Pest Megyei Hirlap, 1965. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-16 / 13. szám

CL kxlér / %> / f o KronZk-Ci/ct A ^ E,5.iT:J^ E G Y E I. .ti I R.L A P K Ü LÖN K 1 fCX> A S A VII. ÉVFOLYAM, 13. SZÁM 1965. JANUÁR 16, SZOMBAT Több muukát. jobb tanulást! Szakmunkásvizsga előtt Hallottunk arról, hogy a monori Vas- és Fémipari Ktsz-ben sokat törődnek a fia­talokkal. Varró Géza elnök el­mondta, hogy már szinte ha­gyománnyá válik az, hogy évente camping táborba vi­szik őket. Az itt dolgozó fia­talok azonban ezt a gondosko­dást természetesnek vélik. Nem nagyon igyekeznek ta­nulással, vagy jó munkával „honorálni”. Az utóbbi időben különösen sok panasz hang­zott el egyesek tanulásáról és munkájáról. SZŰCS GYULA KISZ-titkár kalauzolásával körsétát tet­tünk az üzemben, s megkér­deztünk néhány „illetékest”. VLADÁR SANYI tanulmá­nyi eredménye bizony nem a legjobb. Amikor megálltunk előtte — zavartan lesütötte szemét, a satupadot piszkálta. — Legnagyobb hibám az, hogy kevés időt fordítok a ta­nulásra — vallotta őszintén. Bár az is igaz, hogy az anyag­ismeretet nem nagyon értem. A második' félévben szeretnék legalább közepes rendű tanuló lenni... NAGY JÁNOST hiába hív­tuk — nem jött. Csak hosszú keresgélés után találtunk rá: a mosdóban. Éppen ebédhez készülődött. — Nem szeretek tanulni. Másodikos vagyok, s bizony a tanulmányi eredményem na­gyon gyenge. Kévését tanulok odahaza, de meg szeretnék mielőbb változni. Legalább közepes eredménnyel szeret­ném a tanévet zárni. Társai megjegyezték, hogy Jancsi a munkában jeleske­dik. Szorgalmas, hasznos tag­ja a kollektívának. S. hogy le­het jól dolgozni, jól tanulni, azt bizonyítja Gazda- JózSef és néhány társának esete. Jóskát csali nagynehezeD tudjuk szólásra bírni. — Jól össze tudom egyez­tetni a tanulást, a szórako­, zással. Jeles tanuló vagyok és elmondhatom,’ hogy a jó ered­Fialaiok ..\állomása-' — Fogadkozások Mi a megoldás ? menyért nagyon meg kell küzdeni. Kedvenc időtöltésem a gitározás, de erre kevés idő jut. Kíváncsiak voltunk a mes­terre és néhány régebben itt dolgozóra: vajon ők hogy lát­ják a fiatalok helyzetét a ktsz-ben. RENDEK SÁNDOR részleg- vezető a következőket mond­ta: — Állandóan veszekszünk „fiainkkal”, hogy tanuljanak többet, legye­nek szorgalmasak az is­kolában is, de hiába! Bajkai Imre, a népszerű „Johny” a követke­zőképpen summázza vélemé­nyét. — Két éve szabadultam a. ktsz-ben. Elmondhatom, hogy akkor sokkal jobb volt a kap­csolat a mester és tanítvány között, mint most. Odahaza is többet törőd­tek velünk, mint a mai fiatalok egy részével. Sajnos nem jár elöl jó pél­dával a KISZ-titkár sem. Hallgassuk meg az ő „vallo­mását"' is. — Nekem kellene példát mutatni a tanulásban, munká­ban egyaránt. Sajnos nem így áll a helyzet. Elég gyengén ta­nulok, de ezen változtatni szeretnék, mert néhány hónap múlva szabadulok. Mi lenne hát a megoldás? Erre kerestünk feleletet. Var­ró Géza a következőképpen összegezte véleményét: ■ — Sajnos helyhiánnyal küzd szövetkezetünk. Rendszeres klubélet nem is alakulhatott ki, éppen- a fent említett okok miatt. Éppen ezért tervbe vettük, hogy a községi KISZ- szervezet helyiségét hetente legalább két al­kalommal elkérjük. Itt legalább megfelelően szó­rakozhatnak fiataljaink. Egy zenékart is alakítunk a kö­zeljövőben. Szombatonként a házi fel­adatokat közösen oldják majd meg az üzemben egymás se­gítségével. Ez a kezdeménye­zés, úgy véljük, hasznos lesz és elősegíti azt, hogy a gyen­gébben tanulók is jobb ered­ményt érhessenek el. Gér József HÁROMHETES TÉLI TANFOLYAM indult a héten termelőszö­vetkezeteink közül azokban, ahol tsz-akadémia nem folyik. Az MSZMP járási bizottsága irányításával megkezdődött tanfolyamok célja, hogy a téli időszakban megbeszéljék a tsz-tagsággal a mezőgazdasági szakkérdéseket és hozzásegít­sék a tagokat a politikai tisz­tánlátáshoz. Az első előadások tapasz­talatai azt mutatják, hogy a tagság zöme érdeklődik az előadások után: Pilisen például, ahol Guba Pál elv­társ tartott előadást — az érdeklődők megtöltötték a pártházat. De másutt is jól sikerült a rajt. (Gombán, Ül­lőn, Mendén, Tápiósápon és a Vecsési Állami Gazdaság- j ban). Olyan ,tsz-tagok kap- I csolódtak be a tanfolyamok­ba, akik szervezett oktatás­ban eddig nem vettek részt. A háromhetes tanfolyam előadásait a párt-, az állami és tömegszervezeti vezetők, tsz-vezetők és mezőgazdasági szakemberek tartják. Három héten keresztül hét­főn és pénteken lesznek termelőszövetkezeteinkben az előadások, s reméljük, hét­ről hétre egyre több érdek­lődő tsz-tag megjelenéséről számolhatunk majd be. — BM — Megkezdték Monoron a Jávorszki-íéle ven­déglő tatarozását. Bízunk ab­ban, hogy az átalakított ven­déglő a telepiek igényeit is kielégíti majd és a Ceglédi Vendéglátóipari Vállalat nem kezeli mostohagyermekként ezt az üzemegységét. A technika korának óriási fölénye a vendéglátó- iparban csúcsosodik ki. Ecse­ten a kisvendéglőben egy ős­régi ingaóra mutatja az időt. Monoron a kisvendéglőben pe­dig egy modern villanyóra van a falon. Három éve áll. Hát nem a villanyóra a mo­dernebb7 Az, hogy nem jár, csak a kóbor személyek meg­tévesztésére szolgál. Ha nem jár az óra, nem siet a vendég sem. Nem igaz? ISMÉT ITT A TEL A tél eddig még be sem „mutatkozott igazán, hiszen a hőmérő higanyszála csaknem állandó helyet bérelt magának az olvadáspont felett. Az emberek sz-idták a latyakos időt, a TÜZÉP-vezetök pedig az embereket: akik nem vásárolták a felhalmozott tüzelőt. Talán még soha nem mondták el annyi­szor az ide vonatkozó Közmondást — a kutya nem eszi meg a telet —, mint a múlt hetekben. Nos, ez a hét meghozta a sokak állal annyira várt hide­get. A napokban egyre több didergő embert láthattunk a TÜ- ZÉP-telepek felé sietni, egyre többen szidták a központi fű­tést, a füstölgő kályhákat és egyebeket. Most, hogy a leesett hó is megmaradt, a családapák sokai veszekedtek szánkózó csemetéikkel, a mamák pedig szorgal­masan szárítgatták az elázott zoknikat, kesztyűket. De nem­csak a szánkózó gyerekek örültek a hónak és a hidegnek, ha­nem benépesültek a befagyott vízfelületek is és a sízés „sze­relmesei” előszedték léceiket. Elfekvő lemezek tára A hét vége sportja Vasárnap ismét sportesemé­nyekben érdekes hét vége ígérkezik. A postás szakszer­vezet sakkversenyt rendez a monori postán, ahol a he­lyiek mellett pesti versenyzők is indulnak. A JTS egyhetes késéssel ugyan — de korábbi tervei­nek megfelelően vasárnap rendezi a járás 1965. évi fér­fi, női egyéni, páros és ve­gyes páros asztalitenisz­bajnokságát. Az eredeti ki­írástól csak annyi az eltérés, hogy nem Pilisen, hanem a gyomról vonal sportolóinak kérésére Monoron a sport­kör székházában rendezik meg a bajnokságot.------------------- ^ • • , Ügyeletes orvos vasárnap Gyomron: dr. Lányi Pé- í ter, Honor: dr. Bathó László (kefe- í gyár), Vecsésen: dr. Goda Csaba. '} — Ügyeletes gyógyszertár Monoron } a főtéren. j-----------~ | A *. el»«» í í és a második csapat is együt- ^ tesen tartja edzéseit Vecsé- ^ sen. A futballisták mindent^ elkövetnek annak érdeké-£ ben, hogy visszakerüljenek a ^ megyei elsőosztályba. Vasár- } nap délelőttönként ők töltik ^ meg élettel a felsőtelepi tor- £ natermet. MAI MŰSOR Mozik j Ecser: Vízkereszt. Gomba: Mas-/ fél millió. Gyömrő: Dohány. Mag-;j lód: Másfél millió (szélesvásznú). ^ Rionor: A világ végéig (szélesvász-í nú). Nyáregyháza: Hogy állunk, / fiatalember? Pilis: Kozara. Tápió- j, sáp: A Verdii. Tápiósüiy: Jánosiltj I. űri: A szeretet jogán. Üllő: .1 Moral 19G3 (szélesvásznú). Vasad: 5 Egy ember, aki nincs. Vecsés: A / betörő (szélesvásznú). .Monde: Ha-J mu és gyémánt. J A monori könyvesbolt hanglemez készletével bi­zony nem lehet dicsekedni. A keresletet, a közönség igé­nyeit, nem igen képes Ki­elégíteni sem mennyiségileg, sem minőségileg. Illetve néz­zük csak közelebbről, mi is a probléma tulajdonképpen? — Lemezeink nagyrésze tánczene. külföldi és magyar táncdalok, — mondja Kö­kény Béláné boltvezető, — csak éppen nem a legkereset­tebbek. Vásárlóink hallgat­ják a rádiót és megtetszik nekik legtöbbször valami­lyen lüktető ritmusú kül­földi szám, keresik nálunk, de hiába. Aztán próbáljuk megrendelni, de nem igen si­kerül az ilyen igényeket ki­elégíteni. — Készletünk, amivel ren­delkezünk, azért nem rossz. Persze, ezt mi mondjuk és a vásárlóknak más a véle­ményük. Mindenesetre a si­kerültebb magyar és kül­földi számok nem sokáig fek­szenek a polcokon. Kívána­tos lenne azonban a közön­ség igényeit központilag fo­kozottabban figyelembe ven­ni, azt vidéki viszonylatban is teljesíteni. — A komoly zene iránt szinte semmi igény nem mu­tatkozik. Néha keresnek ná­lunk ismertebb operettrész­leteket, de a zenekari mű­vek, hangszerszólók, opera­részletek szinte eladhatatla­nok. I. .1, ERDEI ÁLLAPOT azaz őserdei állapot van Mo- nori-erdőn, amikor történe­tesen a település egyetlen üzletecskéje leltároz, vagy tegyük fel éppen tatarozzák — mint most. A leltárnál az a jó, hogy a lakosság már tudja, hogy 3—5 napig tart, de egy ta­tarozást megsaccolni manap­ság? Ki lenne bátor erre? A kenyeret még csak be­szerzik valahogy az erdeiek, mert egy háznál létesítettek lerakatok Azonban a leg­szükségesebb élelmiszereket Pestről. Pilisről és Monorról hordják össze a lakosok, mi­közben szidják a boltocska felügyeleti szervét. Átmenetileg ugyanis ta­lálhattak volna megoldást — igaz ugyan, hogy ez egy kis erőfeszítéssel járt vol­na. A jelenlegi helyzet min­denesetre a könnyebb megol­dást jelentette. Lesiklás előtt Pingpong-versenyt rendezett Vecsésen a területi KISZ-szervezet az ifjúsági klubbal. A verseny a KISZ 16:3-as győzelmével végző­dött. HÍREK a kávai tsz-ből Az elmúlt napokban 2500 naposcsibe érkezett a tsz-be. A műanyák alatt jól érzik magukat. Az elhullási század­lék is eddig mindössze fél százalék. Az elmúlt eszten­dőben is komoly anyagiakra tett szert pecsenyebaromfi­ból a tsz. Az elgondolás alapján hat hét múlva 70— 80 dekás súlyban kívánják piacra vinni. ■k Megkezdték a trágya kihor­dását. Az összes fogat, erő­gép ezzel a munkával fog­lalkozik. Hetven holdat kí­vánnak letrágyázni, eddig 20 vagonnal került a földekre. A tavasz beálltáig a tsz köz­pontjából és a háztáji gaz­daságokból több mint 140 va­gon trágyát hordanak ki. •k Hat vagon kukoricát szállí­tott le kissé megkésve a Ter­ményforgalmi Vállalatnak az elmúlt napokban a tsz, takar-' mánytápcsere fejében. k Jól bevált az anyakocatar­tás, több mint 100 válasz­tási malacnál darabonként elérték a 18 kilós választási súlyt. A malacokból 70 dara­bot a tsz az Állatforgalmi Vállalatnál leszerződött. figyelmesség Az újságolvasó férj felnéz a lap védőbástyái közül és látja, hogy felesége az eről­ködéstől kidagadt erekkel ci­peli a szenet. — Mondd szívem, nem ne­héz? — kérdezi. — De igen — piheg az asz- szony. — Miért nem szóltál. Meg­mondtam volna neked, ha nem tudnád, hogy hétszerre könnyebb! reg soraiban folytattuk a har- } cot. Éjjeleimet és nappalaimat J a páncéltörő ágyúk mellett töl- '} főttem sok hónapon keresztül. '} A hősies küzdelem ellenére í majdnem Egyiptomig szőritől-; tak vissza bennünket. A L- 5 alemajni csata volt az, ami for- í dulatot hozott. Ebben az ütkö- í zetben hátráltak meg először í Hitler hordái. Az észak-afri-; kai kampány megbukása előtti három nappal, 1943 májusi 9-én (mikor ezrek és ezrek ad-í Iák meg magukat és mi a gyű- \ zelem. küszöbén álltunk) egy \ eltévedt gránát majdnem vég- '} zett velem. Tíznapos eszmélet- 5 lenség után tértem magamhoz / egy kórházban Iszmailiában, a / Szuezi-csatorna mellett. Fel- j épülésem után betegszabadsá- ( got kaptam. Kairóban sétálva í egy angol feliratú táblát lát- i tam meg: „Jugoszláv Katonaii Bizottság”. Megdobbant szí- i vem. — Bár sok éve távol éltem \ már hazámtól, nem felejtet- '} tem el, hogy én is jugoszláv i vagyok. A harcok szüneteiben i sokszor hallgattam rádiót és j tájékozott voltam a hazai par-; titánokról is. Vérem forró volt, i mint az afrikai homok. Szívem í lázasan dobogott, amikor be-'} mentem és szóltam, hogy a ju-i goszláv nép szabadságáért sse- í retnék harcolni, A szociális-} másért, a kommunizmusért.'} Mikor szó nélkül kidobtak, i azt hittem, hogy egy rossz} álom az egész ... í } (Folytatjuk.) } biakat hallgassuk meg az ö elbeszéléséből. Észak-A fri kában — Hogy ne essek a Gestapo fogságába, Tuniszba menekül­tem. Mivel kitünően beszéltem a nyelvet, francia állampolgár­nak mondtam magam. Mikor az irataimat kérték, azt mond­tam, hogy odavesztek egy bombázás alkalmával. Egy asztalosműhelybe kerültem dolgozni. De nem élhettem so­káig boldogan. Behívtak kato­nának. A tripoliszi frontra kerültem innen. Tíznapos harc után 12 hazafival együtt át­szöktünk az angolokhoz. Ter­mészetesen a fegyvereinket is magunkkal vittük. — A szabad francia hadse­fegyőrök a módszerekben, ha vallatásra került a sor. Hite azonban amit a szocializmus­ról, a Szovjetunióról alkotott magának, csak erősödött a ke­gyetlen öt év alatt. 1940-ben, amikor kiengedték a börtönből, úgy érezte, hogy megszabadult a nehéz élettől. Nem így történt. De a továb­(A „Húszéves a szabad­ságunk” pályázatra „Mun­kásőr” jeligével beérkezett pályamű. Első rész.) >4 hős bemutatása Nemcsak Maglódon — ahol lakik —, hanem a járásban sok felé ismerik öt. Idegen ki­ejtésű szavait már megszokták ismerősei. Azok is, akik nem ismerik, már első hallásra ro­konszenvesnek találják. Élete során — amely kalan­dokban bővelkedett — sok he­lyen megfordult. Magyarorszá­gon 1948 óta él. Öt-hat nyelvet beszél, de kenyerét nem ezzel keresi. Munkás Hazájában — Jugoszláviában — diákként töltötte el ifjú éveit. A gimná­zium elvégzése után Francia- országba került. Dokkmunkás volt. Leghosszabb ideig Mar­seille kikötőjében dolgozott. Egy békés tüntetés során nyo­mozók és titkosrendőrök ro­hanták meg a munkásokat. Egy pribék kezéből kicsavarta a pisztolyt és rálőtt. ötévi fegyház várt rá ezután. A fa­siszta börtönben, Claire— Véau-ban nem válogattak a

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents