Pest Megyei Hirlap, 1965. január (9. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-17 / 14. szám
fur Msere» kMívIud 1965. JANUÁR 17, VASÁRNAP A Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1964. évi népgazdasági terv teljesítéséről (Folytatás az 1. oldalról.) folyamán mintegy 30 százalékkal több (háztartási villamosgépet gyártottak, mint 1963-ban. Tovább nőtt a gépek és a gépi berendezések kivitele. 1964-ben a könnyűiparon belül a bútoripar termelése 13 százalékkal, a textilruházati iparé 6 százalékkal, a cipőipar termelése 7 százalékkal nőtt. A szövet, a kötöttáru és harisnya termelésén belül különösen a szintetikus szálakat tartalmazó cikkek termelése nőtt. Az egyes fontosabb iparcikkek termelése és tervteljesítése 1964-ben a következőképpen alakult: Az 1964. évi termelés Szén Kőolaj Bauxit Villamos energia Acél Hengerelt acél Aluminium Cement N itrogénm ü t rágy a Szuperloszfát Autóbusz Televízióvevőkészülék Mosógép Hűtőszekrény Pamutszövet Gyapjúszövet Cipő Cukor Vaj Sör Mennyiségben 31.5 millió t. 1,8 millió t. 4,5 millió t. 10.6 millió kWó 2,4 millió t. 1,7 millió t. 56,9 ezer t. 2,3 millió t. 448.0 ezer t. 539.0 ezer t. 2462,0 db 270.0 ezer db 174.0 ezer db 70.0 ezer db 304.0 millió m ! 36.0 millió m ' 24,8 millió pár 449.0 ezer t. 49.0 ezer t. 4.2 millió hl Az 1963. évi Az 1964. évi termelés %-ában 103.5 102.5 109.2 109.4 99,6 99,1 102.5 125.5 115.8 105.2 103.7 107.3 103.4 194,1 107.3 102.9 104.3 119.7 107.9 103.6 terv %-ában 101,1 100,0 101,9 101.4 102.4 102.7 100.5 100,3 114.8 109.6 103,1. 96.7 100,1 100,5 99.7 101,2 100.4 107,3 103,1 1964-ben az állami iparban a munkások és alkalmazottak száma 1 278 800 fő volt. (3,7 százalékkal) több, mint 1963- ban és 11 200-zal (0.9 százalékkal) több, mint amennyit a terv előirányzott. Az év folyamán az egy munkásra és alkalmazottra jutó napi átlagos termelés az állami iparban 4,6 százaléklcal emelkedett. 1964-ben a termelés növekedésének 55 százaléka származott a termelékenység növekedéséből. Az eredmények mellett az ipar munkájában voltak hiányosságok. 1964 év folyamán a tervezettnél kisebb mértékben csökkentek a termelés költségei. Számottevően nőttek a túlórák. A tervidőszakvégi ..rohammunka’’ továbbra is jelentősen megdrágította a termelést. Nem volt kielégítő az iparvállalatok együttműködése. A késedelmes, határidőkön túli szállítások is zavarták az ipar munkáját és a kereskedelem tevékenységét. Az ipari termelés egy része minőségét, összetételét tekintve 1964-ben sem felelt meg a szükségleteknek. Az év folyamán az ipari készletek tovább nőttek. Mezőgazdasag - felvásárlás 1964-ben a mezőgazdaság össztermelése 2 százalékkal haladta meg az 1963. évit. Az össztermelésen belül; az állat- tenyésztés termelése nőtt, a növénytermelés lényegében azonos szinten maradt. 1964-ben az előző évinél 15 százalékkal nagyobb területen 34 százalékkal több kenyérgabona termett, mint 1963-ban. Az 1964. évi termés fedezi az ország egyévi kenyérgabonaszükségletét. A holdankénti termésátlag búzából 10,7 mázsa (18,5 mázsa, hektár), rozsból 6,2 mázsa (10,7 mázsa, hektár) volt. 1964 őszén kb. ugyanakkora területen vetettek kenyérgabonát, mint egy évvel ezelőtt. 1964. év folyamán kisebb területen termeltek takarmányt, mint 1963-ban. A vetésterület csökkenését a hozamok növekedése csak részben ellensúlyozta, ezért a takarmánytermés mennyisége nem érte el az 1963. évit. Cukorrépát nagyobb területen termeltek, mint 1963. évben és a betakarított cukorrépa mennyisége több volt, mint eddig bármikor. Burgonyából kevesebb termett. mint 1963-ban, zöldségfélékből a lakosság ellátása — a vetésteiíilet és a hozamok csökkenése következtében — nem érte el a kiemelkedően jó 1963. évi szintet. E cikkek árai magasabbak voltak mint egy évvel korábban. A gyümölcstermés összességében kb. ugyanannyi, almából kevesebb volt, mint 1963-ban. A bortermés 15 «zúzalékkal meghaladta az \963. évit, a bor minősége azonban gyengébb volt az előző évinél. 1964-ben egy kát. hold megművelt területen (szántó, kert- és szőlőterületen) 13 százalékkal több műtrágyát használtak fel, mint egy évvel korábban. Tovább növelték az öntözött területet: 1964 végén 463 000 kát, holdat öntöztek. Az év folyamán bővült a mezőgazdaság gépállománya. Többek között mintegy 8400 traktort, 1200 arató-cséplőgépet, 5000 traktorekét, 2200 vetőgépet helyeztek üzembe a mezőgazdaságban. A trak- torállomáry 1964. év végén 58 000 darab volt, A gabona 80 százalékát géppel aratták. A gépi munkák folyamatosságában egyes alkatrészeli átmeneti hiánya nehézséget okozott. Az év folyamán több intézkedést hoztak az állatállomány növelésére. Részben ennek eredményeként a szarvasmarha-állomány 1964 végén 1 950 000 darab vo’t, mintegy ül 000 darabbal több, mint az előző év végén. A tehenek száma az év folyamán 779 000 darabról 800 000 darabra nőtt. Növekedett a sertésállomány is: az év végén a sertések száma kereken 7 millió darab volt, 873 000 darabbal több, mint egy évvel korábban. 1964-ben 5 százalékkal több tejet, 11 százalékkal több tojást termeltek, mint 1963-ban. Az egy tehénre jutó tejtermelés 2340 liter volt (4 százalékkal több, mint 1963-ban). A felvásárlás 1964-ben lényegében a tervezettnek megfelelően emelkedett. Kenyér- gabonából, borból, baromfiból, tojásból, tejből töWbet, vágóállatokból, burgonyából, zöldség- és gyümölcsfélékből kevesebbet vásároltak fel, mint 1963-ban. Egyes mezőgazda- sági termékek minőségének megóvását a gyors szállítást nehezítette a megfelelő technikai eszközök hiánya, esetenként szervezési fogyatékosságok. A mezőgazdaság árutermelésének növekedéséhez hozzájárult, hogy tovább javult a termelőszövetkezetek gazdálkodása és szervezettebb volt az állami gazdaságok munkája. Közlekedés 1964-ben a közlekedési vállalatok áruszállítása 10 százalékkal nőtt. Eaen belül vasúton 8 százalékkal, tehergépkocsin 18 százalékkal több árut szállítottak, mint 1963-ban. A megnövekedett szállítások lebonyolításához hozzájárult a járművek állományának növekedése és a járművek jobb kihasználása. A vasút 3326 vagont és 61 korszerű Diesel- és villamosmozdonyt, a TEFU mintegy 1300 új teherautót kapott. Mindemellett a szállítási igényeket esetenként csak késedelmesen elégítették ki. Vasúton 4 százalékkal, a távolsági autóbuszjáratokon 10 százalékkal, a repülőgépeken 19 százalékkal többen utaztak, mint 1963-ban. A városi személyszállításban az autóbu- buszok utasforgalma nagyobb mértékben nőtt, mint a villamosoké. Tovább bővült a személygépkocsik és a motorkerékpárok állománya. 1964. év végén a személygépkocsi állomány 86 000 darab, a motorkerékpárállomány 370 000 darab volt. Külkereskedelem A behozatal 14 százalékkal, a kivitel 12 százalékkal haladta meg 1964-ben az 1963. évi szintet. A külkereskedelmi forgalom nagyobb hányada — mintegy 70 százaléka — 1964- ben is a szocialista országokkal bonyolódott le. Az import 58 százalékát kitevő nyersanyagokból és félkésztermékekből 19 százalékkal többet hoztunk be, mint 1963-ban. A gépbehozatal 11 százalékkal nőtt. A gépkivitel 1964-ben mintegy 9 százalékkal volt több, mint 1963-ban. Jelentősen növekedett a közlekedési eszközök — elsősorban az autóbuszok — a szerszámgépek exportja. Egyes gépfajták, pl. a mezőgazdasági gépek, a könnyű- és élelmiszeripari berendezések exportja kisebb volt az 1963. évinél. Az ipari fogyasztási cikkek közül a gyógyszerek és ruházati cikkek exportja volt számottevő. Beruházások - építkezések Beruházásokra — előzetes számítások szerint — 1964-ben 7 százalékkal többet fordítottak, mint 1963-ban és valamivel többet, mint amennyit a terv eredetileg előirányzott. A tervezettnél lényegesen gyorsabban nőttek az importgép beruházások. Az év folyamán a beruházási összeg 42 százalékát az iparban, 21 százalékát a mezőgazdaságban használták fel. 1964-ben az állami építőipari vállalatok termelése 6 százalékkal növekedett és ezzel eredeti tervüket 92 százalékra teljesítették. Az építőipar tervének teljesítését nehezítette a munkaerőhiány. Ezért a Minisztertanács az építőipar termelési előirányzatát év közben mérsékelte. A csökkentett tervet 96 százalékra teljesítették. Április óta 3—4 százalékkal kevesebben dolgoztak az állami építőiparban, mint 1963. azonos hónapjaiban. Az építőipari vállalatok munkájának összehangolásában és az építési munkák szervezésében hiányosságok voltak. 1964-ben megkezdte termelését többek között a hidasi brikettgyár 150 000 tonna évi kapacitású új üzemrésze, a Dunámén ti Hőerőmű 1. számú és az Oroszlányi Hőerőmű 4. számú 50—50 megawatt teljesítményű gépegysége, a győri oxigéngyár, a Fémlemezipari Művek sátoraljaújhelyi gyáregysége, a Kéziszerszámgyár kecskeméti gyáregysége, a kazincbarcikai könnyűbeton- gyár, az orosházi üveggyár több üzemrésze, a nyíregyházi új konzervgyár. Átadták a MÁVAUT budapesti új gépkocsitelepét, a pécsi és a nyíregyházi 300 ágyas tbc-kórhá- zakat. Uj szálloda épült Salgótarjánban, Siófokon, valamint Budapesten.* Átadták a forgalomnak a budapesti Er- zsébet-hidat. 1964-en az állami építőipari vállalatok — lényegében a tervnek megfelelően — mintegy 24 000 lakást adtak át. Ezenkívül magánerőből — többségében jelentős állami támogatással — mintegy 30 000 lakást építettek. Bővült a kereskedelmi bolthálózat, Budapesten átadták rendeltetésének az újjáépített Divatcsarnokot, a József Attila-telep ABC áruházát és több száz kereskedelmi egységet korszerűsítettek az ország különböző vidékein. Továbbra sem volt kielégítő a beruházások gazdasági- műszaki előkészítése. Az 1964. évi üzembe helyezésre előirányzott néhány fontos beruí házás befejezése nem történt ! meg. így pl: a budapesti Hír- , adástechnikai Ipari Kutató I Intézet, a hatvani cukorgyár. ' a szolnoki Mezőgazdasági I Gépjavító Vállalat beruházá- | sa, az ózdi állami áruház, a | budapesti Astoria Szálloda, a ! dunaújvárosi kórház. A lakosság jövedelmei és vásárlásai Előzetes számítások szerint a munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére 1964-ben 2,5—3,0 százalékkal, egy főre jutó reáljövedelme a tervezettnél nagyobb mértékben — 5—6 százalékkal haladta meg az 1963. évi szintet. A parasztság egy főre jutó reáljövedelme és fogyasztása kb. 4—5 százalékkal emelkedett. 1964-ben a kiskereskedelmi eladás a tervezettnél nagyobb volt és 7,6 százalékkal haladta meg az 1963. évit. Az összes eladás mintegy felét kitevő élelmiszer- forgalom 8 százalékkal emelkedett. Az élelmiszerellátás általában kielégítő volt. Az átlagosnál jóval nagyobb mértékben nőtt 1964-ben a déügyümölcsök, a kávé, a csokoládé, a tojás, a baromfi eladása. Zsírból 2 százalékkal, cukorból 4 százalékkal, tej és tejtermékből kb. 10 százalékkal, nyershúsból kb. 15 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom. Egyes húsféleségekből a szükségletet azonban nem tudták kielégíteni. A ruházati cikkek vásárlása 1964-ben 4 százalékkal haladta meg- az 1963. évi forgalmat. Cipőkből 15 százalékkal, konfekcionált cikkekből 7 százalékkal több fogyott, mint' 1963-ban. Méterárukból valamivel többet, kötöttárukból ugyanannyit adtak el, mint 1963-ban. A vegyes iparcikkek eladása a korábbi évekhez hasonlóan — az átlagosnál gyorsabban nőtt. A vásárlás televíziókból kb. 30 százalékkal. hűtőszekrényből 65 százalékkal, mosógépből 7 szá- j zalékkal, porszívóból 40 szá- i zalékkal volt nagyobb, mint | 1963-ban. Több motorkerékpárt, kevesebb személygépkocsit adtak I el. mint 1963-ban. A bútorforgalom 5—6 százalékkal emelkedett. Néhány tartós fogyasztási cikk forgalmának- nagyobb mértékű növekedését esetenként az áruhány. a nem megfelelő választék, minőség akadályozta. 1964-ben a lakosság kb. 10 százalékkal többet költött különféle szolgáltatásokra. Ezen belül jelentősen nőtt a közlekedésre, a kulturális célokra és a különféle javításokra fordított összeg. A javítószolgálat fejlődése azonban nem tartott lépést az igényekkel. Az év folyamán a lakosság takarékbetéteit 3,9 milliárd forinttal növelte. Népesség, népmozgalom, egészségügy és kulturális ellátottság 1964. év folyamán 31 000 fővel növekedett az ország lakossága és az év végén 10 millió 135 000 volt. 1964-ben az élveszületések aránya (1000 lakosra számítva 13) ugyanolyan volt, mint az előző két évben. A halálozás (1000 lakosra számítva 10) és a természetes szaporodás (1000 lakosra számítva 3) aránya is azonos volt az előző évivel. Tovább csökkent 1964-ben a csecsemőhalandóság: az ezer élveszülöttre jutó egy éven aluli meghaltak száma 40 volt, 6 százalékkal kevesebb, mint 1963-ban. 1964-ben 900 új orvos kapott diplomát, az év végén 10 000 lakosra 18.3 orvos jutott. A kórházi ágyak száma az év folyamán 800-zal gyarapodott és számuk az év végén elérte a 76 000-ret. Az egészségügyi ellátás a -zámottevő javulás mellett sem tartott lépést az igényekkel. Széles körű munkaverseny bontakozik ki az állami gazdaságokban is felszabadulásunk huszadik évfordulójának tiszteletére. , A nemes vetélkedőbe megyénk állami gazdaságai is bekapcsolódnak, azzal a célkitűzéssel, hogy az átlagos eredménnyel dolgozó üzemek megközelítsék az országos hírű gazdaságokat, míg a gyengébbek utolérjék a derékhadat. A versenyzők fontos feladatuknak tekintik, hogy növeljék a kenyérgabona hozamait, és biztosítsák az állatállomány zavartalan takarmányellátását. A gazdaságok tervet készítenek a rétek és legelők javításához, növelni akarják a fű- és szénahozamot. Az állattenyésztők versenyre kelnek egymással, hogy csökkentsék a kilónkénti gyarapodáshoz szükséges vegyesabrak mennyiségét. A műhelydolgozók és a traktorosok a gépek karbantartására fordítanák nagyobb gondot. El akarják érni, hogy az időszerű agrotechnikai feladatokat a gépállomány kapacitásának teljes kihasználásával oldják meg. Tervszerű takarékos munkaerő- és költség- gazdálkodást alakítanak ki. Egyébként az üzemek saját I profiljuknak megfelelően dol- 1 gozzák Ki a versenyfeltételeket, amelyeket termelési tanácskozáson vitatnak meg a dolgozók. Heti jogi tanácsaink A ísz-tagökra vonatkozó társadalombiztosítási jogok és kötelezettségek a pártoló tagokra nem terjednek ki. „Tsz-tagságom jelenleg szünetel. Mint közszolgálati nyugdíjast megilletnek a társadalombiztosítási szolgáltatások, mégis a tsz havi 10,50 forint társadalombiztosítási díj megfizetésére kötelezett. Mentesítési kérelmemre a tsz azt válaszolta. hogy átminősítenek pártoló taggá, és akkor nem kell fizetnem az összeget. Ez esetben azonban fele annyi háztáji földet fogok kapni. Kell-e fizetnem nyugdíjas létemre a havi 10.50 forint biztosítási díjat? Milyen hátránnyal jár tsz-tagságom feladása? — kérdezi M. F. nagykőrösi lakos. A betegségi biztosításról szokj rendelkezések szerint a nyugellátásban részesülő személyt megilletik a társadalom- biztosítási szolgáltatások. Mint tsz-tag a 10,50 forintot akkor is köteles fizetni, ha tsz-tag- sága szünetel. Ezzel jogot szerez az alapszabályminta szerint. juttatható szociális segélyre — napi fél munkaegységre — természetesen akkor, ha. a közös munkából kivette részét. Mint' nyugdíjas tsz-trg évi 250 munkaegységet teljesíthet anélkül, hogy nyugdíját korlátozni, illetőleg szüneteltetni kellene. Mindettől elesik azonban pártoló tagság esetén. a közgyűlés pedig jogosult a háztáji földterület nagyságát újból megállapítani, amely 1.'2—1 kát. hold erejéig terjedhet. Földjáradék azonban, mint pártoló tagot is megilleti. A tsz-tagság fenntartása tehát sokkal előnyösebb, nem Is beszélve arról, hogy a pártoló tagság a közgyűlés által bármikor megszüntethető, és akkor elesik mindazon kedvezményektől, amelyeket most az ön részére biztosítottak.” A föld járadékot a kataszteri tiszta jövedelem aranykoronája után kell megállapítani. „Munkaképtelen beteg vagyok, és a tsz-be bevitt négy kataszteri hold kaszáló és nádas után nem kaptam földjá- radékot. Azt a kérelmemet, hogy adják vissza vagy fizessenek használati értéket, elutasították.” Azt kérdezi idős B. L. nagykőrösi lakos, jár-e részére földjáradék, illetve jogos-e kérelmének elutasítása? Az érvényes rendelkezések szerint a tsz-tag részére az általa közös használatba adott saját földje után földjáradékot kell fizetni. A földjáradék a kát. jövedelem alapján állapítandó meg. A földjáradék I mértékének megálapítása * j közgyűlés hatáskörébe tartozik. Amennyiben földjáradék iránti igényét eutasították, a közgyűlési határozat ellen nincs helye fellebbezésnelc. Bírósághoz fordulhat a sérelmes határozat miatt, de csak akkor, ha tagsági viszonya már nem áll fenn, és a földterület továbbra is a termelőszövetkezet használatában maradt. A feleség nyujdijjogosult- sága, ha a férj üzemében dolgozott, mint családtag. • „Az államosítás után is férjem mellett, volt üzemében dolgoztam. Az SZTK-ba bejelentve nem voltam, de egészségügyi könyvecskémmel tudom bizonyítani, hogy rendszeresen dolgoztam. Nyugdíjjogosultság szempontjából beszámítható-e az' ott eltöltött időm” — kérdezi levelében B. J.-né bugyi lakos. Az 1952. január 1. napját megelőző idő akkor vehető figyelembe, ha férje volt üzemében munkakönyvvel, illetőleg gyakornoki minőségben, szerződéssel állt alkalmazásban. Tanácsoljuk, az. igazoló i ratokkal . alátámasztott káre- j lerhüeh "Kérje az illetékes tár« I sadalom biztosítási szervet, hogy a nyugdíj szempontjából figyelembe vehető idejét állapítsák meg. Amennyiben a határozat sérelmes lenne, joga van a biztosítási szerv székhelye szerinti illetékes járásbírósághoz fordulni és kérni annak megállapítását, hogy a nyugdíj szempontjából menynyi figyelembe vehető idővel rendelkezik. Bírói eljárás tanácsi határozat ellen. A lakásrendelet értelmében a bérleti jogviszony folytatására az a személy is jogosult, aki a bérlő eltartását szerződésben vállalta, feltéve, hogy legalább hat hónapig az elhunyttal együtt lakott, és a szerződés megkötése óta is hat hónap eltelt. Z. M.-né ceglédi olvasónk sérelmezi. hogy a törvényben előirt feltételeknek mindenben megfelel, mégis a lakásügyi hatóságok a bérleti jogviszony foyltatására való jogát nem ismerték el. A Legfelsőbb Bíróság 787 sz. polgári kollégiumi állásfoglalása szerint, ha a lakásügyi hatóság a bérleti jogviszony folytatására irányuló kérelmet elutasítja, akkor azt bíróságnál lehet megtámadni. Tanácsoljuk, forduljon bírósághoz, ahol is érdemben döntenek a kérdésben. Dr. M. J. 1964 végén több. mint 1 millió 100 000 ember kapott nyugdíjat, illetve járadékot. A részükre folyósított összeg 1964- ben 600 millió forinttal több volt, mint 1963-ban. Az 1964—65. tanévben kb. 2.3 millióan tanulnak. A tanév elején a középiskolákba 417 000-en iratkoztak be, 32 ezerrel többen, mint az előző tanévben. Az idei tanévben 92 000-en folytatnak felső fokú tanulmányokat, 11 százalékkal többen, mint egy évve! korábban. A szakmunkás tanulóképzésben részesülő fiatalok száma 164 000. A kiadott művek példányszáma 1964-ben mintegy 71 millió volt, ezen belül a könyvek több, mint 44 millió példányban jelentek meg. A televízió előfizetők száma az év folyamán 471 000-ről 675 000- re emelkedett. Az idegenforgalom — nagy részt az utazásokat megköny- nyítő államközi megállapodások hatásaként — jelentősen nőtt. 1964-ben magyar állampolgárok 1 487 000 alkalommal utaztak külföldre, s ez több mint két és félszerese az 1963. évinek. Magyarországra külföldi állampolgárok pedig 1 302 000 esetben jöttek, ami kétszerese az 1963. évinek. BUDAPEST. 1965. JANUÁR 17. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL.
