfilmek. 1. Tizenhét év az őserdőben kisfilm. 2. Mindent tudni akarok. Szovjet kisfilm. 18.20: Prospektus helyett. Üj gépek, szerszámok, anyagok. 18.35: Velence télen. Boldizsár Iván műsora. 18.55: Várja őket a falu ... A televízió riportfilmje. 19.20: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 19.50: Napi jegyzetünk. 19.55: A menyasszony nem tud várni, Magyarul beszélő olasz film (14 éven felülieknek!) 21.15: Érmek és érmesek. Visszapillantás a tokiói olimpiára, a kamera előtt: A párbajtőrcsapat. 21.35: Próza a pódiumon. O Casey: Csillag-dzsessz. 21.50: Tv-híradó. 2. kiadás. 22.10: A Barangolás vendégkönyve. Frans Masereel és Garaguly Károly. rászedett, becsapott emberek pénzét. Egy ilyen ügyet bírált felül a Pest megyei Bíróság dr. Cserey fellebbviteli tanácsa. Az ügy vádlottja: dr. Oláh Béla, 32 éves, nős, kétgyermekes, büntetett előéletű, munkásellátási ügyintéző, ceglédi lakos. Oláh rendezetlen családi körülményei és jellembeli hiányosságai miatt mind lejjebb csúszott. Az ügyészi szervezettől elbocsátották, majd a Termelőszövetkezeti Tanács Szolnok megyei irodájában helyezkedett el. Itt sem állta meg helyét. Állandó anyagi nehézségekkel küszködött, adósságai egyre gyűltek, ugyanakkor pedig egyre-másra csapta be a hiszékeny embereket. Összeköttetéseire hivatkozott és mint jogban jártas emberre, rábízták ügyesbajos dolgaik elintézését. Beadványokat szerkesztett, ígérte kegyelmi kérelmek kedvező elintézését, iparengedélyek, gépkocsikiutalások megszerzését és ezekre v,illeték” és egyéb címeken előre klsebb-nagyobb összeget vett fel. A szélhámoskodó jogász ügyében a Pest megyei Bíróság súlyosbította a Ceglédi Járásbíróság ítéletét és dr. Oláh Bélát befolyással való üzérkedés és zugírászat miatt 1 év és 6 hónap szabadságvesztésre ítélte és a közügyek gyakorlásától három évre eltiltotta. Az ítélet jogerős. (m.) — Páros inunkaversenyre hívták ki a gödöllői MÁV állomás dolgozói régi vetélytár- saikat, a jászberényieket. — Hathetes társastánc-tanfolyam kezdődött Szentmái- tonkátán, fővárosi tánctanár irányításával. — Elkészült Tápiószóllöson a 100 000 forintos állatorvosi lakás. — A monori gimnázium KISZ-klubjában előadássorozat indul. Az első előadást Szalai Katalin tanárnő tartja a modem képzőművészetről. — Kocsér monográfiája. A kocséri pedagógusok megírják a község utolsó húsz esztendejének történetét Az érdekes monográfia rövidesen elkészül. A pedagógusokat a kocséri úttörők is segítették az adatgyűjtés során. — A Tahititól 600 kilométerre északnyugatra fekvő Belungshaussen szigeten lehet majd legjobban megfigyelni a május harmincadi- ki napfogyatkozást. Amerikai, szovjet és japán tudós- csoportok érkeznek a Csendes-óceán e francia szigetére a jelenség tanulmányozására. Meglopta édesanyját Pelikán Adolf 20 éves nagykőrösi segédmunkásnak volt már dolga a törvénnyel. Legutóbb is feltételesen helyezték szabadlábra, bízva abban, hogy megjavul. Időközben azonban pénzzavarba került és elhatározta, hogy pénzt szerez. „Egyszerű” megoldást választott: elment édesanyja lakására, s miután a lakás üres volt, magához vett 1410 forint értékű ruhaneműt. A rendőrség rövidesen elfogta és őrizetbe vette. Rövidlátó és a feledi... (Kiss Béla rajza) — Kétezerötszáz naposcsibe érkezett a kávai termelőszövetkezetbe. Hat hét múlva, 70—80 dekás súlyban kívánják őket piacra vinni. — Közvetlen kompjárat Skócia és Norvégia között. Skót és norvég szakemberek tárgyalásokat folytattak arról, hogy 1966-ra közvetlen kompjárattal kötik össze Skócia és Norvégia partjait Az elképzelés szerint a kompjáraton egyszerre ötven autó, s mintegy 400 utas lenne szállítható. Az átkelés időtartamát 20 órára tervezik. Ok nélkül verekedett Farkas István 28 éves büntetett előéletű budakeszi segédmunkás, egy éjszaka hazafelé tartva, minden ok nélkül megtámadta a 36 éves Molnár Ferenc, ugyancsak helybeli lakost. A meglepett Molnárt a földre döntötte, majd tovább ütlegelte, úgy hogy annak bal karja eltörött és 10 napig feküdt kórházban a támadás után. Farkast őrizetbe vették. ! Köszönetnyilvánítás! Ezúton mondunk hálás köszönetét mindazoknak, akik szeretett férjem, illetve édesapánk temetésén részvétükkel fájdalmunkat enyhítették. Palásti-család